Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. február 23., szerda 3. . „Egy 8-os tanuló!“ Az alábbi levelet a közelmúltban kézbesítette a postás a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak. Aláírója „Egy 8 -os tanuló!” És íme a levél: „Azért vettem erőt magamon, hogy megírjam 'ezt a levelet, mert gyakran látogatom a hevesi kultúrházat. A mozi aulájában van egy büfé. A filmvetítés előtt szoktam venni cólát, rágót stb. Már többször tapasztaltam, hogy a cólát 1 literes üvegből mérik 4 Ft 50-ért. vagy hogy, ha szerencsém van 4 Ft-ért adják. Ha jól tudom 1,5 dl-es a műanyag kávéspohár, mert van, mikor abba, van mikor 2 dl-es pohárba mérik. Tegnap teljesen betelt a pohár! Apukám elküldött, hogy vegyek literes cólát. Elmentem a kultúrházba. Nagy meglepetésemre egy üveg 24 Ft 80 fil­lér volt. Már majdnem elfelejtettem, hogy a Donald rágó van ahol 3 Ft, van ahol 4 Ft, de itt 6 Ft. Már el sem lehet igazodni az árakon. Ezért megkérem önöket, hogy nézze­nek már szét Hevesen, a kultúrház büféjében és tisz­tázzák már az árakat!” Mivel a panasztevők között majdnem hogy fehér hol­lónak számítanak a gyermekek, ezért a megyei NEB a szokásosnál is gyorsabban intézkedett. Kérésére a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségének szakemberei ellenőr­zést tartottak a szóbanforgó — egyébként a hevesi áfész 16-os számú szerződéses üzemeltetésű büféjéről van szó — kereskedelmi egységben és az alábbiakat tapasztalták. Idézet levelükből: „A büfében próbavásárlást végeztünk Pepsi cólából, rágógumiból és vermuthból- Az árak ellenőrzésénél meg­állapítottuk, hogy a colát és a vermuthot árdrágítva hozta forgalomba, továbbá árjelző-ártábla nem volt kihelyezve, a vásárlókat nem tájékoztatta az árakról. Felügyelőségünk az elkövetett szabálysértésért a büfé vezetőjét háromezer forint pénzbírsággal sújtotta.” Mindezek ismeretében mit üzen az ifjú levélírónak Csepelyi Károly, a megyei NEB elnöke: — Mindenekelőtt köszönjük, hogy bizalommal volt hozzánk és „erőt vett magán” a levél megírására. Ügyes, talpraesett gyerek! Reméljük, ha felnő, azért majd a ne­vét is aláírja... — koós — Szigorúbb szankciókat alkalmaztak Ülést tartott a Fogyasztók Országos Tanácsa Élelmiszerekből és élveze­ti cikkekből az áruellátás összességében színvonalas, folyamatos és egyenletes volt az elmúlt évben. Tavaly új, korszerű egységekkel gya­rapodott a bolthálózat. Ugyanakkor évek óta visz- sízatérő gond, hogy a keres­kedelem, a vásárlási lehető­ségek, körülmények színvo­nala — amely napjainkban fontos meghatározója a la­kosság közárzétének, han­gulatának — egyes üzletek­ben nem felel meg a kívá­nalmaknak — állapították meg a Fogyasztók Országos Tanácsának keddi ülésén, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának szék­házában tartottak. iAz élelmiszer-kereskedel­met átfogóan, nem csupán az eladó-vevő kapcsolata alapján kell szemügyre venni — hangoztatta Gilt- ner László, az OKF vezetője. A fogyasztói érdekvédelem nem korlátozódhat csak az ellenőrzésekre, érvényesülnie kell az élelmiszer-termelés és -kereskedelem egész lánco­latában. Az elmúlt évek kereske­delmi ellenőrzéseinek ta­pasztalatai nem mutatnak túlságosan kedvező képet. Tavaly a próbavásárlások csaknem 40 százalékánál ta­láltak kifogásolnivalót a szakemberek. Az eltérések, tévedések legtöbbször a vá­sárlókat sújtották. Sok eset­ben az élelmiszerek minősé­ge sem felelt meg az előírá­soknak. Az elmúlt évben 7 száza­lékkal növekedett a vásár­lói panaszok aránya, s ezek jelentős része jogosnak bi­zonyult. A visszaélőkkel szemben szigorúbb szankció­kat alkalmaztak az illetéke­sek: 1982-ben több mint 2 millió forint pénzbírságot szabtak ki a vétkesekre. A Fogyasztók Országos Tanácsa elhatározta, hogy az idén rendszeresen foglal­kozik az élelmiszer-kereske­delemmel. Ezen belül is fo­kozott figyelmet fordítanak majd a boltok áruellátására, a termékek minőségére, az ári egyelőmre, az üzletek hi­giéniájára, valamint az el­adók magatartására. A vizs­gálatokba békapcsólódnak a fogyasztók megyei tanácsai is, s várhatóan az év vé­gén már az átfogó ismeretek (birtokában javaslatot ter­jesztenek az illetékesek elé. Megpályázták a Kiváló Vállalat címet Volán-brigádok eredményei és tervei Hogyan dolgoztak az elmúlt évben? Melyek lesz­nek az idei esztendő legfon­tosabb tennivalói? Miként lehetne még hatékonyabbá tenni a szocialista brigádok tevékenységét? Többek kö­zött ezekről volt szó tegnap Egerben, a Volán 4-es számú Vállalatánál, a szocialista brigádvezetők küldötteinek tanácskozásán. Zombori József igazgató írásos előterjesztése és szó­beli kiegészítője után húszán kértek szót a vitában, s a munka verseny-mozgalom fejlesztéséről, a brigádválla­lások rugalmasabb megvaló­sításáról beszéltek. (A napi­rendre' későbbi lapszámunk­ban visszatérünk.) Ezt követően egyhangúlag megszavazták a Kiváló Vál­lalat cím megpályázását, s a hatvani üzemegységnek oda­ítélték a Kiváló Üzemegység címet. Három kollektívát a Volán Tröszt kiváló brigád­ja elismerő kitüntetésre ter­jesztettek elő, s elfogadták a vállalat kiváló brigádjaira tett javaslatokat. Ezután a szocialista brigádvezetők or­szágos tanácskozására vá­lasztottak küldöttet Erdei Ferenc, a Mátra szocialista brigád vezfetőjének személyé­ben. A megyei tanács vb napirendjén: A lakásépítéstől a műemlékvédelemig A megyei tanács vb épí­tési, közlekedési és vízügyi osztályának munkája nem véletlenül került napirend­re a végrehajtó bizottság ülésén. Nem véletlenül, hi­szen az osztály tevékenysé­ge önmagában is rendkívül szerteágazó és sokszínű. Megemlíthetjük a lakásépí­tést, a műemlékek védelmét, az utak, hidak rendbentartá- sát, a települések számára az ivóvíz biztosítását, a csa­tornázást — és lehetne még bőven sorolni. Másrészt azért is napirendjére tűzte a testület az osztály tevé­kenységét, mert ettől sok- ezernyi állampolgár közér­zete is, függ: nem mindegy számára, hogy azon a tele- pülésen, ahol él, van-e meg­felelő ivóvíz, tud-e telket vásárolni, elvezetik-e a szennyvizet és így tovább. Mint ahogy az sem, hogy esetleg kövezett, vagy ép­penséggel csak földúton tud közlekedni. Harmadszor pedig azért is indokolt volt az osztály munkájával fog­lalkozni, mert a korábbi időben a munka területén mutatkoztak kisebb-nagyóbb gondok. S, hogy a téma va­lóban közérdeklődésre szá­mot tartónak bizonyult, igazolta, hogy az anyag vi­tájában szép számmal részt vettek a végrehajtó bizott­ság tagjai, de emellett véle­ményt nyilvánított a Köz­lekedés- és Postaügyi, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, • valamint az Országos Vízügyi Hivatal képviselője is. A hozzászó­lók egyértelműen megfogal­mazták, hogy az utóbbi más­fél évben lényegesen javult az osztály tevékenysége. Megalapozottabbakká, kö­rültekintőbbekké váltak a döntések, javult az ügyinté­zés színvonala és javult az osztály felügyeleti tevékeny­sége is. Mindez azt ered­ményezte, hogy az állam­polgárok ügyeinek intézése megnyugtatóbban alakult a korábbinál, másrészt jobb lett' a hatósági munka, de az osztály felügyelete alá tartozó vállalatok irányítá­sa is tervszerűbbé és ered­ményesebbé vált. S, hogy áz osztály mun­kájára mennyire kihat mindannyiunk életére, arra csak egy-két jellemző példa: ebben a tervidőszakban 11 ezer darab lakás megépítése a feladat, eddig a tervezett­nél valamivel több épült meg. Az idén az építési ti­lalom alól a megyében több, mint 450 telek mentesült, s ebből több, mint 300 a ma­gánerős építkezést szolgálja. Vagy egy másik példa: a megyében meglevő mintegy 400 darab tanácsi kezelésű hídnak több, mint fele nem felel meg a követelmények­nek, vagy kisebb a teherbí­rásuk a kelleténél, vagy keskenyebbek. Nem kis gondot jelent tehát a híd- állomány fokozatos korsze­rűsítése. De megemlíthetjük azt is, hogy az osztály 1980- ban például elkészítette azt a vízgazdálkodási koncep­ciót, amely 2000-ig határozza meg a megyében a szükséges fejlesztés irányelveit. Mindezek a példák is bi­zonyítják, hogy mennyire szerteágazó és mindannyi­unk számára fontos munka, amit az osztály dolgozói vé­geznek — szerencsére egyre magasabb színvonalon. Kaposi Levente Mit mond a főmolnár, a hengerőr, a szitaőr és a koptatás? A megye legkorszerűbb malmában Hajdanán mit jelentett molnárnak lenni? Bizony nem kis dicsőséget. A mol­nár az iparosok elitjéhez tartozott. Nem véletlen, hogy igyekeztek is a kedvükbe járni. S hogy hogyan? Ap­róbb, cseprőbb ajándékok­kal. Egy-egy üveg borral, de ha mással nem, hát kedves szóval. A széles vállú legé­nyek mindezt meg is becsül­ték. Sőt, ha a helyzet úgy kívánta, mindezért még egy kis „mutatványra” is haj­landók voltak. Valami olyas­mire, hogy egyszerre két zsákot is kivittek az őröltető gazda szekerére. Növelve ezzel amúgy sem kevés te­kintélyüket. A főmolnár — Valóban igaz — mondta a pétervásári malom főmol­nára, Kiss Attila. — Akko­riban — az ötvenes évek ele­jén —, szinte minden falu­ban akadt egy malom. Nagy volt a versengés: ki csinál jobb lisztet. S a gazdák sem voltak restek. Elvitték akár Parkettás teremben dolgozik a hengerőr A főmolnár négy faluval is arrébb az őrölnivalót. Persze minden­ki arra törekedett, hogy övé legyen a legjobb malom. A molnárok pedig arra, hogy a legjobb őrlőüzemben dol­gozzanak. Ma már koránt­sem ekkora a versengés. Elég, ha csak azt mondom, hogy jelenleg öt malom van a megyében. Tekintély? Azért nincs, mert mindenki azt hiszi, hogy ez nehéz fi­zikai munka. Pedig itt va­lójában csak akkor kell dol­gozni, ha valami baj van. Mint annyi más ősmesterség, már ez is gépesített. A hen­gersor parkettás termében gyakorlatilag „csak” felügyel­ni kell a gépekre. Ezt a malmot 1962-ben szervezték újjá. Azóta a megye legkor­szerűbb őrlőüzemének szá­mít. Igaz, a legkisebbnek is. Évente 680 vagon a felőrölt mennyiségünk. Ebből ötszáz vagon a liszt, a többi pedig korpa. Nem keresünk rosz- szul. Mégis létszámgondok­kal küszködünk. A fiatalok nem ismerik kellőképpen ezt a szakmát. Bár az is igaz, hogy az országban egy he­lyen, Székesfehérvárott lé­tezik csupán molnárképzés. Az pedig ugye messze van. Utoljára az egyik koptató- sunk volt itt tanuló, aki meg is maradt a pétervásári malomban. A hengerőr, a koptatás és a szitaőr volt gépkocsivezető. A mos­tani főmolnárral gyerekes- kedtünk. Igaz nem is fogad- koztunk, de már akkor mindketten tudtuk, hogy egyszer még ez lesz a mun­kahelyünk. Sokat beszélget­tünk ugyanis arról, hogy itt már nincs zsákolás, minden automatikus. Akkor gyerek­fejjel úgy láttuk, hogy szinte magától jön le a padlásról a liszt, aztán ugyanoda egy ügyes gép segítségével fel is megy. Az emberi kéz érin­tése nélkül. Ma már tudom, hogy minden különálló rendszerben, milyen simának kell lennie a bentlévő anyag­nak. Az a lényeg, hogy a ta­pintás után érezze a henger­őr a különbséget. Illés Zoltán, a malom leg­fiatalabb tagja, alig múlt 23 éves. Csak valamivel idősebb, mint az újjászervezett mun­kahelye. Ö már itt volt ta­nuló. Egy általános iskolai üzemlátogatás során, no meg a pályaválasztási útmutató alapján döntött: koptatós lesz -a malomban. Hogy ez mit takar? A búzát elő kell készíteni az őrlésre, megfe­lelően nedvesítik. Ezenkívül meg kell tisztítani a mellék- termékektől. Alig hat éve dolgozik itt, s közel ötezer forint a fizetése. A fizikai munka az ő szakterületén is minimális. Azt mondja, hogy inkább a szakmai felkészült­ség az ami szükséges, hiszen a korszerű üzemben ki kell szolgálni a technológiát. A furcsa véletlen talán, hogy a malom legidősebb dolgozója éppen egy hölgy. ö a szitaőr, Bojtos Miklósné. 1968-óta dolgozik itt. Vélet­lenül került a szakmába. A faluban ez a munkalehető­ség látszott a legkönnyebb­nek, s egyben a legelérhe­tőbbnek is. Nem kell napon­A szitaőr: Bojtos Miklósné (Fotó: Szántó György) ta órákat utazni érte. A nagy fiatalítás akkor kezdő­dött, amikor ő ide került. Mert szerinte nemcsak a megye legkorszerűbb malma üzemel Pétervásárán, hanem itt dolgoznak a legfiatalabb szakemberek is. S még egy kedvező változásról adott számot. Nevezetesen arról, hogy a szakma kezdi vissza­nyeri tekintélyét, amit az államosítás után vesztett el. Ma már egyre jobb a mol­nárok helyzete, s ez nem­csak a fizetésekből látszik, ha­nem abból, is, hogy szak­mai berkekben egyre elis- merőbben kezdik emlegetni újra a molnárokat. A főmolnár, a hengerőr, a szitaőr és a koptatós egy­aránt úgy érzi, vissza kell szerezni a szakma becsüle­tét. S hogy ott Pétervásárán, a megye legkorszerűbb mal­mában mennyire hivatottak ők erre? Sokat tehetnek ér­te. Kis Szabó Ervin Mi is a hengerőr feladata a „csodamalomban”? Fel­ügyel. Horváth András, a főmolnár valamikori iskola- társa azt tartja, hogy a lé­nyeg: a gép fokozatosan tör­je össze a búzát. A malom legfiatalabb dolgo­zója a koptatós — Egyszer eljöttünk ide csak úgy szétnézni Kiss At­tilával együtt — mondta. — Az édesapám valamikor itt

Next

/
Oldalképek
Tartalom