Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-16 / 63. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. március 16., szerda f. Tavasz: ifjúság, szocialista hazafiság Történelmi múltunk kiemelkedő jelentőségű eseményeire, 1848. március 15-re, 1919. március 21-re és felszabadulásunkra, 1945. április 4-re emlékezve, mindenekelőtt az ifjúság számára fogalmazzuk meg a ma és a holnapok legfontosabb teendőit, mozgósítunk a megoldásra váró feladatokra. Nem véletlen, hogy a KISZ az igaz példát szocializmust éptfő ifjúságunk számára 1848, 1919 és 1945 tavaszának máig szóló tanulságaiból és a holnapokban ható üzeneteiből hozza. Ezeknek az eseményeknek a jövőbe mutató mély tartalmát a felismert felelősség, annak vállalása és a következetes, becsületes helytállás adta és adja. Az ifjúság a példákat legtöbbször a felnőttektől veszi, s követi, vagy elutasítja. így van ez az ünnepeinkkel, megemlékezéseinkkel kapcsolatban is. Az 1848—49-es márciusi forradalom és szabadságharc, a Tanácsköztársaság és 1945. április 4-e, felszabadulásunk, az egész magyar nép sorsfordulói és ünnepei. Nem csupán az ifjúságé, hanem mindannyiunké! Éppen ezért fontos, hogy a fiatalság mind jobban és pontosabban lássa, érezze és érzékelje, hogy a felnőtt lakosság legszélesebb rétegei vele együtt — érte és általa is — érzelmileg és értelmileg azonosulva ünnepli nemzetünk kiemelkedő jelentőségű eseményeit. Ehhez az út a személyes példákon, konkrét tapasztalatokon át vezet, ettől lesz élő, követhető. Az ifjúság gondolkodva, kérdezve, vitatkozva, igényesen keresi a válaszokat társadalmunk valós kérdéseire, ellentmondásaira, megoldásra váró feladataira. A fiataloknak kérdéseik vannak a történelmi múltra vonatkozóan, mert meg akarják érteni, kérdeznek jelen helyzetünket illetően, mert mind jobban és pontosabban meg akarják ismerni; kérdeznek a jövőről, mert saját holnapjukról szeretnének már a mában többet tudni, amiért érdemes tanulni, dolgozni, erőfeszítéseket tenni. A FIN rendezvényei jó keretet és lehetőségeket biztosítanak ahhoz, hogy az ifjúság alapvetően természetes tudni akarásából fakadó kíváncsiságát, érdeklődését nyíltan és őszintén megválaszoljuk. Igen, a FIN jó keretet és a lehetőségek széles skáláját biztosítja a válaszadáshoz. De nem szabad megengedni — sportnyelven szólva —, hogy az ifjúság a labdarúgópályán forradalmi ifjúsági napokat játszik, a felnőtt nemzedék pedig nézőként, helyenként szemlélődőként, vonalon kívülről nézi az eseményeket, s olykor tapsol, vagy bekiabál. Mi nem kérdezz-feleleket akarunk az ifjúsággal, hanem tartalmas, értelmes — egyenlő jogú partnerként — őszinte eszmecserét, mindazokról a kérdésekről, amelyek őket foglalkoztatják. Pontosabban: meg kell ismernünk, széleskörűbben elemeznünk, megértenünk, hogy mit jelent az ifjúság számára beleszületni a szocializmusba! Ez még akkor is fontos, ha a szocializmusban nincsenek olyan megpróbáltatások, nélkülözések, megaláztatások, erőpróbák, cselekvéskényszerek, amelyek a fiatalokat tömegméretekben a marxizmus—leninizmushoz, egy igazságosabb ideológia felé vinnék. De ez éppen a szocializmus óriási előnye és érdeme, pontosan a szocializmus tudta mindezeket megteremteni! Az ifjúságnak mindig az egyik fő kérdése az eszme és a valóság szembesítése volt és marad. A szocializmus építésének árnyoldalaiban legtöbbször éppen az eszme, az eszmerendszer a ..legártatlanabb”. Saját és más országok tapasztalatai igazolják, hogy pontosan az eszméktől, tanításainktól történt eltérés okozta a társadalmi méretű megrázkódtatást. Az is igaz, hogy nehéz korszakban élünk, komoly dilemmákkal küszködünk. Nem olyan módon és mértékben fejlődünk, ahogyan azt szeretnénk. Fejlődésünk jelenlegi szakaszából adódóan, s a nehézségek leküzdéséből fakadóan együttműködésünket az ifjúság legszélesebb rétegeivel a korábbitól érdemibbé és színvonalasabbá kell tennünk. Igaz, gondjaink megismerésébe és megoldásába az ifjúságot, és mindenekelőtt vezetőit jobban be kell vonnunk. Népünk három tavaszára emlékezve, ünnepeinket, rendezvényeinket felhasználva minden lehetséges módon azon kell munkálkodnunk, hogy továbbfejlesszük társadalmunk, s mindenekelőtt az ifjúság helyes történelmi tudatát, szemléletmódját. Megalapozott jövőkép kialakításával is elősegítve a társadalmi ellentmondások jobb felismerését, elviselését és főképpen megoldását, jól szolgálva mindezekkel teherbíró képességünk és küzdeni akarásunk további javítását. Vasas Joachim PÁRTTAGGÁ NEVELÉS A KISZ-BEN A mérce: a testre szabott megbízatás és a reális értékelés Beszélgetés a felkészítésről, a képzésről és az utánpótlásról Politikánk egyik fontos mércéje, hogy mennyire hites résztvevői, támogatói annak a felnövekvő nemzedékek. Abban persze, hogy tudatosuljon a fiatalokban napjaink bel- és külhoni teendőinek, célkitűzésének iránya, nagy szerepe van az ifjúsági szövetségnek is. Főképp azzal, hogy az alapvető ideológiai és gyakorlati ismereteket igyekszik megtanítani a soraiba tartozókkal, a legjobbakat pedig felkészíti az egész életre vállalható közéleti tevékenységre. Az 1974-ben megfogalmazott irányelvek a KISZ párttaggá nevelő munkájában ma is érvényesek — csak hogy megváltozott körülmények, megnövekedett követelmények között. Az iméntieket is figyelembe véve próbálunk megyei összképet adni. Beszélgető partnereink Vass József, a megyei pártbizottság ifjúságpolitikáért felelős munkatársa és Sós Tamás, a megyei KISZ-bizottság titkára voltak. — Bár a párttagépítő munkában nem a statisztikának szabad elsődlegesnek lennie, az azonban vitathatatlan, hogy az utóbbi időben megyénkben évről évre változatlan a felvett fiatalok száma. Mi ennek az oka? V. J.: — Az egyik lénye. Kés előidézője, hogy sok KISZ-alapszervezetben nem elég tervszerűen, nem elég tudatosan végzik. Számos helyen hiányos a szervezeti nevelőmunka, másutt nincs meg a kellő kezdeményezőkészség. De az életkezdéssel együtt járó gondoknak, fel. adatoknak is szerepük van a csökkenésben. S. T.: — Ehhez hozzá kell tenni, hogy manapság egy ifjúkommunista előtt sokkal magasabbak a követel- menyek, mint néhány éve. összetartó, erős. kollektívában nincs is gond. De nyilvánvaló, hogy nem lehetünk egyformák! Másképp fest a dolog az értelmiségi, másképpp a munkásfiatalok esetében. Általános,, hogy az előbbiek „sorban, állnak”, az utóbbiakat meg agitálni kell. Épp ezért a párt soraiba felveendő fiataloknak rájuk szabott, egyéniségüknek megfelelő megbízásokat kell adni, s eszerint is kell értékelni teljesítményüket. Az eszmei, ideológiai nevelésben is van bőven tennivaló a jövőben. V. J.: — De még mennyire! Ám, maradjunk csak a követelményeknél! El kell ismerni, hogy a pártszervek túl hosszú ideig tartó bizonyítást várnak a fiataloktól. Az iskola elvégzése, a munkahelyre kerülés után kezdik mmegismemi az ifjú dolgozókat. Természetes, hogy két-három év szükséges hozzá. Ezután viszont jön a családalapítás, a gyes vagy a katonaság. Ezek letöltése után — mintha addig semmi sem történt volna — újabb két-három évet kell várni a fiatalnak a felvételre. S. T.: — Sokszor az is tapasztalható, hogy jóval többet követelnek a jelentkezőktől, mint a már párttag KISZ-tagoktól. — A következmény: csökken a közéleti aktivitás, kevésbé lehet számítani az otthonteremtés, a pályakezdés gondjaival küzdőkre, a ked- veszegettekre. De lehet-e szó szemléletbeli bizonytalanságról? V. — Ismert, hogy a fiatalok többsége érti és helyesli pártunk politikáját. Sokan közülük mégsem közelednek hozzá úgy, ahogy kellene. Az ellentmondást szülő okok közé sorolható — a fentieken túl —, hogy számos helyen megfeledkeznek róla, a pártot ma is szervezni kell. — Ez azt jelenti, hogy nem elég csak arra várni, mikor jelentkezik valaki felvételre? V. J.: — Igen. Elébe kell menni a fiatalnak, segíteni ismeretei gyarapítását, feladatokat adni neki — képességeihez mérten. Elképesztő, hogy egyesek menynyire keveset tudnak a pártról, a politika lényegéről! Az is megesik, hogy valakire rásütik: karrierista. Pedig nagyon fontos, hogy minél több modem gondolkodású, nagy tudású fiatal kerüljön a párttagok közé. Már csak új társadalom- szemléletük, az anyagi termelésben betöltött jelentős szerepük miatt is. S. T.: — Bár közös a felelősség, az ifjúsági szövetségnek is magasabb szinten kell végeznie ezt a munkát. Gondolok a sokkal tartalmasabb közösségi foglalkozásokra, az alapszervezetek nagyobb önállóságára. — Megfelelő-e a KISZ- szervek ajánló tevékenysége? Mennyire segítenek a nevelésben a pártba már felvett KISZ-tagok? V, J.: — A fiatalok döntő többsége, a szövetség ajánlásával kerül a pártba. Megyénkben nagyot javult ez a tevékenység a korábbiakhoz képest. Nem formális, automatikus mechanizmus, hanem tényleg komolyan vitatkoznak a jelöltről. Érvek, ellenérvek segítik, hogy megfontolt döntés szülessék. S. T.: — Azért van néhány „fehér folt”. Például a munkásifjúság, amelynél mindenekelőtt a KISZ befolyását kell növelni. Folyamatosabbá kell tenni a szakmunkásképzőkből kikerülők ajánlását. Fura dolog. hogy az egri főiskolán zömében fiúkat javasolnak a felvételre (főleg azért mert ők jelentkeznék!), holott jóval több lány, asszony tanul az intézményben. A továbblépésben az eddiginél sokkal többet kell segíteniük a párttag KISZ-tagoknak. V. J.: — Egyetértek vele, hiszen ez az egyik fő feladatuk, megbízatásuk. Be kell azonban vallani, a párt- alapszervek nem mindenütt fordítanak kellő figyelmet rá, nem kérik rendszeresen számon a KISZ-ben végzett munkájukat. S. T.: — Az is kedvezőtlenül érinti a párttagnevelést hogy éppen ezek a fiatalok felvételük után egykét évvel már otthagyják az ifjúsági szövetséget. V. J.: — Ehhez persze, annak is köze van, hogy a legtöbben elég későn, 28—30 éves. vagy efölötti korban jutnak el a párttagsághoz... — Visszakanyarodtunk tehát kiinduló pontunkhoz, a közben elmondottak természetesen sejtetni engedik a jövő tennivalóit is. Melyek lehetnek az ezeken túliak? S. T.: — Először is: a politikai képzés jobbítása, rendszerének továbfeljesz- tése. Fontos emellett, hogy az alapszervezetek foglalkozásai, programjai alulról felfelé épüljenek fel, az egyének gondolataiból, gondjaiból, életviteléből kiindulva és azt tükrözve. V. J.: — A munkatervezés időszakában kevés helyen beszélik meg együtt elemzően, átfogóan teendőiket a párt*, és a KlSZ-szer- vek. Ezen feltétlenül .változtatni kell! Miként az akcióközpontúságon is: ne a rendezvények száma, mennyisége legyen a döntő, hanem a tartalmuk! Közös rendezvényeink — amelyeknek hatását. de számát is növelnünk muszáj — pedig még tovább erősíthetik a párt utánpótlásának nevelését. Szalay Zoltán Lányoknak — (kisasszonyoknak Tavaszi ruhatánink Chanel-kosztüm, nadrággal. Sötétzöld, kék és bordó széles csíkozású vékony gyapjúanyagból A klasszikus városi kosztüm zakója aprómintás barna-bézs, a szoknyája sötétbarna színű. Tavaszi ruhatárunk elengedhetetlen szereplője ebben az évben is a kosztüm és a rövid kabát, a blézer, a hét- nyolcados, a kilenctizedes és a háromnegyedes hosszúságú kabát. A klasszikus formák keverednek a sportos stílussal. A kellékekkel, a díszítményekkel újulnak meg a megszokott örök kosztümök. Anyagukban a puha gyapjúszövetek, a finom gyapjú-műszál keverésű kelmék, a tweed szövetek, valamint a kártolt szövetek a legkedveltebbek. Színekben a sötét és a pasztell árnyalatok kiegészítik egymást. A korábban divatos szürke, drapp, bézs mellé felsorakozik a fenyőzöld, a pompeji vörös, a párizsi kék, a siena barna, a füstszürke, a püspöklila és az örök fekete. A pasztellszínek a púderrózsaszín, a világoskék, a halványorgona, a sás-zöld és tejkaramell árnyalataival bővülnek. A klasszikus angol kosztüm az elegáns stílus jegyeit viseli. Egyenes szoknyával, mély hólokkal, rakásokkal bővített változatai klasszikus mintázatú — pepita, Eszter- házi-kockás, csíkos vagy egyszínű anyagokból készülnek. Sokszor egészíti ki nadrág a kosztümöt. Amely igen praktikus lehet, ha színben, mintában harmonizáló anyagból tervezett, mint például a szoknya és a kabát. A tavaszi kosztümök, nadrágkosztümök sportos példányai vízparti és szárazföldi sportokhoz, kirándulásokhoz, túrákhoz valók. Anyagai ezért rugalmas kordbársony, pamut, impregnált vászon és ezek kombinációi. Kényelmes, bő szabásvonalak, lezser fazonok érvényesülnek, sok tűzéssel, cipzárral, zsebbel. Overálok, mellények, nadrágok, nadrágszoknyák, dzsekik a legdivatosabb darabjai e stílusnak. A városi viselet sportos és klasszikus stílusú modelljei mellett az 1983-as tavaszra is ajánlják a divat tervezői a Chanel-kosztümöt, a szegőzéssel, Chanel-szalaggal, színes, fényes díszítményekkel alkalmivá varázsolt kétrészes viseletét. Az ünnepekre, alkalmakra ajánlott kosztümök, kétrészesek, keleti hatású anyagokból, keleti stílusban készülnek. Pompás élénk, mély színek, arany, ezüst csillogással, díszgombokkal, kitűzőkkel, ékszerekkel díszítve. A kosztümökhöz angolos ingblúzok, csipkés, fodros, fémszálas felsőrészek illenek. De nem a hagyományos ösz- szeállításban — mert a klasszikus kosztümöket, nad- rágós, nadrágszoknyás együtteseket viseljük az idén franciás, romantikus stílusú blúzokkal. Képeinken a Magyar Divat Intézet modelljei szerepelnek. Nekem szülőhazám Járási elődöntők, döntő Egercsehiben, Recsken és Egerben A kisdiákok gyakorlati próbája (Molnár András felv.) A Nekem szülőhazám elnevezésű honvédelmi vetél- kedő-orozat keretében az elmúlt hét végén két területen, Egercsehiben és Recsken rendezték meg az egri járási elődöntőket. A versengés gyakorlati feladatai között szerepelt kézigránát- dobás, párbajlövészet légpuskával, emellett elméleti tudásukról is számot kellett adniuk a résztvevőknek. A területi elődöntők első öt-öt csapata jutott be a március 26-án, az egri járási hivatalban tartandó döntőre. A továbbjutó együttesek: Makiár, Egereséit i, M i kőfal va, Bükkszenterzsébet, Andor- naktálya. Erdőkövesd, Ver- pelét, Recsk, Pétervására és Mátraballa. Az úttörő korosztályúak versengését a megyeszékhelyen a Katonai Kollégiumban rendezték meg, s az egri járási döntőt Párád csapata nyerte, ők képviselik e. területet a megyei versenyen,
