Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-28 / 23. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 23. szám ÁRA: 1983. január 28., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Doktori, délután... .. .avagy, hogy egy régi igazságot idézzünk: mindent a maga idejében. Más kérdés, hogy korunk minden előző világhoz képest bátran tekinthető rendkívülinek, hiszen az ismeretek kapui soha nem tapasztalható módon tárultak ki, az egyes tudo- , mányágak megannyi rész- tudománnyá önállósodtak, s váltak külön kutatási területté. Arról nem is beszélve, hogy az információáradat a legkülönbözőbb csatornákon át egyfolytában záporozik ránk. Akarva, nem akarva ezeknek midannyian részesei vagyunk, s jóllehet, polihisztorokká nem válunk, annyi kétségtelen, hogy ismereteink egyre gyarapodnak — akár szándékunk ellenére is. Arról nem beszélve — hiszen ilyen példa alig is akad —, hogy milyen balgaság, mi több; ostobaság lenne szemünket elzárni az új látványok, horizontok elől, avagy tenyerünket fülünkre szorítani, hogy az új hangok ne juthassanak el tudatunkig. Nem, ilyen ember aligha akad. Annál inkább olyanok, akik mindig, mindenkor készek eddig nem ismert tanok, tételek, világok befogadására. A tanulás, különösen pedig szakmai ismereteink állandó növelése egyféle kényszer. A jó pap holtig tanul igazsága manapság szinte kivétel nélkül mindenkire érvényes. Mindenekelőtt természetesen a fiatalokra, a diákokra, egyetemi, főiskolai hallgatókra, akiknek „főfoglalkozásuk” a tanulás, de az idősebb generáció sem kivétel. Számos esetben lehetünk tanúi annak, hogy emberek a harminc, a negyven, esetleg az ötven éven túl szereznek diplomát, készítenek és védenek meg doktori disszertációt, érnek el különböző tudományos fokozatokat. Tisztelet nekik, hiszen teszik ezt minden bizonnyal nehéz, felelősségteljes munka, másrészt családi kötelezettségek mellett... Sajnos és sajnálatos, hogy mellékzöngéi, torz hatásai is lehetnek az ilyen „délutáni” disszertációknak, hogy finoman fejezzük ki az alkonyához közeledő életutat, illetőleg annak kétséget kizáróan jelentős állomását. Valós veszély ugyanis, hogy X vagy N nem tudja elviselni saját sikerét, fejébe száll a dicsőség, s lesz a korábbi kellemes kollégából elviselhetetlen, bogaras, minden kákán csomót kereső nagyokos. Erre szoktuk mondani, hogy több a kár, mint a haszon. És sajnos, védekezni is nagyon nehéz ellene. B. Kun Tibor (Fotó: Perl Márton) Heves megye építőiparának helyzetéről folytattak tegnap délelőtt tanácskozást Egerben az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, illetve Heves megye párt- és tanácsi vezetői. Az értékelő, egyeztető megbeszélésen a minisztériumot Szilágyi Lajos miniszterhelyettes és Massányi Tibor, a fejlesztési főosztály helyettes vezetője, megyénket pedig Mar- kovics Ferenc, a megyei tanács elnöke, iSomodi Lajos, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Schmidt Rezső, a városi pártbizottság első titkára, Maróti Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese, Zámbori Ferenc, az ÉKV-, valamint Molnár Miklósné, a tervosztály vezetője képviselte. A tanácskozás résztvevői először az elmúlt tárgyaláson elhangzottakat tekintették át. Megállapították, hogy a megyében működő két nagy építőipari vállalat (a HTÉV és a HÁÉV) az elmúlt tervidőszakban kapacitáson felüli munkákat is vállalt. Ennek kapcsán Heves megye vezetői javasolták, hogy a VI. ötéves terv első két évében a budapesti feladatok megvalósításában a vállalatok mérsékeltebben vegyenek részt. Ez a tanácsi építőipari vállalatnál teljes mértékben megvalósult, a HÁÉV összkapacitásának pedig tíz százaléka hasznosul megyén kívül, örvendetes, hogy mindkét vállalat elindult a kibontakozás útján. Egyetértettek abban is a megbeszélés résztvevői, hogy a HÁÉV rentábilis gazdálkodásának megteremtésére további hatékony intézkedések szükségesek, és ezeknek egy része az elmúlt időszakban megvalósult. A három éve működő megyei Építőipari Gazdasági Társaság jelentős segítséget tud adni a feladatok ellátásához. A továbbiakban egyetér- tettek“abban, hogy az elmúlt év már mérhető gazdasági eredményeket hozott, a megyei tanács vb ÉKV osztályának koordinálásával elsősorban o két nagy magasépítő vállalat együttműködésében következett be alapvető változás: megállapodtak a párhuzamos betongyártó kapacitások felszámolásában, a személyszállítás területén pedig évi 1,5 millió forint megtakarítást értek el. Számos fontos kérdést érintettek ezt követően a minisztérium és a megyei pártós tanácsi vezetés képviselői, így szó volt többek között az építőipar vállalkozói magatartásának erősödéséről, a hatékonyabb működést elősegítő intézkedésekről, az 1983. január 1-től hatályba lépett lakásügyi jogszabályokból adódó tanácsi feladatokról, a megváltozott magánlakásépítési arányokról, valamint egyéb fontos aktuális kérdésekről. A beszámolóhoz a tanácskozás további során Zámbori Ferenc fűzött szóbeli kiegészítést. Először a Heves Szilágyi Lajos miniszter- helyettes Aktívaértekezletet tartottak tegnap a kora délutáni órákban a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál. Az aktívához jó apropót szolgáltatott Szilagyi Lajos építés és városfejlesztési miniszterhelyettes egri tartózkodása. öt, valamint megyénk építőipari vállalatainak, szövetkezeteinek, ingatlankezelő vállalatainak, költségvetési üzemeinek vezetőit, valamint a megyei párt- bizottság, a tanácsok képviselőit Ott László, a HTÉV igazgatója köszöntötte. Üdmegyei Állami Építőipari Vállalat helyzetét ecsetelte, nem hallgatva el, hogy a vállalat programja erősen feszített volt, a saját építés- szerelési termelése az elmúlt évihez viszonyítva tíz százalékos növekedést tételez fel. Emellett több fontos, a vállalattal korábban egyeztetett, lekötött munka még ki is maradt az ütemtervből. A fontosabbak: az egri Tiha- méri lakótelep építésének, a Rákóczi úti nyugati oldali lakóépületek építésének megkezdése, az orvos-nővérszálló építésének befejézése, a bélapátfalvi szociális otthon felújítási munkáinak megkezdése. Fenti gondokkal szemben örvendetes, hogy a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat minden bizonnyal túljutott legnehezebb időszakán, és bár végleges eredményekről még nem beszélhetünk, az már biztosnak látszik, hogy 1982. évi gazdálkodásának eredménye várhatóan mintegy 50 millió forint nyereség lesz. A szóbeli kiegészítő elhangzása után a miniszter- helyettes, illetve Heves megye vezetői mélyreható eszmecserét folytattak az építőipar gondjairól, lehetőségeiről és feladatairól. Egyetértettek abban, hogy ahol kell és lehetséges, további támogatást adnak a nehézségek leküzdésére, de egyben elvárják azt is, hogy a vállalatok vezetői szintén tegyenek meg mindent — a mégoly nehéz körülmények közepette is — a jobb eredmények eléréséért. vözlő szavait követően a miniszterhelyettes röviden számot adott építőiparunk múlt évi eredményeiről, hangoztatva, hogy 1982-es tervét az iparág lényegében teljesítette, kisebb, nem túlzott mérvű lemaradás csupán a lakásépítkezés területén volt tapasztalható. A továbbiakban az ^ktíva résztvevői számos fontos szakmai kérdést tettek fel a miniszterhelyettesnek, aki valamennyire pontos, reális választ adott. Építőipari aktívaértekezlet a HTÉV-nél Tovább fejlődött a szövetkezetek vállalati gazdálkodása és vállalkozó szerepe Szabó István TOT-elnök tájékoztatója 1982 kiemelkedő eredményeket hozott a magyar mezőgazdaság és azon belül a termelőszövetkezeti mozgalom életében. A közös gazdaságok 1975 után tavaly érték el a legnagyobb kukoricatermést. Jó hozamokat takarítottak be. Cukorrépából, takarmánynövényekből és szőlőből is. Mindezek agrártörténetünk legjobb fejezetei közé kerülnek be. Erről beszélt csütörtökön délelőtt Budapesten, a Magyar Sajtó Házában tartott tájékoztatóján Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. Rámutatott, hogy 1982-ben a szövetkezetek nagyban hozzájárultak a kiegyensúlyozott hazai élelmiszer-eliátáshoz. Ezzel a társadalom rokon- szenvét, elismerését váltották ki. A nagyüzemek ösz- szességében 8—9 százalékkal termeltek többet, főleg a növénytermelési és az állat- tenyésztési ágazatban, valamint 22 százalékkal növelték melléktevékenységüket, mint 1981-ben. Ezzel jelentősen bővült a gazdaságok tevékenységi köre. szélesítették a termeléshez szükséges műszaki-technikai hátteret is. Mindezek eredményeként amit az 1982-es szabályozó- rendszer a mezőgazdasági üzemektől elvont, azt sikerült kigazdálkodniuk! Erről adnak most számot a zárszámadások. A szövetkezetek tavaly segítették az export fokozását, az élelmiszerkivitel növelését. Így, hozzájárultak a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Ez elis- merésreméltó munka volt a vezetőktől és tagoktól egyaránt. Szabó István hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács határozata nyomán 1982-ben jelentős erőfeszítéseket tettek a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek segítésére. Ennek nyomán 44 százalékkal növelték ezeknek a közös gazdaságoknak az állami ártámogatások körét, és 22 százalékkal több beruházási támogatást is kaptak. Ezzel sikerült megállítani azt a korábbi kedvezőtlen tendenciát, hogy tovább nőjön a jó adottságok és a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó üzemek különbsége. A TOT elnöke aláhúzta, hogy 1982-ben tovább erősödött a szövetkezetek vállalati gazdálkodása és az ott dolgozó emberek vállalkozó szerepe, amely a sikerek alapja volt! 1983-ban változtak a közgazdasági szabályozók. Ezzel azonosulnak a szövetkezetek. A tél eddig kedvezett a mezőgazdaságnak. Az enyhe időjárás bizonyosan a költségeket is mérsékli. Fontos, hogy ebben az évben a közösgazdaságok tovább folytassák a műszaki fejlesztést, amely a további előrelépés kulcsa lehet. A fejlesztéshez elengedhetetlen a javuló műtrágyaellátás is, melyhez a kereskedelemnek hozzá kell járulnia. Az idei tervfeladatok teljesíthetők, ehhez megvannak a feltételek és a jó szándék a szövetkezetekben. Ezt segítheti elő a háztáji gazdaságok további erősítése és kiteljesedése is. A Népújság munkatársának kérdésére Szabó István elmondta, hogy a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa és a Területi Szövetségek érdekképviseleti munkájában még inkább a gazdasági segítőtevékenység áll a középpontban. A demokrácia elmélyítésére az 1981. decemberében tartott IV. kongresszus óta még több szövetkezeti tagot vonnak be a TOT, illetve a területi szövetségek bizottságaiba. A szövetkezetek további előrelépésének fontos feltétele az üzem- és munkaszervezés korszerűsített módszereinek kiterjesztése, továbbá a megfelelő érdekeltségi rendszer kialakítása. Mentusz Károly A békéért küzdők örök mementója Antifasiszta nagygyűlés a fővárosban Antifasiszta nagygyűlést rendezett csütörtökön a Pa- taky István Művelődési Központban a Hazafias Népfront, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és az Országos Béketanács. A XX. századi történelem egy olyan dátumára emlékeztek a nagyszabású békedemonstráció résztvevői, amely — az embertelenség, a kegyetlenség legsötétebb korszakát idézve —, egyszersmind a békéért, a haladásért küzdő népek örök mementójává vált: 50 éve került hatalomra Németországban Hitler, s vele a fasizmus. Elsőként Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott beszédet, majd Padányi Mihály, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke, az 1944-es budapesti fegyveres antifasiszta harcban részt vett Marót-csoport egykori vezetője szólalt fel. Dr. D. Káldy Zoltán, az evangélikus egyház országos elnök-püspöke arról szólt, hogy el kell utasítani eszmét, filozófiát és gyakorlatot, amely az emberfajok közötti egyenlőtlenséget, fölé-, illetve alárendeltséget hirdet. A nagygyűlés második részében először Gobbi Hilda, Kossuth-díjas színművész idézett olyan levelekből, amelyeknek szerzői a fasizmus áldozatai lettek. Horváth János, a Magyar Televízió osztályvezetője a tíz évvel ezelőtti chilei tragédia napjait idézte föl. Konkrét üzleti kérdések is a napirenden Befejeződtek a magyar—svéd gazdasági megbeszélések Lars-Olof Hjalmar, a magyar—svéd kereskedelemfejlesztő bizottság társelnökének vezetésével január 25. és 27. között svéd nagy ipar2 vállalatok vezetőinek küldöttsége tartózkodott hazánkban. A delegáció a Magyar Kereskedelmi Kamarában ke- rekasztal-megbeszélésen vett részt, ahol Beck Tamás, a kamara elnöke a magyar gazdaság helyzetéről, kereskedelemfejlesztési elképzelésekről tájékoztatta a svéd üzletembereket A küldöttség tagjai a magyar partnervállalatok képviselőivel konkrét üzleti kérdésekről is tárgyaltak. (MTI) A téma: megyénk építőipara Az ÉVM és Heves megye vezetőinek tanácskozásáról
