Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. január 3., hétfő 3. Jó napot, *83! Cipőfelsőrész-készítők, a Duna Cipőgyár kerekharaszti üzemében (Fotó: Szabó Sándor) Cseh István és Fórián Sándor a délutáni műszakra készíti elő a KAPP bordaköszörűgépet (Fotó: Szántó György) Jó napot, jó napokat! Ismét mögöttünk maradt egy év, elbúcsúztunk 1982-től, s „beléptünk” 1983-ba. A múlt éves munka pontos mérlege még nem készült el, de azt máris biztosra vehetjük: terveink többsége megvalósult. Pedig a körülmények a korábbinál is nehezebbek voltak és a követelmények is szigorúbbak lettek. Az ünnepek után tegnap ismét megindult a munka az üzemekben, az intézményekben. Mint alábbi összeállításunkból is kiderül: nem kevesebb szándékkal, akarással, mint eddig. Reméljük az újabb sikerek nem maradnak el. így ennek reményében nem elbizakodottan, de bizalommal köszönthetjük az új esztendőt: Jó napot, 1983! A Csepel Autógyár egri kollektívájának joggal kiálthatják a „Szép volt fi- úk”-at. Mert mint Demeter Pál igazgatótól megtudtuk: az 1982-es eredményeikkel rekordot állítottak fel, a gyár soha ilyen eredményességgel nem dolgozott még. — Hogyan indult az első munkanap? — kérdeztük az igazgatót. — Munkával — kaptuk a gyors és rövid választ. Tulajdonképpen ott folytattuk, ahol a múlt évben abbahagytuk. Az igazi termelést a délutános műszak kezdi. Egyébként a két ünnep között új gépeket helyeztünk üzembe, ezeken most folynak a próbaüzemelések. — A szerszámüzemben szokatlan csend van... — Igen, mert a kollektíva úgy döntött, hogy vasárnap szabadságra mennek és csak hétfőn áll össze újra a csapat. — Mit ígér 1983 az egri gyárnak? — Tudjuk, hogy nem lesz könnyű, de mégis optimisták vagyunk. Munka lesz bőven, kapacitásunk maximálisan lekötött. Szóval lehet majd ismét bizonyítani. Egyébként ma munkásgyűlésen beszéljük meg idei közös dolgainkat. Nagyrétjén az első munkanapon rövid szakmai értekezlettel köszöntötték az új évet. Nagy András, a termelőszövetkezet elnökhelyettese értékelte röviden a múlt évet és ismertette az idei főbb feladatokat. Szavaiból többek között megtudtuk: befejeződött a múlt évi leltár és az előzetes felmérések szerint, jó évet zárt szövetkezetünk — mondta tájékoztatásként. — Ma ütemtervet hagyunk jóvá a zárszámadási előkészületekre, hogy mikorra készítsék el a mérleget, mikor vitassuk meg a teendőket a munkahelyi közösségekkel, a küldöttgyűléssel, valamint a zárszámadó közgyűléssel. Természetesen február 10-ig végleges formában összeállítjuk szövetkeztünk idei termelési tervét is. Újdonság, hogy 1983-ban áttérünk az ötnapos munkahétre. A nehezebb közgazdasági feltételek ellenére tovább fejlesztjük a szőlőtermelést. Tavasszal 28 hektár közös és 35 hektár nagyüzemi művelésű háztáji ültetvényt telepítünk. Február közepéig az AGROBER átadja az idén létesítendő új szőlőfeldolgozónk kiviteli tervét. A 25 millió forintos beruházást a saját építőbrigádunk márciusban kezdi meg és szüretre üzembe helyezzük. Ott évente kétszáz vagon szőlőt dolgozunk majd fel magyar gyártmányú présekkel és szikkasztókkal. Több cipő Hatvanból Sikerrel teljesítette az elmúlt évi tervét a Duna Cipőgyár hatvani gyáregysége, ahol az idei első munkanapon a szokott sürgés-forgás fogadott bennünket, öt szalagon, csaknem kétszáz nő és férfi végezte a különböző piacokra szánt női szandálok, leányka félcipő gyártását. Ahogy Kozák Géza igazgató elmondta, jelenleg csak előre jelzett tervük van az 1983-as esztendőre, ami közel egymillió páros nagyságrendnek felel meg. Ez több az előző évinél. Azt is megtudtuk látogatásunk alkalmával, az idén munkaigényesebb felsőrészek készülnek a gyárban, és ez szükségessé tesz bizonyos mérvű munkaerő-utánpótlást. Erre olyan formában kerül sor, hogy a Lenin Termelőszövetkezet belső átszervezés révén hatvan-nyolcvan asz- szony és leány számára teszi lehetővé a bérmunka vállalását. E célból Heréden alakítanak ki megfelelő műhelyeket. A kis „fióküzem” biztonságossá teszi a hatvani gyár munkáját, a készárutermelést, amely hazai piac ellátásán túl nagyrészt szovjet igényeket elégít ki 1983-ban. Ötnapos munkahét a Hevesi Állami Gazdaságban Az esztendő első munkanapján egyebek mellett az ötnapos munkahétre való áttérés feltételeiről esett szó a Hevesi Állami Gazdaságban. Nagy István termelési igazgatóhelyettes erről "beszélt: — Január 1-től gazdaságunk egész területén bevezetjük, amely nagy társadalmi vívmány a mezőgazdaságban is. Karácsony és újév között, valamennyi termelésirányító részvételével értekezletet tartottunk, ahol értékeltük az óesztendő eredményeit és vázoltuk az idei elképzeléseket. Most a téli hetekben legtöbb munkát az állatállomány folyamatos ellátása adja. Egyéb területeken kisebb létszámmal dolgozunk most. A fő tevékenységünk az ültetvények ápolására és a gyümölcsösünk metszésére irányul. Már most készülünk a tavaszra, felújítjuk a gépeket, s beszerezzük a szükséges műtrágyákat, növényvédő», szereket és vetőmagvakat, hogy az indításnál ne legyen fennakadás. Több szén Visontáról A Mátraalji Szénbányák Vállalat Thorez Bányaüzemében vasárnap reggel hat órakor, zavartalanul megindultak az elektromos vezérlésű gépóriások, megkezdődött az egész éven át folyamatosan tartó széntermelés. A bányagépek az új év alkalmából 24 órás munkaszünetet tartottak, de ez idő alatt is készenlétben voltak, melegen tartották a hajtóműveket, így munkakezdéskor késedelem nélkül és teljes ütemben láttak hozzá a széntermeléshez. Ezzel megkezdődött Visonta minden eddiginél nagyobb éves tervének teljesítése: a Thorez bányában ugyan 1983-ban 7 millió 300 ezer tonna szén felszínre hozatalát tervezik, ezzel egyidejűleg 51 millió köbméter földet mozgatnak meg és szállítanak el. A legfőbb feladat, hogy zavartalanul naprakészen, egyenletesen elégítsék ki a szomszédos Gagarin Hőerőmű fűtőanyagigényeit. Visontán, az ország legnagyobb és legkorszerűbb külfejtéses bányájában a vil- lamosenergia-termelés zavartalansága érdekében egész évben, összesen 360 napon át éjjel-nappal folyamatosan dolgoznak a bányagépek. Egész évben mindössze öt munkaszüneti napot tartanak, ezek közé tartozott az év első napja is. Újévkor is dolgozott a Petőfi brigád Az esztendő első napján hat vagon áru érkezett műtrágyával, növényvédő szerrel és kombájnokkal megrakodva az egri AGROBER Vállalathoz. A Petőfi szocialista brigád tagjai nyomban hozzáláttak a kirakodáshoz. Tulajdonképpen ezzel kezdődött 1983 a vállalatnál. Tegnap pedig vezetői megbeszéléssel folytatódott, ahol a legfontosabb teendőket vitatták meg Joó Imre igazgató vezetésével. — 1982 ,az AGROTRÖSZT megszűnése után az első esztendő volt az önállóság jegyében — hívta fel a figyelmet az igazgató. — Örömmel mondhatom, hogy jól sikerült évet hagytunk magunk mögött. Lényegesen bővült vállalatunk partneri köre, új gépekkel, gazdag műtrágya- és növényvédőszerválasztékkal láttuk el Heves megye, illetve más megyék mezőgazdasági üzemeit. 1983 a szigorúbb vállalati gazdálkodás esztendeje lesz, így érthetően erről beszéltünk a legtöbbet az első vezetői találkozókon. Az önállóság jegyében ebben az évben is szeretnénk folytatni mindazt, amit tavaly elkezdtünk. A legfőbb törekvésünk a megfelelő partneri kapcsolat fenntartása és bővítése lesz 1983-ban. A Mátravidéki Fémműveknél már szombaton éjszaka elkezdték az idei első műszakot, a nagy teljesítményű gépeket fel kellett készíteni, be kellett melegíteni a termelés megindításához. Vasárnap reggel hat órakor minden üzemben és a füzesabonyi gyárban is munkásgyűléssel kezdődött az idei esztendő első munkanapja. A vállalat vezetői tartottak rövid tájékoztatókat az idei feladatokról, a vállalat lehetőségeiről, gyors számvetést készítve az elmúlt esztendő eredményeiről. A vállalat idei tervei szerint tovább tart a növekedés, gyarapodik az export- szállítások mértéke is. Emellett azonban minden eddiginél fontosabb a hatékony, eredményes termelés, a géppark jobb kihasználása. A rövidre szabott tanácskozások után az első munkanapon is nyomban megindultak a gépek, hiszen a vállalat napi termelési értéke ma már meghaladja a hatmillió forintot, minden kieső óra igen sokat számít. Az angol mezőgazdaság - közelről (111/1) Felértékelődött farmok... A Szolnoki Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere 1982-ben arra is törekedett, hogy a partnergazdaságokban dolgozó szakembereket megismertesse a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok eredményeivel. Decemberben nyolc megyéből, köztük Hevesből is, 35 tagú delegáció — a Népújság munkatársával — járt Nagy-Britanniában, ahol az élelmiszertermelés eredményeit tanulmányozták. Az európai utast, az Angliába érkező szemlélőt, már az első napokban meglepi a szinte kézzel fogható nyugodt légkör. Valóságos kertország Anglia, ahol azonban az óesztendő utolsó napjaiban is a fő kérdés a gazdaság helyzete volt. Nem véletlenül, hiszen a győztes falklandi háború ellenére, 1982-ben a szigetországot is erősen súlytotta a világgazdasági válság. Az utóbbi hetven esztendő legnagyobb munkanélkülisége alakult ki Nagy-Britanniában. Az állás nélkül lévők száma elérte a hárommilliót. Nem csoda tehát,, hogy ebben a helyzetben a figyelem méginkább a gazdaság felé irányult. Anglia nem csupán az ipari nyersanyagokat, hanem az élelmiszerek felét is importálja. Tehát csak versenyképes árukkal tudja megteremteni azt a pénzt, melyet a behozott cikkekért kell fizetni. Sir Richard Butler, Anglia és Skócia együttes farmerszövetségének elnöke a Királyi Nemzetközi Mezőgazda- sági Kiállítás előestéjén a brit mezőgazdaság helyzetét elemezve kijelentette: — A pénznek élelmiszertermelésre és az ezzel összefüggő szolgáltatásokra való felhasználása többszörösen megtérül napjainkban. Mezőgazdaságunk 1982-ben is aktívan kivette részét a nemzeti jövedelem termeléséből, amely a farmerek, a kereskedők, a piackutatók, a gépgyártók, a szolgáltatók és feldolgozók jó együttműködésének bizonyítéka. Az óesztendőben összesen 1 millió 500 ezren segítették a fontos ágazat munkáját. Mezőgazdaságunknak jelentős tartalékai vannak 1983-ra is, különösen új munkahelyek létesítésére, a városok és a falvak környékén. .. A sűrűn lakott és fejlett iparral rendelkező Angliában tehát továbbra is fontos szerepet játszik a mezőgazdaság. Noha a kereső lakosságból mindössze 2,7 százalék foglalkozik vele, az éves nemzeti jövedelemhez viszont ugyanilyen arányban járul hozzá. A szigetországban 24 millió hektár terület áll rendelkezésre, melyből 19 milliót mezőgazdasági termelésre hasznosítanak, a kedvező enyhe éghajlati viszonyok között. Nagy-(Britanniában 1982-ben 272 ezer farm működött, melyből 170 ezer egész évben termelt. Ezekben intenzív gazdálkodást valósítanak meg, hiszen a brit mezőgazdaság a világ legjobban gépesített és kemizált mezőgazdaságai közé tartozik. A farmok háromötöde állattenyésztéssel, főleg szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztéssel, illetve tejtermeléssel foglalkozik. Kisebb része a növénytermelő gazdaság, ahol az árpa és a búza a legfontosabb. 1982-ben kiemelkedő sikereket értek el az angol farmerek a gabonatermelésben. Búzából öt tonnát meghaladó eredmények születtek hektáronként. Jobb talajon több termelő viszont a tíz tonnát is elérte. Az adottságokat kihasználva foglalkoznak olaj repcével, amely jövedelmező a farmeroknak, de számottevő a burgonya és a cukorrépa is. A Brit Cukoripari Szövetség irányításával várható, hogy már a nyolcvanas évek közepére az ország igényének felét biztosítják. Nem véletlenül nevezik kertországnak Nagy-Britan- miát, hiszen a zöldség, a gyümölcs és a virágkertészete messze földön elismert. Egy-egy növény termelésére specializálódtak a gazdaságok, melyek nagy választékot nyújtanak az igényes vetőknek a városok környékén és a falvakban is. Az angol állattenyésztésben a szarvasmarha a meghatározó. E lábos jószágból a hazai ellátás 80 százalékát termelik meg. Szinte egész esztendőn át a legelőn találni az állatokat, melyeket kötetlenül tartanak. Az országban alapvető tejtermelő fajta az angol ízlésnek leginkább megfelelő fekete-tarka, amely évente 4300—4600 liter tejet ad. Az állattenyésztés legnagyobb ágazata a juhászat, melynek állománya 28 millió, s ezeket húsukért és értékes gyapjújukért nevelik. Ez utóbbira évszázadok óta épít a neves angol textilipar. Az állam ösztönzi a mező- gazdaság fejlesztését. Ennek is köszönhető, hogy különösen magas szintű az élelmiszer feldolgozás, főleg a húsé, a tejé, a halászatban pedig elsők között van Anglia a világon. Az állam az 1930-as évektől kezdte támogatni a mezőgazdaságot. S máig támogatja. Ezt az indokolja, hogy távolról sem tudják biztosítani a brit szigetek önálló élelmiszerellátását. Napjainkban, amikor az élelmiszerek iránti kereslet világszerte fokozódik, az angol farmok jelentősége megnőtt. A kormány továbbra is ösztönzi a termelőket, főleg a talajjavításra, az állattenyésztés fejlesztésére, a versenyképes termékeket pedig ártámogatásban is részesíti, mindenekelőtt a gabonát és a húst. Az új fajták, a korszerű kémiai anyagok és a világszínvonalú technika együttes alkalmazásának eredményeként az angol mezőgazdaság a világ egyik legfejlettebb élelmiszertermelője lett. A mezőgazdaság szerepe a nyolcvanas évtizedben tovább növekszik a brit sziget- ország életében. Nemcsak a kiegyensúlyozott élelmiszer- ellátás érdekében, hanem, hogy új munkalehetőségek megteremtésére is mód legyen. A felértékelődött földek és farmok, a mezőgazdaság elismerését jelentik az országban. Mentusz Károly (A szerző felvétele) Skót farmer Juhalval
