Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-14 / 113. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. május 14., szombat 3. THOREZ: A MAGYAR SZÉNTERMELÉS 30 SZÁZALÉKA Enyhe tél — szénhegyek nélkül Bánya Füzesabonyban — Kál-Kápolnán Az idei tél különösen kegyes volt hozzánk. Az április 15-ével zárult fűtési idény mérlegadata szerint a sokévi átlagnál 2,5 Celsius-fokkal magasabb volt a téli átlaghőmérséklet. Mindennek hatalmas szénhegyek felhalmozódását kellett volna eredményeznie. Ezzel szemben — dr. Horváth László, az Ipari Minisztérium Országos Energiagazdálkodási Hatóságának helyettes vezetője szerint — a mostani enyhe tél korántsem okozott általános szénbőséget, sőt, az ország szén- és kokszbehozatala tavaly is több mint 2,5 millió tonna volt. Egyelőre csak idényjellegű a nemrég felújított autómosó. A „téliesítése” még várat magára helyszűke miatt A munkával arányosabb bért kapnak: „Fordulat’ után Gyöngyösön... Az ipar technológiai célú energiafelhasználását az időjárás egyébként sem befolyásolja. Égető szükség a szén A kőolaj helyettesítésének egyik fő útja — a kombina- tív energiapolitikai stratégiának megfelelően -r éppen a széntüzelésre való áttérés, ezért a népgazdasági tervek eleve a szén iránti igény folyamatos, lassú emelkedésével számolnak. így legkésőbb 1990-re a jelenlegi 26,08 millió tonnáról évi 28 millió tonnára kell a tervek szerint a széntermelésnek emelkednie. Az elmúlt években a széntermelés növelésének lehetőségei elmaradtak az igények mögött. Egyes régi bányák kimerültek, újakat kell nyitni helyettük, ezekben a termelés megindítása és felfuttatása rengeteg pénzt és időt emészt fel. Más bányákban a rekonstrukció szükségessége parancsol megálljt a termelés bővítésének. Az 1965—75-ig terjedő időszakban az olcsó kőolajra való áttérés idején a gazdaságtalanul működő bányákat bezárták. Mindez magyarázza, hogy az 1954—65-ös évi 31 millió tonnás széntermelési csúcsról 1975-ben 24,9 millió tonnára visszaesett termelést évről évre csak nagyon lassan, esetenként csupán tízezer tonnával sikerül feljebb tornászni. Az 1981-es 25,94 millió tonnás széntermelés például 1982-re csak 26,08 millió tonnára nőtt, mivel az új bányák termelése még csak a meglevő bányák kimerülő szénvagyonát tudta pótolni. Pedig a szénre égetően szükség van. Az ország jelenlegi energiaszükségletének ugyanis mintegy negyedét fedezi a hazai széntermelés, azaz az importált szénnel együtt körülbelül 27—28 százalékot. Az ötvenes évek végén a szén részesedése az energia- ellátásban még 75 százalék körül volt. Szénvagyonunk és terveink Hazánkban a legértékesebb feketeszén termelése viszonylag kevés, évi 3 millió tonna körül mozog, ebből több mint 100 évre elegendő készletünk van. A liász-program keretében a már eddig is üzemelő pécsi és komlói szénbányák rekonstrukcióját végezzük el, tervezzük továbbá a 490 ezer tonnás, hazai forrásból származó kokszszéntermelés jelentős felfuttatását is. Az összes feketeszén-termelés 1994-ig történő 20 százalékos növelése mellett a kokszolható szénkoncentrátum mennyiségét 100 százalékkal kívánjuk növelni. A koksz nemcsak a nehézipar számára fontos, mint a kohászat nélkülözhetetlen alapanyaga, van iránta igény a lakosság részéről is. A beszerzési nehézségek miatt előfordult, hogy a lakossági és kommunális igényeket nem mindig sikerült maradéktalanul kielégíteni, ezért más energiahordozókkal, például földgázzal való helyettesítése fontos célkitűzés. A feketeszén-termelést hazánkban hosszabb távlatokban növelni szándékozunk. Ennek bázisául a Mecsek keleti részén, Mázától délre felfedezett, mintegy 20 négyzetkilométer kiterjedésű feketeszénmezők szolgálnak. Ezek szénkészletei becslések szerint megegyeznek az eddig termelésbe vont Pécs —Komló terület készleteivel. 1990-ig folynak itt a feltáró-kutató munkák, ezek befejeztével a szénmezők termelésbe vonásával a magyar feketeszén-termelés az ezredfordulóra tovább növelhető. Barnaszénkészletünk a jelenlegi kitermelést alapul véve még 60—80 évre elegendő. Jelenleg is barnaszénnel üzemel villamos hőerőműveink jelentős része, a lakosság tüzelőellátása, főképp a brikett révén nagyrészben erre a szénfajtára épül. Ehhez a szénfajtához kapcsolódik az eocén-program. Ennek keretében az észak-dunántúli szénmedence szénvagyonának kitermelésére új bányákat nyitunk meg és régieket rekonstruálunk. Az új bányák Már- kushegyen, Nagyegyházán, Mányon és Lencsehegyen létesülnek. Mány szénvagyona olyan gazdag, hogy egymaga képes lesz annyit termelni, mint a másik három együttesen. A kitermelt eocén-kori szén a lakosság minőségi szénellátását növeli, az energetikai szénhányad a létesítendő új, barnaszéntüzelésű erőművet fogja majd táplálni. Szénvagyonunk legtetemesebb részét teszi ki az egyre nagyobb jelentőséggel bíró lignit. Viszonylag alacsony fűtőértéke ellenére jelentőségét az adja, hogy erőművi felhasználásra alkalmas és a hatalmas lignitmezők gazdaságos külszíni • fejtéssel kitermelhetők. Ennek bizonyságául a Mát- raalji Szénbányák visontai Thorez Bányaüzeme szolgál, amely 1982-ben a magyar széntermelés mintegy 30 százalékát adta. A lignit fűtőértéke kilogrammonként legfeljebb 1500 kalória, ennek ellenére a legolcsóbb villamos energia állítható elő a visontai Gagarin Hőerőműben, amelynek hatalmas méreteit jól érzékelteti, hogy a szénre alapozott hazai villamos energia felét itt állítják elő. A távlati tervek között szerepel a füzesabonyi, a kál-kápolnai, a bükkábrányi, az erdőtarcsai és a toronyi lignitmező termelésbe vonása is, a melléjük telepített hőerőmű megépítésével együtt. Bányászok és készletek A lakossági tüzelőanyagfelhasználásban a legnagyobb, több mint 50 százalékos részaránya a szilárd tüzelőanyagok közül a barnaszénnek van. Ezt követi a brikett, amelyből feleannyi, évi 1,9 millió tonna fogy. A háztartási koksz forgalma ennek töredéke, évente kereken 220 ezer tonna, bár meg kell jegyezni, hogy a nagy kereslet miatt ennél lényegesen több is vevőre találna, összességében 1982-ben a lakosságikommunális szilárd tüzelőanyag-forgalom 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A múlt ősszel még az 1981/82-es kemény és elhúzódó tél következtében megcsappant, lakossági forgalmazásra szánt szénkészletek pótlása volt a feladat. A készletek megcsappanásában egyébként nemcsak a hosszú tél és a megnövekedett kereslet játszott közre, hanem a széntermelést gátló kedvezőtlen körülmények, így a víz- és iszapbetörés, vá- gathajtási és fejtési problémák okozta termeléskiesés is. A bányászok 1983 elején is tartották a tempót: február 28-ig időarányos termelési tervüket 7,5 százalékkal túlteljesítették. Ennek eredményeként a belkereskedelmi többletszállítások az időarányos ütemet 14,3 százalékkal haladták meg. A bányászat 1983. 1. negyedévi nagyobb teljesítménye és az egyidejű enyhe tél miatt a kereslet visszaesése következtében a kereskedelem tüzelőanyag-készletei február végén már mintegy 180 ezer tonnával, azaz 48 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Javuló szénellátás Bizonyos értelemben tehát valóban keletkeztek átmeneti szénfeleslegek, főként egyes kevésbé kelendő barnaszénfajtákból, ezek eltűnéséhez azonban hozzájárult az egy hónappal korábban, már márciusban beindított kedvezményes tüzelőakció. Az 1982/83-as fűtési idényben a belkereskedelem szilárdtüzelőanyag-forgalma mintegy 70—80 ezer tonnával becsülhető kisebbre az előző évinél, azaz az időjárás által indokoltnál lényegesen kisebb mértékben. Ez viszont azt jelenti, hogy a feleslegek a háztartásokban, a fáskamrákban halmozódtak fel, és a lakosság nagyobb házi készletek birtokában várja a következő fűtési szezont. A háztartási szén fűtőértéke gépi úton, a meddő kiválasztásával, továbbá szénelőkészítő-művek építése révén növelhető. Már működik a tatabányai durvamosó, épül a borsodi mosómű, a tatabányai finommosó, jövőre kezdődik az oroszlányi, és a nógrádi mosómű építése. E beruházások megvalósítása a lakossági szénellátás jelentős javulását eredményezi (B. M.) Tapasztalatok szerzésére még igen kis idő ami eltelt azóta, hogy a 16. számú AFIT gyöngyösi üzeme Autószerviz Szolgáltató Kisvállalat lett. De sok hasznos — és nem éppen mellékes — változást hozott. Az új szabályozórendszer lehetővé tette, hogy a szerelők a termelékenységgel, minőséggel arányosan részesedhettek az „anyagi javakból”. De ez egy feszített munkatempót is követelt tőlük, melynek nem szabad kihatnia a minőség rovására, hiszen a havi premizálásuk látja akkor kárát. A több mint 100 dolgozót foglalkoztató autós szerviznél tág lehetőségek vannak most már az olyan megoldások keresésére, amivel az autós „kuncsaftokat” megtarthatják. De ez a szakmai vezetés nem éppen könnyű feladat itt sem, mint az élet más területén napjainkban. Csápos emelősor kialakításával több gépjárművet tudnak megfelelő körülmények között javítani a szerelők (Szabó Sándor képriportjaj A zárt rendszerű műszaki vizsgáztatást gyorsabbá tették, az egyre több technikai eszközök bevezetésével LUCERNÁT KASZÁLNAK, DINNYÉT, PARADICSOMOT PALÁNTÁZNAK... Május a Hatvan környéki földeken Fülek és a „Lenin" szerződést újított Még borongás ég alatt is jóleső látvány az itt-ott kitárulkozó határ friss zöldjeivel, megnövelt tábláival. Az elmúlt napok esőzései serkentőleg hatottak a legkülönbözőbb növényi fajtákra. Bár utunk során olyan mezőgazdásszal is találkoztunk, akinek az örömébe némi üröm vegyült. Térjünk azonban a lényegre. Hatvanban és a környező községekben hogyan — miként halad a tavaszi munka? Először Varga Jánossal, a Zagyvavölgye Tsz elnökével váltottunk szót, aki arról adott számot, hogy a Lőrinci, Apc, Zagyvaszántó térségében elterülő 1600 hektárnyi földjükön időben befejezték a tavaszi vetést, elvetették már a silókukoricát is, e héten pedig végeznek a hátralévő öt hektárnyi háztáji paradicsom palántázásával. Ezzel párhuzamosan takarítják be 240 hektárnyi lucernájukat, amelyet az eső és a meleg egy kicsit megnyomott ugyan, de az értékes takarmány így is fedezi a gazdaság szükségletét. Pisztóka Miklós, az ecséd— rózsái Egyetértés Tsz ágazatvezetője ugyancsak arról beszélt, hogy jelenleg legfontosabb feladatuk a gazdaság 180 hektárnyi lucernájának a mielőbbi betakarítása. Végeztek már viszont 90 hektáron a paradicsom palántázásával, továbbá földbe került 600 hektáron mind a fővetésű, mind a silókukorica. Gondot jelenleg az új telepítésű, háztájiban levő 14 hektárnyi szőlő okoz, és a felázott talaj miatt nehéz a már termőre fordult szőlőültetvények kultivátoro- zása, kézi kapálása is. A csányi Búzakalász Termelőszövetkezet háza tájáról Komjáti Károly főkönyvelő szolgált hírekkel. Tegnap befejezték 170 hektárnyi silókukoricájuk vetését, 191 hektáron pedig folyik a lucerna első kaszálása. A dinnyekultusz sem hagyott alább a szövetkezetben! És amennyire szívták a fogukat az ecsédiek az eső miatt, Csányban annyira örültek neki. Az „égi áldás” ugyanis kellően megpuhította a földet, így könnyebb, biztonságosabb a dinnye palántázása. Ha nem fordul rosz- szabbra az idő, szombatig végeznek is mind a 140 hektárral. Hatvanban, a Lenin Termelőszövetkezetnél ugyanakkor már a gabonák nyári betakarítására is gondolnak. Vágó József pártvezetőségi titkár mondotta, hogy a szlovákiai Fülek állami gazdaságával a napokban megújították szerződésüket. (moldvay) A Hatvan környéki tájaktól odébb, a tarnamérai „Lenin” hajtatótelepéről is folyamatosan hordják ki 120 hektárra a görögdinnye-palántákat, miként erről Szántó György fotója tanúskodik
