Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-09 / 57. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 57. szám ARA: 1983. március 9., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tenisz- és tekepálya az egri kempingben - Bővülnék a szálláshelyek — Díszburkolatot kap a Dobó tér és a Bródy Sándor utca — Megújulnak a kirakatok — Új parkolók a Mátrában — Autóskemping Szilvásváradon Az idegenforgalmi szezonra készülve Kenyerem Mintha az utóbbi időkben a miniszterektől kellene féltenem mindennapi, újságírói kenyerem, ök azok, akik „kimondanak” előlem mindent. Azokon a bizonyos sajtótájékoztatókon. Rövid idő alatt két minisztert is volt alkalmam meghallgatni. Salgótarjánban az ipari ügyek legfőbb személye beszélt arról, hogy a vállalatok vezetőinek egy része alig vagy csak húzódozva tesz eleget a főhatóság intézkedésének. Nemrég pedig a Parlamentben a külkereskedelmi miniszter „panaszolta”, hogy a vállalatok együttműködése — a szokásos kilúgozott szóhasználat szerint — hagy még kívánnivalót maga után. Bevallom, egyikük sem fogalmazott ilyen szelíden, hanem nagyon is egyértelműen. Nevén nevezték a dolgokat. Ezeket is, másokat is. Olyankor az szokott az eszembe jutni, ha én mondanék ilyeneket bizonyos körülmények között, sokan néznének rám — legalábbis gyanakvással. Olyankor az is eszembe jut, nem ártana, ha néhány „közép” vezető hallaná államunk „felső” személyiségeit fontos témákról beszélni, hátha „ragadna” rájuk valami ebből a módszerből. És nem hinnék, hogy a sem- mitmondás a magasabb diplomácia eszköze manapság ügyes-bajos dolgainkban. Egy kis túlzással: nincs az az „éles tollú” újságíró, aki ilyen kertelés nélkül fogalmazna és ne igyekezne valamivel „elviselhetőbbé” tenni a véleményét egy-két jól hangzó frázis közbeiktatásával. Ezért tetszik nekem úgy, hogy mostanában a miniszterektől kell féltenem mindennapi, újságírói kenyerem. Vagy talán mégsem? Ugyanis elérkezünk mindig egy olyan ponthoz, ahol azt kell hallanom, hogy „látjuk a tennivalókat, és keressük a megoldás lehetőségeit”. Hogy mik ezek pontosan? És hogy mikor kezdik el a végrehajtásukat? Itt, ennél a résznél törik meg a korábbi lendület. „Bonyolult dolgok ezek”. Jut el a fülemhez a magyarázkodás. Az, hogy minden bonyolult, egy pillanatig sem lep meg. Persze, hogy az. Miért ne? A sejt, az atom, az elektron, a mit tudom én, mi — nem eléggé bonyolult? Pedig olyan parányi kis semmiségek, hogy térbeli létüket felfogni sem vagyunk képesek közönségesen. Jó, azt is tudom, hogy a türelmetlenség több kárt okoz, mint amennyi hasznot remélni lehetne tőle. Azt is tudom, hogy nálunk demokrácia van, abban mindenkinek megvan a maga jogrendje, személyes szabadsága. Csak egyet nem hiszek. Hogy azoknak a személyeknek, akiknek a sorsunk alakulásában olyan meghatározó szerepük van, azoknak joguk van a miniszteri utasítással — meditálni. G. Molnár Ferenc Tavasz. A kikeleten kívül sok minden egyéb másnak is a kezdete. Mit hoz magával a március, az április, s a május? Locsolóautók fürdette városokat, színá trikóba bújt, kibontott hajú lányokat? A presszók teraszain, a kerti padokon üldögélő, bámészkodó, olvasgató, beszélgető embereket? Üj tervekkel, nagy reményekkel teli diákokat, utcai kirakodó vásárokat, új nagy szerelmeket? „Kitelepült” fagylaltárusokat, zöldellő, virágzó parkokat? Visszahozza a vándormadarakat, s a napfényt? Az új tavaszi tervek közül ezúttal annak jártunk utána, hogyan készül Eger és környéke, az ország harmadik legnagyobb idegenforgalmi centruma a vendégfogadásra. Tavasszal ugyanis hagyomány, hogy a városi és a megyei tanács szakemberei, a kereskedelmi és véndég- látóipari egységek vezetői, a MiEBIB munkatársaival közösen végigjárják az idegen- forgalmi helyeket, hogy a helyszínen győződjenek meg a vendéglátás feltételeiről. Pedig nem mindenhol és nem minden esetben van így. De vajon mit tehetnek a termelőszövetkezetek a fiatalításért, a magasabb képzettségű szakemberek „falura csábításáért”, a szűkebb környezet, a kisebb közösségek megtartó erejéért? Többek között ezeket a gondokat, egyben az elért eredményeket taglalja az a felmérés, amit a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Heves megyében végzett az elmúlt öt esztendőről. A szövetség főelőadója Szeműn Béla így foglalta össze a vizsgálat főbb megállapításait : — Megyénk 54 gazdaságában, 1979-hez viszonyítva több mint 700-zal csökkent a 30 éven aluliak száma. Ez természetesen nem az elvándorlást mutatja, hanem azt, hogy a hajdani fiatalok, a középkorúak táborába számítanak ma már. Helyükre pedig ugyanannyi ifjú nem érkezett. Emellett elmondható az, hogy átlagban a felső- és középfokú végzettséggel Ilyenkor határozzák meg azokat a feladatokat is, amelyek még a főszezon kezdete előtt adnak munkát a vendégváróknak. Így többek között Egerben 147 üzletet csinosítanak ki az idegenforgalmi főszezon kezdetére. Megújul a Három Farkas Étterem, az Orient presszó, s átadáshoz közeledik a felújított Dobos cukrászda is. Az építők május elsejére ígérték a Csuvas Étterem átadását, amit a nyáron vehetnek birtokukba a vendégek. Elkészültek viszont a Platán Étterem teljes belső felújításának munkálataival, s várhatóan ez az egység nagyobb részt vállal majd a strand kultúráltabb ellátásából. A megyei idegenforgalmi hivatal bővíti a szálláshelyek számát. Üzemel már a Lenin úti fogadó, a kempingben hat új nyaralóház épült, valamint 15, hat-hat ágyas sátrat állítanak föl. Bővül a kempingben a szolgáltatások sora is, mégpedig két új tenisz- és egy tekepályával. Megkezdik a Dobó tér burkolatának cseréjét, s a nyárrendelkező ifjú szakemberek létszáma nőtt. Jelenleg mintegy 150-nel több a falvakban dolgozó kezdő technikus, vagy diplomás. Többségük vezető beosztású. A középszintű munkahelyi vezetők között a felsőfokú végzettségűek aránya 43 százalék. Érdekes adat még: a középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek száma az öt évvel ezelőttihez viszonyítva ezerrel nőtt. — Gondot jelent azonban — folytatta a kérdés jó ismerője, — hogy sajnos emelkedett az általános iskolát nem végzettek száma. Száznegyvenhatról 197-re. Ők leginkább az állattenyésztésben, a növénytermesztésben dolgoznak, vagy épp csak segédmunkát látnak el. Ám pontosan ezekben az ágazatokban a legnagyobb a munkaerőhiány. Ennek ellenére a TESZÖV segítségével és szervezésében továbbra is folynak a kihelyezett szak- és betanított munkás tanfolyamok. Ezzel egyidőra díszburkolatot kap a Bródy Sándor utca is. A Dobó térre visszakerülnek a régi típusú öntöttvas lámpák s az öntöttvas padok. Egyelőre csak a belvárosban, környezetükhöz illő utcatáblák segítik majd az eligazodást, de több várostérképet is elhelyeznek, a megkopott eligazító feliratokat pedig újra festik. Az ígéret szerint megújulnak a kirakatok is. Egy egész évre szóló kirakatverseny meghirdetését tervezi az egri városi tanács kereskedelmi osztálya, melyeket folyamatosan értékel majd á társadalmi zsűri. A nyári rendezvényeken pedig feldíszítik a Széchenyi utcát. Űj parkolót létesítenek a Szépasszony-völgyben, csakúgy, mint a Mátrában. Felújítják a siroki várba vezető feljáró utat. s az igényekhez próbálják igazítani a mátrai üzletek nyitvatartási rendjét A sástói kempingben fejlesztik az éttermet. Szilvásváradon pedig autóskemping és faházak építését kezdték meg. Kis Szabó Ervin ben a hallgatók befejezhetik az általános iskolát is. A legdöntőbb mindig az, hogy vajon mi várja a fiatalokat egy-egy faluban. Milyenek a szociális körülmények, van-e lakás, kulturálódási lehetőség. A szociális körülmények általában javultak. Igaz, hogy több helyütt nincs szolgálati lakás, ám a tsz-ek kamatmentes kölcsönnel segítik a letelepedni vágyókat. A kulturális lehetőségek hiánya egyértelműen zavarja a községekbe költözőket. Hiszen hozzászoktak az iskolákban, egyetemeken a „mozgalmasabb” élethez. — Általában a tsz-ek anyagi helyzetétől függ, hogy egyrészt a frissen végzett szakemberek milyen anyagi dotálásban részesülnek, másrészt pedig, hogy a tsz- vezetőség, valamint a község milyen kapcsolatban áll egymással. Leginkább a gazdaságok segítik, elsősorban anyagilag, a falvak fejlődését. Végül még csak annyit, hogy a fiatalok jobbára oda kívánkoznak, ahol kedvezőek az adottságok. A városi, a városkörnyéki, s az igen jól működő tsz-ekbe. Érdekes, hogy az elmúlt öt évben szinte teljesen változatlan volt a létszám, valamint a huszonévesek aránya ilyen községekben, mint Bodony, Csány vagy Bátor. Andor- naktályán, Domoszlón, Hatvanban, vagy Gyöngyösön azonban nagymértékben nőtt a foglalkoztatottság. Felmérés az utóbbi öt évről - Növekvő iskolázottság — Vezető beosztásokban — Szakmunkáshiány — Az együttműködések fejlesztése — Lakással várják őket? — Hiányzó ösztönzők Fiatalok Mit ér az ember, ha falun él? S ha ráadásul fiatal, agrárszakember? — Számos fórumon felvetődnek ezek a kérdések, s megyénk községeiben jó néhány ifjú él, aki nap mint nap szembetalálkozik a falvak, a termelőszövetkezetek, egyszóval a mindennapi élet gondjaival. Akadnak olyan tsz-vezetők, tanácselnökök, akik soha nem mulasztják el megjegyezni hivatalosan és magánbeszélgetések alkalmával egyaránt, hogy kiöregszik ez és ez a település, a lányokat-flúkat csak a város vonzza. Hevesről a nagyvilágba A piaci sikerek nagyobb része a konfekcióüzemen múlott: a késztermékexport helyébe vállalt bérmunkát ők teljesítették. Képünkön: Homonnai Agnes hálólnget varr A könnyűipar általános piaci nehézségei nehéz helyzetbe sodorták az exportáló vállalatokat, szövetkezeteket. Ezért is figyelemre méltó, hogy a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet az elmúlt évben is fokozni tudta exporttevékenységét. Az év közepén vállalt 2,5 milliós többletet is teljesítve összesen 14,5 millió forint értékű tőkésexportot bonyolítottak le. Az exportképes árak kialakításában nagy szerepe van a korszerű gépeknek. Vereb Ferencné gőzzel fűtött vasalója egy lépésben gőzöli is a ruhát Exportcsomagolás: a Salzburgba Induló blúzszállítmányt Kus. per Józsefné és Novák Gyuláné készíti elő a hosszú útra (Fotó: Kőhidi Imre) Nőnapi megemlékezések Megyei ünnepség a népfrontbizottságnál A népfrontmozgalom mintegy 40 tisztségviselőjének, aktivistájának részvételével megyei ünnepséget rendeztek a nemzetközi nőnap alkalmából kedden délelőtt Egerben, a HNF helyi székházában. A megjelenteket dr. Pápay Gyula, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának alelnöke, a megyei tanács vb-titkára köszöntötte meleg szavakkal. Megemlékezésében szólt nőpolitikánk jelentőségéről, eredményeiről és aktuális tennivalóiról. -Méltatta a lányok, asszonyok mindennapi munkáját az élet legkülönbözőbb területein. Külön is elismeréssel, nagy tisztelettel beszélt a legnagyobb magyar tömeg- mozgalomban, a népfrontnál tevékenykedő nőkről, akik napi egyéb elfoglaltságuk mellett vállalják a fontos, értékes társadalmi munkát, s megannyiszor helytállnak a feladatok végzésében. Az ünnepi beszédet követően ajándékokkal kedveskedtek itt is — mint még megyénk számos helyén ezen a napon vagy az előzőekben — az egybegyűlt nőknek. A nemzetközi nőnap alkalmából több helyütt kitüntetéseket is átadtak.
