Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-05 / 54. szám
mmm NÉPÚJSÁG, 1983. március 5., szombat Milyen a mezőgazdaságban dolgozók egészsége? Sok a technikai, kémiai ártalom A legjobb tíz között Hatmillió liter tej a nagygombosi kerületből Gyakori vendég a borjúnevelőben dr. Kisfaludy Elemér állatorvos Szabó Zoltán tejmérés közben A megfelelően adagolt takarmány egyik biztosítéka a jó tejhozamnak Emlékszem — úgy hat évvel ezelőtt lehetett — a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége megállapodott a katonai kórházzal abban, hogy ennek orvosai a traktorostól a téesz-elnökig alapos egészség-vizsgálatnak vetik alá az erre jelentkezőket. Alkalmassági vizsgálatnak is nevezhetők egyszersmind e látleletek, éppen ezért még a legmakkegészségesebbek is úgy tértek be a kórház titokzatos kapuján, hogy jócskán szorongtak: vajon nem derítik-e ki majd róluk, hogy immár nincs esélyük vállalt feladatuk folytatására? Summázatát a kórképeknek megőriztem; nos, eszerint 197 téesz-elnök, elnök- helyettes, párttitkár, főkönyvelő, főmezőgazdász, főállattenyésztő, ágazatvezető közül 52-nek volt magas a vérnyomása, 18-nak volt máj betegsége, 9 találtatott neurózisban szenvedőnek, 6 curkorbetegnek és így tovább. Mondhatnék: mi ebben a különös? Hiszen bármely réteget helyeznének górcső alá, hivatalnokokét, vasmunkásokét, vagy akár háziasszonyokét, aligha kapnának az orvosok a fölsoroltnál jobb arányokat. S mégis, tagadhatatlan, hogy foglalkozási ártalmak dolgában elválaszthatók, megkülönböztethetők még az agrárberkekben foglalatos- kodók is. íme az országos diagnózis: a szív- és érrendszeri megbetegedésekben, neurózisban a téesz-elnökök „viszik el a pálmát”, magas vérnyomás rajtuk kívül a főkönyvelőket sújtja a legA hazai külkereskedelmi vállalatok tavaly csaknem 450 millió forint fejlesztési alapot adtak át az iparvállalatoknak, állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek exportfejlesztő beruházásaik támogatására. Annak ellenére, hogy a gazdálkodó egységek esetenként viszonylag kisebb összegekhez jutnak — az alapátadások értéke általában 2— 3 millió forint körül alakul, az összeg csak a legritkább esetben haladja meg a 10 millió forintot — felhasználásával mégis számos kiegészítő, az exportot gyorsan növelő fejlesztést hajthatnak végre. Többnyire a gyártó kapacitások növelésére külföldi gépeket vásárolnak, adott esetben raktárhelyiségeket építenek, tartálykocsikat szereznek be, hogy a termelési, szállítási, értékesítési folyamat hiányosságait felszámolhassák. Rendhagyó módon kezdődött a szocalista brigádvezetői tanácskozás a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A brigádvezetők nem kis meglepetésére Szamos Gábor igazgató az előterjesztett írásos anyagról elmondta: a vállalat munka - és üzemszervezési, anyag- és energiatakarékossági, valamint újítási feladatterve nem tartalmaz konkrét tennivalókat. Utasította az illetékes vezetőket, hogy sürgősen pótolják mulasztásaikat, szólamok helyett világosan fogalmazzák meg a célokat. Az igazgató a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a vállalat talpra állásához elengedhetetlenül szükséges a teljesítményelv, az érdekeltség és minőségi szempontok jobban. Hatvanöt traktorosból csak huszonöt bizonyult teljesen egészségesnek, — miként a mozdonyvezetők, úgy ők is öt évvel korábban érdemesülhetnének nyugdíjra. (Aminek megvalósulása esetén persze, gondterheltek lennének, netán újabb menedzserbetegséget szereznének be a téesz-elnökök: ugyan miként pótolhatnák az országosan hatvanezerre tehető traktorosok közül az 55 évesen nyugdíjba vonulókat?) Külön nagy témakör a növényvédelmi szakmunkásoké, egyáltalán: a különféle vegyszerekkel, tehát így mérgekkel dolgozóké. Az orvosoknak olykor a halál torkából kell kimenteni — ha sikerül — a vegyszer- ittasan bánó növényvédőket. Időközben országossá váltak a szűrűvizsgálatok, Bács- Kiskun megye . Kiskőrösön külön téesz-rendelőt tart fönn, de van minisztertanácsi határozat is — a 3058/ 1982. számú — arra, hogy a rehabilitációs rendelkezéseket ki kell terjeszteni a mezőgazdasági szövetkezetekre, fejlesztendő az üzemegészségügyi hálózat, és így tovább. Tavalyról még sincs statisztikai képünk, de 1981 summázata rendelkezésünkre áll a bejelentett foglalkozási betegségekről. Az Egészségügyi Minisztérium kimutatása 415 esetet jegyez, ebből 327 a keresőképtelenné váltak száma. Egykét példa: 82 eseteben vibráció, 27 esetben gombák, 16 alkalommal ipari gázok okozták a bajt, — tehát a fizikai munkát megkönnyítő gépek és vegyi anyagok A múlt esztendőben a külkereskedelmi vállalatok közül a Terimpex, a Metrim- pex, a Chemolimpex, a Komplex, és a Transelektro volt a legaktívabb ezen a téren. A hagyományos külkereskedelmi vállalatok mellett azonban például az In- terag — amely elsősorban ügynöki feladatokat lát el, külföldi céget képvisel Magyarországon, és csak az elmúlt évben kezdett hozzá a dollárelszámolású export szervezéséhez — 10 millió forintot adott út a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezetitek hűtőház építésére. A TESCO szintén 10 millió forinttal támogatta 1982-ben az iparvállalatok szellemi exportjának bővítését. Többek között ebből a pénzből a KIPSZER, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, illetve a KÖZTI külföldi vállalkozásaikhoz szükséges terveket készítették el. A Külkereskedelmi Miniszfokozottabb érvényesítése. Ehhez azonban lépésváltásra van szükség a munkaversenyben is. A szocialista brigádok a szigorúbb követelményeknek megfelelően az építési folyamatok meggyorsítására, a minőség javítására, a termelési költségek csökkentésére tettek felajánlásokat. A kiemelt munkák átfutási idejének csökkentését, illetve Egerben 40 házgyári lakás átadási határidejének lerövidítését mintegy hetven brigád tűzte ki célul. A cég dolgozóinak háromnegyede szakmailag és politikailag képezi magát, részt vesz két kommunista műszakban és lakóhelyének csinosításában. A vállalat ipari főüzemében újító brigádokat szerbizony belejátszanak a megbetegedésekbe. Miként a tárca jelentéséből kitűnik, a téeszek táppénzes százaléka ugyan alatta van még a népgazdasági átlagnak, de 1970—1980. kö- növekedett ez az arány. Jóllehet mind több téesz alkalmaz másodállásban orvost, —, ám faluhelyen az úgynevezett alapellátás mégis csak a körzeti orvosokra vár. Azokra, akiknek száma az ötödik ötéves terv folyamán 2226-ról 2286-ra gyarapodott, s aminek következményeként az egy orvosra jutó falusi lakosság átlagszáma 2366-ról 2182-re apadhatott. Mindez nem módosítja még azt a megállapítást, amit a minisztérium említett jelentése így summáz: „A falusi lakosság egészség- ügyi alapellátása még nem értei el a szükséges és indokoltan igényelt színvonalat”. Továbbá: szakmailag is indokolt, hogy a mezőgazdasági dolgozók általános egészségügyi ellátását magas színvonalon biztosítsuk, és a lehetőségekkel összhangban fejlesszük tovább speciális üzemegészségügyi ellátásukat is”. Ez utóbbihoz a szakrendelések minden megyében kialakultak már, ezek részt vesznek a munka- alkalmasság orvosi véleményezésében éppen úgy, miként a megelőzésben, a rehabilitáció segítésében. (Bács-Kiskun, Borsod, Fejér, Heves volt a példa.) El kellene jutnunk oda, hogy az ipar és a mezőgazdaság, a város és a falú egyenlővé váljék egészség- ügyi ellátás dolgában. tórium értékelése szerint az elmúlt években a fejlesztési alapok átcsoportosításával jelentősen bővült a termelők konvertibilis exportja. A termelő kapacitásokat fejlesztő beruházásokkal másfél—két év elteltével már számottevően növekszik a vállalatok tőkés kivitele. Az eddigi adatok alapján megállapították: egymillió forint fejlesztési alapátadás hatására — a beruházás befejezése után — évente mintegy 100 ezer dollárral gyarapszik a gazdálkodók tőkés árbevétele. A termelők az exportkapacitásaik bővítése mellett a minőségi termelés feltételeinek javítására is egyre több pénzt áldoznak. Ilyenkor többnyire csak kisebb mértékben bővül kivitelük, az eredmény elsősorban abban mérhető, hogy kedvezőtlen értékesítési körülmények közepette is megtartják piacaikat. megőrzik korábban megszerzett pozícióikat. (MTI) veznek, a szerelőipari főüzemben ugyanakkor keretvállalásokat tettek a bizonytalan határidejű, előre nem számszerűsíthető programok teljesítésére. A gépészeti és szállítási főüzem dolgozói arra törekednek, hogy az üresjáratok megszűntetése, iletve a nagy termelékenységű, korszerű termelőeszközök fokozott kihasználása segítségével csökkentsék a termelési ráfordításokat. A vállalásokból kicsendül: a brigádok — mind anyagi, mind erkölcsi érdekük ezt sürgeti — nem lesznek hajlandók semmiféle „objektív” akadályt elfogadni, nem tűrik el, hogy a vezetés bármely szintjén ne biztosítsák feladataik, vállalásaik feltételeit. Hatvan, nagygombosi ha- tárrész. Ötödik esztendeje lépett üzembe itt a gödöllői agráregyetem tangazdaságának szakosított tehenészeti telepe, amelyet százmillió forintból létesítettek. E nagyszabású beruházás lehetővé tette, hogy egy helyre koncentrálódjék a koráiban szétszórt tejelő állomány, és korszerű körülmények között nagyobb termelési eredményt tudjanak produkálni az állattenyésztők. — A telep beindulása akkoriban azt is jelentette, hogy import, illetve átke- resztezés útján tejelő jellegű Holstein-fríz fajtára váltottunk át, és elsőként 643 darab importüsző érkezett hozzánk Kanadából — mondja Szinyei András, a tejtermelő kerület igazgatója. — Egyidejűleg kezdtük meg a magyar tarka állomány keresztezését is erre a fajtára, és már az első évből hétszáz literes tehe- nenkénti hozamnövekedés jelentkezett. Hogy most hol tartunk? Az 1982-es esztendő végére 5438 literre nőtt ezerszáz tehén átlagában a tejhozam, és ezzel az ország tíz első állami gazdasága közé kerültünk. Tegnapi látogatásunk során azt is megtudtuk, hogy a tejelő állománnyal párhuzamosan a borjú és a nö- vendégállat-nevelés gondjait szintén a nagygombosi kerület oldja meg. Az sem titok, hogy az ezerszáz tehén mellett évente csaknem ugyanannyi növendékjószá- got nevelnek fel részben értékesítésre, részben saját te- nyészutánpótlásra. És mindezt a feladatot évről évre száz ember látja el, akik között agrármérnök, állatorvos éppen úgy van, mint fejős, takarmányos. Ez utóbbiak képzését szolgálta az 1981-ben szervezett tanfolyam, amelyet a p>éceli szakmunkásképző intézet rendezésében itt, Nagygomboson bonyolítottak le. Tizenöten szerezték meg akor a szakmunkásbizonyítványt, közöttük olyan fejősök, takar- mányosok — Kotlócki Já- nosné, Bondarenkó Lászlóné, Tóth Jánosné, Kormos Géze Hídvégi István —, akiknek a helytállása, szakértelme, jelentősen elősegítette a jó termelési eredményeket. Egyébként ezt a lelkiismeretes munkát honorálja is a gazdaság. Erről vall a keresetek egyenletes emelkedése, illetve az a tény, hogy 1982-ben már 4657 forint volt a dolgozók átlagjövedelme. — Nem szeretném azonban túl rózsásan feltüntetni a szarvasmarha-telep, illetve a tejtermelő kerület helyzetét — folytatta tájékoztatóját Szinnyei András. — Vannak ugyanis gondjaink. Drágán és kis nyereséggel termelünk, ami a szarvas- marha tenyésztés általában alacsony jövedelmezőségét, tükrözi. És a következő évek sem ígérnek kedvezőbb fordulatot, bár minden igyekvésünk arra irányul, hogy több tejjel ellensúlyozzuk a növekvő költségeket. Ugyancsak segíthet helyzetünkön az olcsóbb takarmányelőállítás, aminek 1 viszont a gépberuházási költségei magasak. Szóval ellentmondásos helyzetben vagyunk, noha a viszonylag alacsony nyereség mellett a jobban felszerelt üzemek közé tartozunk, és munkaerő-gondjaink sincsenek. Am ez országosan nem általánosítható. Ennél fogva attól tartok, hogy a szarvas- marha tenyésztésben az elmúlt évek ígéretes fejlődése esetleg megtörik. Bár ne lenne igazam! Végül az idei esztendőről néhány szót: látványos hozamnövelésre nem törekszenek Nagygomboson, céljuk inkább a magasabb színvonal stabilizálása, valamint a jövedelmezőség javítása. Tervezett tehenenkéntá hozamuk 5527 liter, ami hatmillió liter feletti tejmenyi- séget jelent. Ugyanakkor szeretnék eredményeiket úgy javítani a tenyészutánpótlás- ban, hogy az a kerület össz- nyereségét növelje. És ami még figyelemre méltó: Szinnyei Andrások arra is gondolnak, hogy a termelési feladatok teljesítése mellett a kerület magas szinten megfeleljen az egyetemi gyakorlati oktatásnak, illetve haszonnal szolgálja a szakma hazai és külföldi képviselőinek a tájékoztatását. Az ilyesféle érdeklődést bizonyítja az Akadémia teljes elnökségének nemrég tett látogatása, de jövő hétfőn is negyven olasz mező- gazdazdászt várnak Nagygombosra. Moldvay Győző Bóka Józsefné fejéshez készülődik (Fotó: Szabó Sándor) (K. N.) EGYMILLIÓ FORINT HATÁSÁRA: 100 EZER DOLLÁR Külkereskedelmi és iparvállalatok együttműködése Építők vállalásai Lépésváltás a munkaversenyben is
