Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-28 / 23. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. január 28., péntek Genf ben a Szovjetunió képviseletének épületében megnyílt az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalássorozat újabb fordulója. A képen Julij Kvicinszkij (jobbra) és Paul Nietze, a két delegáció vezetője üdvözli egymást. (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) Mitterrand Marokkóban :MOSZKVA A Szovjetunió hajlandó tárgyalásokat kezdeni a | NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között húzódó, harctéri nukleáris fegyverektől mentes övezet létrehozásáról — állapítja meg a Szovjetuniónak a svéd kormányhoz intézett üzenete. WASHINGTON Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szerdán hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. Látogatásának célja a libanoni helyzet és más közel-keleti problémák megvitatása az amerikai vezetőkkel. PHNOM PENH Thaiföldi részről az utóbbi időben többször is megsértették Kambodzsa területi integritását — jelentették kambodzsai források. Egyidejűleg azt is közölték, hogy kambodzsai határőrök ártalmatlanná tették a törvényes kormány ellen lázadó pol potista erők Thaiföldről beszivárgott több fegyveresét. WASHINGTON A genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon Bonn a Reagan amerikai elnök által javasolt „nullamegoldást” támogatja — nyilatkozta szerdán, Washingtonból történő hazautazása előtt Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. Ugyanakkor nyomatékosan hozzátette: minden más tárgyalási lehetőséget is ki kellene használni. PÁRIZS Csütörtökre virradóra a délnyugat-franciaországi Cambo-les-Bains klinikáján 83 éves korában elhunyt Georges Bidault, a francia ellenállás nemzeti tanácsának egykori vezetője, aki a háború után több ízben Franciaország miniszterelnöke volt. Mitterrand francia köztársasági elnök csütörtökön marokkói látogatásra indult. Ebben a hónapban már ez a második afrikai utazása. A francia—marokkói viszonyt a francia baloldal győzelme után egy ideig bizonyos hűvösség jellemezte. A marokkói kormány rossz néven vette, hogy a Polisario Front irodát nyitott Párizsban, s a francia szocialista párt a Polisario ügye mellett foglalt állást. Mitterrand elnök és Hasz- szán király tárgyalásainak középpontjában a kétoldalú kapcsolatokon kívül elsősorban a szaharai kérdés áll majd. A francia kormány Japánban valóságos politikai földindulást váltott ki a maratoni Lockheed-perben a volt miniszterelnök, Tanaka Kakuei számára javasolt ítélet. A vád képviselői a vallomások, s egyéb terhelő bizonyítékok alapján öt évi börtönbüntetést tartottak helyénvalónak, s a bíróságot arra szólították fel, hogy köamellett foglalt hivatalosan állást, hogy az Afrikai Egységszervezet ajánlásának megfelelően tartsanak nemzetközi ellenőrzés mellett népszavazást, s az döntsön a szaharai nép önrendelkezési jogáról. Hasszán marokkói király francia újságírók előtt kijelentette, hogy másként értelmezi a szaharai kérdésről rendezendő népszavazást, mint a francia kormány. A francia álláspont szerint e népszavazás a szaharai nép önrendelkezési jogának elismerését jelenti, a marokkói uralkodó szerint viszont csak „konzultatív” jellegű lenne. telezze Tanakát az 500 millió jenes (mintegy 2 millió dollár) megvesztegetési pénz visszafizetésére. Az egykori kormányfőt 1976 óta azzal vádolják, hogy a Lockheed amerikai repülő- gépgyártól miniszterelnöksége alatt 2 millió dollárt kapott a gyár japáni eladásainak előmozdítása fejében. Űj javaslat Bécsi tárgyalások Bécsben másfél hónapos szünet után csütörtökön megkezdődött a közép-európai haderő- és fegyverzet- csökkentési tárgyalások újabb fordulója. Az első tanácskozás után tartott sajtó- értekezleten közölték, hogy a teljes ülésen Stanislaw Przygodski, a lengyel küldöttség vezetője szólalt fel. A szocialista országok következetesen törekszenek arra, hogy haladást érjenek el a bécsi tárgyalásokon — mondotta Przygodski. Ez a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének legutóbbi tanácskozásán ismét bebizonyosodott. Az ott elfogadott politikai nyilatkozatban széles körű és realista szellemű programot fogalmaztak meg, amely a béke megőrzésére és megszilárdítására, a fegyverkezési hajsza megfékezésére irányul. A Varsói Szerződés tagállamai nyilatkozatukban azzal a javaslattal fordulnak a NATO tagállamaihoz, hogy kössenek megállapodást az erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról. Lockheed-visszhang —( Külpolitikai kommentárunk )— Újra Genfben MEGINT GENFRE FIGYEL A VILÁG, telve ag-' godalommal és reménységgel. Az európai középhatótávolságú nukleáris fegyverzetről hosszú téli szünet után tegnap újrakezdődött szovjet—amerikai tárgyalássorozat kapcsán megvan az okunk mindkét érzésre. Az óvatos optimizmus inkább az emberek gondolkodásában meglevő egyfajta ösztönös bizakodásból, a szébb jövőbe vetett hitükből fakad, míg az aggodalomra a megbeszélések eddigi menete, s a washingtoni állásfoglalások szolgáltatnak alapot. Maradjunk a tényéknél, hiszen a kommentátor, ha komolyan veszi hivatását, csakis rájuk támaszkodhat, nem az érzésekre. Nem egészen egy év áll még rendelkezésre ahhoz, hogy megegyezés szülessék a svájci városban, s a NATO ne hajtsa végre a csaknem 600 közép-hatótávolságú amerikai rakéta nyugat-európai telepítéséről hozott 1979-es határozatát. A FEHÉR HÁZ STRATÉGIÁJA — mint ezt az unió helyzetéről szóló keddi elnöki üzenet tartalma is tanúsította —, alapjaiban nem változott. Ennek lényege, hogy az USA katonai fölényre tör a Szovjetunióval szemben. A rekordnagyságú katonai költség- vetés, az új hadászati fegyverrendszerek gyorsított ütemű kifejlesztése ezt a célt szolgálja. Hajlandó volna persze Washington fegyverzetcsökkentési megállapodásokra, de csakis akkor, ha azok révén eléri a Szovjetunió meggyöngítését, egyoldalú leszerelését. Moszkva ezt természetesen elutasítja, hiszen bármilyen megegyezés csak akkor erősítené a békét, ha alacsonyabb szinten teremtené meg a katonai erők jelenlegi egyensúlyát, nem pedig fölborítaná azt. Ezért minősíti elfogadhatatlannak a Reagan-féle nullaváltozatot, amely a meglevő szovjet rakéták leszerelése fejében csak egy amerikai aláírást jelentene. November vége óta, amikor utoljára tárgyaltak Genfben, a Szovjetunió a rugalmasság és a kompromisszumkeresés jegyében új javaslatot tett. Andropov főtitkár indítványa — mint ismeretes —, több száz szovjet rakéta Európából való kivonását, illetve leszerelését helyezi kilátásba, úgy, hogy a megmaradó mennyiség azonos legyen a brit és francia atomeszközök számával. A javaslat logikus, s olyannyira figyelembe beszi a katonapolitikai realitásokat, hogy számos nyugati politikus és sajtóorgánum jó tárgyalási alapnak minősítette. MONDHATNÁNK, hogy a többi a svájci városban tevékenykedő diplomatákon és szakértőkön- múlik. Mondhatnánk, de ez így csak féligazság lenne. Sok minden függ a tárgyalásokon részt nem vevő, de a végkifejletükben rendkívül érdekelt nyugat-európai kormányoktól, s az egyre erősödő békemozgalmaktól is. Vajon sikerül-e Amerikát nagyobb rugalmasságra bírniuk? K. G. Lengyelországi változások (IV/4.) Túl a mélyponton A sok súlyos gazdasági probléma közül, amelyet a giereki korszak hagyott maga után, első helyen az adósságokat kell említeni. A lengyel nemzeti bank adatai szerint az ország adóssága 1980 végén 24,7 milliárd dollár vol. 1981-ben ez tovább növekedett 800 miliő dollárral, s csak 1982-ben állt meg ez a folyamat. A lengyel népgazdaság minden jel szerint a szükségállapot egy esztendeje alatt túljutott a mélyponton. Jozef Zajchowski közgazdász, a miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének vezetője szerint sikerült megállítani az országban az ipari termelés visszaesését. A színvonal most az 1979. évinél 13 százalékkal alacsonyabb. Noha diadalra nincsen ok, az igen biztató, hogy a termelés szeptember óta hónapról-hónapra növekedett. A mezőgazdaságban is vannak kedvező jelek. Többek között: a gabona- termelés másfél millió tonnával meghaladta az 1981. évit, jó a cukorrépa termés is. Igaz — teszi hozzá Zaj- chowski — a tervezett 5 millió tonnás gabonafelvásárlásnak év végéig csak a fele teljesült, de a termés megvan, s remélhetőleg a gazdák vagy gabona, vagy az állatokkal megetetve, hús formájában a piacra hozzák. Az ipari termelés gyorsabb növekedését általában nyers- ,._anyag- és import részegységhiány akadályozza. A megelőző években, a mai lengyel vezetés által egyértelműen hibásnak minősített fejlesztési politika következtében az ipar erőteljesen kötődött a nyugati nyersanyagokhoz és részegységekhez. A nyugati intézkedések, valamint a kényszerű importkorlátozások következtében ezek az iparágak, nagyüzemek most csak erősen korlátozott kapacitással működhetnek. Különösen 1982 első felében volt nehéz az import finanszírozása. A nyugati szállítók ugyanis csak előre történő készpénzfizetés mellett voltak hajlandók eladni. Előbb tehát meg kellett fizetni a korábban beérkezett szállítmányokat, majd előre kifizetni a megrendelt mennyiséget. Az első félévben kiállták ezt a kétszeres terhelést, a legnehezebb időszakot átvészelték. A továbbiakban a nyugati export-import mérleg helyreállítása és szükséges szinten tartása mellett nagy reményeket fűznek a lengyel közgazdászok a szocialista országokkal való együttműködéshez. Igen elismerően szóltak erről, mindenekelőtt a Szovjetunió gazdasági segítségéről, amit a meglévő kapacitások kihasználásához, egyes beruházások befejezéséhez, a nyersanyaghiány csillapításához nyújtottak. Zénón Körnender miniszterelnök-helyettes, aki a lakossági ellátás ügyeit tartja kézben a fogyasztói piac alakulásáról elmondta: „A rendelkezésekre álló árualapokat messze meghaladó béremelések, a Szolidaritás újabb és újabb követeléseinek teljesítése teljesen felborította a belső piac egyensúlyát. Drasztikus szükségintézkedéseket kellett hozni. Ezek következtében kétszeresére emelkedett a fogyasztói árszínvonal, s 1982-ben, a részleges kompenzációkat beszámítva, végül 25 százalékkal csökkent az egy lakosra jutó reáljövedelem. A közeljövő sem ígér gyors javulást. 1983-ban, a tervek szerint mintegy 10—15 százalékkal nőnek a fogyasztói árak, ezt a bérek általában ellensúlyozzák, de csak ott, ahol a vállalatok növekvő jövedelmezősége erre lehetőséget ad.” A szükségállapot bevezetése idején még az élelmiszerjegyekre sem volt fedezet. Most van — jegyre — hús, zsiradék, liszt, kása, cukor, csokoládé, mosópor, szappan, cigaretta, alkohol. Ezeket sorban állás nélkül lehet megvásárolni. Van elegendő tej, kenyér, zöldség, alma — sorban állás és jegy nélkül. Sok mindenből, főként cipőből, ruhaneműből, háztartási gépekből rossz az ellátás, de a mélypontot ebben a tekintetben is elhagyták. Ismét J. Zajehowskit idézem: „A gazdasági stabilizáció feltételei megvannak. Ismerjük és megfogalmaztuk a legfontosabb irányokat: első helyen áll a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fellendítése. Néhány év alatt biztosítani kívánjuk az ország élelmiszerönellátását. Második helyen áll a nyomasztó gondot jelentő és nagy befektetéseket igénylő feladat: a lakás- probléma enyhítése. Ugyancsak előtérben áll az ipar szerkezeti és technológiai struktúrájának javítása. Ezek a feladatok határozzák meg a következő néhány évben a tennivalókat. Amilyen mértékben a feladatok megoldásában előrehaladunk, úgy érhető el a termelésben és az életszínvonalban a válság kirobbanását megelőző szint, majd kezdődhet ezen az alapon a további növekedés.” Sok minden történt tehát Lengyelországban a szükség- állapot egy esztendeje alatt. Ahogyan Jan Glowczyk, a LEMP Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára összefoglalja számunkra: „Az ellenforradalmi erőkkel az éles és nyílt összecsapások időszakát magunk mögött hagytuk, de a munka neheze most következik. A tömegek bizalmának visszaszerzése időt, fáradságot nem kímélő meggyőző munkát igényel. Eddig szükségképpen az államhatalom, az adminisztratív intézkedések, az erő állt előtérben. Most a politikai meggyőző munka, a párt kerül az első vonalba. Az eredmények alapvető feltétele — mondja J. Glowczyk — a párt elvi, politikai egysége, a pártszervezetek ütőképességének helyreállítása, a kommunisták aktivitásának növelése. A pártot sikerült megőrizni, de soraink meggyengültek, nem is elsősorban a taglétszám csökkenése miatt, hanem egyrészt a párton belüli jobb- és ,.bal”-oldali erők, nézetek jelentkezése, másrészt az alapszervezetek passzivitása miatt. A IX. kongresszus 1981 júliusában világos politikai, ideológiai helyzetet teremtett. Többségükben új tagokból álló központi bizottságot választott, s határozatai alapján megvolt a lehetőség, hogy a párt visszanyerje erejét. Az ellenség nyílt fellépésével ezt egy időre megakadályozta. A szükségállapot időszaka kellő lehetőséget teremtett a párt sorainak a rendezéséhez is.” Beszélgetéseink során tapasztaltuk, hogy a párt erősödéséért, vezető szerepének megszilárdításáért folyó harc eredményes. Dinamikus, aktív, nagyrészt új, fiatal erőket találtunk a pártaktivisták között. Gyötrelmes módon végezték el a múlt felülvizsgálatát. Jól látják, milyen okok vezettek a válsághoz, s minden igyekezetük arra irányul, hogy ezek ne ismétlődhessenek meg. Befejezésül Mieczyslaw F. Rakowski szavait idézem: „Bizonyos, hogy az alapelvek tiszteletben tartása mellett át kell alakítanunk a néphatalom szocialista struktúráját. És az is bizonyos, hogy 1980 augusztusával a szocializmus fejlődésének egy szakasza végképp lezárult. Visszatérés nem lehetséges. A szükségállapot idején megtettük az egész nemzetet megrázkódtató válságból kivezető út első lépését. Stabilizáltuk a néphatalmat. De a munka nagyobbik és nehezebb része még előttünk áll.” T. Varga József — Vége — PFSZ vbülés Szerdán Adenban folytatódott a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet végrehajtó bizottságának tanácskozása. Az ülés napirendjén a következő fő témák szerepelnek: a szervezet és Szíria kapcsolatai; egy esetleges palesztin—jordán konföderáció kérdése; a Jordán- folyó nyugati partján és a Gázai-övezetben létrehozandó palesztin állam létrehozásának ügye. A szerdai vitában szó volt még a palesztin csoportok közötti egység erősítéséről, továbbá a Palesztinái nemzeti tanács (parlament) február 14-re tervezett ülése előtti legsürgősebb teendőkről. Értesítjük T. Fogyasztóinkat, hogy Egerben az alábbi helyeken és időpontban szerelési munkák miatt Áramszünet lesz 1983. január 29-én, 7.00-től 16.00-ig; Bartók B. tér 8— 14. sz. között, Vörösmarty út 8. sz. és 8/A, Neumayer út 2—10. sz. és 1—3. sz. között. Napközben szakaszos áramszünet lesz; Vörösmarty út 12—24. sz. között, 29—45. sz. között, Re- menyik Ede tér és Kolacs- kovszky u. ÉMÁSZ Vállalat Egri Kirendeltsége
