Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. február 18., péntek Üdvözlő táviratok Ünnepi megemlékezés Moszkvában A magyar—szovjet barátsági szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, az egész magyar nép nevében Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György táviratban köszöntötte a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségét, a Szovjetunió Minisztertanácsát és a kommunizmus építésén munkálkodó testvéri szovjet népet. A távirat kiemeli, hogy a három és fél évtizeddel ezelőtt megkötött szerződés megbízható, szilárd alapja a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésének, a marxizmus— leninizmus, a proletár internacionalizmus, a teljes bizalom és a kölcsönös megértés szellemében. Népeink történelmi jelentőségű okmánya kiállta az idők próbáját, valóra váltása minden területen segítette a szocializmus építését hazánkban, jói szolgálta országaink együttműködését, a szocialista közösség erősítését. Pártjaink internacionalista kapcsolatai, országaink sokoldalú együttműködése, népünk és a szocializmust építő szovjet nép testvéri barátsága olyan tényezők, amelyek elősegítik a békéért, a haladásért, a népek boldogulásáért folytatott küzdelmet. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsának a magyar párt és állami vezetőinek címzett távirata kiemeli, hogy a szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés történelmi esemény volt és fontos szerepet játszott a Szovjetunió és Magyarország új, valóban testvéri kapcsolatainak kialakulásában, jelentős tényezőjévé vált az európai béke megőrzésének és a biztonság megszilárdításának. A magyar—szovjet kapcsolatok sokéves tapasztalata meggyőzően bizonyítja a szocialista internacionalizmus szerződésben foglalt elveinek elévülhetetlen jelentőségét, amely az 1967- ben aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben megerősítést nyert. Országaink, népeink kapcsolatai szilárd alapokra támaszkodnak. Népeinket a szocializmus és a kommunizmus építésének alapvetően közös érdekei és céljai egyesítik. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság gyümölcsözően együttműködik az élet minden területén. A többi testvéri országgal együtt aktívan részt vesznek a Varsói Szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységében. Az SZKP és az MSZMP teljes nézetazonossága nyilvánul meg a jelenkor legfonto- tabb kérdéseiben. Pártjaink a szocialista közösség össze- förrottságában, a haladó és békeszerető erők együttes tevékenységének megerősítésében látják az agresszív imperialista köröktől eredő háborús veszély elhárításának, a nemzetközi helyzet általános javulásának legfőbb biztosítékát. A szovjet kommunisták, az egész szovjet nép a jövőben is mindent megtesz pártjaink, népeink, államaink testvéri szövetségének, megbonthatatlan barátságának és sokoldalú együttműködésének szakadatlan erősítésére. A távirat így fejeződik be: újabb nagy sikereket kívánunk Önöknek, a testvéri Magyarország minden kommunistájának és dolgozójának, a fejlett szocialista társadalom felépítésében, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatai végrehajtásáért, a szocializmus és a béke javára folytatott alkotó munkában. Moszkvában csütörtökön ünnepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy 35 évvel ezelőtt írták alá a Szovjetunió és Magyarország közötti barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A szakszervezetek házában megtartott rendezvényén részt vett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB titkára, Ivan Kapitonov, az SZKP KB titkára, Ivan Pol- jakov. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese, Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, Duschek Lajos- né, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság alelnöke. Jelen voltak a párt. és állami szervek, tömegszervezetek és a diplomáciai testület képviselői. Filipp Jermas, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság elnöke beszédében rámutatott, hogy a szerződés aláírása történelmi fordulópontot jelentett a két nép, a két ország számára. A dokumentum jogilag erősítette meg a MOSZKVA Moszkvában csütörtökön tárgyalások kezdődtek Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Claude Cheysson, francia külügyminiszter között. A megbeszélésen a jelenlegi nemzetközi helyzetről volt szó, valamint arról, hogyan közelíti meg a problémákat a Szovjetunió és Franciaország. VARSÓ A lengyel társadalmi életben tapasztalható negatív, visszahúzó jelenségek elleni fellépés volt a témája a a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságában tartott tanácskozásnak. A párt és a kormány képviselőinek együttes ülésén Woj- ciech Jaruzelski hadseregtábornok elnökölt. A BÉKE, A BARÁTSÁG és a függetlenség útján — 35 évvel ezelőtt ezek a fogalmak uralták a magyar híradásokat, amikor beszámoltak a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés előkészítéséről és 1948. február 18-i aláírásáról. A korabeli méltatások joggal hangsúlyozták, hogy történelmi jelentőségű egyezmény született, amely szilárd és megbízható alapokat teremtett függetlenné vált hazánk és a felszabadító Szovjetunió kapcsolatainak sokoldalú építéséhez. Magyarország, amely háborút viselt a Szovjetunió ellen, új helyzetbe került: a régi rend uralkodó osztálya elvesztette háborúját, a magyar nép megnyerte a békét és élve a felszabadulás kínálta lehetőséggel, saját kezébe vette sorsának intézését, határozottan elindult az új társadalom építésének útján. A magyar—szovjet barátsági szerződésben a szerződő felek „kifejezésre juttatták az együttműködésre irányuló megingathatatlan törekvésüket az általános béke és biztonság megszilárdítása érdekében”. Most, amikor visszatekintünk szerződésünk elmúlt három és fél évtizedére, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy mindig együtt haladtunk a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott harcban. Ezt különösen fontos hangsúlyozni Szovjetunió és Magyarország kapcsolatait akkor, amikor Magyarország az első lépése, két tette a szocialista fejlődés útján. Ezt követően Rajnai Sándor nagykövet emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy a két ország ugyan 35 évvel ezelőtt írta alá a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, de a két nép közötti barátság régebbi keletű. A Magyarország és a Szovjetunió között kialakult kereskedelmi kapcsolatokról szólva Rajnai Sándor megállapította: népgazdaságunk szempontjából igen nagy jelentőségű ez az együttműködés. A szovjet-magyar árucsereforgalom értéke az idén rekordösszeget, mintegy nyolcmilliárd rubelt ér el. Magyarország számára — amely nem bővelkedik fűtő- és nyersanyagokban — igen fontosak a hazánkba irányuló szovjet szállítmányok. Külön kiemelte a szovjet együttműködéssel - épülő paksi atomerőmű jelentőségét. BONN Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltje csütörtökön kijelentette: az NSZK érdeke az, hogy* az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalásokon olyan megállapodás szülessék, amelynek megfelelően egyfelől a Szovjetunió radikálisan csökkentené ilyen fegyvereit, másfelől nem kerülne sor az amerikai rakéták telepítésére. ALGÍR Taufik Szalha, a Palesztinái nemzeti tanács algíri ülésszakán részt vevő Szíriái küldöttség vezetője, egyben a Szíriái Baath Párt Országos Vezetőségének tagja felszólalásában az amerikai imperializmus Közel-Keletre vonatkozó tervei elleni harc fokozásának szükségességét húzta alá. ma, amikor a nemzetközi helyzet bonyolult és feszültséggel terhes, amikor az imperializmus agresszív köreinek tevékenysége következtében fokozódott a fegyverkezési verseny, megnövekedtek a békét fenyegető veszélyek Európában és az egész világon. Meggyőződésünk azonban, hogy bármennyire bonyolult is a világhelyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani, és olyan irányba lehet terelni, amely megfelel a népek vágyainak. A magyar—szovjet barátsági szerződés e cél elérésének fontos eszköze. A szerződés • kimondta azt is, hogy a szerződő felek „a barátság és az együttműködés szellemében fognak eljárni a Magyarország és a Szovjetunió közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok további fejlesztése és megszilárdítása érdekében, kölcsönösen tiszteletben tartva függetlenségüknek, állami szuverenitásuknak és a másik állam belső ügyeibe való be nem avatkozásnak az elvét”. A MAGYAR NÉP BARÁTSÁGA a szovjet néppel a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban született. Közismert, hogy mintegy százezer ' magyar internacionalista harcolt a polgárháboSzocialista brigádvezetők értekezlete Gyöngyösön (Folytatás az 1. oldalról) kodni tudjanak a fokozottabb elvárásokhoz. A tanácskozáson részt vevő mintegy 250 szocialista brigádvezető a vállalat kérésére egyetértett azzal, hogy az idei évre előírt széntermelési programot a Gagarin Hőerőmű megnövekedett igényeihez igazodva, százezer tonnával túlteljesítsék, így összesen 7 millió 400 ezer tonna szén kibányászását vállalták, amely túlszárnyalja minden korábbi éves teljesítményüket. Ennek megfelelően a meddőletaka- rításban is fokozzák az előrehaladást: a tervben előírt 51 millió köbméter helyett 54 millió köbméter földet mozgatnak meg az idén a visontai szénmezőn. Ismertették azt is, hogy a vállalat hárommilliárd forintot meghaladó idei árbevételében csaknem egymilliárd forintot képez az úgynevezett szénen kívüli termelés. A paksi atomerőmű részére a tavalyinál is nagyobb mennyiségben gyártanak acélcellákat, jelentős részt vállalnak az eocénprogram megvalósításában, saját üzemeltetésű bányagépeikhez pedig a korszerűsítést elősegítő olyan segédberendezéseket gyártanak, amellyel importot takarítanak meg. Külföldi megrendelésük is jelentős: a Fiat—Allis-cég részére földmunkagépekhez rakodókanalakat, Jugoszlávia megrendelésére pedig úgynevezett pemyeleszóró gépek két gyártanak. A tanácskozáson azt is közölték, hogy a vállalat minden eddiginél nagyobb összeget, összesen 145 millió forintot költ az idén szociális ellátásra. Igényjogosult- ságuk szerint mintegy 150 bányászcsalád részére biztosítanak az idén új lakást vagy lakásépítési támogatást. A szocialista brigádvezetők tanácskozásán döntöttek a kiváló brigád cím, valamint a vezérigazgatói dicséret odaítéléséről is. rúban a Vörös Hadsereg oldalán. Az 1919-ben kikiáltott Magyar Tanácsköztársaság is legelőször Magyarország és a Szovjet-Oroszor- szág népeinek testvéri barátsága mellett szállt síkra. Volt tehát forradalmi örökség, amire az 1948-as magyar—szovjet szerződés támaszkodhatott. Az elmúlt 35 évben széles körű kapcsolatok létesültek és gyümölcsöző együttműködés bontakozott ki hazánk és a Szovjetunió között az élet minden területén. Különösen lendületesen fejlődtek gazdasági kapcsolataink: külkereskedelmi forgalmunk közel egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A két ország áruforgalmának értéke évente kb. egymilliárd rubellel növekszik. Az 1983. évi előirányzat meghaladja a 8 milliárd rubelt. A Szovjetunió hazánk legnagyobb nyersanyag-, fűtőanyag- és ipari berendezés szállítója. A Szovjetunió továbbra is az energia- és energiahordozó-importunk, valamint alapanyag-behozatalunk fő forrása. Villamos- energia. és energiahordozó- szükségletünk közel 50 százalékát szovjet importból fedezzük. A vaskohászat és a könnyűipar alapanyagellátása döntő mértékben a szovjet szállításokra épül. A SZOVJETUNIÓ EGYBEN a magyar termékek nagy vásárlója is. GépipaTörténelmi kézfogás írta: Roska István külügyminiszter-helyettes —( Külpolitikai kommentárunk )— Halál az ínség földjén A 15 EZER DACCAI DIÁK az éhségtől, nyomortól nekikeseredve vonult az utcákra. Demokráciát, normális politikai állapotokat követeltek, de voltaképpen csupán egyetlen — nem nagy — kívánságuk volt: emberibb életet szeretnének. Ez azonban Banglades- ben lehetetlennek látszik. Nem csoda: a világon sok szegény ország van, ez a délkelet-ázsiai állam azonban mind között alighanem a legnyomorúságosabb. Néhány rideg szám erről: 140 ezer négyzetkilométeren majd 90 millió ember vegetál, a legenyhébb becslések szerint is ezek kétharmada a szó szoros értelmében éhezik. A maradék 30 millió túlnyomó része is — európai mércével mérve — alapvető dolgokat nélkülöz. A trópusokon megszokott többszöri aratás, a gazdag termés itt Bangla- desben csak vágyálom: a mezőgazdaság középkori technikája természeti katasztrófákkal, árvizekkel, szárazsággal párosul — így nem csoda, hogy a parányi területen szorongó hatalmas embertömegnek szinte lehetetlen elegendő élelmet biztosítani. Mindez Banglades születése, 1971 óta alapvetően meghatározza az ország politikai változásait. Az egykori anyaországgal, Pakisztánnal vívott véres háború vezére, a legendás hírű Mudzsibur Rahman sejk sem tudta szabadságot szerzett népét a jobb élet felé vezetni. A társadalmi-gazdasági átalakítás kísérletei zátonyra futottak a nyomorúság gerjesztette folytonos elégedetlenségen. Az elmúlt több mint egy évtizedben éppen ezért kizárólag a hadsereg, a fegyvereket birtoklók nyers ereje volt képes meghatározni a politikai képlétet. Rahman sejket is hadsereg gyilkolta meg, hogy megpróbáljon hatékonyabb hatalmat teremteni. Az őt követő tábornokot, Ziaul Rahmant a vele nem szimpatizáló katonák pusztították el. A PUCCSOK ES ELLENPUCCSOK ORSZÁGA lett Banglades, a felemelkedés esélye nélkül. Legutóbb tavaly márciusban léptek újra színre a katonák. A szokásos recepttel: rendkívüli állapot, változások ígérete. A korrupció ellen azonban a mostapi vezetőknek sincs hathatós gyógyszerük. A szegények országába a világ sok részéből érkező segélyek nagy része változatlanul elfolyik a hatalommal rendelkezők kezei között. A NYOMOR PEDIG újra és újra az utcára hajtja a tömegeket. Most éppen a diákokat. A lázadó bangladesi fiatalokkal szemben ezúttal sem használtak más eszközt a katonák, mint a fegyvert. Halottak, sebesültek, kijárási tilalom, az amúgy is érvényben levő rendkívüli állapot megszigorítása. Eszközök a megnyugvás kikényszerítésére, de nem módszerek a tartós nyugalom megteremtésére. A mostani juntavezérnek, Ersad tábornoknak sincs varázsvesszeje Banglades bajainak megszüntetésére. , Avar Karoly __________________________________________________ _ r unk éves termelésének mintegy 25—30 százalékát szállítjuk a Szovjetuniónak. A magyar kivitelben évek óta fontos helyet foglalnak el olyan termékek, mint a híradástechnikai berendezések, a számítógépek, az élelmiszeripari és vegyipari berendezések, az autóbuszok, a portál- és az úszódaruk és más gépipari termékek. Könnyűipari és gyógyszeripari termékeink szintén népszerűek a Szovjetunióban. Szovjetunió nagy meny- nyiségű élelmiszer-gazdasági árucikket is vásárol hazánktól. Évente 350—400 ezer tonna gyümölcsöt importál tőlünk és konzerviparunk termelésének mintegy 40 százalékát vásárolja meg. A magyar—szovjet gazdasági együttműködésben fontos szerepet játszik, hogy — mintegy 110 jelentős, hosz- szabb időre szóló egyezmény alapján — kiterjedt és bővülő a szakosítás és a kooperáció országaink között Három és fél évtizedes gazgazdasági együttműködésünk eredményeit olyan maradandó létesítmények szemléltetik, mint a Szövetség gázvezeték, az uszty-ilimszki cellulózkombinát, a 750 kilovoltos villamos távvezeték, a paksi atomerőmű, a fővárosi metró, a Budapest Sportcsarnok, a dunaújvárosi vasmű rekonstrukciója, új bányák kiépítése a Dunántúlon. A magyar—szovjet kapcsolatok dinamikusan fejlődő részét képezi országaink kulturális, tudományos együttműködése is. A Szovjetunióban nagy érdeklődéssel fogad, ják a magyar kultúra értékeit. Nagy a közönségsikere a magyar kultúra napjainak a Szovjetunióban és a szovjet kultúra napjainak Magyarországon. Büszkék lehetünk rá, hogy a szovjet emberek ismerik és becsülik Ady Endre, József Attila, Móricz Zsigmond, Kodály Zoltán, Bartók Béla és kultúránk más nagyjainak műveit. A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 35. évfordulóján örömmel állapíthatjuk meg, hogy kapcsolatainkat a barátság, a kölcsönös megértés és tisztelet jellemzi. Napjainkban a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió vállalatait, intézményeit, városait, megyéit és köztársaságait sokrétűen átszövik a barátság szálai. Fejlődnek országaink lakosságának közvetlen kapcsolatai is a bővülő turizmus eredményeként. A magyar— szovjet barátság a népek boldogulásáért, a szocializmus és a kommunizmus ügyének győzelméért, a békéért és a haladásért küzdő harcostársak barátsága.' amely egyaránt megfelel mindkét ország népei érdekeinek. AZ 1948. FEBRUÁR 18-ÁN aláírt szerződés húsz esztendőre szólt és kiállta az idők próbáját. 1967-ben új, korszerűbb szerződést írtunk alá és most ez képezi kapcsolataink, együttműködésünk alapokmányát. Mi eddig is azt vallottuk, hogy a magyar—szovjet barátság nagyra becsült közös értékünk. Most, a 35. évfordulón újból hangsúlyozzuk: nagyra becsüljük, hogy egy úton, együtt haladunk a Szovjetunióval, hogy egyre bővül politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünk, hogy erősödik népeink barátsága. Ez biztos támasz volt és marad szocialista építőmunkánk sikeres folytatása, hazánk felvirágoztatása számára.
