Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-15 / 88. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. április 15., péntek 3. Intézkedések a magánlakásépítök építőanyag-ellátásának javítására A tervidőszak első két évében magánerőből 111 ezer új otthon épült, s a sajátházépítőknek nyújtott kedvezmények, támogatások kiterjesztésének hatására megélénkült építési kedv növeli az építőanyag iránti keresletet is. A számítások szerint a tervidőszak hátralevő éveiben magánerőből 170—185 ezer lakás, évente átlagosan 56—61 ezer új otthon épül, ebből 34—38 ezer hagyományos módon. Az élénkülést erősíti az idén a kedvezőbb lakásépítési hitelfeltételek meghirdetése. Az erősödő keresletet jelzi, hogy a lakosság már az év első két hónapjában — folyó áron — 16 százalékkal több építőanyagot vásárolt, mint a múlt év azonos időszakában. A növekvő kereslet kielégítése érdekében az építésügyi és városfejlesztési, valamint a belkereskedelmi miniszter előterjesztésében az Állami Tervbizottság áttekintette a magánlakásépítés építőanyagellátásának helyzetét, és ennek javítására intézkedéseket hozott, amelyeket mostani ülésén a kormány is megerősített. A legfontosabb építőanyagok többségéből az élénkülő kereslet kielégítése továbbra is zavartalan. Néhány terméknél azonban, elsősorban az égetett tégla, a tetőcserép, a fából készült ajtó és ablak gyártásában a hazai termelés elmarad a szükséglettől, ezért ennek bővítését, az ellátás javítását célozzák a központi intézkedések. Az idei kereslet kielégítésére megnyitották azokat az anyagi forrásokat — például bérpreferenciát —, amelyek lehetővé teszik, hogy az építőanyagipari üzemek dolgozói az előirányzaton felül 15 millió égetett téglát, 6,5 millió tetőcserepet, 500 ezer négyzetméter színes azbesztcement tetőpalát — ami ötmillió tetőcserépnek felel meg és 15 ezer faajtót és ablakot adjanak az országnak. Vállalati intézkedésekkel a Tégla- és Cserépipari Tröszt, valamint a helyi ipari üzemek további harmincmillió téglával növelik a termelést, az Eternit Azbesztcementipari Vállalat pedig mintegy tízmillió tetőcserép pótlására egymillió négyzetméter tetőfedő palával többet készít. A központi intézkedések lehetővé teszik, hogy többet importáljunk tetőcserépből, ajtóból és ablakból is. Cementből, húzott síküvegből megfelelő a kínálat és a belkereskedelem igényei szerint a Beton- és Vasbetonipari Művek is intézkedett a födémgerendák, födémpallók gyártásának növeléséről; így a múlt évihez képest jelentősen javul az ellátás. Ugyancsak kedvező a változás a fal. és padlór burkoló lapok, a csempe, a parketta és a padlószőnyeg kínálatában. Az építőanyag-ellátásban azonban még sok gondot okoz, hogy az építtetők és a kisiparosok gyakran indokolatlanul ragaszkodnak a kisméretű téglához, a nagy szilárdságú cementhez, még akkor is, hogyha az új, korszerű termékekkel sokkal kifizetődőbb, egyszerűbb és gazdaságosabb lenne a munka. A kiválóan hőszigetelő üreges kézi falazóelemek helyett kisméretű, tömör téglából építenek családi házakat, pedig most már a magánépítőknek is teljesíteni kell az ágazati új szabványban előírt, és a korábbinál lényegesen szigorúbb hőszigetelési követelményeket. Enélkül ugyanis nem kaphatják meg az épület használatbavételi engedélyét. A közismerten rossz hőszigetelő tömör téglából szinte erő- dítményszerűen vastag falakat kellene építeni, vagy drága hőszigetelő rétegről gondoskodni, ami jóval többe kerül, mintha kézi falazó elemekkel építkeznének, amelyhez habarcsból is csak egyharmad annyi kell, mint a kisméretű téglához. Szükségtelen pazarlás az is, hogy nagy szilárdságú cementet használnak a családi házak, a néhány emeletes társasházak építéséhez, holott a jóval olcsóbb, kisebb szilárdságú cement is megfelelne. E lehetőségek kihasználására a téglaipar az idén ötven százalékkal növeli a korszerű, üreges kézi falazó elemek termelését, a cementipar pedig megkezdte a növelt adalékanyag tartalmú, energiatakarékos, és a korábbinál jóval olcsóbb cement gyártását. Pazarlásszámba megy a különleges kerítések építésének divatja, amelynek tetemes költségei sokkal jobb szolgálatot tehetnének az érintett lakóterület közművesítésének fejlesztésében. A központi intézkedések rendelkeznek azokról az építőanyagipari fejlesztésekről, amelyek a következő években javítják a lakosság ellátását. Eszerint 1985-ig nyolc téglagyár rekonstrukcióját fejezik be, s így ezek az üzemek a korábbi évi negyven helyett 104 millió kisméretű téglát adnak az országnak. A tervek szerint Putnokon új téglagyárat, Ócsán betoncserépgyárat építenek, bővítik a hőszigetelő üveg termelését és megvalósul a pécsváradi szövetkezet betoncserépgyártó üzeme is A központi intézkedések támogatják az építőanyag-kereskedelem fejlesztési koncepciójának megvalósítását, a már megkezdett és az idén kiépülő kereskedelmi beruházásokat. így tovább bővül a jól bevált Fészek-áruházi hálózat, s a már megvalósult szolnoki és pécsi után a tervidőszak végéig létrehozzák a budapestit, az érdit, a győrit, a zalaegerszegit és a kecskemétit is. A távlati elképzelések szerint az országban 100—110 úgynevezett Tüzép-bázistelepet hoznak létre. HATÁROZAT ÉS EGYENSÚLY (IV/4.) Korszerűbb szervezés, irányítás és érdekképviselet •• • Alig öt esztendő telt el azóta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-1 illésén komplex módon értékelte a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét. Határozata megerősítette bevált agrár- és szövetkezetpoltlkán- kat, valamint k jelölte feladatait a nyolcvanas évekre is: „A mező- gazdaság nagyüzemi bázisára alapozva az egész élelmiszertermelés összehangolt, intenzív, hatékony fejlesztését kell megoldanunk...” Agrár- fejlődésünk kipróbált úton halad tovább, a változó körülményekhez igazodva. Segíti a lakosság kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátását, növekvő exportjával pedig javítja a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. A növekvő feladatok a termelési rendszerek megújulását is követelik. Ennek feltétele a biológiai, a ké- mai, a műszaki és a személyi feltételek összhangjának következetesebb megteremtése. Heves megyében az elmúlt öt esztendőben főleg a kedvezőtlen termőhelyi adottságú nagyüzemek termelésének fokozásáért sokat tett a Szolnoki Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere. Bozsik Zoltán igazgató ezt méltatja: — Rendszerünk a megyében 1977-ben a sarudi, a gyöngyös halászi, a vámos- györki és az ecsédi termelőszövetkezetben kezdte meg termelésszervező és szaktanácsadó tevékenységét. 1978 decemberében Egerben, önálló alközpontot hoztunk létre és tavaly év végéig már 29 partnergazdaságunk volt 39 ezer 144 hektárral. Ezekben a kalászos gabonafélék, a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó termelését irányítjuk. Ma tíz megyében dolgozunk és 239 partnergazdaságnak nyújtunk segítséget. Hevesben is igyekeztünk a legújabb tudományos eredmények alapján kidolgozott termelési módszereinket elterjeszteni. Ostoroson például bemutattuk az energia- és víztakarékos talajművelés gépsorát, Ecséden, illetve Vámosgyörkön pedig cukorrépa-fajtakísérleteket folytatunk a legmegfelelőbbek meghonosítására. 1978 óta emelkedtek a hozamok, búzából például hektáronként 2,7-ről 3,9 tonnára, őszi árpából 3,2, napraforgóból pedig 1,4 tonnát értek el a gazdaságok, főleg kedvezőtlen termőhelyi viszonyok között. Termelési rendszerünk képes a további megújulásra. Ennek jele a további korszerű módszerek kialakítása, például a homoki talajok művelési rendszerének, valamint a szántóföldek évenként kétszeri hasznosítását segítő növényterBozsik Zoltán melési módszer kidolgozása és elterjesztése. Arra törekszünk, hogy partnergazdaságaink csak egy rendszernek legyenek tagjai, mivel ez előnyösebb szakosodásra nyújt lehetőséget a technikában, a műszaki feljesztés- ben. A tevékenységünket bővítettük a rét- és legelőgazdálkodással, valamint az intenzív gabonatermeléssel Heves megyében is. Az an- do-maktályai, a tamaörsi, a gyöngyöshalászi és a tisza- nánai termelőszövetkezet új gépsorral kapcsolódik ehhez. A műszaki fejlesztést ebben az olasz Fiat-traktorra alapozzuk, valamint osztrák, nyugatnémet és a hazai Rába Magyar Vagon- és Gépgyár által készített munkagépekre. Azokban az üzemekben, ahol hektáronként 4,5 tonna alatti a gabona- termés, kisebb költségekkel emeljük a hozamokat. A hat tonna fölött termelő gazdaságokban viszont már költségesebb, nagyobb kockázat- vállalást igénylő módszerekkel segítünk a gabonatermelés fokozásában. A társadalmi és gazdasági változásokhoz igazodva, a Központi Bizottság határozata nyomán korszerűbbé vált a mezőgazdaság és az élelmiszeripar állami irányítása is. Nőtt a tervszerűség, a központi akarat, ugyanakkor fokozódott a vállalati önállóság. Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője ezt idézi: — 1979. július 1-től rpeg- szűntek a járási hivatalok élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályai, és ezek hatáskörét megyei osztályunk vette át. Az üzemekben végbement fejlődés és a továbbfejlődési készség követelte meg, hogy munkatársaink méltó partnerek legyenek és közreműködjenek a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar állami, törvényességi felügyeletében. Munkánkban fő helyre került a káder- és személyzeti munka továbbfejlesztése. Az MSZMP Heves megyei Bizottságával együttműködve az elmúlt négy évben huszonhárom termelőszövetkezetben javasoltuk új vezető megválasztását. Ezek igazolták a biKoós Viktor zalmat, mert fiatal, tettre kész és a változó feltételekhez igazodó szakemberek, örvendetes jelenség, hogy egy fiatal generáció nőtt fel a nagy tapasztalatokkal rendelkező idősebb vezetők mellett. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy nem csupán az első számú vezetők körében akadnak szép számmal újak, hanem egy-egy üzem szakmai irányítását is ma már képzett fiatalok végzik. Ezek munkája az utóbbi esztendők sikeres eredményeiben jócskán benne voltak. Osztályunk kezdeményező szerepet lát el a mezőgazdasági üzemek egymás közötti és az élelmiszeripari vállalatokkal való együttműködésének szervezésében. Irányító munkánkhoz tartozik az is, hogy a népgazdasági és az üzemi tervek összhangban legyenek és a megyei célkitűzéseket is tükrözzék. Ehhez elengedhetetlen a folyamatos, közvetlen és korrekt kapcsolatunk a termelő gazdaságokkal. Ezért ma és a jövőben is osztályunk a politikai testületekkel együttműködve, központi szerepet kell hogy betöltsön az élelmiszergazdaságot érintő döntésekben. Különös tekintettel az ágazat fejlesztését segítő állami támogatások elosztásában, felhasználásában, az árhatósági munkában és mindazokban, amelyekkel a nagyüzemek eredményesebb munkáját segíthetjük elő. Az érdekképviselet révén a termelőszövetkezeti területi szövetségek tovább növelték befolyásukat a feljesztések szervezésében, a gazdasági együttműködések bővítésében, a szövetkezeti demokrácia kibontakoztatásában. Sramkó László, a Heves Sraiakó László (Fotó: Szabó Sándor) megyei TESZÖV titkára a tapasztalatokra utal: — A Központi Bizottság határozatát követően szövetségünk küldöttgyűlése 1978. júliusában programot fogadott el a rövid és hosszú távú feladatok megvalósítására. Ez alapvetően a megyére jellemző gabona-, szőlő-, zöldség- és hústermelés nagyobb arányú fejlesztését határozta meg. Középpontba a szövetkezeti dolgozók érdekeinek, munkakörülményeinek, szakmai képpzettsé- gének fejlesztése került. Az elmúlt öt esztendőben az 54 termelőszövetkezet és a három társulás termelése dinamikusan növekedett. Jól alkalmazkodtak a változó közgazdasági környezethez, illetve a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló intézkedésekhez. Mindezek ellenére a gazdaságok még mindig drágán termelnek, a ráfordítások meghaladják az üzemek termelési értékének növekedését. Szövetségünk elnöksége és dolgozói ezért az elmúlt időszakban megvitatták a szőlő-, a zöldség-, a gabona- termelés, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés és a melléküzemági tevékenység helyzetét, és javaslatokkal, ajánlásokkal segítették ezek kibontakoztatását. Támogatjuk az energiafelhasználás ésszerűsítésére irányuló törekvéseket, a legjobban dolgozó szövetkezeti brigádokat, az üzemek közötti termelési versenyt. Kölcsönös Támogatási Alapunkból évente több mint hatvanmillió forinttal segítjük a hosszú távú fejlesztési célkitűzéseket, közöttük az intenzív gabona- és a hústermelési program megvalósítását. Az elmondottak bizonyítják azt az előnyös szemléletben! változást, amely az elmúlt öt év tapasztalatai alapján lemérhető Heves megye élelmiszergazdaságában. A meglevő gondok ellenére is ez jó alap ahhoz, hogy az MSZMP Központi Bizottságának 1978. március 15-i határozatát követően elindult kedvező folyamat a hosszú távú célok megvalósítását serkentse. Garancia ehhez bevált agrár- és szövetkezetpolitikánk folytatása és az üzemekben dolgozók szorgalma, elkötelezettsége, tettrekészségé. Mentusz Károly A szabad idő biztonságosabbá tételéért MEGJELENT AZ ÖTÖDIK Pártdokumentumok — Az Állami Biztosító és a Hazafias Népfront a háztartásokban, a lakásokban, illetve azok környékén, a kiskertekben, háztáji gazdaságokban, a magánépítkezéseknél, vagy éppenséggel barkácsolás közben előforduló balesetek elkerülésére, a munkavédelmi propaganda hatásosabbá, a szabad idő biztonságosabbá tételére pályázatot hirdetett. Az érdeklődők balesetek egy gépelt oldal terjedelmű leírásával, vagy levelezőlap nagyságú fényképes bemutatásával, az említett területeken levő veszélyhelyzetek ismertetésével pályázhatnak. A kétpéldányos pályamunkákat „Előzzük meg a baleseteket!” c. jeligével az ÁB Heves megyei Igazgatóságára kérik május 20-ig. Ugyanitt a pályázóknak részletesebb felvilágosítást is adnak. Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete összeállításában a napokban jelent meg a Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1975—1980 című kötet a Kossuth Könyvkiadónál. A könyvet eddig négy hasonló kiadvány előzte meg az elmúlt két évtizedben. Azokban az 1956— 62; az 1963—66; az 1967—70 és az 1971—75 közötti időszakok legfontosabb határozatait és dokumentumait gyűjtötték egybe. A sorozat újabb kötetében 129 — részben először publikált — dokumentum található. A párt vezető szerveinek — a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, a titkárság — határozatain kívül ezúttal is helyet kaptak a Központi Bizottság mellett működő munkaközösségek állásfoglalásai és dokumentumai, amelyek irányelvül szolgálnak a tömegszervezetek és -mozgalmak, a központi intézmények, valamint állami szervek munkájához. 1975—1980 Az új kiadvány jól tükrözi az MSZMP politikájának állandó és változó elemeit, azt a politikai álapállást, munkamódszert és munkastílust, amelyben ötvöződik a nemzetközi haladásért és a hazai fejlődésünkért folytatott küzdelem dialektikus egysége, összefüggése. A kötetben időrendben közük a határozatokat és a dokumentumokat. Az előzőekhez képest teljesebb jegyzetapparátus készült. A gyűjtemény segítséget és anyagot nyújt az oktatóknak, kutatóknak és mindazoknak, akik e történésekben gazdag, sok elvi és gyakorlati kérdést felölelő esztendők tanulmányozásával foglalkoznak. A jegyzetekben a lehetőségekhez képest ezúttal is tájékoztatják az olvasókat azokról a fontos döntésekről, szervezeti intézkedésekről, változásokról, eseményekről, amelyek a kötet 1980. márciusi zárását követően születtek. A kiadványban tárgymutató segíti az eligazodást. Az egész sorozat felhasználását segítheti, hogy az első négy kötetről is készül tárgymutató, amely rövidesen önálló kötet formájában kerül a boltokba. (MTI)
