Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-15 / 88. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 88. szám ÄRA: 1983. április l£., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ? Rejtély? Valljuk be, kicsit értet­lenül állunk szemben időn­ként a váratlanul előbuk­kanó tényekkel. Nem tud­juk mire vélni, hogyan tör­ténhet meg valami olyan, amiről annak idején, a ta­nulmányaink során nem hallottunk semmit. Illetve: úgy említettük, hogy az nem fordulhat elő a mi, embermértékű társadal­munkban. De hát az élet nem min­denkor veszi figyelembe a tananyagot, úgy látszik. Itt van például ez a mos­tanában annyit emlegetett durvaság. Egyre-másra ol­vasom a különböző hivata­los jelentésekben, hogy a rendfenntartó közegeknek elég nagy gondot okoz a rendbontók, a garázdák, a kötekedők, a vitában érv­ként az öklüket használók egyre növekvő száma. Vannak, akik ilyenkor gúnyosan megjegyzik: No, mi van azzal a sokat emle­getett, példás közbiztonsá­gunkkal? Látszólag ugyan­is a két dolog ellentmond egymásnak. Pedig igaz az egyik is, ahogy igaz a másik is. Meg merem kockáztatni a kijelentést, hogy nem is olyan nagyon rejtélyes okok váltják ki a durva­ság elterjedését, főként a kamaszok körében. Az egyik oka ennek az életko­ri sajátosság — szerintem. Ebben a korban mindenki igyekszik más lenni, mint a többi. Lekicsinyli mind­azt, amit az idősebbektől örökölt. Semmi sem jó neki. Szinte ráerőszakolja ma­gára az otromba beszédet, a nyegle magatartást, a kötekedést, mert ki akar bújni gyerekkorának szűk­ké vált bőréből. Ha a közvetlen környe­zete ezt a szándékot nem befolyásolja jó irányba, máris elindul azon az úton, amely olykor vagy gyak­ran, esetleg többször a rendbontáshoz, a szabályok megszegéséhez, a közhata­lom közbelépéséhez vezet. A másik ok: a közvetlen környezet. A család, a szomszédok, az ismerősök, a haverok, az iskola. Tessék mondani, miért nem tudnak nagyon sokan rendesen viselkedni? Nem csupán a fiatalokra gon­dolok. Miért képes az egyik ember nekimenni a másik­nak az utcán csak azért, mert nem hajlandó egy lé­pést tenni oldalra, hogy ezzel a másikat kikerülje? Miért ülnek kényelmesen elterpeszkedve a fiatalab­bak buszon, vonaton, anél­kül, hogy eszükbe jutna átadni a helyüket az idő­sebbeknek? Miért mennek el egymás mellett köszö­nés nélkül? Miért nem haj­landó a fiatalabb előre en­gedni az ajtónál az időseb­beket? A hasonló kérdése­ket lehetne még bőséggel folytatni. A lényeg azon­ban világos. A mi emberszabású tár­sadalmunkban nem min­dig viselkedünk ember­hez, civilizált emberhez méltóan. Sokan azt hiszik, hogy az udvariasság, az előzékenység, a figyelmes­ség valamiféle kispolgári csökevény. Tehát a pokolra vele. Ebben az egészben a rej. tély — mi magunk va­gyunk. / G. Molnár Ferenc AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSI KORMÁNYPROGRAM VÉGREHAJTÁ­SÁRÓL - A MAGÁNLAKÁSÉPÍTÉS ANYAGELLÁTÁSÁNAK JAVÍTÁ­SÁRÓL - AZ ALACSONY HATÉKONYSÁGÚ IPARI ÉS ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATOK ESETÉBEN KÖVETENDŐ ELJÁRÁSRÓL Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén át­tekintette az energiagazdál­kodási kormányprogram 1982. évi végrehajtását. Meg. állapította, hogy a program­ban 1982-re előirányzott gazdálkodási és takarékossá, gi feladatokat sikerült telje­síteni. A központi és helyi intézkedések eredményeként csökkent a termelő ágazatok fogyasztása, a felhasználás­ban növekedett a hazai ter­melésből származó, és mér­séklődött az import eredetű energiaforrások, ezen belül is a kőolaj részaránya. A kormány az eredményeket elismerve szükségesnek tart­ja a végrehajtás következe­tességének erősítését, a prog­ramhoz képest helyenként megmutatkozó elmaradás fel­számolását A Minisztertanács megerő­sítette az Állami Tervbizott­ság határozatát, amely intéz­kedéseket irányoz elő a ma­gánlakásépítések anyagellá­tásának javítására. Ennek értelmében növelni kell a lakosság által keresett építő­anyagok termelését és kíná­latát, a belkereskedelemnek pedig gondoskodnia kell a folyamatos ellátást elősegítő forgalmazási feltételek, ezek között az építőanyag-telepek fejlesztéséről. (A témáról részletesebben olvashatunk lapunk 3. oldalán.) A kormány a pénzügymi­niszter előterjesztése alapján megbízta az Állami Tervbi­zottság elnökét, hogy szabá­lyozza az irányítószervek ré­széről a tartósan alacsony hatékonyságú ipari és építő­ipari vállalatok esetében kö­vetendő eljárást és határozza meg a gazdálkodásuk javítá­sát szolgáló központi intéz­kedések körét. Több mint háromszáz résztvevővel Kétnapos nyomdász szakmai találkozó Egerben Győr után idén Egerben találkoznak a hazai nyomda­ipar műszaki irányítói. A Révai Nyomda egri gyáregy­sége vendégeként az ország 34 nyomda vállalatától mint­egy 350 résztvevőt várnak a pénteki és szombati ese­ménysorozatra, az érdeklő­dés minden korábbinál na­gyobb. A Papír- és Nyomda­ipari Műszaki Egyesületen belül a nyomdaipari szak­osztály mérnök-technikusi körének 1983. évi szakmai találkozója ma 13 órakor kezdődik. A Technika Házában lesz 13 órakor a megnyitó, ennek keretében a Révai Nyomda igazgatója, Horváth Józsefné tart előadást A vidéki ipar­telepítés eredményei a nyom­daiparban címmel. Ezt köve­tően a vendégeknek üzem- látogatás keretében mutat­ják be az egri gyáregységet, azt a műhelyt, ahol a fiatal kollektíva könyvek, művé­szeti albumok, plakátok jó színvonalú kiállításáért nem­rég négy versenydíjat is ki­érdemelt. A szakmai talál­kozó holnap szekcióülések­kel folytatódik. ~ Népfront- küldöttség utazott Délkelet- Azsiába is Indiába A Vietnami Hazafias Front, a Kambodzsai Országépítési és Védelmi Egységfront, a Laoszi Országépítési Front, az Indiai Nemzeti Kongresz- szus (I.) Párt meghívására csütörtökön Pozsgay Imré­nek. a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa főtitkárának vezetésével magyar népfront­küldöttség utazott Vietnam^ ba, Kambodzsába, Laoszba és Indiába. A küldöttség tanulmányoz­za a népfront partnerszerve­zeteinek tevékenységét és megvitatja a kétoldalú együttműködés fejlesztésének kérdéseit. Új postahivatal Nagy úton... A létesítmény kielégíti a helyi igényeket Az orvosi rendelő váróter­méből nyílott egykor Nagy- úton a helyi postahivatal tíz négyzetméteres kiszolgálóhe­lyisége. Áldatlan állapot volt ez. Egymást zavarták a ren­delésre és a levelekért, cso­magokért érkezők. A községi tanács nemrég „orvosolta” ezt a helyzetet. Közel 600 ezer forint ráfor­dítással új postahivatalt ho­zott létre, átépítéssel, mely­nek munkálatait — fővállal­kozóként — Forgács Imre besenyőtelki kisiparos végez­te el. A tágas váró- és ki­szolgálóhelyiségekkel kultu­rált körülményeket biztosí­tottak az ezer lelket szám­láló településnek. Az ügyfélforgalmat ideális körülmények között bonyolítják most már (Fotó: Szabó Sándor) BABAKŐ ÉS NOÉ SZŐLŐJE Újabb természetvédelmi területek Heves megyében Az utóbbi két évben hu­szonnégyről harminchétre nőtt Heves megyében a he­lyi oltalomban részesülő ter­mészetvédelmi területek szá­ma. Több mint 4300 hektá­ron óvják a növény, és ál­latvilágot, a megye földtani, tájképi, s nem utolsósorban kultúrtörténeti értékeit. A közelmúltban újabb védett területek határát vonták meg. Védetté nyilvánították Tarnaörs határában Vak Bottyán kuruc generális ha­lálának színhelyét, ahol mintegy ezer négyzetméteren emlékparkot alakítottak ki. Védelmet kapott Kápolna községben három hársfa, amely a krónika szerint ar­ról híres, hogy 1849-ben a kápolnai csata idején itt tartott haditanácsot Kossuth Lajos Dembinszky Henrik fővezérrel. Ugyancsak Ká­polnán történelmi emlék­hellyé nyilvánították azt a területet, ahol Károlyi Mi­hály 1919-ben saját birtokán megkezdte a földosztást. Védik Pétervásárán a mintegy hatvanöt hektár ki­terjedésű ősborókást, vala­mint a parádfürdői parkot, amelynek területe mintegy nyolc hektárra terjed ki. A Tárná partján nagy becsben tartanak egy több száz éves tölgyfát, amely a múlt hír­nökeként jelzi, hogy valami­kor hatalmas erdő borítot­ta a most jól termő szántó­földként használt Dél-Heves megyei területet. Védett to­vábbá a gyöngyössolymosi Bábakő — amely sajátos for­májával hívja magára a szakemberek figyelmét, — és óvják Istenmezején a Noé szőlőjének nevezett hegyol­dalt, amelynek érdekessége, hogy kőbe faragott, avagy kővé vált szőlőtáblához ha­sonlít. A természeti értékek meg. oltalmazásában részt vállal­nak a helyi tanácsok, vala­mint az iskolák diákjai is Heves megyében. Rövidesen: uborka a piacon Primőrtermelők Eger mellett A primőr zöldségtermelő fóliasátrak alatt ezekben a napokban szorgos munkát folytatnak. Ültetik a palán­tákat és megkezdték az első primőrök szedését is. Az eg­ri piac ellátásában nagy sze­repe van a Makiáron és Nagytályán több éve működő szakcsoportnak. Ebben az év­ben a hatvantagú csoport 33 ezer négyzetméteren kezdte meg a termelést. A kiskertekben felállított fó­liasátrak alatt 18—20 fajta zöldségfélét gondoznak és értékesítenek az áfész felvá. sárlótelepén. Ezekben a hetekben 92 ezer fej salátát, 35 ezer csomó retket és mintegy 32 ezer hegyespaprikát szállítanak lakossági ellátásra. A folya­matos szállítást azzal is biz­tosítják, hogy többszörösen hasznosítják a fólia alatti te­rületeket. A saláta, retek és zöldhagyma helyére paprika, paradicsompalánta kerül. A kiskertekben már szépen fejlődik a paradicsom, amelyből csaknem 217 mázsa átadására számítanak a ta. Szépen fejlődik a HRF- fajtájú -• paprika Lévai Zoltán szakcsoport­elnök üveg­házában vaszi hónapok végén. Idén először termelnek fólia alatt uborkát, amelyet rövidesen piacra küldenek. Szabadföldi termeléssel is sokan foglalkoznak az Eger. patak mentén. Innen 15 va­gon paradicsom, nyolc va­gon uborka, öt vagon újbur. gonya, jelentős mennyiségű paprika, káposzta és más zöldségfélék felvásárlására számítanak. A kisgazdaságok munkáját támogatja az áfész. A termeléshez szükséges ve­tőmagvakat a holland SLUIS and GROOT vetőmagtermel. tető és nemesítő cégtől szer­zik be, ahonnan a szükséges szaktanácsokat is megkapják. Emellett jó együttműködést alakítottak ki a Kertészeti Egyetemmel, ahonnan a ter­mesztéssel kapcsolatos tájé­koztatókat kapják. Évente 3—4 alkalommal tartanak ismeretterjesztő oktatást tag­jaiknak, amelyen a legújabb zöldségfajták termelésével ismerkednek meg a kisker­tekben tevékenykedők. A csoport tagjai idén több mint kétszáz tonna árut állt. tanak elő és értékesítenek. Termelésük értéke 4.5 mil­lió forint fölött van. A mak­iáriak és a nagytályaiak március közepétől folyama­tosan szedik a fűtött fólia alatt a salátát, retket,, zöld­hagymát. Ezen a héten már a hegyes erős paprika is az üzletekbe kerül. Szabó Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom