Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. április 13., szerda „Halottnak” nyilvánítható az MX-rendszer ? „Az elnöki bizottság jelen­tése nyilvánvalóan felszámol egy hatéves dogmát a földi bázisú rakéták sebezhetősé­géről” — írja a The New York Times katonai hírma­gyarázója az MX-rakéták új telepítési tervéről. A hét­főn nyilvánosságra hozott jelentés szerzői a Reagan- kormányzat elkeseredett fegy­verkezési erőfeszítéseinek el­lentmondva elismerik: az amerikai nukleáris erő leg­alább ennek az évszázadnak a végéig „biztosítja az elret­tentést”. A Brent Scowcroft volt nemzetbiztonsági tanácsadó vezette elnöki bizottság tag­jait ez a beismerés nem ve­zette arra a gondolatra, hogy akikor minek egyáltalán az MX-rendszer. A jelek szerint azonban magát a jelentést tette sebezhetővé. A kong­resszusban a demokrata pár­ti Ernest Hollings szenátor, az MX elleni hadjárat egyik vezetője, valamint Edward Kennedy és Mark Hatfield szenátorok, a befagyasztási mozgalom vezetői a bizott­ság véleményének láttán is­mét „halottnak” nyilvánítot­ták a rendszert. Csao tíznapos útja Genfben Diego Cordoveznek, az ENSZ-főtitkár kiilönmeg- bízottjának közvetítésével folynak az afganisztáni—pa­kisztáni tárgyalások. A ké­pen Cordovez a tanácskozá­son (Népújság telefotó — AP—MTI—KSj Élénkültek a harci cselekmények az iraki—iráni határon Az iraki—iráni háború legfrissebb hadijelentései megerősítik, hogy viszony­lagos nyugalom után ismét megélénkültek a harci cse­lekmények a front egyes szakaszain. Teheráni jelen­tés szerint az iráni csapa­tok újabb offenzívát indítot­tak az iraki állások ellen, több települést foglaltak el és mintegy 150 négyzetkilo­méterrel növelték az ellenőr­zésük alatt álló területek nagyságát. A téheráni rádió arról számolt be, hogy a legújabb iráni offenzívában több mint 4500 iraki katona esett el vagy sérült meg, 350-et p>edig fogságba ejtet­tek. Egy bagdadi katonai köz­lemény szerint az iraki csa­patok vereséget mértek a iráni erőkre, s Irán több mint 3200 katonáját vesztet­te el a front középső sza­kaszán lezajlott ütközetben. Csao Ce-jang kínai minisz­terelnök elutazott tíznapos új-zélandi és ausztráliai lá­togatására. A Kínai Népköz- társaságnak ő az első olyan kormányfője, aki látogatást „Több tagú kommandóegy­ség műve” volt az Isszám Szártávi ellen vasárnap Al- bufeirában elkövetett me­rénylet — ezt jelentette hét­fő este a portugál rendőrség. Egy nappal korábban a rendőrség még úgy vélte, hogy a gyilkosságot magá­nyos tettes hajtotta végre. Egy marokkói, de valószínű­leg hamis útlevéllel utazó fiatalembert le is tartóztat­tak néhány órával a merény­let után Lisszabonban. Ed­dig azt derítették ki, hogy pénteken érkezett Spanyolor­Apró Antal Oslóban Apró Antalt, az ország- gyűlés elnökét és az általa vezetett parlamenti küldött­séget kedden Oslóban fogad­ta Kaare Willoch norvég miniszterelnök és Svenn Stray külügyminiszter. tesz a Csendes-óceánnak eb­ben a térségében. A kínai kormányfő új-zé­landi látogatása hivatalosan szerdán kezdődik, majd ezt követően vasárnaptól közel egy hetet Ausztráliában tölt. szágból Portugáliába. Az ed­dig kihallgatott szemtanúk is megerősítették, hogy töb­ben lőttek Szártávira. Isszám Szártávinak, a va­sárnap meggyilkolt palesztin vezetőnek a holttestével ked­den egy marokkói katonai szállító repülőgép indult a portugáliai Faro városából a jordán fővárosba. Szártávit — jelentették hírügynöksé­gek — szerdán Ammanban temetik el. A palesztin ve­zető koporsóját öttagú PFSZ- küldöttség kíséri Ammanba. Ha az embereket megkér­deznénk, hogy mit tudnak Marxról, valószínűleg so­kan válaszolnák, hogy ő A tőke szerzője. M arx 40 évig dolgozott * * fő művén, vagyis gyakorlatilag tudós és for­radalmár életének egészét ennek szentelte, közvetle­nül pedig csaknem 20 évig munkálkodott rajta. Először 1843- ban foglalkozott politi­kai gazdaságtannal és e munkáját csupán 1883-ban bekövetkezett halála szakí­totta meg. Marx már első politikai gazdaságtani művében, az 1844- es Gazdasági-filozófiai kéziratokban arra a követ­keztetésre jutott, hogy a bur­zsoázia és a munkásosztály érdekei ellentétesek. Az 1848—1849-es európai forradalmak egy időre meg­szakították tudományos te­vékenységét. Engelsszel és más hasonló gondolkodású társaival együtt Marx a leg­aktívabban részt vállalt a forradalmi eseményekben. A forradalom veresége után Londonba költözött és ismét foglalkozni kezdett gazdasági kutatásaival. Londonban Marxnak lehe. tősége nyílott, hogy az' ak. kori idők legjobb könyvtá­rában, a British Múzeumban dolgozzék, melynek a világ tudományos irodalmából nagyszerű gyűjteménye volt. Ezekben az években a könyvtár olvasótermének minden bizonnyal ő volt a legszorgalmasabb látogatója: a reggeli 9 órai nyitáskor jelent meg és általában utol­sóként, este 7-kor hagyta el a könyvtárat, miután könyv, és cikkhalmokat tanulmá­nyozott át. Esténként. sőt gyakran éjszaka munkáját otthon folytatta. Marx e munkát közvetlen pártfeladatnak tekintette, hogy felfegyverezze vele a munkásosztályt az elkövetke­A hevesi áruházban megtartott „SKÁLA - NYEREMÉNYGÁLA” sorsoláson az alábbi sorjegyek nyertek, melyet 1983. május 30-ig lehet beváltani. A nyereményeket az áruházban lehet átvenni: Osztály: Sorszám: Nyereménytárgy: 65 15558 1 db 3700 Ft-os Junoszt tip. tv 65 14400 1 db 1500 Ft-os női kerékp. 65 33428 200 Ft-os ajándékcsomag 65 33681 200 Ft-os ajándékcsomag 79 40090 200 Ft-os ajándékcsomag 65 32324 200 Ft-os ajándékcsomag 65 33220 200 Ft-os ajándékcsomag 67 20325 100 Ft-os ajándékcsomag 65 15729 100 Ft-os ajándékcsomag 61 29330 100 Ft-os ajándékcsomag 67 20027 100 Ft-os ajándékcsomag 67 21200 100 Ft-os ajándékcsomag 100 Ft-os vásárlási utalványt nyertek: Osztály: Sorszám: Osztály: Sorszám: 65 32610 65 32001 65 15552 65 14967 65 33474 65 33657 67 20946 67 20984 67 21389 65 33431 65 33658 65 33495 64 29800 61 29309 65 33202 65 33500 61 29044 61 29456 65 32981 65 15569 67 21265 64 29727 67 21497 67 21644 65 14272 65 15278 65 14980 61 29043 67 21802 67 20299 65 32177 65 15646 65 15475 ÁFÉSZ, HEVES Többen lőttek Szártávi ra Szovjet­japán konzultációk A nemzetközi helyzettel, elsősorban a szovjet—ameri­kai leszerelési tárgyalások­kal, a szovjet—kínai viszony­nyal, s általánosságban az ázsiai biztonsággal összefüg­gő kérdések álltaik a Tokió­ban kedden kezdődött, szov­jet—jap>án külügyi konzultá­ciók középpontjában. Na- kadzsima Tosidzsiro kül­ügyminiszter-helyettes is­mét hangoztatta, hogy or­szága támogatja a Reagan- féle, úgynevezett közbülső javaslatot, s ezzel összefüg­gésben ellene van közepes hatótávolságú szovjet raké­ták ázsiai telepítésének. Cáfolta Gromiko külügymi­niszternek azt a közelmúlt­ban elhangzott kijelentését, hogy nukleáris fegyverek vannak Okinava szigetén. A szovjet küldöttség veze­tője, Mihail Kapica kijelen­tette: a Szovjetunió nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy Ázsiában és a Távol-Keleten bizton­ságát fenyegető, nukleáris fegyverek vannak elhelyez­ve. Utalt ugyanakkor arra, hogy az Ázsiába telepített, szovjet rakéták nem irányul­nak Japán ellen, A szovjet külügyminiszter- helyettes ugyanakkor bírál­ta a japán fegyverkezés fo­kozását célzó erőfeszítése­ket. A szovjet—kínai kapcsola­tokról szólva Kapica közölte, hogy a közeljövőben Peking- ben tartják meg a külügyi konzultációk újabb, harma­dik fordulóját. Az eddigi kétoldalú tanácskozásokról elmondotta, hogy azok „nyu­godt légkörűek és konstruk­tívak” voltak. Kína változik, és stabilizálódik — hangoz­tatta a szovjet politikus. A szovjet—japán megbe­széléseket szerdán a kétol­dalú kapcsolatok megvitatá­sával folytatják, és fejezik be. [—( Külpolitikai kommentárunk )— Nem üres szólam MOZGÁSBA LENDÜLT a diplomácia gépezete Közép-Amerika ügyében. Érthető okokból. A térség jó néhány józan politikusa fölismerte a veszélyt: a Nicaragua elleni fegyveres támadás, a salvadori pol­gárháború elhúzódása kiszélesítheti a konfliktust. Közép-Amerikát szokás puskaporos hordóhoz hason­lítani, s e hasonlat ma nem üres szólam. Kolumbia, Mexikó, Panama és Venezuela külügy­minisztere hétfő óta Panama városban tanácskozik. Céljuk: közös nevezőt teremteni olyan közvetítési kísérlethez, amely a jelenlegi feszültséget politikai eszközökkel rendezhetné. Munkájukat már január­ban megkezdték, és jószolgálatukat most halasztha­tatlannak ítélték. Okkal. Az Egyesült Államok ugyanis mind nyíltabban avatkozik be a térség or­szágainak belügyeibe. Hondurasból volt somozista bandák törtek Nicaraguára, amerikai fegyverekkel, a CIA katonai tervei alapján és támogatásával. A New York Times nemrég leplezte le azt az öszees- küvést, amelynek az élén John Negroponte, az USA hondurasi nagykövete és a hondurasi hadügyminisz­ter áll. Az sem titok, hogy a managuai rezsim elleni támadáshoz a légi felderítést az USA légiereje szol­gáltatja. SALVADORBAN A KORMÁNYCSAPATOK nem képesek föltartóztatni a baloldali gerillák meg-meg- újuló támadását. Washington válasza: újabb száz katonai szakértőt irányítottak oda, s a Reagan-kor- mányzat igyekszik a korábban elfogadottnál na­gyobb katonai segélyt kicsikarni a törvényhozástól az ottani junta számára. A közép-amerikai válság megoldására a négy kül­ügyminiszter januárban már kidolgozta részletes ter­vét. Alapkérdésnek mondták a népek önrendelkezési jogának elismerését és tiszteletben tartását, a külső beavatkozás megszüntetését, az érintett államok vi­táinak tárgyalásos rendezését. SAJNOS, Washington nem látszik érdekeltnek a politikai rendezésben. Jeane Kirkpatrick, az USA ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácshoz eljuttatott levelében elfogadhatatlannak minősítette azt a nica- raguai indítványt, hogy az ENSZ-főtitkár felügyele­te alatt folytassák a tárgyalást Nicaragua, Honduras és az USA képviselői. Washington közhen időhúzás­ra játszik, s ez megnehezíti a közvetítők dolgát. Pe­dig a közép-amerikai puskaporos hordó kanóca már lángol: a jogfosztó diktatúrák elleni elemi felhábo­rodás fegyverrel nem csillapítható le. A világ igaz­ságos politikai megoldást szeretne. Gyapay Dénes Egy nagy mű története zendő szocialista forradal­makra. Ügy vélte, hogy mun. kájának segítenie kell a proletariátust, hogy tudato­sodjanak benne forradalmi feladatai, hogy növekedjék osztályöntudata. Lenyűgözőek azok a gyors sikerek, melyeket Marx elér. Már 1851-ben számos fon­tos tételt fogalmaz meg a pénzelmélet és a földjáradék terén, elmélyíti a burzsoá politikai gazdaságtan jellem, zését. A kapitalizmus gazda­sági fejlődésének fontos tu­dományos elemzése lehetővé tette, hogy előre lássa egy újabb túltermelési válság je­lentkezését. Marx és Engels úgy vélte, hogy a kapitalista gazdaság azon megrázkódtatása, mely a válság következtében elő­áll, egy új forradalmat ered. ményezhet. Ezért a válság mélypontján, 1857—58-ban siet, hogy befejezze „A po­litikai gazdaságtan bírálatá­hoz” kéziratát, mely a jö­vendő mű, A tőke első vál­tozata volt. Marx először dolgozta ki az értéktöbblet elméletét és számos gondola­tot fejtett ki a jövendő kom­munista társadalommal kap. csolatban. A műben helyet kapott két fejezet, mely egy általa ter­vezett hatalmas mű, az áru­ról és pénzről szóló könyv egy-egy fejezetét alkotta. Munkájához írt előszavában Marx pontosan megfogal. mazta első kiemelkedő tudo­mányos felfedezésének, a történelmi materializmusnak alapvető tételeit, mely meg­mutatta az egyik társadalmi. gazdasági formációnak egy másikkal való elkerülhetetlen felváltását, a kapitalizmus bukását és a szocializmus létrejöttét. Marx A tőkét olyan nehéz években írta. amikor egész családját fojtogatta a nyo­mor. Voltak napok, amikor nem tudott az utcára menni, mert utolsó öltönyét zálogba kellett adnia. Ezekben az években a Marx házaspár­nak több gyermeke halt meg, közöttük a forrón sze­retett kisfiú, Jean is. E ne­héz időkben barátja, Engels sietett segítségére, aki mind anyagilag, mind lelkileg tá­mogatta Marxot. 1863—65-ben Marx újabb kéziratot készít el. mely A tőke három külön könyvét alkotja. Engels tanácsára csupán az első könyvet je­lenteti meg, amely a tőke termelési folyamatát kutat­ja. E művében megcáfolta a burzsoá tudósok azon kísér­leteit, hogy a tőkét a kapi­talisták „takarékosságának” vagy „mérsékletének” ered­ményeképp tüntessék fel, be­bizonyítva, hogy a kapitalis­ták meggazdagodása idegen, meg nem fizetett munka el­sajátításának eredményeképp megy végbe. Az értéktöbb­letről szóló tanítását — Marx másik nagy tudományos fel­fedezését — Lenin a marxis­ta gazdaságelmélet sarokkö­vének nevezte. A tőkét Marx a burzsoázia fejébe eresztett legrettenete­sebb lövedéknek nevezte. Ha­talmas munkájáért Marx a dolgozók elismerését kapta. Egy év múlva, 1868 szeptem­berében az I. Internacionálé brüsszeli kongresszusa hatá­rozatot hozott, amelyben va­lamennyi ország munkásai­nak ajánlotta A tőke tanul­mányozását és más nyelvek­re történő lefordításának elősegítését. A munkássajtó­ban cikkek jelennek meg A tőke jelentőségéről. Marx és Engels életében A tőkét kilenc nyelven adták ki. Első fordítása az 1872-es orosz kiadás volt. Napjainkban mindazoknak, akik küzdeni akarnak a szo­cializmus ellen, meg kell bir­kózniuk Marxszal, mondotta Engels A tőke első kötetének megjelenése után. Az azóta eltelt 115 év bebizonyította, hogy Marxot nem lehet meg­cáfolni. Az emberiség általa, felfedezett fejlődési .törvé­nyei teljes mértékben meg­őrizték érvényüket. Marx élete végéig dolgo­zott A tőke további kötetein. Munkáját azonban nem si­került befejeznie. Könyvének másodig és harmadik kötete 1885-ben, illetve 1894-ben Engels szerkesztésében jelent meg. Az UNESCO 1967-ben ün­nepelte A tőke megjelené­sének 100. évfordulóját és tisztelgett Kari Marx előtt, aki az emberiség egyik olyan géniusza volt, aki ha­talmas hatást gyakorolt az emberiség szellemi fejlődé­sére. Nagyszerű alkotása az emberiség örökös útitársá­vá vált és napjainkban Is korszerű. Larisza Mickevics, a közgazdaságtudományok kandidátusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom