Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. március 1., kedd 1. MÁR EGY TSZ SZÁMÁRA IS Mini számitógépek Magyarországon Ha ezt a szót halljuk, hogy számítógép, a tv képernyő­jén látottak jutnak az eszünkbe: világos, légkondicio­nált terem, nagy és méregdrága berendezésekkel és a körülötte sürgő fehér köpenyes operátorokkal. Pedig az 1960-as évek közepétől már léteznek kisszámítógépek is. Ezek nemcsak a méreteikben különböznek a na­gyoktól, hanem az árukban is: amíg egy nagy gép 15— 60 millió, esetleg százmillió forintba kerül, a kicsiknek csak 3—15 millió forint az ára. Ez már' sok vállalat és tsz számára is elviselhető összeg, már azért is, mert ha jól használják a kis&zámí- tógépet, néhány év alatt be­hozhatja az árát. Mindent tudnak Az idő bebizonyította: a legtöbb olyan feladatot a mini számítógép is meg tud­ja oldani, amelyre korábban nagyot használtak. Kezdet­ben még inkább csak az ügyviteli munkák gépesítésé­re használták, vagyis bér­számfejtésre, számlázásra, statisztikák készítésére. Gyorsabban és hifoátlanab- bul dolgoztak, mint az em­ber, természetesen csak ak­kor, ha a betáplált adatok is jók voltak. Igazi megtakarí­tást azonban nem könyvel­hettek el a gép alkalmazásá­val, hiszen az adatok elő­készítésével, ellenőrzésével ugyanannyi ember foglalko­zott, mint azelőtt Egészen más lett a helyzet, amikor a termelési folyama­tokban is használni kezdték a mini- számítógépeket. Gyorsan kiderült: itt már van megtakarításra lehető­ség. A számítógép kimutat­ta például, merre haladjon a teherautók, munkagépek optimális útvonala: keve­sebb üzemanyagra volt így szükség. Ütmutatást adott az egyedi takarmányozásra, vagyis arra, hogy a — súly­gyarapodás függvényében — melyik állat, mennyi és mi­lyen összetételű táplálékot kaípjoju Még a zöldborsó betakarításánál is jól vizs­gázott a kis „masina”, hi­szen lehetővé tette, hogy ne alakuljon ki sorban állás a konzervgyár előtt, s ne fony- nyadjan el a betakarított termény. Hasonlókat mondhatunk az ipar területéről is: a terme­lési folyamatok1 tervezésé­ben, ütemezésében és nyo­mon követésében egyaránt jó segítőtársnak bizonyult a mini számítógép. Ezért nem meglepő, hogy ma már 300— 400 kisszámítógép dolgozik az ország ipari és mezőgaz- dasóigi üzeméiben és intéz­ményeiben, s inkább a pénz­szűke, mint a kereslet hiá­nya az oka annak, hogy nem használunk jóval többet. Megjegyezzük, örvendetes, hogy legalább igény van, hiszen a szomszédos Cseh­szlovákiában már vagy két­szer ennyi, Ausztriában pe­dig már mintegy hatszor több mini számítógépet hasz­nálnak, mint mi. 1970 óta gyártjuk Magyarország lemaradása már azért is figyelmeztető, mert a Központi Fizikai Ku­tató Intézet már 1965-ben készített kásszámítógépeket. A Videotonban már 1970-ben megkezdődött a sorozatgyár­tás, s a ma háromféle mi­ni-számítógépet állít elő az ismert nevű vállalat. Nem is rosszakat: a teljesítőké­pességük meg a műszaki paramétereik alapján a nyu­gati középmezőnyben is ver­senyképesek a kis „masi­nák”. Magától értetődik, hogy eközben a többi európai szo­cialista ország sem volt tét­len. Ezt jelzi, hogy Csehszlo­vákiából például az ipari folyamatok irányítására, az NDK-foól pedig az ügyvite­li miunkák gépesítésére kü­lönösen alkalmas gépeket hozunk be, nem beszélve a Szovjetunió sok irányú fej­lesztésedről. A szocialista országok még 1974-ben megállapod­tak a termelés szakosításá­ban. Ezt fémjelzi a Mini Szá­mítógép Rendszer-megálla­podás, amit egyszerűbben csak MSZR-programnak ne­vezünk. Magyarország első­sorban az úgynevezett peri­fériális, illetve nyomtató be­rendezésekkel vesz részt a közös munkában. A perifé­riális berendezés az adatok bevitelét teszi lehetővé (kép­ernyőre vihető számok, író­gép-billentyűzethez hasonló klaviatúra), a nyomtató be­rendezés viszont papírral ír­ja, láthatóvá teszi a számí­tógép által kidolgozott ered­ményeket. Minden baráti or­szágnak előnyös ez a munka- megosztás, aminek az elmé­lyítésére lesz szükség, már azért is, mert a kisszámító- gép-gyártás, -forgalmazás még csak a kezdeti szakasz­nál tart. Ez utóbbi főként abban nyilvánul meg, hogy napjainkban még nem min­dig tudunk olyan kiépítésű mini-számítógépeket besze­rezni a szocialista országok­ból, mint amilyenekre szük­ség volna, ezért a külföld­ről behozott gépeket itthon kell kiegészítenünk külön­böző berendezésekkel. Három év alatt megduplázni Említettük már, hogy nap­jainkban mintegy 300—400 kisszámítógépet használ­nak az országban. Az élet, a fejlődés azt tenné szüksé­gessé, hogy ez a szám nem egészen három év alatt, vagyis 1985 végére megkét­szereződjék. Reméljük, hogy erre még a maii pénzszűkében is lehe­tőségét találnak a vállalatok, hiszen — említettük már — a termelési folyamatokban felhasznált mind számítógép néhány év alatt „behozza” az árát. További lehetőségeket ígér az ügyvitel gépesítése (sok még itt a teendőnk!) és még sok más terület. Köztük az egészségügy, például a véradó-nyilvántartás, vagy a kórházi ágyak nyilvántar­tásénak gépesítésével, nem beszélve a tanácsi, a bírósági munka szféráiról. (Magától értetődik, nem a számítógép fog majd ítélkezni „csak” azt teszi lehetővé, hogy a bírósági dolgozók munka­idejének tetemes részét ne kösse le az adminisztrációs munka). Mindent egybevetve: a mind számítógépek, az MSZR-iprogram igazi karri­erje még csak ezután fog ki­bontakozni. Stuka Károly, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője Az idei országos elképze­lések, tervek budapesti is­mertetése után nem sok­kal a COOPTOURIST tájé­koztatót, az IBUSZ és a bol­gár Balkántourist közös idegenforgalmi bemutatót tartott Egerben, s a napok­ban a megyei tanácsnál megegyezés történt a helyi utazási irodák között a nyitva tartásban, a hét vé­gi ügyeletben. Ami mind, mind arra utal, hogy az új szezonra való készülődés szűkebb hazánkban is meg­kezdődött. ★ — Vajon, hogyan várjuk vendégeinket? — kérdez­zük a továbbiakról Miskol- czi Lászlót, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályá­nak vezetőjét és a helyette­sét, Habis Lászlót. — Vállalatainkkal, szö­vetkezeteinkkel természete­sen azon vagyunk, hogy visszaszerezzük, illetve to­vább növeljük az érdeklő­dést szép tájaink iránt — válaszolják. — A korábbi­nál szerényebb lehetősége­ink ellenére is szeretnénk még vonzóbbá tenni vidé­künket, hogy a hozzánk lá­togatók elégedettebbek le­gyenek. Meglevő pénzeszkö­zeinkből, a MEBIB segítsé­gével, valamint a pályáza­ti rendszerű központi támo­gatással — amit az idei év­től már ismét nemcsak az infrastruktúra élvez — ja­vítani kívánjuk a fogadási Mi a sorsa egy olyan kis társközségnek, amilyen Er­dőkövesd, Pétervására ár­nyékában? A közös tanács elnöke, Ivádi László, mind­járt beszélgető asztalunkhoz invitálja a falucskában élő Tar Sándorné vb-titkárt, aki érezhető szeretettel beszél az alig 800 erdőkövesdi polgár jelenének, jövőjének alaku­lásáról. Amit előrebocsát: Tar János, a hatfőnyi ta­nácstagi csoport vezetője, igen sokat használ a kis községnek. Negyedévenként vitatják meg a közös tanács döntései nyomán született intézkedéseket, és ha kell, sürgetnek, nem is ered- ménytelemüL — Ami a közelmúltat ille­ti, százezer forintból, vala­mint a Gárdonyi Tsz gépei­nek a bevonásával sikerült megoldanunk Erdőkövesden a Sütő-patak, valamint a mindig belvízveszélyt jelentő Rákóczi út vízlevezetését — mondja Ivádi László. — De ugyancsak a friss vívmányok közé tartozik az Agócs Alfréd feltételeket, s fejleszteni az idegenforgalmi szolgáltatá­sokat. Több más mellett például mátrai autóparkolók bővítésére, építésére gon­dolunk, az Avar Szálló mel­lett teniszpálya létesítését szorgalmazzuk, s az egri strandon szaunát nyitunk talán már a szezonkezdetre. Rövid befejezést ígérve a napokban fogtak az egri Dobos cukrászda eladóteré­nek nagyobbításához, ki­tárta végre ajtait az újjá varázsolt hatvani Park Szál­ló és Étterem — amely nemcsak a város mai büsz­kesége, hanem minden bi­zonnyal hamar közkedvelt­té válik az idegenek köré­ben is —, s várhatóan má­jus 1-re elkészülnek a me­gyeszékhelyi névtestvére konyhájának kétmillió fo­rintos korszerűsítésével. Szintén a II. negyedévben átadják rendeltetésének az egri ifjúsági ház hangulatos vendéglőjét, megnyitják is­mét a Szépasszony-völgy szö­vetkezeti mulatóját. S talán a Csebokszári-lakótelep új Csuvas éttermét is, hogy az M3-as autópályán a hatvani áfész bisztróját-presszóját már ne is említsük! A Heves megyei Idegenforgal­mi Hivatal szintén rövide­sen — a moteljében végzett fűtéskorszerűsítés során felszabadult kazánház he­lyén, — a Szarvas Fogadó szomszédságában 2 három­ágyas, a Lenin út 11-ben kialakítandó kis szállóban önkéntes tűzoltóparancsnok és testületé gondjait enyhítő tűzoltószertár felújítása. Itt komoly társadalmi segítsé­get is kaptunk. És ami ör­vendetes, a tanácstagok és az önkéntes tűzoltók példa­mutatóan kivették részüket az építkezésből. Viszont mind­máig gondot okoz: hiába ve­zettük be az intézményes szemétszállítást, a lakosság nem jut elég tároló edény­hez. .. Megtudtuk később Tar Sándornétól, hogy jelentős mértékben sikerült megja­vítani Erdőkövesden a mű­velődés feltételeit. A KISZ- pályázaton nyert százezer forintból korszerűen beren­dezték az ifjúsági ■ és az is­kolai gyermekklubot, ame­lyek igen látogatottak. Most a klubkönyvtár felújításán van a sor, hogy Szekeres Já­nos igazgató mind hatéko­nyabban működhessen a fa­luban. Fedezet van rá, a pé- tervásári költségvetési üzem pedig készen áll, hogy az épület tetőszerkezetét rend­behozza, helyiségeit pedig pedig 15 kétágyas szobával növeli egri férőhelyeit. — A rövidesen kezdődő idegenforgalmi „bejárása­ink” során — folytatják a megyei tanács kereskedelmi osztályán — az eddiginél aktívabb üzletpolitikára ösztönözzük a szakmát. Szeretnénk, ha folytatnák például a sikeres terasz­programot, határozottabban törekednének a vendégek szórakoztatására. Ami pedig a továbbiakat illeti: a részben már elkez­dett, másrészt pedig a ha­marosan elkezdődő munkák­kal az egri kemping új te­nisz- és tekepályákkal gaz­dagodik a nyárra, a Sástó pedig a csónakokat jobban kímélő kikötővel. S ha nem is éppen a fő szezonra, az év végéig mindenképpen átadják Szilvásváradon a most születő nyaralótelep 8 háromágyas faházát és 300 személyes sátorhelyét, míg Sarudon meggyorsítják a tiszai víkendtábor kivitele­zését. Ugyancsak még eb­ben az évben a Panoráma Szálloda- és Vendéglátó Vállalat az egri, Dobó téri Sörbárjának kibővítését ígé­ri. Nagyobb lesz a hídon túli borkóstoló, s méltóbb is a városhoz. Jövőre be­fejezik a Hungar-Hotels új egységeinek munkáit is a Líceum mögött, a volt Bi­zományi Áruház helyén, a tanács, a GYÖNGYSZÖV Áfész és a borkombinát összefogásával romantikus kifesse. Hanem a Volán vál­lalattal kellene még zöldágra vergődni! Erdőkövesd kis diákjainak nagyobb része ugyanis a körzetesítés miatt Pétervásárára buszozgat reg­gelenként, csak éppen e já­ratok zsúfoltak, mivel a dol­gozók zöme is a székhely községben keresi a kenyerét. A tárgyalások ez ügyben megkezdődtek, és van re­mény, hogy a Volán regge­lente visszaküld egy járatot Váraszóig, hogy ilyen for­mán mindkét kis település iskolabuszozása megoldódjék. — Most egy fontos szociá­lis kérdést szeretnénk rövi­desen elintézni Erdőköves­den — folytatta a vb-titkár- nő. — Helybeli vöröskeresz­tesünk, Balogh Györgyné, felmérést végzett a faluban, és kiderült, hogy legalább 15—20 idősebb, magányos, némely esetben fekvőbeteg ember szorul napi melegétel- ellátásra. Ekkor döntöttünk úgy, hogy megszervezzük az étkeztetési akciót. Edényt vásároltunk, a tsz kiporció- zásra alkalmas helyről gon­kiránduló-központot terem­tenek a Farkasmálybari... S jó lenne még például a kékestetői csemegeboltot kibővíteni. ★ A Heves megyei Idegen- forgalmi Hivatal törekvései­ről dr. Komáry Endre igaz­gató elmondja még, hogy a Szarvas Fogadóban levő klubjukban az idén végre már rendszeresen is helyet szeretnének adni különféle nívós pódiumműsoroknak. Vendégeik között ugyanis több rangos konferencia résztvevői is lesznek. S mert természetesen mások is igénylik a változatosabb időtöltést. Ajánlataik — amelyek egyébként a fővá­ros két reprezentatív ren­dezvényén is meghirdetnek majd — persze, önmaguk­ban sem éppen unalmasak. Csupán ökörsütésre három alkalommal invitálják az érdeklődőket, s ínycsiklan­dóak a pinceszereik,, lako­dalmasaik. Biztosan népsze­rűek lesznek az ifjúsági turnusok — amelyek között az idén először még Rotter­damból is pihennek —, „telt ház”-t vonzanak a Kara­vánfest elnevezésű, teljes ellátást ígérő táborozásaik, hogy az olcsó hét végi. ví- kendlehetőségekről vagy a családos, s a félpanziós „csendes” üdülésről már ne is szóljunk. — Három saját autóbu­szunkkal nemcsak környék­beli, hanem külföldi ki­rándulásokra is vi­hetjük viszonylag szerény összegekért a vendégeinket — folytatja az igazgató —. S a visontai, parádsasvári utakon kívül szervezünk is például csehszlovákiai túrá­kat programunkban... Fel­tétlenül úgy iparkodunk, hogy a tavalyi helyzet lé­nyegesen javuljon. Azzal ugyanis nem elégedhetünk meg mi sem, hogy szép megyénket az országba lá­togató külföldieknek csupán 4, illetve 1,7 százaléka ke­resse fel, s szocialista útle­véllel a vendégeknek mind­össze 2,5, nyugatival pedig 0,7 százaléka éjszakázzon falaink között. S meggyőző­désünk, hogy a belföldiek érdeklődésének felkeltésére is van még bőven lehetőség! Ezernél több partnernek ír­tunk levelet, s új kiadvá­nyainkkal — közöttük a nyolc másik irodával közö­sen, hasonló stílusban ké­szült plakátunkkal — to­vább növeljük propaganda- munkánkat. Minden erőnk­kel az üzlet fellendítésén fáradozunk. doskodik, a tanács gépkocsi­ja a pétervásári áfész-étte- remből kihordja napjában az eledelt, Nagy Györgyné gondozónőnk pedig a szét­osztást végzi majd. Eközben a népfrontbizottság sem tétlenkedett. Kezdeményezé­sére a posta előtti parkba kerül világháborús katona­áldozataink emlékműve, ami korábban méltatlan helyen volt. És hogy a fiatalok kul- turálódásának további lehe­tőségét se hallgassam el: si­került fiatalokkal felfrissíte­ni a helybeli citerazenekart, az ifjúsági klub tánccsoport­ja pedig Tar Mária KISZ- titkár és Szekeres Jánosné személyében lelkes, hozzá­értő vezetőket kapott, ami garancia a sikeres szereplé­sek tekintetében. Befejezésként! Erdőkövesd napi ivóvizét Egerből kapja, és most, talán legfontosabb feladatként, a tanácsvezetők e gond megszüntetésén fára­doznak. A lehetőségek? Vá­raszón már van egy bővizű, mélyfúrású kút. Annak a vizét kellene egy magaslati, megépítendő ciszternába ve­zetni, majd onnan Erdőkö- vesdre áramoltatni. A KEVI- TERV dolgozik a témán, és ha a költségvetést is az asz­talra teszi, gondolni lehet a vízműtársulat létrehozására. Persze ez csak a következő tervciklus feladatai között szerepelhet, de jó az, ha ki­munkálásakor már készen áll a kis falucskát is ellátó vízvezeték teljes tervdoku­mentációja. Moldvay Győzd Gyóni Gyula A hét öröme-gondja Erdőkövesden Rendezték a Sütő-patak medrét - Megújult a tűzoltószertár - A klub­könyvtáron a sor - Busz a gyermekeknek, melegétel az elaggottak­nak - Készül a vízellátás előterve A megyeszékhely vendégeinek elhelyezésében sokat segít az új Eger Szálló (Fotó: Kőhidi Imre) Hogyan várjuk a vendéget?

Next

/
Oldalképek
Tartalom