Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-09 / 33. szám

2­NÉPÚJSÁG, 1983. február 9., szerda SAN SALVADOR A Salvadort kormány a hét elején újabb csapatokat kül­dött az ország északi részén fekvő Chalatenango megyébe, ahol a felkelők támadásai már a megye központját fe­nyegetik. A Farabundo Mar­ti nemzeti felszabadítási front harcosai már négy ki­lométerre megközelítették Chalatenango városát, s be­vették a közvetlen közelében fekvő San Miguel de Merce­dest. TOKIÓ A japán kormány állást foglalt Dél-Korea ENSZ-fel- vétele mellett. Kedden köz­zétett állásfoglalásában han­goztatta: ha Szöul „az egye­sítést előmozdítandó” erre vonatkozóan hivatalos kére­lemmel állna elő, számíthat Tokió segítségére. Hozzátette ugyanakkor, hogy ennek el­lenére kívánatosnak tartja Dél-Korea és a Koreai NDK „egyidejű” ENSZ-tagságát. VARSÓ A lengyel színészek kezde­nek visszatérni a televíziós szerepléshez. Mint a lengyel televízió dramaturgiai szer­kesztőségének új igazgatója, Jerzy Koenig elmondta, nap­jainkban a színészek és ren­dezők többsége már nem ta­gadja meg fellépését a ív­ben. WASHINGTON Klaus Barbie, Lyon Gesta- pó-főnöke elfogatása után az amerikai hírszerzés tisztjei­nek segítségével kerülte el a francia igazságszolgáltatást — állapítja meg a The New York Times keddi számában. A lap szavahihető beszámoló­kat idéz arról, hogy ameri­kai ügynökök fizettek Bar- bie-nak más nácikról szóló információkért, a németor­szági szovjet megszállási zó-- nára vonatkozó adatokért, s szolgálatai fejében megvéd- ték őt a francia hatóságok­tól. JERUZSÁLEM Ariel Sáron kedden, az iz­raeli kormány rendkívüli ülésén kijelentette, hogy nem mond le hadügyminisztert tisztségéről. A jeruzsálemi rádió szerint Menahem Be­gin miniszterelnök ugyanaz­nap négyszemközt közölte Saronnal, hogy nem kívánja leváltani a hadügyminisztert posztról. A bejrúti tömeg­gyilkosságot vizsgáló izraeli bizottság ugyanis azt javasol­ta, hogy Sáron mondjon le, vagy — ha erre önként nem hajlandó — váltsák le mi­niszteri tisztségéből. LONDON Elizabeth Taylor nyolcad­szor is férjhez megy — kö­zölte a The Express című londoni lap. A világhírű filmcsillag legújabb válasz­tottja Victor Luna mexikói ügyvéd. Az eljegyzést állító­lag egy szűkkörű családi ösz- szejövetelen jelentették be. RIVERSIDE A kaliforniai Riverside-ban vasárnap meghalt egy hu­szonnyolc éves férfi, aki több mint tíz éve volt kómában. Steven Beck tizennyolc éves korában, 1972. szeptemberé­ben autójával egy fának üt­között, fején és mellkasán súlyosan megsérült és azóta nem nyerte vissza eszméle­tét. Több hetes szünet után Plenáris üléssel folytatta munkáját a madridi találkozó Kedden délelőtt — több hetes szünet után — plenáris üléssel folytatta munkáját az európai béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó mad­ridi találkozó. A részt vevő 35 ország küldöttségét An­thony Williams, az elnöklő brit nagykövet köszöntötte. Elsőnek Fernando Moran spanyol külügyminiszter kért szót. Hangsúlyozta, hogy a spanyol kormány nagy re­ményeket fűz a találkozó munkájához, mert az ésszerű megegyezést a népek érdeke kívánja. Moran pozitívan értékelte a szovjet vezetés által a kö­zelmúltban a fegyverzetcsök­kentésre vonatkozóan tett javaslatokat, valamint a Varsói Szerződés tagállamai­nak prágai nyilatkozatát. „Az okmány — mondotta —, figyelemre méltó együttmű­ködési szándékot tükröz. Kormányom nagy gonddal tanulmányozta.” Kijelentette: a prágai dokumentum „olyan dicséretre méltó óhajt fejez ki, amely mozgásba hozhatja, szélesítheti a fegyverzetcsök- kentésről, a leszerelésről folyó tárgyalásokat”. A konferencia munkájáról szólva azt emelte ki, hogy „a madridi megegyezés je­lentős lépés lenne az euró­pai enyhülési folyamatban”. „A konferencia esetleges ku­darca — mondotta —•, to­vább növelné a feszültséget, a találkozó sikeres befejezése viszont újabb fejezetet nyit­na az európai enyhülési fo­lyamatban.” A keddi plenáris ülésen még nyolc ország képviselője kért szót, fejtette ki kormá­nya véleményét. A csehszlovák küldöttség vezetője, Ilja Hulinsky nagy­követ ismertetést adott a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testüle­tének prágai' nyilatkozatáról, amely — mint mondotta —, kifejezi a tagállamok el­tökéltségét a háborús veszély csökkentésére, a fegyverzet­korlátozásban való érdemi előrelépésre. A nagykövet rámutatott: a találkozó mos­tani szakasza döntő lehet, de ehhez a részt vevő országok mindegyikének jóakaratára van szükség. Az NSZK küldöttségének vezetője, Jörg Kastl — mi­vel országa a Közös Piac soros elnöke —, a tízek ne­vében beszélt. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a helsinki záróokmányt minden vonatkozásban tartsák meg, s azzal vádolta a szocialista országokat, hogy „megsértik a helsinki elveket”. Bush Párizsba érkezett George Bush amerikai al- elnök kedden délelőtt Ró­mából Párizsba érkezett. Az Orly repülőtéren Claude Cheysson külügyminiszter üdvözölte. Mitterand elnök délben ebédet ad az amerikai ven­dég tiszteletére, aki ezután A lengyel gazdaság és- a -belpolitikai helyzet egyes kérdéseiről adott rövid tájé- koztatót szokásos keddi nem­zetközi sajtóértekezletén Jer­zy Urban, a lengyel kormány szóvivője. Gazdasági kérdésekről szólva elmondta, hogy az ipar összteljesítménye 1982- ben még valamivel alacso­nyabb volt, mint 1981-ben, de több ágazatban az év kö­zepétől javuló tendenciák mutatkoztak. A piaci ellátás összességét tekintve nem ja­vult az előző évihez képest, ugyanakkor a jegyre kiszol­gált cikkek árufedezetét tel­jes mértékben sikerült biz­tosítani. Jelezte, hogy a len­gyel központi statisztikai hi­vatal a közeljövőben részle­tes jelentést tesz közzé a 1982-es év gazdasági eredmé­nyeiről. Urban közölte, hogy az ál­lamtanács rendelete értelmé­ben megkezdődött a kegyel­mi kérvények vizsgálata. Eddig több mint ezer kér­vény érkezett be elítéltek, illetve családtagjaik részé­Cheysson külügyminiszterrel folytat megbeszélést, majd sajtóértekezletet tart. Este Mauroy miniszterelnök lát­ja vacsorán vendégül. Bush szerdán reggel utazik tovább Londonba, európai kőrútjának utolsó állomásá­ra. ről. A kérvények közül eddig tízegynéhányra pozitívan vá­laszoltak, — de a kérelmek elbírálása hosszas, időigényes eljárás. Egy ehhez kapcsoló­dó kérdésre válaszolva kije­lentette: jelenleg nem ért meg a helyzet sem általános amnesztia kihirdetésére, sem a szükségállapot teljes meg­szüntetésére. Mint ismeretes, a szükségállapot egyes ren­delkezései továbbra is ér­vényben vannak. Urban megjegyezte, hogy a szükség­állapot teljes feloldása kö­vetkezetesen végrehajtott folyamat eredménye lesz majd. A „KOR” nevű államelle­nes csoport vezetőinek ügyé­vel kapcsolatban elmondta, hogy befejeződött az előzetes hatósági vizsgálat, jelenleg a kérdéssel a katonai ügyész­ség foglalkozik. Megemlítet­te ehelyütt, hogy Lech Wale­sát a közelmúltban behívták a katonai ügyészségre, de ki­zárólag azzal a céllal, hogy a „KOR” volt vezetőinek ügyében tanúvallomást te­gyen. A Reagan-terv kudarca? Az Egyesült Államok, ha szükségesnek látja, növelni fogja a libanoni többnem­zetiségű rendfenntartó erők­ben részt vevő amerikai csa­patok létszámát — közölte hétfőn Ronald Reagan elnök. Az elnök hétfőn washing­toni televíziós állomások műsorvezetőinek adott in­terjút egy újabb háromnapos publicjtás-kampány kereté­ben. Ebben egyebek között elmondta, hogy közel-keleti főmegbízottja — Philip Ha­bib egy javaslattal és terv­vel tért vissza a Közel-Ke­letre. A részleteket az elnök nem ismertette, de kijelen­tette, reméli, hogy Izrael hamarosan kivonja csapatait Libanonból. Az Egyesült Államok el­nökének szavaiból kitűnt, hogy a Fehér Házat aggaszt­ja a libanoni rendezés elhú­zódása, s kezdi felismerni: ilyen helyzetben lehetetlen végrehajtani az úgynevezett Reagan-tervet. „Nem hisszük, hogy előbbre léphetnénk a tényleges béketárgyalások felé, amíg Libanonban vilá­gosabbá nem válik a hely­zet” — jelentette ki Reagan. A nemzetközi rendfenntar­tó erők jövőjéről szólva Reagan tartózkodott attól, hogy megjósolja az ameri­kai csapatok libanoni tar­tózkodásának várható idő­tartamát. Nicholas Veliotes közel-keleti ügyekkel megbí­zott amerikai külügyi állam­titkár a múlt héten újabb egyéves tartózkodást jósolt a nemzetközi rendfenntartó erőknek. Urban sajtóértekezlete Bírósági tárgyalás Koszovóban A „jugoszláviai albánok kommunista—marxista—leni­nista pártja" elnevezésű ille­gális, irredenta szervezet 23 tagjának bírósági tárgyalása kezdődött meg hétfőn Koszo­vó tartomány székvárosában, Pristinán. Négy vádlott el­lenséges propaganda vádjá­val áll a bíróság előtt, a töb­bieket viszont a fennálló al­kotmányos rend megváltoz­tatását, a jugoszláviai nemze­tek és nemzetiségek egységé­nek, testvériségének és egyenjogúságának megbontá­sát célzó ellenséges tevé­kenység címén fogták perbe. A vádirat szerint az irre­denta szervezeteit még 1978 nyarán hozták létre. Alapítói közül a bíróság elé állították több társával a 27 éves Red- jep Macedonci, volt egyete­mi hallgatót és rendőrt, hár­man viszont Törökországba szöktek. Szervezetük számára illegálisan terjesztett röplap­jaikon a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségével egyenlő jogokat követeltek, és „párt­juk” programjában a jugo­szláviai „albán földek” egyesítését tűzték ki célul. Ezt az „egyesített földet” el­képzelésük szerint köztársa­ságnak nyilvánították volna, az albán és a jugoszláv al­kotmány valamiféle „egybe­kapcsolása” alapján. A kitű­zött cél elérésére minden esz­közt igénybe szándékoztak venni, beleértve a fegyveres akciót is. A „stratégia” meg­valósítását a Koszovó tarto­mányban 1981 tavaszán ki­robbant ellenséges irredenta zavargásokkal kezdték meg. Próbálkozásaik, amelyekkel be akartak szivárogni külön­böző társadalom-politikai szervezetekbe és hatalmi szervekbe, kudarcot vallot­tak. —( KuJ politikai kömmentárünk)— Kudarc után — válság előtt? PARADOX MŐDON a világgazdaság zavartalan fejlődését jelenleg a kőolajárak zuhanása, s nem „robbanása” fenyegeti, mint az elmúlt évtizedben két alkalommal is. A nemzetközi bankárvilág árgus sze­mekkel figyeli a kőolajárak alakulását most, hogy a kőolaj-exportáló országok szervezetének (OPEC) leg­utóbbi tanácskozása fiaskóval végződött: sem az egyes országok által kitermelhető mennyiségekben, sem a követendő politikában nem sikerült megállapodni. Az OPEC, mint ár- és termelési kartell, gyakorlatilag megszűnt létezni. Pénzpiaci szakértők csaknem egyöntetűen vallják, hogy egy hirtelen áresés rövid távon veszélybe so­dorná a nemzetközi pénzügyi rendszer egész létét. Ami egy hirtelen kőolajár-zuhanás amerikai gazda­ságra gyakorolt hatását illeti: annak haszonélvezője elsősorban az amerikai fogyasztó lenne, aki olcsóbban tölthetné meg autója tankját. A nagy vesztesek az amerikai kőolajipari társaságok lennének, de nem­csak azok: ha a bevételek az árcsökkenés következté­ben visszaesnének, azt végső soron az egész amerikai gazdaság sínylené meg, mivel ezen társaságok az Egyesült Államok gazdasági rendszerének gerincéhez tartoznak. Az amerikai kőolajipari vállalatóriások részvényei máris zuhantak az OPEC-tanácskozás ku­darcának hírére. Ami azonban leginkább nyugtalanítja az üzleti éle­tet, az egy esetleges árzuhanás hatása a fejlődő orszá­gokra, s ennek visszatükröződése a nemzetközi pénz­ügyi rendszer stabilitásában. Az árzuhanás katasztrofálisan érintené Mexikót, Nigériát, Venezuelát és Indonéziát. A világ pénzügyi rendszere számára az ő reagálásuk jelentené a ve­szélyt. Mexikó külföldi valutabevételeinek csaknem fele a kőolaj exportjából származik. Ha csupán két dollárral csökken a kőolaj ára, ez az ország gazdasági teljesít­ményének 3,7 százalékos visszaesését jelentené, a fi- zetésimérleg-deficitet pedig 4,8 milliárd dollárral nö­velné — számolta ki a Wharton Econometric ameri­kai kutatóintézet. Egy nagyobb méretű áresés azon­ban már végzetes következményekkel járna. Mexikó újabb importkorlátozásokra kényszerülne, s újabb hitelekkel lenne, kénytelen tetézni amúgy is a világon talán legnagyobb adósságtömegét. Mexikóra az üzleti élet úgy tekint, mint a nemzet­közi bankvilág hitelátütemezési erőfeszítéseinek leg­jellemzőbb alanyára, szinte modelljére. Amennyiben a betéttulajdonosok kivonják tőkéiket a bankszférá­ból, s a többi adós ország így érvelhet: „ha Mexikó nem fizet, mi sem fizetünk”. CSAK KEVÉS SZAKEMBER látja másképpen a kőolajár-zuhanás következményeit. John Paulus ne­ves amerikai közgazdász szerint az áresés csökkentené az inflációt, illetve a kamatlábakat. Felgyorsulna a tőkés világ gazdasági növekedése, ami egyben azt is jelentené, hogy nagyobb igény keletkezik a fejlődő országokból származó import iránt... Iván Zoltán Füzesabony és Vidéke ÁFÉSZ szihalmi új cukrászüzemébe szakképzett cukrászokat keres. Bérezés: kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: ÁFÉSZ Kereskedelmi Főosztályán, Füzesabony, Rákóczi u. 69. A Hatvani Konzervgyár azonnali belépéssel felvesz VILLANYSZERELŐ szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. \ GYÖNGYÖSI 55. sz. . Vas boltunkba (Kossuth u. 13.) férfi eladót felveszünk. Jelentkezni az üzletvezetőnél lehet. Hm-i Iparcikk Kisker. Vállalat. A KŐOLAJKUTATÓ VÁLLALAT Egri Üzemegysége felvételt hirdet: FÚRÁSI SEGÉDMUNKÁS munkakörben. BÉREZÉS: 4800-5000 Ft kezdő fizetés EGYÉB JUTTATÁSOK:- HŰSÉGJUTALOM- GÁZKEDVEZMÉNY- NYUGDÍJKOR-KEDVEZMÉNY- 3 ÉVES GYAKORLAT UTÁN SZAKMUNKÁS-KÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉNEK LEHETŐSÉGE- 40 ÓRÁS MUNKAHÉT Jelentkezni lehet személyesen az üzemegység központjában: EGER Kerecsendi út (Kőlyuktető) Érdeklődni telefonon: 12-211/269. mellék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom