Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-09 / 83. szám
6. NÉPÚJSÁG, 1983. április 9., szombat fl'*’. ví Egy városi szemle tapasztalatai — Akad-e még tennivaló? Az esztétikusabb Egerért Mikor kezdődik a Dobó tér burkolatának rekonstrukciója? Milyen sors vár a Tábornok-házra? Szabad-e leönteni a déli ipartelep szomszédságában levő TÜZÉP bejárata elé a lakásépítéseknél megmaradt törmelékeket? Hogyan lehetne még az idegenforgalmi szezon kezdete előtt minél nagyobb rendet teremteni a belvárosban és a fő közlekedési útvonalak mentén — többek között ezekre a kérdésekre adtak választ azon a szemlén, melyen Schmidt Rezső, az MSZMP Eger városi Bizottságának első titkára, dr. Varjú Vilmos tanácselnök, továbbá a pártbizottság és a tanács képviselői, valamint az ingatlankezelő vállalat és a mélyépítő- és városgondozási üzem vezetői vettek részt. Először a belvárosban néztek szét. Egyebek mellett megtudhatták, hogy májusban kezdik a Dobó tér burkolatának rekonstrukcióját — azért ekkor, mert a munkálatokat télen nem lehet elvégezni —, s augusztus végére fejezik be. Ezt követően a tömbbelsőket járták végig. Tapasztalhatták: a Vörös Rák étterem melletti foghíjbeépítés során nem érdemes újabb átjárót kialakítani, mivel az jelentős többlet-kiadással járna, a Belvárosi ABC mellett sok személygépkocsi parkol tilosban, melyeket ki kell tiltani a közeljövőben. A Tábornok-házról elmondták, hogy az utólag hozzá- toldott két garázst lebontják s az épületet visszaállítják eredeti állapotába. A piac volt a következő helyszín. Dér Béláné tanácselnökhelyettes kalauzolta itt a vendégeket, akiknek elmondta: a meglévő csarnokot a zöldségdömping idejéig nem bontják le. Az alapozás ez év végén indul s az ideiglenes piacnak a Szúnyog-közben találtak helyet. Meglehetősen sok elmarasztaló kifejezést kapott — állaga miatt — az Ady Endre Kollégium, melynek tatarozását már nem lehet sokáig halogatni, csakúgy, mint a Vörös Csillag moziét. A Széchenyi utca üzletei sem kerülték el a „városnézők” figyelmét. Ezekről több kritikus megállapítás is elhangzott. Lényegük: a műemlék épületektől elütnek a falakból kilógó hatalmas reklámtáblák s a portálok zöme sem esztétikus. A legkirívóbbakat rövidesen el kell távolítani. Az Eger-patak medrének gyakoribb tisztítása is célszerű lenne — állapította meg a városi pártbizottság első titkára, a Dobó utcában pedig szóvá tette, hogy sok az épületek stílusához nem illő alumíniumajtó. A Dózsa György téren — közvetlenül a vár alatt — egy engedély nélküli építkezés miatt lett „forró” a hangulat. Mint kitűnt, egy hétvége elég vol az illegális építőnek a falak felhúzásához. A kiszabott büntetés után azonban megállt a munka. S hogy mi lesz a műemléki környezetben létrehozott ház sorsa...? Le kell bontani! A Kertész utcán végighaladva szembetűnt, hogy néhány új családi ház nem a „nyomvonalra” került. Erre jobban oda kell figyelni az illetékeseknek a közeljövőben. A déli ipartelepen szemlélődve megállapították, hogy a gyárak udvarai tiszták, több helyen viszont rozsdás a kerítés, így a festés elkerülhetetlen. Bosszúságot jelentett, hogy a TÜZÉP bejáratával szemben lévő területen engedély nélkül rakják le a magánlakásépítkezéseknél megmaradt szemetet, törmeléket. Ezt mielőbb meg kell szüntetni — határozták el, s aki továbbra is „ellenszegül”, annak pénzbírságot kell fizetnie. A város szélén lévő szabadidő-központ is nagy fejtörést okozott a szemle résztvevőinek. A létesítmény ugyanis kihasználatlan. Ügy döntöttek, hogy gazdát keresnek a parknak, például egy gimnáziumot, vagy valamelyik helyi intézményt, melynek tanulói, vagy dolgozói gondozzák, élettel töltik azt meg, s alkalomadtán vonzó programokat szerveznek. Az autóbusz útja ezt követően a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat épülő tanműhelye előtt vezetett el, majd az Országos Műemléki Felügyelőség építésvezetőségének közelmúltban átadott új telephelyét láthatták a szemlélők. A Szépasszony-völgyben többek között szó volt arról, hogy társadalmi munkát kell szervezni a kialakításra váró szabadtéri színpad földmunkáinak elvégzésére. Végezetül a Szovjet Hadsereg és a Koháry utca sarki épületeit tekintették meg. Itt Schmidt Rezső első titkár javasolta, hogy a megrozzant házakat a kisajátítás után le kell bontani, s helyükön akár negyvenlakásos épületeket is kialakíthatnak. így nemcsak az utca képe lesz szebb, hanem ezzel jó néhány család helyet kaphat a város egy központi területén. Akad még tehát tennivaló az idegenforgalmi szezon előtt, hogy a város vonzóbb és tisztább legyen. Persze jó lenne, ha mindenki még jobban magáénak érez- né házát, vagy munkahelyét. Így a soron következő szemlén sokkal kevesebb hiányosságot tapasztalnának a megyeszékhely vezetői. Homa János Vadnyugat - ... Peleiek mindenre - így élt... Móra-újdonságok Molnár László Miklós „A híres Vadnyugat” című könyvében, amely a napokban jelent meg a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában, legendás hősök nyomában járhat az olvasó a préri és a Sziklás-hegység vidékén. Vadnyugat. A XIX. század elejétől nevezték így az Ap- palache hegységtől nyugatra — a Mississippitől a Csendes-óceánig — terjedő, földH armincöt éves, feje- búbja fehér, a hasa hordónyi, szuszog és szüntelen dicséri magát. Az élet ismerője, ura ő, pöf- feszkedő, gőgös Onassis, aki előtt nincs lehetetlen. Aznap intézte el a honvédségnél, hogy mindennemű katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítsék — mert papírja van róla, hogy sok a vörösvértestje. Marha- és sertéshústól óvakodnia kell, rántottcsirkét zabái. Szeszes italt fogyasztania tilos a mája miatt. Onassis kis szigete a zsámbéki hegyoldal egy darabja. Itt uralkodik egy szeméttel telehordott meredély, s egy Skoda-roncs fölött. A ragyogó tavaszi kék égbe merészen köpi a füstöt egy gyárkémény. Kétségtelen azonban, hogy panorámás á telke. Az élet magyar mágnása kirámol a kalyiba mögötti résznyi vidéket. A Vadnyugat azonban nemcsak földrajzi fogalom, a térképen nagyjából körülhatárolható terület, hanem sokkal inkább egy alakuló társadalom sajátos életformája, amely elválaszthatatlan része az Egyesült Államok történetének. A kötet felidézd az indiántáborokban élők, a vadászmezőiket védelmező és őslakos indiánfőnökök és törbudiból, egyelőre a foltos zo- máncú fürdőkádba, ami a vese alakú kék reflektorral megvilágított fürdőmedencét helyettesíti. A rózsaszín egérirtót tartalmazó doboz kibomlik: káromkodik. A balta nyele behasadva, a feje rozsdás. A gumicsizma bokánál szakadt. Málló, barna zacskóban kilónyi rozsdától elvéknyodott, görbe szög. Egyet a baltával megpróbál kiegyenesíteni — kettétörik. A hajolgatástól légszom- jasan a kalyiba előtti padra huppan. — Márta! — ordít. — Dolgozok, mint egy állat, s nem hozol egy pohár bort! zsek hősies küzdelmét. A könyvet csaknem 250, többségében korabeli fénykép és rajzos térkép illusztrálja. A gyermekkíváncsiság sok. szór zavarba ejtően egyszerű kérdésekre keresi a választ, olyanokra, amelyek a felnőtteknek eszébe sem jutnak. Miért fehér a hó, és miért sző hálót a pók? Miért dorombol a cica, és miért szeretik a mackók a mézet? Mitől száll a vitorlázó repülőgép, miért csíp a szódavíz, miként szól a rádió, vagy hogyan látni képet a tévé képernyőjén? Számtalan kérdés, s rájuk a választ nem is A felesége a kislánnyal kiküld egy egész palackkal: „Mondd neki, hogy meg fog dögölni tőle!” — Üvegből iszik. — Márta! Milyen fa ez, amelyik már virágzik? — Mandula! — Marha szép. Látod kislányom, ilyen a mandulavirág. Mindenetek megvan! Minden hétvégén szívhatjátok a jó levegőt! A ház olajos-szurkos villanypózna lábakon áll. Az ablakkeret piros. A kis teraszon egy jégszekrény roncsa, abból is ki kellene pakolni a limlomot. — Mit csináltok? Dolgozhatnátok egy kicsit ti is! mindig könnyű megadni. Teknős Péter „Kérdezz! Felelek mindenre” című könyve — immár harmadik kiadásban — erre vállalkozik. A népszerű „így élt” sorozat két kötettel gyarapodott a napokban. Az egyik Húsz János, a cseh nép nemzeti hősének életét, reform- küzdelmét és a tanaiból kibontakozó huszitizmus terjedését ismerteti, a kötet írója Erdődy János. A másik Anton Csehov, az orosz irodalom egyik legnagyobb novel" listájának és drámaírójának alakját idézi fel. Levendel Júlia művét mintegy száz fénykép illusztrálja. (MTI) — Vidd ki a szemetet! Bemegy, fogja a vödröt, kilép a kerítés kapuján, a meredélybe önti a tartalmát. Nem állhatja a házimunkát, méltatlan egy olyan férfihoz mint ő. Szomszédol- ni indul; présházról présházra ődöng. Ebédig el akarja ütni az időt. Nagy a hasa, nagy a tekintélye. Tréfálkozik: „Űgy- se volt itt még eddig csoportvezető!” Kockás kartonszoknyában ás egy asszonyka. ö Maria Callas. Odamegy hozzá: „Mit csinál kiskegyed ?” Az ifiasszony kacarász, abbahagyja az ásást. „Arisztotelés Onassis vagyok, csoportvezető és hajómágnás.” Remekül mulat. Melegíti a napfény a fehér tonzúráját. A sziget partját autóbuszzúgás csapdossa. Gulay István / A zsámbéki Onassis Jónás Zoltán József Attila-műsora Kettős bemutatkozás: nemcsak Jónás Zoltán előadó- művész, hanem az egri Ifjúsági Ház nagyterme is vizsgázott a közönség előtt csütörtök este. Meg kell tanulni alkalmazkodni e helyszínhez. A színpad lehetne egy félméterrel magasabb, hogy a középen és a hátul ülők is lássanak rendesen. A hang- szigetelés sem a legtökéletesebb, igencsak beszűrődnek a külső zajok. Mindenesetre egy idő után valószínűleg pontosan tudják majd a szervezők, hogy milyen műsorok számára jelent ez megfelelő környezetet. Ezzel érzékeltettem is, hogy milyen zavaró körülmények nehezítették a közönség és az előadó kapcsolatát. József Attilát sokan tolmácsolták, nem volt tehát könnyű feladat újat nyújtani. Jónás Zoltán válogatásában a költő korai verseit és az utolsó korszak töredékeit ötvözte szerencsésen össze. Egyszerre ütötte meg a fiatalos naivság, s a már letisztult, végső egyszerűség hangját. A játékosság, a lendület és a sok keserű fintor érdekesen találkozott, sajátos képet adva a poétáról. A Szabad ötletek jegyzéke két ülésben című vallomás értelmezte és zárta a sort, magyarázatot nyújtva arra, hogy miért választotta ezt az utat az előadóművész. A vers nem maga az ember; álarc, játék, kapcsolatteremtő eszköz: sugallta a műsor. Hozzájárult ezzel ahhoz, hogy személyes ismerősként közeledjünk a személyiséghez, aki „mellesleg” költő. Valahogy az a plakát jutott eszembe, amely annak idején, a születés 70. évfordulójára készült: fönt egy tábla, melyre föl van írva, hogy József Attila utca, előtte egy komoly kép, s ebben a környezetben a kezét zsebre vágó, nevetős, rongyos kamasz poéta ácsorgott. Sajnos, a szerkesztést nem mindenben ' lehet dicsérni, mert az egyes részeket a Kaláka és a Sebő együttes, és Berek Kati magnóról felhangzó dalai tördelték. Míg ezek szóltak, elveszett a kapcsolat a versmondó és a hallgatóság között. Egyébként is, ez a műsor most kevéssé „jött le” a színpadról. Talán szokatlan még az előadó számára az a majdnem- majdnem színházi környezet. Ezzel együtt nem volt sikertelen egyik bemutatkozás sem. ( gábor) Dohnál Tibor kiállítása Nem elég Dohnál Tibor kiállítását egyszer megnézni az újonnan megnyílt egri Ifjúsági Házban. Több okból. Először azért, mert a textilgrafikáktól el-el- csábítja a nézőt az épület „Átrium Hyattos” belső tere. Másodszor azért, mert az ember hajlamos első látásra, a művekkel való szembenézés spontán reflexiójával annyit mondani, hogy ízléses, szép, harmonikus, amolyan kellemes kiállítással találkozott. Aztán ahogy újra betér valami miatt, másodszor, harmadszor tudatosul benne, hogy itt valami másról van szó. Pontosabban többről. Nehéz szavakkal megfogalmazni, hogy miről, hiszen a képzőművészet igazi mester kezében éppen azért az ami, mert más nyelven, nem szavakkal közöl valamit a világról. Mint ahogy Dohnál Tibor nagyon fontosat mond, és nagyon szépen mondja el hitét ezzel a kiállítással. Az életről beszél. Már-már (Fotó: Perl Márton) indulatok nélküli, finom tónusú szintézissel. Vonalai erőlködés nélkül születnek egy meg nem rögzíthető pontból, könnyen, karcsún ívelnek, ölelkeznek, napot formáznak, virágot ragyog- tatnak, szeretetet árasztanak és töprengésre ösztökélnek. Rend van-e benned? — kérdezi ez a kiállítás szigorú-elegánsán. Mert alkotóban és alkotásaiban rend fessül. Nem katonás, nem hivatalnoki rend. Attól sokkalta mélyebb. Szerelemről, születésről, belső törvényszerűségeinkről, a világhoz való viszonyunkról szól ez a képzőművészeti rend. Méltóságosan nemes egyszerűséggel. A maga csendes fegyelmével önvizsgálatra késztet. Arra sarkall, hogy önmagunkban is, környezetünkben is cifraságok nélküli, igaz értékekre alapozzuk életünk törékeny ívét. Üzenet ez a kiállítás. Érdemes megérteni. Szigethy András Szintézis szívvel, értelemmel, textillel Volt egy ember...