Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-23 / 45. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. február 23., szerda Havasi Ferenc algériai tárgyalásai Rdbah Bitat, az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) párt PB tagja, a népi nemzetgyűlés elnöke kedden fogadta Havasi Ferencet, az MSZMP PB tagját, a KB titkárát. A szívélyes, baráti légkörű találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, pártjaik soron levő feladatairól. Véleményt cseréltek a kétoldalú együttműködés kérdéseiről és a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeiről. A nap folyamán Havasi Ferenc megbeszélést folytatott még Szaid Ait Messza- udenével, az FLN KB tagjával, könnyűipari miniszterrel, a magyar—algériai vegyes bizottság társelnöké vei. A kölcsönös megértés szellemében áttekintették a magyar—algériai gazdasági kapcsolatokat és megerősítették készségüket az együttműködés bővítésére. Este Havasi Béla, hazánk algíri nagykövete fogadást adott Havasi Ferenc tiszteletére, amelyen megjelent az FLN számos vezető személyisége és a kormány több tagja. EGK-USA Éleződik az agrárvita Az Egyesült Államok további szubvencionált mező- gazdasági termékek világpiaci eladását tervezi — közölték washingtoni kormányforrások. A lépést az ártámogatással ösztönzött közöspiaci és brazil agrárexport ellensúlyozására és — úgymond — a hagyományos amerikai exportpiacok visz- szaszerzésére szánják. A közelmúltban lezajlott amerikai—közös piaci agrár- tárgyalásokon az EGK hangoztatta, hogy ellenlépésekkel fog élni, amennyiben Washington folytatja mező- gazdasági termékfölöslegeinek szubvencionált eladását Egyiptomnak. Az USA eddig egymillió tonna lisztet adott el államilag támogatott áron a közel-keleti országnak. A legújabb tervek szerint most Washington 30 • tonna vaj, valamint 12 ezer tonna sajt egyiptomi eladására készül. Már kész az erre vonatkozó alapmegállapodás. csak az árkérdésben kell megegyezni — közölték amerikai hivatalos személyiségek. Egy másik terv szerint szójaolajat adnának el támogatott áron Indiának. Tyihonov—Papandreu találkozó Folynak a szovjet—görög tárgyalások, elöl (balra) Tyihonov, vele szemben vendéglátója, Papandreu (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök kedden Athénban megbeszélést folytatott Andreasz Papandreu görög kormányfővel. A tárgyszerű, baráti légkörű találkozón eszmecserét folytattak a szovjet—görög kapcsolatok továbbfejlesztésével, a két ország közötti együttműködés elmélyítésével kapcsolatos kérdésekről, valamint a nemzetközi helyzetről. Nemzetközi politikai, témákat, köztük az európai helyzettel kapcsolatos kérdéseket áttekintve kifejezésre juttatták a két fél szándékát a béke, a biztonság és az enyhülés megszilárdításának elősegítésére. Síkraszálltak az államok közötti összes vitás kérdések békés, párbeszéd és tárgyalások útján történő rendezéséért. Kedden be is fejeződtek a szovjet—görög tárgyalások. Nyikolaj Tyihonov és And. reasz Papandreu elégedettségét fejezte ki a tárgyalások eredménye fölött, és síkra- szállt a Szovjetunió és Görögország közötti magas szintű kapcsolatok folytatásáért. A felek hangsúlyozták, hogy a mostani tárgyalások elősegítik a hagyományosán baráti szovjet—görög kapcsolatok további bővülését, a két ország együttműködésének megszilárdítását nemzetközi kérdésekben a béke és a biztonság érdekében. A tárgyalások eredményeként a Szovjetunió és Görögország között hosszú távú gazdasági, ipari és műszakitudományos együttműködési programot írtak alá, és elvi megállapodás született arról, hogy a két ország között nemzetközi közúti szállítási, idegenforgalmi, valamint filmművészeti együttműködési egyezményt írnak majd alá. Megállapodtak arról is, hogy görög területen szovjet közreműködéssel épül majd fel egy timföldgyár. A tárgyalásokról közleményt hoznak nyilvánosságra. Magyar felszólalás Madridban „Európa népei szenvedtek a legtöbbet a két világháború során. Ezért is mindannyian érdekeltek a háború elkerülésében, a békés viszonyok, a normális államközi kapcsolatok fenntartásában. Ez a közös érdek az alapja az európai biztonsági és együttműködési folyamatnak is” — hangsúlyozta Varga István nagykövet, a magyar delegáció vezetője a madridi találkozó keddi plenáris ülésén elhangzott felszólalásában. A magyar delegátus többek között rámutatott, hogy földrészünkön az elmúlt évtizedben — az enyhülés és különösen a helsinki foly mat eredményeként — jele ' tős előrelépés történt az államok közötti politikai viszonyok rendezésében, a kölcsönösen előnyös gazdasági, kereskedelmi, kulturális együttműködés fejlesztésében. „A Magyar Népköztársasáig — emelte ki küldöttségünk vezetője — az európai viszonyok javításához való hozzájárulás érdekében továbbra is azon fáradozik, hogy fejlessze, szélesítse a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat a helsinki záróokmányt aláíró államokkal. Készek vagyunk a párbeszéd folytatására és az' együttműködés erősítésére mindazokkal, akik hajlandók az európai béke és biztonság megszilárdításáért tevékenykedni.” A keddi plenáris ülésen a magyar felszólalást megelőzően a másik két országcsoport egy-egy képviselője is kifejtette véleményét a találkozó eddigi munkájáról, a további feladatokról. GENF Genfben kedden teljes ülést tartott a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége a hadászati fegyver- rendszerek korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalásokon. BUENOS AIRES Reynaldo Bignone argentin elnök október 16-ra kihirdette az általános választásokat — közölte hétfőn rádiónyilatkozatában Raul Pa- vone, a Népi Föderalista Párt elnöke. ALGÍR A Palesztinái Nemzeti Tanács hétfői algíri ülésén úgy határozott, hogy szervezetet hoz létre az Izrael által megszállt területeken élő palesztinok harcának összefogására. A Palesztinái Nemzeti Frontnak nevezett szervezetben különböző irányzatú — iszlám, baloldali és nacionalista — erők egymással ösz- szefogva tevékenykedhetnek. KAIRÓ Immár 65 év telt el azóta, hogy 1918-ban a szovjet kormány dekrétumot fogadott el a Vörös Hadsereg, majd a Haditengerészeti Flotta létrehozásáról. Azokban a történelmi napokban a császári Németország megszegte a fegyverszünetet. A szovjet kormány felhívással fordult a néphez: „Veszélyben a szocialista haza!” Válaszul munkások és parasztok indultak a frontra. Az új hadsereg első ütközeteinek tiszteletére azóta február 23-án ünnepük az szovjet hadsereg napját. A szovjet fegyveres erők rendeltetése kezdettől a dolgozók forradalmi vívmányai, a szocialista haza védelme volt. A Vörös Hadsereg becsülettel teljesítette történelmi feladatát a fasizmussal szembeni halálos összecsapásban is. A szovjet haderők jelenleg el vannak látva a legmodernebb eszközökkel, többek közt korszerű hadászati rakétákkal. Nagy tűzés csapásmérő erővel, magasfokú manőverezőképességgel rendelkeznek a szárazföldi csaljatok. A legkorszerűbb haditechnika van az •* ország légvédelmi csapatainak és haditengerészetének kezében is. Ám a félelmetes erejű fegyverek feladata változatlanul a béke, a szocialista közösség biztonságának védelme. (APN—KS) Magas szintű delegáció élén kedden Szudánba utazott Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. Khartoumban egynapos ülést tart a két Ni- lus-völgyi ország politikai- gazdasági integrációjának fokozatos kiépítésével foglalkozó testület, az integrációs legfelsőbb főtanács. Gépeltérítés A máltai nemzetközi repülőtéren veszteglő, eltérített Boeing—727-es líbiai repülőgép légikalózai kedden délután szabadon engedték a repülőgép ' egyik légikísérőjét és közölték, hogy csak akkor hajlandók szabadon bocsátani a túszként sakkban tartott 160 utast és a személyzet többi tagját, ha feltöltik a gépet üzemanyaggal, és biztosítják távozásukat Marokkóba. A marokkói kormány azonban nem hajlandó leszállási engedélyt adni az eltérített gépnek. A repülőtér irányító személyzete szerint a Boeing— 727-es utasterében válságos a helyzet. —( Kül^oiitikal kommentárunk)— Pekingi küldetésben NIKAIDO SZUSZUMU PEKINGI KÜLDETÉSE a japán miniszterelnök szerint rendkívül sikeresen zárult: mint Nakaszone kormányfő személyes megbízottja, a kormányzó Liberális Demokrata Párt főtitkára szinte valamennyi kínai párt- és állami vezetővel találkozott. Megbeszélései azonban korántsem bizonyultak olyan felhőtleneknek, mint azt a miniszterelnök állította. S ez érthető is: Japán és Kína ugyanis az ázsiai térség sok kérdéséről eltérő véleményt formál. Kínában vitathatatlan gyanakvással tekintenek bizonyos tokiói törekvésekre, amelyek az Egyesült Államok—Dél-Korea—Japán katonai együttműködésének megteremtése irányába hatnak. A TOKIÓI POLITIKUS PERSZE IGYEKEZETT MEGNYUGTATNI tárgyalópartnereit, hogy Japán katonai erőfeszítései csupán az ország biztonságát szolgálják és nem irányulnak egyetlen más ország ellen. Kérdés azonban, hogy vendéglátói csakugyan elfogadták-e érveit. Ügy tűnik, aligha. Nakaszone miniszterelnök washingtoni és szöuli ígéretei ugyanis gyanakvással töltik el Kínát, s bizonyos aggodalmakat a még oly meggyőzőnek szánt érvek sem oszlattak el. Rendkívül nagy visszhangot váltott ki egy másik, látszólag jelentéktelenebb epizód. Hu Jao-pang, a KKP főtitkára kijelentette: nem ért egyet azokkal, akik szerint a kínai—szovjet kapcsolatok csak nehezen normalizálhatök. Tanulságos lehetett Nikaido számára a váratlan bejelentés, hiszen Tokió az utóbbi években fokozatosan eltávolodott Moszkvától. Washingtonban soha nem titkolták, hogy stratégiai terveik fontos eleme Tokió és Moszkva „mélyhűtött” kapcsolata, nemkülönben a kínai—szovjet ellentétek fennmaradása. PERSZE, AZ ÜZLETI MEGGONDOLÁSOK MÁS LAPRA TARTOZNAK. Mert bármily nézeteltérések is mutatkoznak Tokió és Moszkva között, nem vethettek gátat annak, hogy minden eddiginél népesebb japán kereskedelmi küldöttség keresse föl a szovjet fővárost. A 252 tekintélyes üzletember szeretné kimozdítani a holtpontról a két ország ígéretesen indult, de utóbb megtorpant gazdasági együttműködését. S ez pozitív jelenség. Híven jelzi, hogy az elszigetelés politikája tartósan nem követhető. Gyapay Dénes Francia—amerikai „kultúrcsata” Heves szópárbaj alakult ki az elmúlt napokban a kultúráról, a francia kultúra nemzetközi helyzetéről az amerikai és francia lapok között A szócsatát az Atlanti-óceán túlsó oldalán kezdeményezték: több amerikai lap, így a Wall Street Journal és a The Washington Post gúnyos hangú kommentárokat írt arról a nemzetközi értelmiségi találkozóról, amelyet február közepén a párizsi Sorbonne-on rendezett Jack Lang francia kulturális miniszter. Jack Lang egyébként is „rossz fiú” az amerikaiak szemében, amióta tavaly nyáron Mexikóban az amerikai „kulturális imperializmusról" beszélt s kifejtette, hogy az amerikai civilizáció kulturális tömegtermékei, különösen a sokszor primitív tv-sorozatok világszerte elárasztják a televíziós képernyőket és rontják a tömegízlést. Jack Lang a párizsi konferencián ugyan nem bírálta az amerikaiakat, de néhány külföldi felszólaló, í«v különösen az olasz Ettore Scota, szarkasztikus megjegyzéseket tett az amerikai televíziós filmekről, különösen a „Dallas”-sorozatról. amelyet valamennyi nyugateurópai televízió átvett. E csípős megjegyzéseket az amerikai újságírók jelentették és válaszképpen több amerikai lap támadást intézett a párizsi konferencia francia rendezői ellen. Különösen a Wall Street Journal cikkírója mártotta epébe tollát s felszólította Jack Lang kulturális minisztert: az ilyen találkozók rendezése helyett inkább azzal törődjön, hogy „Franciaország miért vált kulturális nullává”, hogyan lehetséges, hogy az elmúlt negyedszázadban egyetlen jelentős regényt sem írtak a francia írók. „Az egész világ nevet a franciák intellektuális retorikáján, amelyet archaikus iskoláikban tanítanak” — írta a New Yoric-i tőzsdei lap. A franciák sem maradtak adósok a válasszal. A Le Matin, főszerkesztője azzal vágott vissza, hogy ezek az amerikai megjegyzések „ostoba és rosszakaratú agresz- sziót” jelentenek s szerzőik arroganciával leplezik tudatlanságukat és műveletlensé- güket. Maga Jack Lang is nyilatkozott, kijelentve: a Wall Street Journal, amely nem kimondottan kulturális lap, úgy látszik, azért gurult dühbe, mert a szocialista francia elnök meghívására eljöttek Párizsba az amerikai kulturális élet olyan kiválóságai, mint Norman Mailer, William Styron, Sidney Lumet és Francis Ford Copolia. A New York-i tőzsde lapja nyilván provokációt lát abban a francia kezdeményezésben, hogy a nemzetközi kulturális élet kiváló személyiségei együtt vitassák meg: mit tehetnek az alkotók a mai civiíizációs válság leküzdésére. William Styron amerikai író a Les Nouvelles Littera- ires című francia irodalmi hetilapnak adott nyilatkozatában kijelentette: valóban lát egy nagy különbséget a francia és amerikai kulturális élet között. Míg Franciaországban az elmúlt évben megkétszerezték a kulturális minisztérium költségvetését, az Egyesült Államokban Reagan elnöksége alatt még kevesebbet fordít az állam a kultúra támogatására, mint eddig. „Nálunk inkább a tengerészgyalogságot szubvencionálják, mint a kultúrát” — mondotta Styron.
