Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-16 / 39. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. február 16., szerda 3 Nem panaszképpen mondom, de néhol — ahol ed­dig megszoktuk — már kávéval sem kínálnak. Feke­tekávéval. Abban bízom, hogy a reprezentációs fekete elmaradása a fekete reprezentáció visszaszorítását Is jelképezi. A repi fekete és a fekete repi A bolhacsípéstől a „gyógyszermérgezésig” Éjjel a gyerekügye létén Elmúltak azok az idők, amikor mindenfajta fontos megbeszélés alapvető kellé­kei közé tartozott legalább egy konyak, gazdag szend- vicses tál, sokfajta üdítő, ha nem éppen néhány flaska bor. És elmúlt a jobbára vál­lalati vezetők körében honos osomagajándékozás divatja, divatjamúlttá vált a mon­dás, ami szerint „kis aján­dékokkal lehet nagy barát­ságokat erősíteni”. És elmúlt j sok minden más ... Az utcán, ha nyugati már­kájú kocsit látok, a legrit­kább esetben kezdődik a , rendszáma A-val vagy B-vel. A néhány esztendővel ez- ! előtt hozott, a maga idejé­ben nagy vihart kavart ren­delkezés a lehető legkisebb­re, a valóban elengedhetetle­nül szükséges állami repre­zentáció keretei közé csök- ’ kentette azoknak a számát, akik drága gépkocsit hasz­nálhatnak. Mi több: még a Lada nagysága is megsza­bott. Sok vállalati igazgatót ismerek, aki annak idején Mercedesszel járt, most pe­dig meg kell elégednie az 1300-as Zsigával. Neki ma­gának pedig 1500-asa van: annyit használja a sajátját, amennyit akarja, illetőleg amennyire pénze van, de az állami, vállalati kocsit csak olyat és úgy, ahogy az elen­gedhetetlenül szükséges. Még az is az ő dolga, hogy regge­lente miként megy a mun­kahelyére. Azelőtt járt a „háztól házig” — mintegy az egyébként nem magas veze­tői bérek kiegészítéseként is —, ma nem: egy bizonyos összeggel kiegészítették a fi­zetéseket, a többi azoknak a dolga, akiknek azelőtt a kocsihasználat járt, most pe­dig pénzt kapnak helyette. A többségük ezek után buszt, villamost, metrót használ: az államháztartás nemcsak sok millió, tízmillió forintot takarított meg, hanem dol­lármilliókat is. Aki nem felejt olyan köny- nyen, emlékezhet rá: annak idején az érintettek körében nem kis ellenállást, helyen­ként felháborodást keltett a rendelkezés. Mások meg kárörömmel vették hírül, hogy a „fejesek”-et ily mó­don megkurtították egy fej­jel. A kárörömről annyit: aki a magyar vezetők — legye­nek ezek egészen magas ál­lami tisztségben, vagy egy- egy kisebb tsz vagy gyár élén álljanak — jöve­delmét és „kiváltságait” irigyli, az nincs tisztában alapvető dolgokkal. Magyar- országon ugyanis nem a ve­zető állású dolgozó bére és különösen nem a jövedelme a legmagasabb. Sokan keve­sebbet keresnek, mintha ere­deti szakmájukban, hivatá­sukban maradtak volna. An­nál nagyobb azonban a fele­lősségük. És a döntő több­Szakmai továbbképzések a BKR-nél vl A Heves megyében is te­vékenykedő Bajai Kukorica_ termelési Rendszer Közös Vállalat partnergazaságaiban dolgozó szakembereknek az idén is téli továbbképző tan­folyamokat tartanak. A há­romhetes rendezvénysorozat­ra Budapesten, a Népstadion Szállóban kerül sor, amelyen agronómiái, növényvédelmi, agrokémiai és műszaki szak­emberek vesznek részt. A tanfolyamokon a párt. és ál­lami vezetők, tudományos életünk kiválóságai adnak tájékoztatót aktuális gazda­ságpolitikai, szövetkezetpo­litikai, kutatási, műszaki-fej­lesztési és pénzügyi felada. tokról ség ezek szerint az elvek szerint is végzi vállalt fel­adatát. A felesleges reprezentáció (hiszen vannak szükségesek is: egy legmagasabb szintű látogatáshoz a diplomáciai szokások szerint hozzátarto­zik egy ebéd vagy vacsora, de ez is jóval kevesebbe ke­rül, mint az ember a képer­nyő előtt ülve gondolná) fel­számolása egyben nagy csa­pást jelentett a még fellel­hető vezetői „kivagyiságra”. Már csak mutatóban, ha akad olyan pénzügyi vezető, fő­könyvelő — mert ki tagad­hatná, hogy még van? —, akit azért „tart” a tsz-elnök, az igazgató, mert kitűnően ért hozzá, miként lehet a fé­nyes vendéglátások, helyen­ként dorbézolások költségeit különböző más címeken el­számolni. Valaha legendák keringtek róla, hogy egy-egy dínom-dánom után döntöttek, „ki kap” — vagyis az ország melyik „kiskirályságában” építenek fel — fontos beru- zásokat. Ma az ilyesmiről szó sem esik: a döntéseket a valós tények higgadt, józan (márpedig ez aligha fér ösz- sze a sűrű italtöltögetéssel) mérlegelésével hozzák, s a vendég eleve gyanút fog, ha a vendéglátó túlságosan nagyvonalúnak bizonyul. Szintén kezd megdőlni az a téves hiedelem, hogy bár egymás között spórolhatunk, ha külföldi üzletfél érkezik, annak aztán meg kell mutat­nunk, mit tud a magyar konyha, milyen pom­pásak a boraink, sőt, hogy mennyire tüzesek a magyar fiatalasszonyok is. A komoly üzleti partner nem enni-in- ni, hanem komolyan tárgyal­ni akar. A vendéglátás ugyan hozzátartozik a nemzetközi kereskedelemhez, de nem a pénzszórás. Rengeteg pénz marad így meg. És ami legalább eny- nyire fontos: megszűnt egy kihívás, amely joggal bosz- szantotta, mérgesítette az em. bereket. Akik már a repre­zentáció drasztikus csökken­tése előtt is mindig hallot­tak a takarékosságról, de úgy vélhették, hogy az csak az „egyszerűbb emberekre” vo­natkozik, s mások a köz nevében, a köz javá­ra hivatkozva nyugod­tan költhetnek akár az addiginál is többet a köz pénzéből. Eljutottunk oda, hogy bár a kormány minden erőfeszítése ellenére sem szűnt meg a „fekete repre­zentáció”, egyre inkább fe­hér hollónak számítanak a rendelkezések áthágói. Nem szabad csodálkoznunk azon, hogy újabbah néhol már „nem telik” a megszokott fe­ketére sem. Ez nem annyira a nehéz idők újabb megnyil­vánulása, hanem inkább egy könnyelmű korszak befeje­zésének jelképe (P. I.) Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter az ipari miniszterrel és a KlOSZ-szal egyetértésben rendeletet adott ki, amely az építőipari kisipari tevékenységet szabá­lyozza. A rendelkezések ki­terjednek a mestervizsga és az ipari igazolvány alapján gyakorolható kőműves, ács­állványozó, felvonószerelő, gázvezeték- és készüléksze­relő, központifűtés- és cső­hálózatszerelő, épületvilla­mossági és -szerelő kisipari, valamint a szakmunkás-bi­zonyítvány és a kisipari mű­Eite 7 óra. A televízióban felhangzik A HÉT szignálja, a családfő az utolsó falatot már a fotelban ülve nyeli le. Az anya a gyerekeket villámgyor­san fürödni küldi, különben nem nézhetik a krimit. Vasárnap este van. Jó páran munkába Indulnak. Egerben, a gyermek- Ugyeleten Is most kezdődik az éjszakai műszak. A megyeszékhelyen e szolgáltatást alig három esztendeje vezették be. So­kan voltak ellenzői, ma pedig sokan olyanok, akik követelik, hogy a 20 ezer lakosú Csebokszáriban is legyen éjjelente orvos. Vajon mik a megyei kór­ház gyermekosztálya vezető főorvosának tapasztalatai? — kérdeztük dr. Kovács Zoltán kandidátustól. Jó lenne Gyöngyösön is Az egész országban kevés helyütt — legföljebb a leg­nagyobb városokban került sor eddig az éjszakai, hét végi gyermekügyelet létre­hozására. Az ellenérvek közt szerepel, hogy sokba kerül, hogy bonyolult a megszer­vezése, hogy túlterhelik vele a körzeti' orvosokat... akik­nek esetleg még a pénztár­cájuk is bánja az állami konkurrenciát. Nos, nekem viszont az a meggyőződésem, hogy ha egyszer sikerül az objektív feltételeket megteremteni, akkor mindenképp ez a jö­vő útja. Jól jár a szülő, aki nem kényszerül maszek­rendelésre, jól járnak a kór­házi orvosok, akiknek épp elég munkát ad a 180 bent fekvő gyerek, illetve az új­szülöttek, koraszülötek el­látása. S talán nem járnak oly rosszul a körzetben dol­gozók sem, hisz kéthetente egyszer elviselhető az ügye­let, ha cserében biztos a többi éjszakájuk. — A kontaktus azonban nem szakad meg a kórház­zal... — Persze hogy nem, sőt. Épp a mind magasabb színvonal ellátása érdekében költöztettük egy esztendeje a kórházi épületbe a szol­gálatot. Hogy ez mennyire szükségszerű volt, bizonyít­ja, hogy már a második nap sikerült egy pácienst életre kelteni, akinek — milyen fura véletlen —, az ügyele­tén állt meg a szíve... Ez a válasz arra is, miért nem érdemes Csebokszáriban éj­szakáztatnunk egy orvost. Egyszóval, megítélésem szerint nagyon bevált az egri kezdeményezés. Ezért kardoskodom amellett, hogy mielőbb bevezetésre kerül­jön Gyöngyösön is. — Lássuk, mi a helyzet a gyakorlatban? A rekord 180 ... A hófehér asztalon a kétéves Enikő ordít, s félelme nem alaptalan. Magas lázzal hozták be szülei, az injekció elkerülhe­ködési engedély alapján foly­tatható építőipari javító-kar­bantartó tevékenységre. Az új rendelet leglényege­sebb vonása, hogy bővíti a lakosság sajátház-építkezé- seihez nyújtható kisipari köz­reműködés lehetőségeit Ko­rábban a kőműves kisiparos egyemeletesnél, illetve két­ezer légköbméteresnél na­gyobb házat nem építhetett. Az új rendelet viszont lehe­tővé teszi, hogy négyszintes (földszint plusz háromeme­letes), négyezer légköbméte­tetlen. Körülötte dr. Kiss Kata­lin és Melczer Jánosné tevé­kenykedik. Mindkettejüknek ez már a második műszak. — Évente kilencszer kell hosszúznunk — világosít föl az asszisztens. — Ma reggel 7-kor kezdtünk. Viszonylag nem volt nehéz nap. Enikő csak a kilencvenhetedik. Am „szezonban” fölmehet a bejegyzettek száma akár kétszázra is. Ez a január azonban szokatlanul enyhe, így még az is előfordulhat, hogy éjszaka aludni lehet. Nagynak számít egyébként a forgalom, ha tizenketten jönnek, közepesnek, a há­rom-négy páciens, de néha ez is azt jelenti, oda a pi­henőidő. — Ez azért nem tűnik túl soknak. A laikus azt hinné, hogy egy akkora vá­rosban, ahol a Csebokszári­ban ötezer gyereket tarta­nak nyilván, szinte percen­ként cseng a telefon, ne­gyedóránként nyílik az ajtó. — Szerencsére szó sincs erről. De a megterhelés így is nagy, hisz egyrészt az ügyelethez forduló szülők jóval idegesebbek, türelmet­lenebbek az átlagosnál, másrészt kevesen tudják, hogy miután reggel 3/< 8-kor itt végzünk, 8-kor kezdjük a rendelést a körzetben, ahol ráadásul hétfőn a legtöbb a munka ... Nem panaszként mondom, hisz az egészség- ügyi dolgozók ezt vállalták. Ész nélküli vészriadó ötéves kislány az újabb pá­ciens. Fura „kiütések” vannak a bőrén, meglehetősen viszket­nek. A mama úgy kéri a gyógy­szert, hogy neki és a férjének is jusson belőle. Megkapja. A tanáccsal együtt, hogy jó len­ne mihamarabb földeríteni a „kiütést" okozó rovarokat. — Mennyire tipikus a ha­sonló eset? — Nem túl gyakori — vá­laszol dr. Kiss Katalin, a nagy tapasztalaté gyermek- gyógyász szakorvos —, de azért előfordul. Legtöbben teljesen indokoltan jönnek hozzánk. Ezen azt értem, valóban hirtelen tört a gye­rekre a betegség. A magas láz, a szünet nélküli köhö­gés, a fülfájás jellegzetesen éjszaka okoz több panaszt. Vannak azonban olyan szü­lők is, akik hét végéig ha­logatják az orvoshoz fordu­lást, mert így kényelmesebb számukra. Költöttek már föl 5 órakor azért, hogy ad­jam be a gyereknek azt az injekciót, amit a körzetben kellene megkapnia, mert a mama nem ér rá 8-tól 10-ig. — És még csak eztán jön­nek az indokolatlanok? — Itt is több csoport van. Az egyik az, amelyikbe az alaptalanul megijedők tar­toznak. (A magas láz pél­dául még nem lenne ok a riadalomra, ha emlékezné­nek az emberek a régi jó borogatásos csillapításra.) De van erre a típusra még jobb példa. Kétségbeesett férfihang hívott nemrégiben, rés házat létesítsen a koráb­bival azonos feltételek mel­lett, tehát a jogszabályban meghatározott felelős mű­szaki vezető irányításával. A kőműves kisiparos hatáskö_ rének szélesítése tehát lehe­tővé teszi, hogy ne csak egy- és kétszintes családi és iker­házak, hanem nagyobb tár­sasházak építésére is vállal, kozzék. Hasonlóképpen bő­vült az építőipari javító-kar­bantartó kőműves kisiparos tevékenységi köre azzal, hogy most már nemcsak bonthatja és javíthatja, hanem újon­hogy a gyerek bevette a, nagymama orvosságát, már zöldül, azonnal menjek. Ilyesmivel nem lehet tré­fálni, szóltam a mentőknek, s a kórházba is föltelefo­náltam ; készüljenek, élet­veszély van. Amikor kiértem a 130-cal száguldó gépko­csival Kanadába, a páciens fölöltözve fogadott szüleivel együtt. Kiderült, mindössze egy enyhe hatású tablettát vett be... Az odaérkező mentős orvossal aztán igye­keztünk megmagyarázni, mi­lyen következményei lehet­nek egy ilyen hívásnak. Mit szól a nagymama? — Mert közben nyilván befuthat valami igazán ko­' moly eset. — Igen, s ezért bosszant bennünket, ha ok nélkül riasztanak (ez a másik cso­port) ; ha bolhacsípést kell éjjel kezelni ha a papa ko­csijával beugrik kivinni bennünket, ahelyett, hogy hozná a csemetéjét, vagy az igazolásunkkal manipulálni akarnak. Néhány napja pél­dául egy kislányt köhögés­sel hoztak be, s azzal a tü­nettel, mindent kihány. Ha ez igaz, injekciót kellett volna adnom. Ám a papá­ban föltámadt a lelkiisme­ret, s nem engedte meg­szúrni a gyereket, mondván, mit szólna ahhoz a nagy­mama. Elég lesz valami tab­letta, s adjak róla írást hogy itt jártak, mert ma nem ment munkába ... — Vannak-e még árnyol­dalai az ügyeletnek? Egyál­talán megkülönböztethető-e könnyebb, vagy rázósabb időszak? — Kint a körzetben any- nyival egyszerűbb a feladat, hogy ott alaposan ismeri az ember a gyereket, a kór- előzményeket, gyógyszerér­zékenységét, s a szülőt, hogy reá mennyire számíthat. Ügyeletből könnyebben kór­házba kerül az ismeretlen beteg, semmilyen tévedést nem engedhetünk meg ugyanis magunknak. A szezonokat különben nehéz lenne elkülöníteni. Az ősz, a hideg, esős napokkal egyértelműen sok munkát ad. Idén például feltűnően nőtt a tüdőgyulladásosok száma. A locs-pocsos télben erőre kapnak a vírusok, a bacilusok. Alig különb a tavasz. De a nyár sem hoz egyértelmű pihenést. Olyan­kor a rengeteg üdülő, a kéz- zel-lábbal mutogató külföldi okoz nehéz pillanatokat. A hét egyes napjainak hullám­zását a frontbetörések szab­ják meg elsősorban. Ma úgy látszik, nem kell ezzel szá­molnunk ... CJabb pictena érkeslk, a fü­lét f&jlalja. Hajnalig még hár­man jelentkeznek, egy magas lázzal. Elérkezik a hét óra, a fél nyolc, ■ aztán a körzeti rendelőben az ügyeletesek szá­mára újra kezdődik a munka. Németi Zsuzsa nan meg is építheti a 40 négyzetméternél kisebb alap. területű beton-, kő- és tégla­épületeket. Ez az új lehető­ség elsősorban a háztájival rendelkező lakosok gazdasá. gi épületeinek létesítését könnyíti meg. Nagyobb lehe­tőséget nyitott a rendelet az építőipari javító-karbantartó ács-állványozó kisiparosok­nak is, akik most már vál. lalhatják a 60 négyzetméter­nél kisebb alapterületű fa­épületek építését. Az új rendelet január 1- től lépett hatályba. (MTI) Hasznos melléküzemág Műanyagüzem a szövetkezetnél Tiszanánai Petőfi Terme­lőszövetkezet a Pest megyei Műanyagipari Vállalat zsám- béki gyáregységének segítsé­gével mintegy három éve műanyagüzemet létesített. Különféle cipőkellékek ké­szülnek itt a Savaria és a Tisza cipőgyárak részére milliós nagyságrendben. Az idén már keresett műszaki csöveket, bútorgyártáshoz szükséges szegőzsinórol^t, munkavédelmi fej pán to leit, kordonláncokat is előállíta­nak. A kisüzem száz dol­gozója az elmúlt évben csaknem 1,5 millió forint nyereséget hozott a közös kasszájában. Blikhard Pál a talpbélés förccsöntését készíti elő Previák Ferenc a vákuumos fejőgéphez pvc-csövet gyárt Fónagy Istvánná és munka­társnői a cipősarkok elősor- jázását végzik Az Intercontinental Szálloda tízezer szörpkeverőt rendelt (Fotó: Szabó Sándor) 60 négyzetméternél kisebbet is Bővült az építőipari kisiparosok tevékenységi köre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom