Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

2. NÉPÚJSÁG, 198?. április 1., péntek Táviratok BARTA ALAJOS ELVTARSNAK, az MSZMP Heves megyei Bizottsága első titkárának; MARKOVICS FERENC ELVTARSNAK, Heves megye Tanácsa elnökének EGER Kedves Elvtársak! Az SZKP Csuvas Területi Bizottság, a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége és Minisztertanácsa, a köztársaság valamennyi kom­munistája nevében tisztelet­tel köszöntjük a baráti He­ves megye pártbizottságát, megyei tanácsát és a megye dolgozóit. A fasiszták igája alóli fel- szabadulás 38. évfordulója alkalmából szeretettel gratu­lálunk a szép eredmények­hez, amelyeket az iparosítás, a mezőgazdaság fejlesztése, valamint a tudomány és a kultúra színvonalának eme­lése terén elértek. A csuvas dolgozók éppúgy, mint valamennyi szovjet em­ber, őszintén örül a baráti Magyarország minden sike­rének és további eredménye, két, gazdasági sikereket kí­vánunk a szocializmus épí­tésében. I. P. Prokopjev, az SZKP Csuvas Területi Bizottságának első titkára; Sz. M. Iszljukov, , a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke L. P. Prokopjev, a Csuvas ASZSZK Minisztertanácsa elnöke I. P. PROKOPJEV ELVTARSNAK, az SZKP Csuvas Területi Bizottsága első titkárának; SZ. M. ISZLJUKOV ELVTARSNAK, a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének; L. P. PROKOPJEV ELVTARSNAK, a Csuvas ASZSZK Minisztertanácsa elnökének CSEBOKSZARI, Szovjetunió-Csuvas ASZSZK Kedves Elvtársak! Az MSZMP Heves megyei Bizottsága, Heves megye Ta­nácsa, a megye dolgozói ne­vében szívből köszönjük nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 38. évfor­dulója alkalmából küldött üdvözletüket és jókívánságai­kat. Április 4-én hálával gon­dolunk • a Szovjetunió had­seregének hősies küzdelmére és őszinte tisztelettel emlé­kezünk a csuvas föld fiaira is, akik* részt vettek hazánk felszabadításában. Országépítő tevékenysé­günk legfőbb biztosítéka és nélkülözhetetlen erőforrása a magyar és a szovjet nép nagyszerű hagyományokra visszatekintő, megbonthatat­lan testvéri barátsága, gyü­mölcsöző együttműködése. Mi a magunk részéről mindent megteszünk, hogy ez a ba­rátság napról napra fejlőd­jék, sokoldalúan gazdagod­jék. Nemzeti ünnepünkön test­véri üdvözletünket küldjük az SZKP Csuvas Területi Bizottságának, a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Taná­csának és Minisztertanácsá­nak, az egész csuvas népnek és kívánjuk, hogy érjenek el további kiemelkedő sikere­ket a köztársaságuk felvirá­goztatásáért végzett munká­jukban. Elvtársi üdvözlettel: Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsának elnöke; Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára Kitüntetettjeink |—( Külpolitikai kommentárunk )— Nullából mennyi? A REAGAN-KORMÁNY lépéskényszere — kommentálják a sakk nyelvét kölcsön véve az amerikai elnök szerdai beszédét. Reagan, miután a múlt héten nagy vihart kavart az űrbe telepítendő rakétavédel­mi rendszerek rémének felidézésével, fhost új húrokat fogott az amerikai politika hangszerén. S hogy ez mennyire a kényszer eredménye, azt az első sajtó- visszhangok egyebek között abban látták, hogy az új bejelentés Washingtonban merőben szokatlan időben, a délutáni órákban történt. Az időeltolódásra figyelve a Fehér Házban nyilván döntőnek tartották, hogy a hír az esti tévéhíradók és hírek csatornáin rögtön szétfusson Európán. Tehát az „eurórakéták új komp­romisszuma”, amit Amerika a jó egy évig makacsul tartott nullaváltozat helyett most ajánl, nyilvánvaló­an mindenekelőtt Európának szánt megnyugtatás. NOS, ENNEK FÉNYÉBEN TERMÉSZETES, hogy a legelső kérdés az új ajánlat kapcsán csak egy lehet: miben jelent változást az eddigiekhez képest az, amit Reagan javasolt? Mivel az elnök csak annyit mondott, hogy kormánya hajlandó lényegesen csökkenteni az Európába telepítendő Pershingek és cirkálórakéták számát, s elhallgatta, hogy vajon mennyire is gondol, kétféle következtetés is logikusnak látszik.* Egyrészt lehet, hogy ez valóban rugalmasabb tárgyalási hajla­mot takar, másrészt viszont, elképzelhető, hogy a va­lódi szándékokat szándékosan ködösítette az elnöki bejelentés. Az eddigi reagani politikát ismerve ez utóbbi tűnik valószínűbbnek. ETTŐL FÜGGETLENÜL azonban mindenképpen fontos, hogy Washington végre hajlandó volt, leg­alábbis szavakban, szakítani a nullaváltozattal. Hogy mekkora lépés lehet ebből a mozdulatból, az később derül ki. Az azonban már most nyilvánvaló, hogy az amerikai ajánlat az „eurótelepítés” csökkentését és nem elhagyását fogalmazta meg. Ez is kényszer­kompromisszum, biztosra vehető: újabb engedményt Washington aligha tesz. Amiből következik, hogy az amerikai rakéták egy részét telepíteni fogják Európá­ban. S mivel ez stratégiai fenyegetés a Szovjetunió számára, nyilván valóban befolyásolja a két nagyha­talom fegyverzeteiről folytatott más tárgyalásokat is. Avar Károly Folytatás: június 8-tól Hadászati tárgyalások Genfben A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa április 4. alkalmából az eredményes és kiemelkedő munkája el­ismeréseként a Munka Ér­demrend arany fokozatát adományozta dr. Mátyus Lászlónak, a gyöngyösi Bu­gát Pál Kórház igazgató fő­orvosának. Az ezüst foko­zattal tüntették ki Agárdi Istvánt, az egri mélyépítő és városgazdálkodási üzem gaz­dasági vezetőjét, Benke Jó­zsefet, a HTÉV telepi mun­kását, Danes Lajost, a me­gyei tanács egyházügyi tit­kárát, dr. Galambos Esztert, a hatvani városi . tanács^ egészségügyi osztályveze­tőjét, Kapáf Józsefet, me­gyei tanácstagot, a Mátra- vidéki Fémművek géplaka­tos csoportvezetőjét, Mis- kolczi Lászlót, a megyei ta­nács kereskedelmi osztály- vezetőjét, Szabó Jánost, a viszneki községi tanács vb- titkárát, Varga Bélát, a megyei tanács kereskedelmi osztályának főelőadóját. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta meg Esküdt Gyuláné, a Heves megyei Patyolat Vállalat gépi vasalónője, dr. Jakab István, a gyöngyösi városi tanács vb-titkára, Marmoly Sándor, az egri városi ta­nács tagja, az Információs Technika Vállalat szervizve­zetője, valamint Tóth József, a Heves megyei Illetékhiva­tal főelőadója. Kiváló Munkáért kitünte­tésben részesült Fehérvári Andor, az egri Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Isko­la igazgatója, Bajzát Ist­vánná, az egri városi tanács főelőadója, Godó Józsefné, a szihalmi községi tanács Damaszkuszban megelége­déssel és megnyugvással fo­gadták a szovjet kormány szerdai nyilatkozatát, amely . elitélte a Szíria megtáma­dására szőtt izraeli terveket. A damaszkuszi sajtó veze­tő helyen közölte és vezér­cikkekben üdvözölte a határ rozott szovjet állásfoglalást. '„Minden jel arra vall, hogy Izrael nagyméretű agressziót készít elő Szíria ellen —ál­előadója, Ivicz imréné, az egri járási hivatal személy­zeti .csoportvezetője, Si- peki Istvánná, az egri váro­si tanács főelőadója, Müller József, a megyei tanács pénzügyi osztályának főelő­adója, Kökény Jánosné, a megyei tanács testnevelési és sporthivatalának dolgozó­ja. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatával tüntették ki Molnár Istvánt, a pétervásári Gárdonyi Tsz nyugalmazott elnökét, vala­mint Nagy Jánost, ’a gyön­gyösi Mikroelektronikai Vál­lalat politikai munkatársát. A Honvédelmi Érdemérem 15 év után járó fokozatát adományozták Szelei Lász­lónak, a MÁV hatvani üze­mi pártbizottsága titkárá­nak, a 10 év után járó fo­kozatot kapta meg Surányi Gyuláné, a gyöngyösi járá­si pártbizottság munkatár­sa, Szalontai Anna, a me­gyei tanács kereskedelmi ‘osztályának csoportvezető­je. A honvédelmi minisz­ter Kiváló Munkáért kitün­tetésben részesítette Mo- csinka Istvánt, a megyei PV-parancsnokság dolgozóját, valamint Ferenc Józsefet, az egri járási PV-parancsnok­ság dolgozóját. Az Országos Polgári Védelmi Parancs­nokság elismerését érdemel­te ki Angeli József, a hat­vani városi tanács elnöke és Marsay Ervin, a gyöngyösi járási hivatal elnökhelyette­se. A megyei tanács elnöke több évtizedes, eredményes munkája elismeréseként já­rási tanácsosi címet adomá­nyozott Fehér Jánosnak, a hevesi járási hivatal cso­portvezetőjének. lapítja meg a Tisrin című lap. — A szovjet kormány most figyelmeztetést tett köz­zé ezekkel az előkészületek­kel kapcsolatban, utalva rá, hogy Szíria az izraeli ter­jeszkedési tervek útjában áll. Izrael és protektorai nagyon jól tudják azonban, hogy Szíriának erős barátai van­nak, akik ellátják őt az ag­resszió viszaveréséhez szük­séges minden eszközzel”. Az első szovjet reagálás a reagani javaslatra Az európai nukleáris fegy­verzetek korlátozására vonat­kozó legújabb amerikai ja­vaslat figyelmen kívül hagy­ja a felek egyenlő biztonsá­gának elvét, mivel — az úgynevezett nullaváltozat­hoz hasonlóan — kizárólag a szárazföldi telepítésű raké­tákról szól — állapítja meg a Reagan elnök által előter­jesztett közbülső megoldás­sal foglalkozó első szovjet állásfoglalás, a moszkvai rá­dió angol nyelvű adásának kommentárja. Az amerikai javaslat em­lítést sem tesz a tengeri és légi indítású középhatótávol­ságú fegyverekről, s változat­lanul nem veszi tekintetbe az angol és francia nukleáris fegyvereket, amelyek képe­sek elérni a Szovjetunió te­rületét. A kommentár hangsúlyoz­za: a Szovjetunió előítéletek nélkül fogad minden új fegyverzetkorlátozási javas­latot, — ezeknek azonban az egyenlőség és egyenlő biz­tonság elveiből kell kiindul­niuk. Ezzel kapcsolatban idé­zi a kommentár Jurij And- ropovnak, az SZKP KB fő­titkárának kijelentését, hogy a szocialista országoknak jo­guk van ugyanolyan bizton­ságra, mint amilyenre a nyu­gati államok igényt tartanak. Hiábavaló az Egyesült Álla­moknak a katonai fölény megszerzésére vonatkozó tö­rekvése, mert a Szovjetunió soha nem fogja ezt megen­gedni. Végezetül a kommentár megállapítja: a rakéták csökkentésével egyidőben megállapodást kell elérni az egyéb közepes hatótávolságú nukleáris hordozóeszközök azonos szinten történő csők kentéséről. RÖMA. Az olasz sajtó ké­telyeinek ad hangot az ame­rikai elnök szerdai javaslatá­nak célját és várható ered­ményét illetően. A jobboldali II Giomale szerint Reagan azt és úgy mondta, amit és ahogy a ra- kétatelepítésben érintett nyu­gat-európai kormányok vár­tak. „Moszkva, valószínűleg nem fogadja el ezt a javas­latot, mert a lényeg nem vál­tozott.” A hadászati fegyverek kor­látozásról és csökkentéséről folyó tárgyalások jelenlegi fordulójának befejező plená­ris ülését tartotta meg csütör­tökön Géniben a Szovjetunió és az Egyesült Államok kül­döttsége. Megállapodtak, hogy a tár­gyalásokat június 8-tól foly­tatják. A szíríaí sajtó a moszkvai állásfoglalásról MINDENKI JÓL JÁRT KGST-együttműködés a gépiparban Valószínű sokan emlékez­nek még arra, hogy bő egy évtizeddel ezelőtt megkezd­ték hazánkban az általános rendeltetésű tehergépkocsik, traktorok, vasúti járművek, motorkerékpárok, tengeri hajók gyártásának vissza­fejlesztését. E változások a szelektív iparfejlesztés része« ként, a KGST-országokkal kötött szakosítási szerződé­sek eredményeként jöttek létre, mert az előbb felso­rolt — és ismételten aláhúz­zuk : általános rendeltetésű — gyártmányokat a gazdasá­gos darabszámnál kisebb mennyiségben állítottunk elő. Amint akkor leszögezték, a termelési erőforrások átcso­portosítása és a hatékonyabb gyártási ágak átlagon felüli fejlesztése a cél. A számítógépektől az autóbuszokig A több mint tíz esztendő egyértelműen igazolta: he­lyes volt az akkori döntés, a gépipar 43 ágazata közül tízben nagy mértékben nőtt a termelés. A tíz ág között is kiemelkedik a számítás- technika, amelyben a hetve­nes években negyvenszeres­re; a mezőgazdasági gép­gyártás, amely 3,2-szerese; az irányítástechnikai termé­kek és az ipari híradástech.’ nika, amelyek háromszoro­sára növelték az évi produk­tumuk mennyiségét. Nem beszélve az autóbuszgyártás­ról, amely — az alkatrészek­kel és a részegységekkel együtt — csaknem két és fél­szeresére fejlődött. Minden KGST-ország jól járt így, hiszen az említett tíz iparág termékmennyiségének ma már 55 százalékát felszívja a szocialista export (a hetve­nes évek elején még csak 39 százalékos volt ez az arány!), vagyis minden ország megta­lálta a maga piacát. A műszaki fejlesztési meg­állapodások témái természe­tesen kapcsolódnak a gyár­tásszakosítási és a termelési kooperációs megállapodások területeihez. Jó példa erre a közúti járműgyártás, ahol részt veszünk a megbízható­ság és a tartósság fokozása, valamint a zaj- és rezgés­szint csökkentése területén folyó tudományos kutatás­ban. Jelenleg a sokoldalú műszaki-tudományos egyez­mények közül mintegy 30- ban vagyunk érdekeltek, és több száz olyan kétoldalú tudományos-műszaki egyez­mény van, amelyet albizott­ságok vagy kutatóintézetek és vállalatok kötöttek egy­mással. Nagymértékben nőtt az el­múlt években a szerződéses kötelezettségvállaláson ala­puló együttműködések száma is. Ma például háromszor annyi szerződés van érvény­ben Magyarország és a Szov­jetunió között, mint bő tíz esztendővel ezelőtt. Ezek kö­zé tartozik a színes képcső­gyártó bernedezések kialakí­tására irányuló összefüggés is. Az NC szerszámgépek, megmunkáló központok, a csiszolószerszámok és az öntvénygyártás terén meg­szervezett kooperáció is szerződéses alapon, tervsze­rűen halad. A szovjet licen- cek alkalmazása és a leg­újabb technika elsajátítása különösen eredményes a ma­gyar vaskohászatban. Befe­jeződtek a közös kísérletek, amelyek a hengerelt széles- szalag és rúd-idomacélok szabályozott hengerlését és hűtését célozták. Orvosi műszerek és atomerőmű Ugyancsak jó példája a tudományos-műszaki együtt­működésnek az a megállapo­dás is, amely a magyar Me­dicor és NDK-beli partner­vállalata között jött létre, új urológiai berendezések kiala­kítása és gyártása céljából. E munka eredményeként a Medicor hamarosan átadja gz Urolix—3 készülék minta­példányát a szóban forgó NDK-kombinátnak. Ha már az NDK-nál tartunk, ide kí­vánkozik, hogy a Magyar Villamos Művek Tröszt az elmúlt évben több licencet vásárolt német barátainktól a műszaki fejlesztés meg­gyorsítására. Az idézett adatok és pél­dák az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik tanulmányában is megtalál­hatók. Ugyanott olvashatjuk azt is, hogy a látványos eredmények ellenére is na­gyon sok még a kihaszná­latlan lehetőség a gépipar­ban, hiszen a behozott, illet­ve a kivitt szellemi termé­kek értéke — beleértve a licencforgalmat, meg a terve­zési munkákat is — alig éri el a felhasznált műszaki fej­lesztési alap 3—4 százalé­kát. Bár az OMFB megálla­pításai, következtetései tel­jesen helytállók, annyi azért annak megkérdőjelezése nél­kül is ide kívánkozik, hogy a pénzben mért forgalom nem fejezi ki elég pontosan az együttműködés mértékét. A statisztikában például nem jelenik meg a Paksi Atom­erőmű, vagy pedig a dunaúj­városi kon verteres acélmű szállításával „érkezett” ér­ték, pedig ezek nagyon je­lentősen hozzájárultak a magyar gépipar korszerűsíté­séhez. A hiányos statiszti­kának egyébként nem az OMFB az oka, hanem az a tény, hogy az együttműködő felek nem számítják fel egymásnak az ilyen közös fejlesztések értékét. Biztos piac Egyébként a KGST gép­ipari állandó bizottságának legutóbbi, Brnoban tartott ülése is amellett foglalt ál­lást, hogy sok még a kihasz­nálatlan lehetőség. Ezért — a 68 pontból álló napirend tárgyalása során — kiemelt programot fogadtak el az új gépipari gyártási eljárások, illetve hidraulikai és pneu­matikái elemek alkalmazá­sára. Részletesen foglalkoz­tak a többi között az építő­ipari gépek, egészségügyi berendezések, különleges fú­rószerszámok és modern sok­szorosító eszközök egységesí­tett szerkezeteinek fejleszté­si feladataival is. Mindez már a jövőt vetíti elénk. Ami az elmúlt bő tíz esztendőt illeti, egyértelmű, hogy a szocialista partnerek­kel kötött szakosítási és mű­szaki fejlesztési szerződések meghatározó szerepet játszot­tak gépiparunk fejlődésében. Elsősorban , az együttműkö­désnek, az összefogásnak kö­szönhető, hogy gépipari ter­mékeink zöme biztos piacra talált, s ki tudtuk védeni a világgazdasági válság legtöbb kedvezőtlen hatását. S még többre is képesek leszünk, ha tovább tudjuk javítani az együttműködés szervezett­ségét, ha fokozzuk annak ha­tékonyságát. Bognár Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom