Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-04 / 2. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1983. január 4., kedd Ritkán hallható beismerés Harriman a fegyverzet korlátozás ró •—( Külpolitikai kommentárunk Körút, tövisekkel MEGKEZDTE EGYHETES nyugat-európai kör­útját Abe Sintaro, japán külügyminiszter. A vendég Londonban, Párizsban, Brüsszelben, Bonnban és Rómában folytat megbeszéléseket és találkozik Gas­ton Thornnal, az európai közösségek bizottságának elnökével is. Az már most világos, hogy útja sehol sem lesz rózsákkal meghintve — és ha mégis, inkább a tövisek, mint a szirmok lesznek érezhetők. A látogatás legfőbb célja egy sajátos gazdasági­politikai villámhárítás kísérlete. Ismert tény, hogy a felkelő nap országára erős exportdinamizmus jel­lemző. Kevésbé ismert az érem másik oldala: az, hogy Tokió vám- és egyéb intézkedésekkel fékezi importját. így nem csoda, hogy 1981-ben, s tavaly is több mint tízmilliárd dolláros EGK-deficittel zárult Japán és a Közös Piac tagországainak kereskedelme — természetesen Nyugat-Európa rovására. Ez az egyenlőtlenség mind nagyobb viharokat kavar. Pá­rizs kénytelen volt korlátozni a japán képmagnó­bevitelt és hasonló intézkedések kerültek szóba Lon­donban és más EGK-tagállamokban is. Nakaszone novemberben hatalomra került kormánya érezte, hogy valamit tennie kell. Nem véletlen, hogy éppen Abe Sintaro útja előtt jelentették be: Tokió csök­kenti mintegy hetven mezőgazdasági és ipari termék vámját. A BEJELENTÉS természetesen azt célozta, hogy rokonszenvesebbé váljék Abe útipoggyásza. Már most világos, hogy ez a cél nem valósult meg. A japán külügyminiszter vendéglátói azonnal érzékel­tették, hogy szerintük „jó részt látszatintézkedések­ről” van szó, mert nem olyan termékek vámját csökkentették, amelyek az EGK-deficit szempontjá­ból komoly szerepet játszhatnának (ehhez megfigye­lők szerint elsősorban a marhahús és a citrusfélék vámcsökkentésére lenne szükség). Jelképnek tekint­hető, hogy az EGK központjában, Brüsszelben, nyil­vánvalóan Abe Sintarónak címezve, közölték: a tokiói intézkedések ellenére tudomásul veszik a hol- and Philips és a híres NSZK-cég, a Grundig japán- sllenes dömpingvádjait és azokat „megfelelő fóru­mokra” továbbítják. ÉRDEKES, HOGY UGYANAKKOR WASHING­TON JELEZTE: bár nem tartja kielégítőnek a to­kiói vámcsökkentéseket, „értékeli a jóindulatot” és ezért — eredeti tervével ellentétben — nem fordul panasszal a vámtarifákat ellenőrző csúcsszervhez, a GATT-hoz. A Reagan-kabinet alighanem ugyancsak az Európába utazó japán miniszternek szánta ezt a közlést. HARMAT ENDRE NSZK Carstens pénteken jelenti be a parlament feloszlatását Karl Carstens, az NSZK szövetségi elnöke pénteken este elhangzó televíziós be­szédében jelenti be a parla­ment feloszlatását és a Bundes tag-választások kiírá­sát. Az államfő szóvivője megerősítette, hogy a parla­ment feloszlatására vonat­kozó döntés benne foglalta­tik majd a beszédben. Horst Ehmke, az SPD par­lamenti frakciójának helyet­tes vezetője a választásokkal kapcsolatos rádióinterjújá­ban hétfőn a bonni kormány szemére vetette, hogy takti­kai megfontolások vezetik akkor, amikor a külpolitikai kérdéseket igyekszik kiszorí­tani a választási kampány témái közül. Horst Ehmke kijelentette, hogy a bonni kormánynak az új szovjet leszerelési ja­vaslatokra való reagálása nem egységes, és hangsú­lyozta: „az a véleményem, hogy a Jurij Andropov által előterjesztett új javaslat egész sor új elemet tartal­maz, amelyeket mérlegelni kell”. A jelenlegi szövetségi kormánynak — fűzte hozzá Horst Ehmke — nemzeti érdekből, de a nyugati szö­vetségi rendszer és az egész világ érdekében is, miként ezt Helmut Schmidt volt szövetségi kancellár is tette, „nyomást kell kifejtenie, hogy a genfi tárgyalások eredménnyel járjanak”. Kim Ir Szén az újraegyesítésről Korea mielőbbi, békés újraegyesítése mellett szállt síkra Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizott­ságának főtitkára az Asahi Evening News című, tokiói esti lap hétfői számában megjelent nyilatkozatában. Elutasította azokat az ame­rikai és szöuli állításokat, amelyek szerint a KNDK „a Dél lerohanására készül­ne”. Kim ír Szén hangoztatta: a Koreai-félsziget békéjét csakis az amerikai imperia­lizmus és a dél-koreai kato­nai rezsim manőverei veszé­lyeztetik. Megerősítette azt a korábbi javaslatát, hogy a KNDK és Dél-Korea között 1953-ban létrejött fegyver­szüneti egyezményt változ­tassák békeszerződéssé. Az interjúban’ a Koreai Munkapárt vezetője állást foglalt a Kína és a KNDK közötti kapcsolatok további mélyítése mellett. WASHINGTON Avarell Harriman, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövete, aki 1963-ban az atomcsend- egyezményről tárgyaló ame­rikai küldöttség vezetője volt, a The New York Times vasárnapi számában a Szov­jetunióval való fegyverzet­korlátozási megegyezés sür­gető szükségességére hívta fel a figyelmet. Az Egyesült Államokat az a veszély fenyegeti — írja Harriman —, hogy elsza­lasztja „az új szovjet vezetés nyújtotta alkalmat” a nukle­áris fegyverzet csökkentésé­ről szóló tárgyalások sikerre vitelére. Harriman szerint Jurij Andropov december 21-i kezdeményezése a középha­tótávolságú rakétákkal kap­csolatban „érdemes a továb­bi komoly megvitatásra” jól­Nagy késéssel, a három küldöttségvezető előzetes konzultációja után kezdődött meg hétfőn Bej rút melletti Khaldeban az izraeli—liba­noni—amerikai tárgyalá­sok harmadik fordulója. David Kitnche, az izraeli külügyminisztérium főigaz­gatója, Antoine Fattal liba­noni nagykövet és Morris Draper, amerikai megbízott újabb, az első értesülések szerint sikertelen kísérletet tett a napirend elfogadását késleltető nézeteltérések át­hidalására. 1983-ban lesz tíz éve an­nak, hogy Bécsben megkez­dődtek a közép-európai had­erő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások. Már 28 tárgya­lási forduló van mögöttünk, de pozitív eredmények még mindig nem születtek. Ho­gyan jöhetett létre az a zsákutca? — teszi fel a kér­dést a TASZSZ szovjet hír- ügynökség szemleírója. A múlthoz hasonlóan, a Nyugat álláspontja ma sem felel meg a kölcsönösség kö­vetelményeinek, a Nyugat továbbra is egyoldalú elő­nyök megszerzésére törek­szik, ami sérti a felek köl­csönös biztonságának elvét lehet „jelenlegi formájában elfogadhatatlan”. Harriman ellenérve az, hogyha Nagy-Britannia és Franciaország ellenzi saját rendszereinek az egyensúly­ba való beállítását, akkor az Egyesült Államok nem tár­gyalhat a nevükben, továb­bá, hogy a Szovjetunió nem tisztázta, hajlandó-e lesze­relni középhatótávolságú ra­kétái egy részét, vagy csak Európából akarja kitelepíte­ni őket. Mindazonáltal a ne­ves diplomata az amerikai kormányt figyelmezteti: „a merevség nem hoz, hanem megakadályoz mindennemű megállapodást”. A Szovjetunió — folytatja Harriman, — felajánlotta, hogy 1800-ra csökkenti ha­dászati célba jutattó eszközei­nek számát, ami a jelenlegi­nél 750-nel kevesebb szovjet Izrael beharangozott ru­galmassága csupán addig ter­jed, hogy hajlandó eltekin­teni a libanoniak számára kényes „normalizálás” szó használatától, de egyébként változatlanul azt vallja, hogy csupán „a jószomszédi kap­csolatok” kialakítása és a biztonsági követelések telje­sítése teheti lehetővé az iz­raeli megszálló csapatok ki­vonását. Libanon ezzel szem­ben kitart amellett, hogy csak az izraeli csapatok ki­vonása teremtheti meg a jó­szomszédi viszony feltételeit, és ragaszkodik hozzá, hogy és a Közép-Európában lét­rejött megközelítő egyensúly elvét. A Nyugat — teljesen alap­talanul — a napirenden sze­replő kérdések mindegyiké­ben a NATO-tagországokra nézve kedvező, úgynevezett aszimmetrikus kötelezettsé­geket igyekszik ráerőszakolni a szocialista országokra, s ugyanezt teszi a feltételezett megállapodásokat illetően is. A bécsi tárgyalásokon ak­kor lehet haladást elérni, ha a NATO-tagállamok képvi­selői végre kellő készséget mutatnak arra, hogy a reali­tások, az egyenlőség és a kölcsönösség alapján szüles­senek megállapodások. rakétát jelentene. Az Egye­sült Államok szeretne na­gyobb csökkentést elérni — írja, ám első lépésnek a szovjet javaslat megvalósítá­sa „értékes lenne”. Harriman figyelemre méltó, amerikai szakértők körében ritkán hallható beismerés­sel zárja fejtegetését a ha­dászati nukleáris fegyverek csökkentésének problé­májáról: a továbblépés a jelenlegi szovjet javaslatok szabta határokon feltételezi, hogy az Egyesült Államok szélesítse ki saját javaslatait „a hadászati célba juttató eszközök minden formájára”. Ez a célzás arra vonatkozik, hogy a nukleáris rakétahor­dozó tengeralattjárókat, va­lamint a cirkáló számyasra- kétákat az amerikai javasla­tok jelenleg teljesen kihagy­ják a számításokból. mindenekelőtt a csapatkivo­nás menetrendjét dolgozzák ki. Az egy héten belül har­madik találkozón Libanon azt is értésre adta, hogy a napirend elfogadása után gyors, folyamatos tárgyaláso­kat akar a Libanon terüle­tén tartózkodó külföldi erők kivonásáról. Az izraeli kormány szóvi­vője azt állította, hogy Tel Aviv a hivatalos tárgyaláso­kon kívül párhuzamos csa­tornákon is érintkezést tart fenn Bejruttal. Hans-Jochen Vogel, a Né­met Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltje január 5—7. között az Egyesült Államok­ba látogat — közölte hétfőn Bonnban az SPD szóvivője. Washingtoni útja során Vö­gelt fogadja Reagan elnök és George Shultz külügyminisz­ter. Az SPD kancellárjelölt- je találkozni kiván az ame­rikai kormány több más tag­Argentína továbbra is sür­geti a Falkland (Malvin)- szigetek feletti „teljes és tör­vényes” szuverenitásának helyreállítását — jelentette ki Juan Ramon Aguirre La- nan argentin külügyminisz­ter a szigetek brit fennható­sága alá kerülésének 150. év­fordulója alkalmából mon­dott beszédében. Az argentin diplomácia vezetője televíziós beszédében felszólította Nagy-Britanniát: tegyen eleget az ENSZ-köz- gyűlés határozatának, amely a szigetek hovatartozásáról folyó tárgyalások felújítását szorgalmazza. A külügymi­niszter rövid utalást téve a múlt év áprilisában kirob­bant háborúra kijelentette: bár a szigetek törvénytelen elfoglalásával Nagy-Britan­nia átmenetileg megszerezte a terület ellenőrzését, sohasem fog teljes és törvényes fenn­hatóságot gyakorolni a szige­tek felett, Argentína minden nemzetközi fórumon fellép ez ellen. jával, valamint a törvényho­zás vezető személyiségeivel is. Vogel azt tervezi, hogy ugyancsak január folyamán Moszkvába is ellátogat, ahol szeretne találkozni Jurij Andropovval, az SZKP KB főtitkárával. Szovjetunióbeli útjának időpontját még nem tűzték ki — mondotta az SPD szóvivője. A beszéddel egyidőben ar­gentin háborús veteránok csoportja „ fiúkat megöl­ték ! Vezetőik kiárusították őket!” jelszavakkal az elnö­ki palota elé vonult. A vete­ránok a palotának hátat for­dítva énekelték el a nemzeti himnuszt, tiltakozásul a há­ború idején érvényesült rossz politikai és katonai vezetés és az országban a katonai kormányzat előidézte hely­zet miatt. Margaret Thatcher brit miniszterelnök lemondott a Falkland-szigetekre az év­forduló alkalmából tervezett útjáról — jelentette a The Observer című londoni heti­lap. A miniszterelnöki hiva­tal később cáfolta, hogy a lá­togatás tervbe volt véve. A lap jelentés szerint Thatcher asszony az út veszélyessége és esetleges rossz diplomá­ciai hatása miatt állt el attól, hogy kiránduljon a brit ko­ronagyarmatra. Genscher a rakétákról Ha nem lenne megvaló­sítható a közép-hatótávolsá­gú nukleáris rakéták európai -telepítésének teljes betiltá­sa, — azáz a Reagan elnök által javasolt úgynevezett nulla változat —, akkor az NSZK a rakéták számának „szigorú korlátozása” mellett foglalna állást — jelentette ki Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter egy vasárnapi nyilatko­zatában. A nulla változat, mint is­meretes, olyan egyoldalú szovjet engedményre törek­vő és elutasított amerikai ja­vaslat, amelynek keretében a Szovjetunió leszerelné ösz- szes meglevő közepes ható- távolságú rakétáját európai területén, s ennek fejében a NATO lemondana az új ame­rikai rakéták és robotrepülő­gépek nyugat-európai telepí­téséről, de változatlanul megmaradnának az előretolt amerikai nukleáris rendsze­rek. Genscher azt állította, hogy a Reagan elnök által előterjesztett úgynevezett „nulla változat” továbbra is az ideális célt jelenti a Genfiben folyó szovjet—ame­rikai tárgyalásokon, mind­azonáltal — mutatott rá —, ha ez nem elérhető, akkor „minden lehetségesét meg kell tennünk a telepítendő rakéták számának minél ala­csonyabb szinten tartására”. Genscher emellett kijelentet­te: szükséges és „fontos, hogy felismerjük azokat a vitat­hatatlan és lényeges előre­lépéseket, amelyek a nuk­leáris leszerelés iránti szov­jet magatartásban tapasz­talhatóak, és — tette hozzá — felhasználjuk őket konst­ruktív tárgyalásokra”. Negyvenhét utas sérült meg (köztük hét súlyosan) a Fülöp-szigeteken történt vasúti sze­rencsétlenségben. A képen a Calauag közelében összeütközött két vonat roncsai (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Izraeli—libanoni tárgyalások a csapatkivonásról Bécsi tárgyalások Falkland-évforduló Vogel külföldi látogatásai

Next

/
Oldalképek
Tartalom