Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-08 / 82. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. április 8., péntek NEW YORK New Yorkban folytatta munkáját a leszerelési világértekezlet előkészítésével foglalkozó különleges ENSZ- bizottság. A bizottságban' a világ különböző térségeinek képviseletében negyven állam vesz részt. Szerdán több szocialista ország, köztük Magyarország képviselője szólalt fel. HAVANNA Ismeretlen tettesek szerdán Managuában meggyilkolták Melida Anaya Mont est, a Salvador! hazafias erők egyik vezetőjét — jelentette be a nicaraguai belügyminisztérium. A gyilkosok után nagy erővel nyomoznak. Melida Anaya Montes, fedőnevén Ana Maria parancsnok, a Farabundo Marti nemzeti felszabadítás! front országos katonai vezetőségének tagja volt. BEJRŰT Claude Cheysson francia külügyminiszter szerda este kétnapos látogatásra Bejrútba érkezett, ahol a tervek szerint tárgyalásokat folytat Amin Gemajel elnökkel, Sa- fik el-Vazzan kormányfővel, valamint Kannal Asszaddal, a képviselőház elnökével. HANOI Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt főtitkára szerdán Hanoiban fogadta Maxime Gremetzet, a Francia Kommunista Párt politikai bizottsága tagját, a külügyi osztály vezetőjét. PÁRIZS Csen Mu-hua kínai külkereskedelmi miniszter szerdán Rómából Párizsba érkezett. Francia partnereivel arról tárgyalt, hogy Francia- ország esetleg felépítene egy 6 milliárd dollár értékű atomerőművet Kanton közelében. PEKING Kína nyugati térségében szerdán a Richter-skála szerint 6,2 erősségű földrengés volt. A kínai hírügynökség jelentése szerint több ház összedőlt; vannak halálos áldozatok és sebesültek is. Befejeződött a külügyminiszteri bizottság ülése Púja Frigyes Prágából A csehszlovák külügyminisztérium épületében csütörtök délelőtt közlemény aláírásával ért véget a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. \ A tanácskozáson áttekintették az európai helyzet alakulását a politikai tanácskozó testület januári ülése óta elteli időszakban, és megvizsgálták az ott előterjesztett javaslatok és kezdeményezések megvalósításával kapcsolatos kérdéseket. A francia nemzetgyűlés csütörtökre virradó éjszaka 323 szavazattal 155 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak, miután Pierre Mauroy miniszterelnök az előző napon a kormány gazdasági programjával kapcsolatban felvetette a bizalmi kérdést. A szavazás előtt az éjszakai órákban rendkívül viharos jelenetek játszódtak le a nemzetgyűlésben. Robert. André Vivian ellenzéki képviselő ugyanis durván személyeskedő, minősíthetetlen kirohanást intézett Mauroy miniszterelnök ellen, mire óriási vihar tört ki, s az elnök felfüggesztette az ülést. A szünet után Vivian folytatta beszédét, de a szocialista és kommunista képviA kínai kulturális minisztérium csütörtökön bejelentette, hogy Kína törli az Egyesült Államokkal 1982— 83-ra kötött kulturális megállapodásokban rögzített és még végre nem hajtott csereprogramokat. A kulturális minisztérium illetékese az Egyesült Államok pekingi nagykövetségének tanácsosával közölte, hogy Kína azért Csütörtökön délután hazautazott Prágából Púja Frigyes külügyminiszter, aki részt vett a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának kétnapos ülésén. A prágai repülőtéren Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter búcsúztatta Púja Frigyest. ★ Púja Frigyes visszaérkezett Budapestre. A Ferihegyi repülőtéren fogadására megjelent Andrej Barcák, Csehszlovákia budapesti nagykövete. selők tiltakozásuk jeléül a beszéd alatt távol maradtak az ülésteremtől. Később Guy Ducoloné kommunista képviselő élesen megbélyegezte Vivian magatartását, mire a jobboldali képviselők hagyták el az üléstermet. André Lajoinie, a kommunista képviselőcsoport elnöke bejelentette, hogy a kommunisták bizalmat szavaznak a kormánynak, mert szükségesnek tartják a gazdasági egyensúly helyreállítását. Az eddig bejelentett intézkedéseken azonban módosítani kell, jobban érvényre kell juttatni a szociális igazságosságot és el kell kerülni a termelési szerkezet meggyengülését. A kommunisták javaslatainak célja a most elhatározott politika hatékonyabbá tétele. döntött így, mert az amerikai hatóságok hétfőn politikai menedékjogot nyújtottak Hu Na kínai teniszjátékosnak. Kína az esetet amerikai részről szántszándékkal előkészített, súlyos politikai incidensnek tekinti. „Az amerikai kormánynak ez a lépése politikai szempontból rendkívül barátságtalan Kínával szemben” — hangoztatta a kínai illetékes. Fegyverzetkorlátozási vita Paul Nitze és Edward Rowny, a genfi fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttségek vezetői bizalmas tájékoztatót tartottak szerdán a szenátus külügyi bizottsága előtt. Charles Percy szenátor és mások a több órás tájékoztatót követően kijelentették: nem látnak lehetőséget a közeljövőben arra, hogy fegyverzetkorlátozási megállapodások jöjjenek létre az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A bizottság republikánus vezetője a Szovjetuniót próbálta felelőssé tenni, de a bizottság több tagja határozottan megnevezte a sikertelenség igazi okait és okozóit. Alan Cranston szenátor, a demokraták egyik lehetséges elnökjelöltje szerint a Fehér Ház „elszalasztottá az alkalmat jelentős fegyverzetkorlátozási megállapodásokra és a kormány ideje most már lejár”. Paul Tsongas demokratapárti szenátor a Reagan- kormányzatnak „a nukleáris háborúval kapcsolatos felelőtlen beszédét és hidegháborús retorikáját” tette felelőssé a kudarcért. William Jackson, a Car- ter-kormány fegyverzetkorlátozási tanácsadó testületének volt vezetője szerdai sajtóértekezletén arra figyelmeztetett, hogy a jelen körülmények között a meglévő szovjet—amerikai megállapodások is felbomolhatnak. Howard Baker szenátor, a republikánusok szenátusi vezetője Percy szenátorral egyetemben szerdán úgy döntött, hogy jövő hétfőn a szenátus elé terjeszti a február végén elnapolt Adel- man-ügyet. Baker „alapos vitát” helyezett kilátásba a biztonság és a leszerelés égető problémáiról, mielőtt Adelman kinevezésének kérdését szavazásra bocsátaná. Adelmant ismét azon kapták, hogy korábbi szenátusi meghallgatásain nem mondott igazat, s változatlanul a legnagyobb kétségek merülnek fel az iránt, hogy akár ő, akár Rowny tábornok, a hadászati tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője őszintén törekedne a megállapodásra. Viharos jelenetek a francia nemzetgyűlésben Kínai megtorlás —( Külpolitikai kommentárunk )—i Tűz Reagan fegyvereire REAGAN AMERIKAI ELNÖK — ELEDDIG PÁRATLAN MÓDON — egymás után két beszédben is magyarázgatta a bizonyítványt: miért akarja oly nagy mértékben növelni a katonai kiadásokat. A kongresz- szusban a honatyák lényegesen kisebb arányú növekedést akarnak, mint a kormány. Még a szenátus tagjai körében is ellenérzést váltott ki az elnök terve, pedig ott köztudottan a republikánusoké a többség: a testület költségvetési bizottságában sietve el kellett napolni a vitát, hogy megelőzzék a várható kudarcot. A hét közepén aztán két újabb pofon érte a reagani fegyverkezési elképzeléseket. Mégpedig olyan fejlemények, amelyek az amerikai közvélemény zömének és az ország felelős személyiségeinek a Fehér Ház terveivel szembeforduló hangulatát mutatták, ötszáz tekintélyes közéleti ember, közöttük nagy befolyású és hírű politikusok tucatjai intéztek nyílt levelet a kormányzat illetékeseihez, név szerint a nemzetbiztonsági főtanácsadóihoz, hogy fontolják meg: helyes-e a jelenlegi katonapolitika? Liberálisok és konzervatívok, republikánusok és demokraták egyaránt vannak az aláírók között. Valamennyien soknak tartják a kormány által fegyverkezésre javasolt mammutösszeget, s veszélyesnék a jelenlegi hivatalos katonai elképzeléseket. ENNÉL MÉG KÍNOSABB EGY MÁSIK LEVÉL, amely sok tízmillió amerikai polgár véleményére hat. A katolikus püspöki kar pásztorleveléne'k harmadik, s ezúttal végleges változata is napvilágot látott. Minden jel szerint ennek téziseit fogadják majd el május elején az Egyesült Államokban legbefolyásosabb egyház vezetői. Márpedig e tézisek nagyon is kellemetlenül érintik a kormány politikáját. Ugyanis határozottan elítélik a fegyverkezési versenyt, tömeges ellenállásra szólítják fel a hívőket a „megnyerhető nukleáris háború” esztelen elgondolásával szemben és a mielőbbi fegyverzetkorlátozási egyezményeket sürgetik. MINDEZ JÓL MUTATJA, HOGY AMERIKÁBAN a közhangulat immár határozottan a kormány fegyverkezési tervei ellen fordult. Nemcsak a közvélemény, hanem a politikai és közéleti tekintélyek szintjén. S ennék világpolitikai jelentősége van. Hiszen ebben az „ellenszélben”, a fegyverekre zúduló mind nagyobb tűzben nagyon nehéz lesz Reagannak és csapatának folytatnia a hajthatatlan, kemény erőpolitikát. S nem vitás: a világnak sürgetően szüksége lenne arra, hogy Washingtont rugalmasságra, józan kompromisszumokra, mérsékeltebb katonapolitikára késztessék odahaza. Avar Károly ÚJABB DISZNÓ-ÖBÖL? Nicaragua — veszélyben A Biztonsági Tanács vitájában többen a Disznó-öbölnél Kuba ellen indított támadáshoz hasonlították mindazt, ami az elmúlt hetekben Nicaraguában történt. Mintegy kétezer ellenforradalmár szivárgott be Hondu- rasból, s kezdett fegyveres akciókat — nem is annyira a sandinista népi hadsereg, hanem elsősorban a békés települések lakossága ellen. Megkezdődött volna — ahogyan már jó ideje rebesgették — az invázió az alig három és fél éve győzedelmeskedett baloldali rendszer megdöntésére? Elhúzódó feszültség A feszültség Nicaragua körül valójában már azóta állandósult, mióta az ország népe 1979 nyarán elűzte a Washingtont kiszolgáló diktátor-dinasztiát. Az Egyesült Államok, amely hosszú ideig elhanyagolta a kizárólagos érdekszférájának tekintett közép-amerikai „hátsó udvart”, ekkor kongatta meg a vészharangot. Washington azóta a társadalmi konfliktusoktól sújtott, gerillamoz- galmak harcaitól forrongó karibi térség minden baját szovjet—kubai—nicaraguai beavatkozással magyarázza. John Negro ponté, az VSA hondurasi nagykövete, a Nicaragua elleni akciók „koordinátora” (Fotó — Newsweek) A Fehér Ház a sandinista kormányzat ellen bevetette a gazdasági és a politikai nyomás teljes fegyvertárát. Megtagadta az élelmiszersegélyeket a természeti katasztrófáktól és az elhúzódó polgárháborútól lerombolt, kifosztott országtól. Demonstratív hadgyakorlatok sorát szervezték Nicaragua határainál. Floridai táborokban és a hondurasi határ mentén folyik a nicaraguai ellenforradalmárok, elsősorban a hírhedt somozista nemzeti gárda katonáinak kiképzése. Fellázították az Atlanti-óceán partvidékén élő miszkitó indiánok egyes csoportjait is. Az USA szerepe Managua tárgyalási ajánlatok sorát küldte már a hondurasi kormányzatnak, ám ezeket egymás után visz- szautasították. Így már tavaly kénytelenek voltak bevezetni a rendkívüli állapotot az állandó külső fenyegetés miatt. Most márciusban minden korábbinál súlyosabb harcok kezdődtek, s Az elfogott ellenforradalmárok felszerelése is amerikai segítségről árulkodik Nicaragua térképe, s a leg' utóbbi támadások színhelyei (Fotó — KS) már nemcsak a határvidéken, hanem az ország belsejében is. Az ellenforradalmárok nem kevesebbet tűztek ki célul, mint hogy — megvetve lábukat Nicaragua északi vidékein — ellenkormányt hoznak létre, s nyárra általános felkelést robbantanak ki. Reagan amerikai elnök és tanácsadói azt a látszatot szerették volna kelteni, hogy Nicaragua „belső konfliktusáról” van szó, s hogy a tömegek megelégelték a sandinisták „uralkodását”. Ezt a hamis képet azonban még Washington nyugat-európai szövetségesei és a latinamerikai államok többsége is kereken elutasítja — annál is inkább, mivel egyre ismertebbek már a Nicaragua ellen folyó titkos háború részletei és főszereplői. Az elfogott ellenforradalmárok- nál talált amerikai fegyverek, felszerelések, a foglyok vallomásai egyértelműen bizonyítják az Egyesült Államok beavatkozását. Legutóbb a Time magazin leplezte le, hogy a jelenlegi harcokat hármas főparancsnokság irányítja: a ranglétra legalján a volt nemzeti gárda tisztjei állnak, őket hondurasi és argentin szakértők utasítják. A csúcson pedig amerikaiak — CIA-szakértők és a Panamában székelő déli főparancsnokság képviselői állnak. Az együttműködést John Neproponte, az USA hondurasi nagykövete koordinálja. Tömegtámogatás nélkül Nicaragua vezetése persze nem tagadja, hogy vannak ellenzékiek az országon belül, bármennyire is igyekeztek megőrizni a felszabadító harcban kialakult széles nemzeti egységet. A meghirdetett baloldali célkitűzések már sértik bizonyos burzsoá,. földbirtokosi körök érdekeit, s szembefordult a kormányzattal az egyház felső vezetése is. Mindezek azonban csak a kisebbséget képviselik! A többség kész megvédeni megszerzett jogait és vívmányait. A gyűlölt nemzeti gárdisták, akik a félévszázados zsarnokságot és a terrort testesítik meg a nica- raguaiak szemében, nem találnak támogatásra. A sandinista kormányzat mindenesetre nagy önmérséklettel válaszolt a támadásokra, nem hajlandó ürügyet szolgáltatni az Egyesült Államok nyílt katonai beavatkozására. Különösen, mivel az amerikai intervencióról rövid történelme során Nicaragua már háromszor szerzett keserű tapasztalatokat. Elekes Éva Francia visszhang ,,Piros pont” vagy „üzenet” A szovjet diplomatáik és újságírók kiutasításáról hozott döntés vegyes visszhangot keltett Franciaországban. A találgatásoknak tág teret nyitott az a tény, hogy a kiutasításról szóló hivatalos közlés semmiféle konkrét indoklást nem tartalmazott. Egyesek szerint e döntés kezdeményezői talán a nehéz gazdasági problémákról akarták elterelni a figyelmet, mások, így a jobboldali Le Figaro vezércikk- írója szerint a francia vezetők ezzel Washingtonban akartak „jó pontokat” szerezni maguknak. A Le Matin szerint a francia külügyminisztériumot is meglepte a hivatalos bejelentés, mert előzőleg nem tájékoztatták arról. A lap vezércikkében azt a furcsa indoklást tálalja az olvasóinak, hogy tulajdonképpen olyan „politikai döntésről” van szó, amely „üzenetet” tartalmaz. Ezzel az üzenettel a köztársaság elnöke azt akarta kifejezésre juttatni, hogy a francia aitomihaderőt semmi esetre sem lehet bevonni az eurorokétákról folyó tárgyalásokba. A L’ Humanité a szovjet tiltakozást közölve megjegyzi: „a tiltakozás kemény, de mértéktartó hangja azt jelzi, hogy Moszkva nem kíván olajat önteni a tűzre”.
