Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

mmm NÉPÚJSÁG, 1983. március 5., szombat Milyen a mezőgazdaságban dolgozók egészsége? Sok a technikai, kémiai ártalom A legjobb tíz között Hatmillió liter tej a nagygombosi kerületből Gyakori vendég a borjúnevelőben dr. Kisfa­ludy Elemér állatorvos Szabó Zoltán tejmérés közben A megfelelően adagolt takarmány egyik biztosítéka a jó tej­hozamnak Emlékszem — úgy hat év­vel ezelőtt lehetett — a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége megállapodott a katonai kórházzal abban, hogy en­nek orvosai a traktorostól a téesz-elnökig alapos egész­ség-vizsgálatnak vetik alá az erre jelentkezőket. Alkalmassági vizsgálatnak is nevezhetők egyszersmind e látleletek, éppen ezért még a legmakkegészségeseb­bek is úgy tértek be a kór­ház titokzatos kapuján, hogy jócskán szorongtak: vajon nem derítik-e ki majd ró­luk, hogy immár nincs esé­lyük vállalt feladatuk foly­tatására? Summázatát a kórképek­nek megőriztem; nos, esze­rint 197 téesz-elnök, elnök- helyettes, párttitkár, fő­könyvelő, főmezőgazdász, főállattenyésztő, ágazatve­zető közül 52-nek volt ma­gas a vérnyomása, 18-nak volt máj betegsége, 9 találta­tott neurózisban szenvedő­nek, 6 curkorbetegnek és így tovább. Mondhatnék: mi ebben a különös? Hiszen bármely réteget helyeznének górcső alá, hivatalnokokét, vasmunkásokét, vagy akár háziasszonyokét, aligha kapnának az orvosok a föl­soroltnál jobb arányokat. S mégis, tagadhatatlan, hogy foglalkozási ártalmak dolgában elválaszthatók, megkülönböztethetők még az agrárberkekben foglalatos- kodók is. íme az országos diagnózis: a szív- és érrend­szeri megbetegedésekben, neurózisban a téesz-elnökök „viszik el a pálmát”, magas vérnyomás rajtuk kívül a főkönyvelőket sújtja a leg­A hazai külkereskedelmi vállalatok tavaly csaknem 450 millió forint fejlesztési alapot adtak át az iparvál­lalatoknak, állami gazdasá­goknak, termelőszövetkeze­teknek exportfejlesztő beru­házásaik támogatására. Annak ellenére, hogy a gazdálkodó egységek eseten­ként viszonylag kisebb össze­gekhez jutnak — az alapát­adások értéke általában 2— 3 millió forint körül alakul, az összeg csak a legritkább esetben haladja meg a 10 millió forintot — felhaszná­lásával mégis számos kiegé­szítő, az exportot gyorsan növelő fejlesztést hajthatnak végre. Többnyire a gyártó kapacitások növelésére kül­földi gépeket vásárolnak, adott esetben raktárhelyisé­geket építenek, tartálykocsi­kat szereznek be, hogy a termelési, szállítási, értékesí­tési folyamat hiányosságait felszámolhassák. Rendhagyó módon kezdő­dött a szocalista brigádveze­tői tanácskozás a Heves me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatnál. A brigádvezetők nem kis meglepetésére Sza­mos Gábor igazgató az elő­terjesztett írásos anyagról elmondta: a vállalat munka - és üzemszervezési, anyag- és energiatakarékossági, vala­mint újítási feladatterve nem tartalmaz konkrét ten­nivalókat. Utasította az ille­tékes vezetőket, hogy sürgő­sen pótolják mulasztásaikat, szólamok helyett világosan fogalmazzák meg a célokat. Az igazgató a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a vállalat talpra állásához el­engedhetetlenül szükséges a teljesítményelv, az érdekelt­ség és minőségi szempontok jobban. Hatvanöt traktoros­ból csak huszonöt bizonyult teljesen egészségesnek, — miként a mozdonyvezetők, úgy ők is öt évvel korábban érdemesülhetnének nyugdíj­ra. (Aminek megvalósulása esetén persze, gondterheltek lennének, netán újabb me­nedzserbetegséget szerezné­nek be a téesz-elnökök: ugyan miként pótolhatnák az országosan hatvanezerre tehető traktorosok közül az 55 évesen nyugdíjba vonu­lókat?) Külön nagy témakör a növényvédelmi szakmunká­soké, egyáltalán: a külön­féle vegyszerekkel, tehát így mérgekkel dolgozóké. Az orvosoknak olykor a ha­lál torkából kell kimenteni — ha sikerül — a vegyszer- ittasan bánó növényvédőket. Időközben országossá vál­tak a szűrűvizsgálatok, Bács- Kiskun megye . Kiskőrösön külön téesz-rendelőt tart fönn, de van minisztertaná­csi határozat is — a 3058/ 1982. számú — arra, hogy a rehabilitációs rendelkezése­ket ki kell terjeszteni a me­zőgazdasági szövetkezetekre, fejlesztendő az üzemegész­ségügyi hálózat, és így to­vább. Tavalyról még sincs statisztikai képünk, de 1981 summázata rendelkezésünk­re áll a bejelentett foglal­kozási betegségekről. Az Egészségügyi Minisztérium kimutatása 415 esetet je­gyez, ebből 327 a keresőkép­telenné váltak száma. Egy­két példa: 82 eseteben vib­ráció, 27 esetben gombák, 16 alkalommal ipari gázok okozták a bajt, — tehát a fizikai munkát megkönnyítő gépek és vegyi anyagok A múlt esztendőben a kül­kereskedelmi vállalatok kö­zül a Terimpex, a Metrim- pex, a Chemolimpex, a Komplex, és a Transelektro volt a legaktívabb ezen a té­ren. A hagyományos külke­reskedelmi vállalatok mel­lett azonban például az In- terag — amely elsősorban ügynöki feladatokat lát el, külföldi céget képvisel Ma­gyarországon, és csak az el­múlt évben kezdett hozzá a dollárelszámolású export szervezéséhez — 10 millió forintot adott út a ráckevei Aranykalász Termelőszövet­kezetitek hűtőház építésére. A TESCO szintén 10 millió forinttal támogatta 1982-ben az iparvállalatok szellemi exportjának bővítését. Töb­bek között ebből a pénzből a KIPSZER, a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat, illetve a KÖZTI külföldi vállalkozá­saikhoz szükséges terveket készítették el. A Külkereskedelmi Minisz­fokozottabb érvényesítése. Ehhez azonban lépésváltásra van szükség a munkaver­senyben is. A szocialista brigádok a szigorúbb követelményeknek megfelelően az építési folya­matok meggyorsítására, a minőség javítására, a terme­lési költségek csökkentésére tettek felajánlásokat. A ki­emelt munkák átfutási ide­jének csökkentését, illetve Egerben 40 házgyári lakás átadási határidejének lerö­vidítését mintegy hetven brigád tűzte ki célul. A cég dolgozóinak háromnegyede szakmailag és politikailag képezi magát, részt vesz két kommunista műszakban és lakóhelyének csinosításában. A vállalat ipari főüzemé­ben újító brigádokat szer­bizony belejátszanak a meg­betegedésekbe. Miként a tárca jelentésé­ből kitűnik, a téeszek táp­pénzes százaléka ugyan alat­ta van még a népgazdasági átlagnak, de 1970—1980. kö- növekedett ez az arány. Jól­lehet mind több téesz alkal­maz másodállásban orvost, —, ám faluhelyen az úgy­nevezett alapellátás mégis csak a körzeti orvosokra vár. Azokra, akiknek száma az ötödik ötéves terv folya­mán 2226-ról 2286-ra gya­rapodott, s aminek követ­kezményeként az egy orvos­ra jutó falusi lakosság át­lagszáma 2366-ról 2182-re apadhatott. Mindez nem módosítja még azt a megállapítást, amit a minisztérium emlí­tett jelentése így summáz: „A falusi lakosság egészség- ügyi alapellátása még nem értei el a szükséges és indo­koltan igényelt színvonalat”. Továbbá: szakmailag is indokolt, hogy a mezőgaz­dasági dolgozók általános egészségügyi ellátását magas színvonalon biztosítsuk, és a lehetőségekkel összhangban fejlesszük tovább speciális üzemegészségügyi ellátásu­kat is”. Ez utóbbihoz a szakrendelések minden me­gyében kialakultak már, ezek részt vesznek a munka- alkalmasság orvosi vélemé­nyezésében éppen úgy, mi­ként a megelőzésben, a re­habilitáció segítésében. (Bács-Kiskun, Borsod, Fe­jér, Heves volt a példa.) El kellene jutnunk oda, hogy az ipar és a mezőgaz­daság, a város és a falú egyenlővé váljék egészség- ügyi ellátás dolgában. tórium értékelése szerint az elmúlt években a fejlesztési alapok átcsoportosításával jelentősen bővült a termelők konvertibilis exportja. A ter­melő kapacitásokat fejlesztő beruházásokkal másfél—két év elteltével már számotte­vően növekszik a vállalatok tőkés kivitele. Az eddigi adatok alapján megállapítot­ták: egymillió forint fejlesz­tési alapátadás hatására — a beruházás befejezése után — évente mintegy 100 ezer dol­lárral gyarapszik a gazdál­kodók tőkés árbevétele. A termelők az exportka­pacitásaik bővítése mellett a minőségi termelés feltételei­nek javítására is egyre több pénzt áldoznak. Ilyenkor többnyire csak kisebb mér­tékben bővül kivitelük, az eredmény elsősorban abban mérhető, hogy kedvezőtlen értékesítési körülmények kö­zepette is megtartják piacai­kat. megőrzik korábban meg­szerzett pozícióikat. (MTI) veznek, a szerelőipari fő­üzemben ugyanakkor keret­vállalásokat tettek a bizony­talan határidejű, előre nem számszerűsíthető programok teljesítésére. A gépészeti és szállítási főüzem dolgozói arra törekednek, hogy az üresjáratok megszűntetése, iletve a nagy termelékeny­ségű, korszerű termelőesz­közök fokozott kihasználása segítségével csökkentsék a termelési ráfordításokat. A vállalásokból kicsendül: a brigádok — mind anyagi, mind erkölcsi érdekük ezt sürgeti — nem lesznek haj­landók semmiféle „objektív” akadályt elfogadni, nem tű­rik el, hogy a vezetés bár­mely szintjén ne biztosítsák feladataik, vállalásaik fel­tételeit. Hatvan, nagygombosi ha- tárrész. Ötödik esztendeje lépett üzembe itt a gödöllői agráregyetem tangazdasá­gának szakosított tehenésze­ti telepe, amelyet százmillió forintból létesítettek. E nagyszabású beruházás lehe­tővé tette, hogy egy helyre koncentrálódjék a koráiban szétszórt tejelő állomány, és korszerű körülmények között nagyobb termelési eredményt tudjanak produ­kálni az állattenyésztők. — A telep beindulása akkoriban azt is jelentette, hogy import, illetve átke- resztezés útján tejelő jelle­gű Holstein-fríz fajtára vál­tottunk át, és elsőként 643 darab importüsző érkezett hozzánk Kanadából — mondja Szinyei András, a tejtermelő kerület igazgató­ja. — Egyidejűleg kezdtük meg a magyar tarka állo­mány keresztezését is erre a fajtára, és már az első év­ből hétszáz literes tehe- nenkénti hozamnövekedés jelentkezett. Hogy most hol tartunk? Az 1982-es eszten­dő végére 5438 literre nőtt ezerszáz tehén átlagában a tejhozam, és ezzel az ország tíz első állami gazdasága kö­zé kerültünk. Tegnapi látogatásunk so­rán azt is megtudtuk, hogy a tejelő állománnyal párhu­zamosan a borjú és a nö- vendégállat-nevelés gond­jait szintén a nagygombosi kerület oldja meg. Az sem titok, hogy az ezerszáz te­hén mellett évente csaknem ugyanannyi növendékjószá- got nevelnek fel részben ér­tékesítésre, részben saját te- nyészutánpótlásra. És mind­ezt a feladatot évről évre száz ember látja el, akik között agrármérnök, állator­vos éppen úgy van, mint fejős, takarmányos. Ez utób­biak képzését szolgálta az 1981-ben szervezett tanfo­lyam, amelyet a p>éceli szak­munkásképző intézet rende­zésében itt, Nagygomboson bonyolítottak le. Tizenöten szerezték meg akor a szak­munkásbizonyítványt, kö­zöttük olyan fejősök, takar- mányosok — Kotlócki Já- nosné, Bondarenkó Lászlóné, Tóth Jánosné, Kormos Géze Hídvégi István —, akiknek a helytállása, szakértelme, jelentősen elősegítette a jó termelési eredményeket. Egyébként ezt a lelkiisme­retes munkát honorálja is a gazdaság. Erről vall a kere­setek egyenletes emelkedé­se, illetve az a tény, hogy 1982-ben már 4657 forint volt a dolgozók átlagjöve­delme. — Nem szeretném azon­ban túl rózsásan feltüntetni a szarvasmarha-telep, illetve a tejtermelő kerület helyze­tét — folytatta tájékoztató­ját Szinnyei András. — Vannak ugyanis gondjaink. Drágán és kis nyereséggel termelünk, ami a szarvas- marha tenyésztés általában alacsony jövedelmezőségét, tükrözi. És a következő évek sem ígérnek kedve­zőbb fordulatot, bár min­den igyekvésünk arra irá­nyul, hogy több tejjel ellen­súlyozzuk a növekvő költsé­geket. Ugyancsak segíthet helyzetünkön az olcsóbb ta­karmányelőállítás, aminek 1 viszont a gépberuházási költségei magasak. Szóval ellentmondásos helyzetben vagyunk, noha a viszonylag alacsony nyereség mellett a jobban felszerelt üzemek közé tartozunk, és munka­erő-gondjaink sincsenek. Am ez országosan nem álta­lánosítható. Ennél fogva at­tól tartok, hogy a szarvas- marha tenyésztésben az el­múlt évek ígéretes fejlődé­se esetleg megtörik. Bár ne lenne igazam! Végül az idei esztendőről néhány szót: látványos ho­zamnövelésre nem töreksze­nek Nagygomboson, céljuk inkább a magasabb színvo­nal stabilizálása, valamint a jövedelmezőség javítása. Tervezett tehenenkéntá ho­zamuk 5527 liter, ami hat­millió liter feletti tejmenyi- séget jelent. Ugyanakkor szeretnék eredményeiket úgy javítani a tenyészutánpótlás- ban, hogy az a kerület össz- nyereségét növelje. És ami még figyelemre méltó: Szinnyei Andrások arra is gondolnak, hogy a termelési feladatok teljesítése mellett a kerület magas szinten megfeleljen az egyetemi gya­korlati oktatásnak, illetve haszonnal szolgálja a szak­ma hazai és külföldi képvi­selőinek a tájékoztatását. Az ilyesféle érdeklődést bizonyítja az Akadémia tel­jes elnökségének nemrég tett látogatása, de jövő hét­főn is negyven olasz mező- gazdazdászt várnak Nagy­gombosra. Moldvay Győző Bóka Józsefné fejéshez készülődik (Fotó: Szabó Sándor) (K. N.) EGYMILLIÓ FORINT HATÁSÁRA: 100 EZER DOLLÁR Külkereskedelmi és iparvállalatok együttműködése Építők vállalásai Lépésváltás a munkaversenyben is

Next

/
Oldalképek
Tartalom