Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-08 / 82. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. április 8., péntek NEW YORK New Yorkban folytatta munkáját a leszerelési vi­lágértekezlet előkészítésével foglalkozó különleges ENSZ- bizottság. A bizottságban' a világ különböző térségeinek képviseletében negyven ál­lam vesz részt. Szerdán több szocialista ország, köztük Magyarország képviselője szólalt fel. HAVANNA Ismeretlen tettesek szerdán Managuában meggyilkolták Melida Anaya Mont est, a Salvador! hazafias erők egyik vezetőjét — jelentette be a nicaraguai belügyminisztéri­um. A gyilkosok után nagy erővel nyomoznak. Melida Anaya Montes, fedőnevén Ana Maria parancsnok, a Farabundo Marti nemzeti felszabadítás! front országos katonai vezetőségének tagja volt. BEJRŰT Claude Cheysson francia külügyminiszter szerda este kétnapos látogatásra Bejrút­ba érkezett, ahol a tervek szerint tárgyalásokat folytat Amin Gemajel elnökkel, Sa- fik el-Vazzan kormányfővel, valamint Kannal Asszaddal, a képviselőház elnökével. HANOI Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt főtitkára szerdán Hanoiban fogadta Maxime Gremetzet, a Fran­cia Kommunista Párt politi­kai bizottsága tagját, a kül­ügyi osztály vezetőjét. PÁRIZS Csen Mu-hua kínai kül­kereskedelmi miniszter szer­dán Rómából Párizsba ér­kezett. Francia partnereivel arról tárgyalt, hogy Francia- ország esetleg felépítene egy 6 milliárd dollár értékű atomerőművet Kanton köze­lében. PEKING Kína nyugati térségében szerdán a Richter-skála sze­rint 6,2 erősségű földrengés volt. A kínai hírügynökség jelentése szerint több ház összedőlt; vannak halálos áldozatok és sebesültek is. Befejeződött a külügyminiszteri bizottság ülése Púja Frigyes Prágából A csehszlovák külügymi­nisztérium épületében csü­törtök délelőtt közlemény aláírásával ért véget a Var­sói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságá­nak ülése. \ A tanácskozáson áttekin­tették az európai helyzet ala­kulását a politikai tanácsko­zó testület januári ülése óta elteli időszakban, és megvizs­gálták az ott előterjesztett javaslatok és kezdeményezé­sek megvalósításával kapcso­latos kérdéseket. A francia nemzetgyűlés csütörtökre virradó éjszaka 323 szavazattal 155 ellenében bizalmat szavazott a kor­mánynak, miután Pierre Mauroy miniszterelnök az előző napon a kormány gaz­dasági programjával kapcso­latban felvetette a bizalmi kérdést. A szavazás előtt az éjsza­kai órákban rendkívül vi­haros jelenetek játszódtak le a nemzetgyűlésben. Robert. André Vivian ellenzéki kép­viselő ugyanis durván szemé­lyeskedő, minősíthetetlen ki­rohanást intézett Mauroy miniszterelnök ellen, mire óriási vihar tört ki, s az el­nök felfüggesztette az ülést. A szünet után Vivian foly­tatta beszédét, de a szocia­lista és kommunista képvi­A kínai kulturális minisz­térium csütörtökön bejelen­tette, hogy Kína törli az Egyesült Államokkal 1982— 83-ra kötött kulturális meg­állapodásokban rögzített és még végre nem hajtott cse­reprogramokat. A kulturális minisztérium illetékese az Egyesült Államok pekingi nagykövetségének tanácsosá­val közölte, hogy Kína azért Csütörtökön délután haza­utazott Prágából Púja Fri­gyes külügyminiszter, aki részt vett a Varsói Szerző­dés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának két­napos ülésén. A prágai repü­lőtéren Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter búcsúztatta Púja Frigyest. ★ Púja Frigyes visszaérkezett Budapestre. A Ferihegyi re­pülőtéren fogadására megje­lent Andrej Barcák, Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vete. selők tiltakozásuk jeléül a beszéd alatt távol maradtak az ülésteremtől. Később Guy Ducoloné kommunista kép­viselő élesen megbélyegezte Vivian magatartását, mire a jobboldali képviselők hagy­ták el az üléstermet. André Lajoinie, a kommu­nista képviselőcsoport elnö­ke bejelentette, hogy a kommunisták bizalmat sza­vaznak a kormánynak, mert szükségesnek tartják a gaz­dasági egyensúly helyreállí­tását. Az eddig bejelentett intézkedéseken azonban mó­dosítani kell, jobban érvény­re kell juttatni a szociális igazságosságot és el kell ke­rülni a termelési szerkezet meggyengülését. A kommu­nisták javaslatainak célja a most elhatározott politika ha­tékonyabbá tétele. döntött így, mert az amerikai hatóságok hétfőn politikai menedékjogot nyújtottak Hu Na kínai teniszjátékosnak. Kína az esetet amerikai részről szántszándékkal elő­készített, súlyos politikai in­cidensnek tekinti. „Az ame­rikai kormánynak ez a lépé­se politikai szempontból rendkívül barátságtalan Kí­nával szemben” — hangoz­tatta a kínai illetékes. Fegyverzet­korlátozási vita Paul Nitze és Edward Rowny, a genfi fegyverzetkor­látozási tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttségek vezetői bizalmas tájékozta­tót tartottak szerdán a sze­nátus külügyi bizottsága előtt. Charles Percy szenátor és mások a több órás tájékozta­tót követően kijelentették: nem látnak lehetőséget a kö­zeljövőben arra, hogy fegy­verzetkorlátozási megállapo­dások jöjjenek létre az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A bizott­ság republikánus vezetője a Szovjetuniót próbálta fele­lőssé tenni, de a bizottság több tagja határozottan meg­nevezte a sikertelenség igazi okait és okozóit. Alan Cranston szenátor, a demokraták egyik lehetséges elnökjelöltje szerint a Fehér Ház „elszalasztottá az alkal­mat jelentős fegyverzetkor­látozási megállapodásokra és a kormány ideje most már lejár”. Paul Tsongas demok­ratapárti szenátor a Reagan- kormányzatnak „a nukleáris háborúval kapcsolatos fele­lőtlen beszédét és hideghá­borús retorikáját” tette fe­lelőssé a kudarcért. William Jackson, a Car- ter-kormány fegyverzetkorlá­tozási tanácsadó testületének volt vezetője szerdai sajtóér­tekezletén arra figyelmezte­tett, hogy a jelen körülmé­nyek között a meglévő szov­jet—amerikai megállapodá­sok is felbomolhatnak. Howard Baker szenátor, a republikánusok szenátusi ve­zetője Percy szenátorral egyetemben szerdán úgy döntött, hogy jövő hétfőn a szenátus elé terjeszti a feb­ruár végén elnapolt Adel- man-ügyet. Baker „alapos vitát” he­lyezett kilátásba a biztonság és a leszerelés égető problé­máiról, mielőtt Adelman ki­nevezésének kérdését szava­zásra bocsátaná. Adelmant ismét azon kapták, hogy ko­rábbi szenátusi meghallga­tásain nem mondott igazat, s változatlanul a legnagyobb kétségek merülnek fel az iránt, hogy akár ő, akár Rowny tábornok, a hadásza­ti tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője őszintén törekedne a meg­állapodásra. Viharos jelenetek a francia nemzetgyűlésben Kínai megtorlás —( Külpolitikai kommentárunk )—i Tűz Reagan fegyvereire REAGAN AMERIKAI ELNÖK — ELEDDIG PÁ­RATLAN MÓDON — egymás után két beszédben is magyarázgatta a bizonyítványt: miért akarja oly nagy mértékben növelni a katonai kiadásokat. A kongresz- szusban a honatyák lényegesen kisebb arányú növe­kedést akarnak, mint a kormány. Még a szenátus tag­jai körében is ellenérzést váltott ki az elnök terve, pedig ott köztudottan a republikánusoké a többség: a testület költségvetési bizottságában sietve el kellett napolni a vitát, hogy megelőzzék a várható kudarcot. A hét közepén aztán két újabb pofon érte a reagani fegyverkezési elképzeléseket. Mégpedig olyan fejlemények, amelyek az amerikai közvélemény zö­mének és az ország felelős személyiségeinek a Fehér Ház terveivel szembeforduló hangulatát mutatták, ötszáz tekintélyes közéleti ember, közöttük nagy befolyású és hírű politikusok tucatjai intéztek nyílt levelet a kormányzat illetékeseihez, név szerint a nemzetbiztonsági főtanácsadóihoz, hogy fontolják meg: helyes-e a jelenlegi katonapolitika? Liberálisok és konzervatívok, republikánusok és demokraták egy­aránt vannak az aláírók között. Valamennyien sok­nak tartják a kormány által fegyverkezésre javasolt mammutösszeget, s veszélyesnék a jelenlegi hivata­los katonai elképzeléseket. ENNÉL MÉG KÍNOSABB EGY MÁSIK LEVÉL, amely sok tízmillió amerikai polgár véleményére hat. A katolikus püspöki kar pásztorleveléne'k harmadik, s ezúttal végleges változata is napvilágot látott. Min­den jel szerint ennek téziseit fogadják majd el má­jus elején az Egyesült Államokban legbefolyásosabb egyház vezetői. Márpedig e tézisek nagyon is kelle­metlenül érintik a kormány politikáját. Ugyanis ha­tározottan elítélik a fegyverkezési versenyt, tömeges ellenállásra szólítják fel a hívőket a „megnyerhető nukleáris háború” esztelen elgondolásával szemben és a mielőbbi fegyverzetkorlátozási egyezményeket sürgetik. MINDEZ JÓL MUTATJA, HOGY AMERIKÁBAN a közhangulat immár határozottan a kormány fegy­verkezési tervei ellen fordult. Nemcsak a közvéle­mény, hanem a politikai és közéleti tekintélyek szint­jén. S ennék világpolitikai jelentősége van. Hiszen eb­ben az „ellenszélben”, a fegyverekre zúduló mind na­gyobb tűzben nagyon nehéz lesz Reagannak és csapa­tának folytatnia a hajthatatlan, kemény erőpolitikát. S nem vitás: a világnak sürgetően szüksége lenne ar­ra, hogy Washingtont rugalmasságra, józan kompro­misszumokra, mérsékeltebb katonapolitikára késztes­sék odahaza. Avar Károly ÚJABB DISZNÓ-ÖBÖL? Nicaragua — veszélyben A Biztonsági Tanács vitá­jában többen a Disznó-öböl­nél Kuba ellen indított tá­madáshoz hasonlították mindazt, ami az elmúlt he­tekben Nicaraguában történt. Mintegy kétezer ellenforra­dalmár szivárgott be Hondu- rasból, s kezdett fegyveres akciókat — nem is annyira a sandinista népi hadsereg, hanem elsősorban a békés települések lakossága ellen. Megkezdődött volna — aho­gyan már jó ideje rebesget­ték — az invázió az alig há­rom és fél éve győzedelmes­kedett baloldali rendszer megdöntésére? Elhúzódó feszültség A feszültség Nicaragua kö­rül valójában már azóta ál­landósult, mióta az ország népe 1979 nyarán elűzte a Washingtont kiszolgáló dik­tátor-dinasztiát. Az Egyesült Államok, amely hosszú ide­ig elhanyagolta a kizáróla­gos érdekszférájának tekin­tett közép-amerikai „hátsó udvart”, ekkor kongatta meg a vészharangot. Washington azóta a társadalmi konflik­tusoktól sújtott, gerillamoz- galmak harcaitól forrongó karibi térség minden baját szovjet—kubai—nicaraguai beavatkozással magyarázza. John Negro ponté, az VSA hondurasi nagykövete, a Ni­caragua elleni akciók „koor­dinátora” (Fotó — Newsweek) A Fehér Ház a sandinista kormányzat ellen bevetette a gazdasági és a politikai nyomás teljes fegyvertárát. Megtagadta az élelmiszerse­gélyeket a természeti ka­tasztrófáktól és az elhúzódó polgárháborútól lerombolt, kifosztott országtól. Demonst­ratív hadgyakorlatok sorát szervezték Nicaragua hatá­rainál. Floridai táborokban és a hondurasi határ mentén folyik a nicaraguai ellenfor­radalmárok, elsősorban a hírhedt somozista nemzeti gárda katonáinak kiképzése. Fellázították az Atlanti-óce­án partvidékén élő miszkitó indiánok egyes csoportjait is. Az USA szerepe Managua tárgyalási aján­latok sorát küldte már a hondurasi kormányzatnak, ám ezeket egymás után visz- szautasították. Így már ta­valy kénytelenek voltak be­vezetni a rendkívüli állapo­tot az állandó külső fenye­getés miatt. Most március­ban minden korábbinál sú­lyosabb harcok kezdődtek, s Az elfogott ellenforradalmá­rok felszerelése is amerikai segítségről árulkodik Nicaragua térképe, s a leg' utóbbi támadások színhelyei (Fotó — KS) már nemcsak a határvidé­ken, hanem az ország belse­jében is. Az ellenforradal­márok nem kevesebbet tűz­tek ki célul, mint hogy — megvetve lábukat Nicaragua északi vidékein — ellenkor­mányt hoznak létre, s nyár­ra általános felkelést rob­bantanak ki. Reagan amerikai elnök és tanácsadói azt a látszatot szerették volna kelteni, hogy Nicaragua „belső konfliktu­sáról” van szó, s hogy a tö­megek megelégelték a san­dinisták „uralkodását”. Ezt a hamis képet azonban még Washington nyugat-európai szövetségesei és a latin­amerikai államok többsége is kereken elutasítja — an­nál is inkább, mivel egyre ismertebbek már a Nicara­gua ellen folyó titkos háború részletei és főszereplői. Az elfogott ellenforradalmárok- nál talált amerikai fegyve­rek, felszerelések, a foglyok vallomásai egyértelműen bi­zonyítják az Egyesült Álla­mok beavatkozását. Legutóbb a Time magazin leplezte le, hogy a jelenlegi harcokat hármas főparancs­nokság irányítja: a ranglétra legalján a volt nemzeti gár­da tisztjei állnak, őket hon­durasi és argentin szakértők utasítják. A csúcson pedig amerikaiak — CIA-szakértők és a Panamában székelő dé­li főparancsnokság képvise­lői állnak. Az együttműkö­dést John Neproponte, az USA hondurasi nagykövete koordinálja. Tömegtámogatás nélkül Nicaragua vezetése persze nem tagadja, hogy vannak ellenzékiek az országon be­lül, bármennyire is igyekez­tek megőrizni a felszabadító harcban kialakult széles nemzeti egységet. A meghir­detett baloldali célkitűzések már sértik bizonyos burzsoá,. földbirtokosi körök érdekeit, s szembefordult a kormány­zattal az egyház felső veze­tése is. Mindezek azonban csak a kisebbséget képvise­lik! A többség kész megvé­deni megszerzett jogait és vívmányait. A gyűlölt nem­zeti gárdisták, akik a félév­százados zsarnokságot és a terrort testesítik meg a nica- raguaiak szemében, nem ta­lálnak támogatásra. A sandinista kormányzat mindenesetre nagy önmér­séklettel válaszolt a táma­dásokra, nem hajlandó ürü­gyet szolgáltatni az Egyesült Államok nyílt katonai be­avatkozására. Különösen, mivel az amerikai interven­cióról rövid történelme során Nicaragua már háromszor szerzett keserű tapasztalato­kat. Elekes Éva Francia visszhang ,,Piros pont” vagy „üzenet” A szovjet diplomatáik és újságírók kiutasításáról ho­zott döntés vegyes visszhan­got keltett Franciaországban. A találgatásoknak tág teret nyitott az a tény, hogy a kiutasításról szóló hivatalos közlés semmiféle konkrét indoklást nem tartalmazott. Egyesek szerint e döntés kezdeményezői talán a ne­héz gazdasági problémákról akarták elterelni a figyel­met, mások, így a jobbol­dali Le Figaro vezércikk- írója szerint a francia ve­zetők ezzel Washingtonban akartak „jó pontokat” sze­rezni maguknak. A Le Matin szerint a fran­cia külügyminisztériumot is meglepte a hivatalos beje­lentés, mert előzőleg nem tájékoztatták arról. A lap vezércikkében azt a furcsa indoklást tálalja az olvasói­nak, hogy tulajdonképpen olyan „politikai döntésről” van szó, amely „üzenetet” tartalmaz. Ezzel az üzenet­tel a köztársaság elnöke azt akarta kifejezésre juttatni, hogy a francia aitomihaderőt semmi esetre sem lehet be­vonni az eurorokétákról fo­lyó tárgyalásokba. A L’ Humanité a szovjet tiltakozást közölve megjegy­zi: „a tiltakozás kemény, de mértéktartó hangja azt jel­zi, hogy Moszkva nem kíván olajat önteni a tűzre”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom