Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-09 / 57. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. március 9., szerda Elhunyt dr. Csanádi Árpád Dr. Csanádi Árpád, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Végrehajtó Bizottságának tagja és sportigazgatója 1983. március 7-én, súlyos betegség után elhunyt. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar és a nemzetközi sportmozgalmat. Dr. Csanádi Árpád temetéséről később történik Intézkedés. Genfi tárgyalások Marad a nullamegoldás? Az Egyesült Államok az európai középhatótávolságú rakétákkal foglalkozó genfi -tárgyalásokon nem kíván új javaslatot előterjeszteni, és továbbra is kitart a nullaváltozat mellett. Richard Búrt külügyi államtitkár hétfőn egy képviselőházi albizottság előtt fejtette ki ezt az álláspontot. Nem tudom Kohl nyugatnémet kancellár mire alapozta azt a szombati nyilatkozatát, amely szerint az Egyesült Államok új javaslat előterjesztésére készül — mondta Búrt. Burt a Szovjetunió legutóbbi javaslatait „propagandafogásnak" minősítette és kijelentette: az Egyesült Államok nem tekinti olyannak a helyzetét, hogy_ ellenjavaslattal kelljen előállnia. Búrt nyilatkozatából kiviláglik, amíg az Egyesült Államok azzal fenyegetőzhet, hogy megállapodás híján sor kerül a rakétatelepítésre, addig „hiba lenne egyoldalú engedményeket tenni". OSLÓ A Norvég Kommunista Párt országos vezetőségének ülésén állást foglaltak a középhatótávolságú rakéták telepítése ellen és áttekintették a párt belpolitikai feladatait az ősszel sorra kerülő helyi közigazgatási választásokkal összefüggésben. A vezetőség megvitatott több szervezeti kérdést is. BULAWAYO A zimbabwei biztonsági erők az elmúlt három napban eredményes akciót hajtottak végre a kormányellenes erők felszámolásának céljával Bulawayoban és környékén — közölte hétfőn este Justin Nyoka kormány- szóvivő. A nagyszabású akció idején az ország második legnagyobb városának körzetében közel ezer embert őrizetbe vettek. Közülük egy tucat személyt kormányellenes tevékenységgel vádolnak. NEW YORK A New York-i vasutasok hétfőn kezdődött sztrájkja miatt gyakorlatilag megbénult a tömegközlekedés New York és az elővárosai között. Több mint 150 ezren nem tudtak munkába menni, az utakon hatalmas forgalmi dugók voltak. A sztrájkoló alkalmazottak a vállalatuknál tervezett elbocsátások ellen tiltakoznak. SEATTLE II. Erzsébet angol királynő befejezte tíznapos látogatását az Egyesült Államokban, és kedden Kanadába hajózott. A királynőt és férjét Fülöp herceget több ezren búcsúztatták a nyugati partokon fekvő Seattle kikötőjében. Amerikai vádaskodás Madridban Az Egyesült Államok küldötte a korábbi konfrontá- ciós hangnemben szólalt fel a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó keddi plenáris ülésén. Mai Kampelman amerikai fődelegátus — a február 8-án kezdődött mostani tárgyalási szakasz kezdete óta tartó hallgatását megszakítva — éles kirohanásokat intézett a szocialista országok ellen. Vádaskodásaihoz az emberi jogok kérdését használta fel ürügyként, bírálta a Szovjetunió, Románia, Lengyelország törvényeit, intézkedéseit Emlékeztetett Reagan elnök bejelentésére, hogy ha Románia ez év júliusáig nem módosítja kivándorlási törvényét akkor az USA a két ország közötti kereskedelemben nem érvényesíti a legnagyobb kedvezmény elvét Felszólalásában újból visszatért Afganisztán és a volt „Szolidaritás” lengyel szakszervezet ügyére, amely — szerinte — árnyékot vet a helsinki elvekre. Az amerikai küldöttség vezetője felszólalásának végén — hangnemet változtatva — azt bizonygatta, hogy az USA továbbra is megegyezésre törekszik Madridban. Szergej Kondrasov, a szovjet küldöttség helyettes vezetője visszautasította az amerikai vádaskodásokat, a más országok belügyeibe való beavatkozást Kampelman — mondotta — maga is elismerte, hogy konfrontációt szít s ez megfelel a valóságnak. Vasile Sthvdru román nagykövet visszautasította az amerikai vádakat majd részletes tájékoztatást adott az új román kivándorlási törvényről. Kifejezte reményét hogy a jövőben senki sem kísérli meg elterelni a figyelmet a találkozó munkájának lényegéről. Wlodzimierz Konarski nagykövet a lengyel küldöttség vezetője felszólalásában kifejtette, hogy az amerikai küldött idejétmúlt vádakat hangoztat Kifejezte reményét, hogy Kampelman a jövőben figyelembe veszi a realitásokat és tiszteletben tartja más országok belügye- it Hangsúlyozta, hogy a madridi találkozónak a kölcsönös megértés és tisztelet fórumának kell lennie. Nők a békéért Folytatódtak a brit-magyar tárgyalások A hivatalos látogatáson Londonban tartózkodó Marjai József miniszterelnök-helyettest kedden hivatalában fogadta Margaret Thatcher, a brit kormány elnöke. Ezt megelőzően Marjai József Francis Pym külügyminiszterrel, Lord Cockfield kereskedelmi miniszterrel, Leon Britton-nel, a pénzügyminisztérium főtitkárával — a kormány tagjaival — és Peter Rees külkereskedelmi államminiszterrel tárgyalt. Lord Cockfield hétfőn este vacsorát adott a magyar vendég és kísérete tiszteletére. A magyar kormány elnök- helyettese találkozott az alsóházban az angol—magyar parlamenti csoport elnökével, lan Mikardo munkáspárti képviselővel és a csoport tagjaival is. A pápa Guatemalában A nyolc országot felölelő közép-amerikai körúton járó pápa a hétfői napot Guatemalában töltötte. II. János Pál pápa itteni megnyilatkozásaiban arra szólította fel a katonai kormányzatot, hogy óvja meg az emberi életeket és biztosítsa az emberi jogok érvényesülését. A katolikus egyházfő magánjellegű megbeszélést folytatott Efraim Rios Montt elnökkel, majd két városban, több százezer hívő előtt celebrált misét és mondott szentbeszédet. Guatemala városi beszédében megbékélésre szólította fel az egymás ellen harcoló kormányerőket és a gerillákat. A guatemalai elnök a Vatikán tiltakozása ellenére a múlt héten végeztetett ki hat baloldali politikai foglyot. János Pál fővárosi programját követően az ország második legnagyobb városába, a mexikói határ közelében fekvő Guezaltenangó- ba repült, majd az esti órákban visszautazott a fővárosba. Nagyszabású nemzetközi megmozdulás színhelye volt a béke és leszerelés érdekében a nemzetközi nőnap alkalmából kedden a belga főváros. A „békéért és szabadságért küzdő nők nemzetközi ligája" felhívására Nyu- gat-Európa szinte valameny- nyi országából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából érkeztek lányok, asszonyok több ezren, köztük parlamenti képviselők, társadalmi és nőmozgalmi szervezetek, békemozgalmak vezetői, hogy tüntessenek a fegyverkezési verseny megállításáért, az atomrakéták ellen, a békéért. A több ezer részvevővel tartott gyűlésen Julie Christie színésznő olvasta fel Simone de Beauvoir békeüzenetét. Beszédet mondott Edith Ballantyne, a tüntetést rendező szövetség amerikai főtitkára, Coretta King, az ismert polgárjogi és békeharcos özvegye, Petra Kelly, a nyugatnémet „zöldek” elnöknője, újdonsült Bundes- tag-képviselő. Nagy ünneplésben részesültek a brit Greenham Common Peace Camp (az angliai rakétatelepítést állandó tüntetéssel megakadályozni kívánó szervezet; küldöttei. —( Külpolitikai kommentárunk ~)— Folytatás a folyosón EGY-EGY FONTOS NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS KAPCSÁN gyakran megjegyzik a tudósítóik, hogy a tárgyalóterem mellett figyelmet érdemelnek a folyosói beszélgetések, a hivatalos és nem hivatalos eszmecserék is. Nos, az el nem kötelezettek újdelhi csúcstalálkozójára is érvényes ez a megállapítás. Gemajel libanoni államfő például váratlanul érkezett a tanácskozásra. Utazásának célját nem is titkolta: ezt az alkalmat kívánja felhasználni arra, hogy Asz- szad szíriai elnökkel és Arafattal, a PFSZ vezetőjével találkozzék. Ugyancsak a Közel-Kelettel függ össze egy másik a tudósítók által nagy jelentőségűnek minősített eszmecsere Husszein jordlániai uralkodó és Mubarak egyiptomi elnök között. A Camp David-i egyezmény, vagyis 1979 óta nem jött létre ugyanis közvetlen kapcsolatfelvétel az egyiptomi államfő és a Kairóval minden diplomáciai kapcsolatot megszakító arab országok valamelyikének legfelsőbb vezetője között. A mostani megbeszélésen — mint az várható volt — a palesztin kérdést, Libanon helyzetét és az iráni—iraki háború alakulását tekintették át. Kairó újabban sok fenntartást hangoztat a közel- keleti rendezés Reagan által sugalmazott tervével szemben, nagy figyelmet szentel a jondániai—palesztin tárgyalásoknak, anélkül azonban, hogy a közvetítő szerepére vállalkozna. VALÓSZÍNŰ, HOGY AZ ELKÖVETKEZŐ NAPOKBAN Űj-Delhiben folytatódnak a fentiekhez hasonló nem hivatalos és hivatalos találkozók. Csaknem száz állam- és kormányfő tartózkodik az indiai fővárosban, s a csúcstalálkozó fórumán kívül bizonyára élnek az alkalommal, hogy regionális témákról vagy a két- és több oldalú kapcsolatok problémáiról közvetlen eszmecseréken tisztázzák az álláspontokat. A PLENÁRIS ÜLÉSEKET KŐVETŐ „FOLYOSÓI” BESZÉLGETÉSEK, vagy az államférfiak szállásán folytatott találkozók legalább olyan mértékben érzékeltetik a sokszínű mozgalom jelenlétét és jövőjét, mint a plenáris üléseken elhangzó felszólalások. Az ENSZ tagállamainak csaknem kétharmadát tömörítő el nem kötelezettek állásfoglalása ugyanis nem közömbös a béke, az enyhülés, a leszerelés és a világ- gazdaság alakulása szempontjából. Gyapay Dénes A DOLGOZÓ EMBER ÉRDEKÉBEN A szocialista országok szakszervezeteinek kézfogása Ha arról olvasunk, hogy összeültek a szocialista országok kommunista és munkapártjainak vezetői, az átlagember felfigyel, hiszen megszokta, hogy ott olyan állásfoglalások születnek, amelyek mindenki számára fontosak. Ugyanilyen kiemelt érdeklődés kíséri a KGST * különböző szintű tanácskozásait is. Viszont alig-alig hallunk a baráti országok együttműködésének sok más területéről, köztük például a szakszervezetek mind gyümölcsözőbb kapcsolatairól, pedig a dolgozó emberek életében — gondoljunk például a közkedvelt csereüdülésre! — ezek is előnyösen éreztetik a hatásukat. Az együttműködés a szocialista brigádoktól kezdve a vezető szakszervezeti fórumokig minden szintre kiterjed, a formái rendkívül gazdagok és változatosak. A tárgyalásoktól a csereüdülésig Régi, több évtizedes hagyománynak számít már például a szakszervezeti vezető fórumok kölcsönös tapasztalatcseréje. Ennek méreteire jellemző, hogy 1982- ben 395 szakszervezeti delegációt fogadtak a Szovjetunióban a testvéri országokból, s 310 szovjet szakszervezeti küldöttség tett viszont- látogatást. Ennek keretében találkoztak például a SZOT, illetve a VCSZPSZ, vagyis a Szovjet SZOT vezetői Moszkvában. Az ilyen két-, vagy többoldalú tanácskozásokon fontos elvi és gyakorlati kérdéseket vitatnak meg. Olyanokat például, mit lehetne, kellene tenni azért, hogy jobban érvényesüljön a dolgozó ember alkotó kedve, miképp lehetne fokozni a munkások szakmai és általános műveltségét, milyen módon kellene ösztönzőbbé tenni a bérezést, hogyan fejlesszék a szociálpolitikát, tegyék hatékonyabbá a munkavédelmet, mit tehetnek a szakszervezetek a dolgozók lakáshelyzetének javításáért, a szabad idő kulturáltabb eltöltéséért és így tovább. A viták során sok jó tapasztalat a felszínre kerül, s arra törekszenek, hogy ezeket közkinccsé tegyék és — a „Tanuljunk egymástól” jelszó jegyében — a többi országban is hasznosítsák. Hasonló jellegű és célzatú találkozókra kerül sor az élet sok más területén is. Rendszeressé vált például, hogy munkásbrigádok látogatnak „háztűznézőbe” egymáshoz, műszaki szakemberek vitatnak meg egy-egy időszerű szakmai témát. Egymástól messze lakó —, de közös témán munkálkodó — újítók, feltalálók cserélik ki a nézeteiket; szak- szervezeti, művészeti együttesek adnak vendégműsort. Együttműködnek a szakszervezeti könyvkiadó, illetve lapok szerkesztőségei, magyar szakszervezeti aktivisták tanulnak a VCSZPSZ moszkvai és leningrádi nemzetközi tanfolyamain. Szak- szervezeti nemzetközi sport- találkozókat szerveznek, s mind nagyobb tömegeket mozgat meg az egyre népszerűbbé váló külföldi csereüdültetési akció. 1300 szovjet gyár testvérüzemei Az élet forrása persze a munka, ezért az együttműködésben is erre helyezik a hangsúlyt. Az életközelség azt kívánja, hogy a vállalatok, munkabrigádok, illetve különböző munkaközösségek közvetlen, alkotó kapcsolatban legyenek egymással. Hogy vannak is, annak illusztrálására csak néhány adat. Napjainkban több mint 1300 szovjet gyárnak —vagy inkább vállalatnak, kombinátnak — vannak testvérüzemei a szocialista országokban. Rendszeresen találkoznak és szakmai megbeszéléseket tartanak például Moszkva és Budapest több gépipari üzemének dolgozói, Donyeck és Osztrava bányászai, Odessza és Várna kikötőmunkásai, Ivanovo és Drezda textilipari üzemeinek szövői, mérnökei és így tovább. Aki már járt Záhonyban, illetve Csopon, s tudja, hogy milyen óriási árutömeget mozgatnak meg ott évente, az érzékelni és értékelni tudja, mennyire fontos és nélkülözhetetlen, hogy időnként összeülnek és jobban összehangolják a munkát a két határállomás vasutasai. Hasonlóan hasznos kapcsolatok alakultak ki a hajózásban, a légiforgalomban és az élet sok más területén is. Az internacionalista összefogás egyik legszebb példája volt az a nemzetközi munkaverseny, amely a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának kezdeményezésére bontakozott ki 1977-ben a baráti országokban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére. A verseny, a „Tanuljunk egymástól!” jelszó gyakorlati megvalósítása rubelben és forintban mérhető haszonnal jár a testvérországok számára. Az ukrajnai Lvov- promsztroj tröszt egyik brigádja például egy olyan — fajanszlappal történő — burkolási technológiát sajátított el Magyarországon, amely — miután ez később az egész trösztnél közkinccsé vált — lehetővé tette, hogy egy év alatt több mint hat tonna cementet takaríthatott meg a tröszt minden brigádja. Magától értetődik, a Csepeli Gépgyár brigádjai is sok jó ötlettel, gondolattal lettek gazdagabbak, amikor a Moszkvai Csiszológépgyárba látogattak, mint ahogy a Donyecki szénmedence, meg a Borsod megyei Szénbányák bányászai sem tértek haza „üres kézzel”, amikor kölcsönösen megtekintették egymás föld alatti munkahelyeit. A szakosodás új formái Nemrég fejeződött be Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusa, amelyen a magyar és más testvéri országok szakszervezeti küldöttségei is részt vettek, felszólaltak, s részletesen foglalkoztak azzal, miképp lehetne még gazdagabbá, gyümölcsözőbbé tenni a kapcsolatokat. Bár az elképzelések, a tervek részletes kifejtésére nincs mód, befejezőként hadd utaljunk csak arra, hogy „nemcsak” a testvérországok gazdasági együttműködésében van szakosodás, hanem — a mozgalmi- munka sajátosságait figyelembe véve — még a szak- szervezeti munkában is. Már korábban megállapodás született például arról, hogy a szovjet szakszervezetek min-, denekelőtt a termelést segítő tevékenység átfogó és részkérdéseiben, a bolgárok a szervezési tömegmunka, a magyarok a lakáskérdés, a lengyelek a nevelő- és kulturális tevékenység, a csehszlovákok pedig a társadalombiztosítás időszerű és megoldandó feladatainak tanulmányozásában mélyed- tek el különösen, s gondoskodtak arról, hogy — a többi szocialista ország szak- szervezeteinek tapasztalatát is összegezve — a jövőben még hatékonyabbá, színvonalasabbá váljék e területeken a szakszervezetek munkája. Az egész szocialista közösség, a dolgozó emberek millióinak előnyére és hasznára. N. Jugov
