Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1983. január 3., hétfő A KÉPERNYŐ ELŐTT _____________M INDENNAPI NYELVÜNK Kakas, a cerberus...?! Egy hét... Olvasóim számára talán meghökkentő közleményünk címe. A Kakas családnév ismerősen hangzik: viselője kiváló sportember. Egerben is jól védte a gólóktól az egri futballcsapat kapuját. De hogyan került nevével egy sorba a cerberus idegen szó? Erre a kérdésre próbálunk most választ adni. Ismeretessé vált, hogy a » kitűnő kapus, a Ferencvárosból átkerült a Vasas csapatába. A sportújságíró ezzel kapcsolatban beszélgetett vele. Cikkének alábbi szövegrészlete keltette fel elsősorban figyelmemet: „Mintha Katzirz mögött ő lett volna a második legjobb (?) magyar cerberus akkoriban” (Népsport, 1982. dec. 27.). Miért éppen cerberus? Nem megfelelőbb lett volna egyszerűbben és magyarul ez a megnevezési sor: kapus, kapuvédő, a kapu, a háló őre. stb. Még azért sem haragudnánk, ha a latin porta szóból képzett portás megnevezést használta volna az újságíró. Ügy látszik ezek a szóalakok nagyon is egyszerű nyelvi formáknak tetszettek előtte, s ő színesebben, ízesebben akart fogalmazni. Ez rendben is volna, de semmit nem szabad eltúlozni. Először is, az olvasók nagy részének a cerberus szóalak nem közvetít egyértelmű, de még átvitt értelmű jelentés- tartalmat és használati értéket sem. Bár tulajdon- és köznévi értékben egyaránt sokan használják ezt az idegen szót. Cerberus: az ógörög hitrege szerint, a Hádész, az alvilág három torkon ugató, kígyósörényű kutyája, ka- pustrázsája, vagy egyszerűbben őrzője. Közszóként tehát átvitt értelmében ebbe a rokon értelmű kifejezéssorba illeszthető bele: kapus, kapuvédö, portás; szigorú és barátságtalan őrködő stb. Így már értjük, miért élt ezzel a szóval az újságíró. A színes fogalmazás azonban túlszíne- zetté formálódott e szó révén. Éppen ezért „Ki is lóg” a szövegösszefüggésből. Nem is szólva arról, hogy sok olvasóban furcsa képzettársítás indul meg e szó hallatán és olvasásakor. Bennem pl. annak a túl szigorú tanárnak a képe és jelleme, aki nem véletlenül kapta a Cerberus tanári gúnynevet. Még ma is emlegetjük szólásszerűen, de nem bántó éllel, hanem humorral átitatott tréfálkozó szándékkal: Amolyan éber, mindig ugrásra kész Cerberus volt egész életében. Dr. Bakos József Ötletszegény szilveszter Nem maradt el a hagyományos beharangozás, így aztán érthető, hogy kíváncsian vártuk a televízió nagyszabásúnak ígért szilveszteri műsorösszeállítását. Reméltünk, méghozzá szellem és ötletgazdag, ízes humorral fűszerezett produkciókat. Izgatottan lestük a képsorokat, s aztán fokozatosan csalódtunk, méghozzá jókorát. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy vajúdtak a hegyek és megszületett a kisegér. Eleinte még bizakodtunk, hiszen a Parabola különkiadása — ez elsősorban az író és közreműködő Árkus József érdeme — kellemes percekkel ajándékozott meg bennünket. Különösképp sikerült a börtönriport-paró- diák, arról tanúskodva, hogy szerzőjük jó érzékkel fedezte fel a megmosolyog- tatóan naiv kliséket, modorosságokat. Figyelemre méltó, volt az új angol bűnügyi filmsorozat — a Leopárd és társai — első darabja a Kései bősz- szú, mintegy sugallva, hogy legalább ilyen színvonalú lesz a folytatás is. A dicséret persze nem hazai alkoŰjév napján immár a 12. évkönyvüket nyitották meg a baranyai krónikaírók. Az előző évekhez hasonlóan 1983-ban is gondosan feljegyzik lakóhelyük fontosabb történéseit, változásait. Napjaink történelemkönyvei ezek, hiszen megörökítik bennük egy-egy település toknak jár, holott ezen az estén mindenekelőtt az ő bemutatkozásukra számítottunk. Már tradíció, hogy Hofi Géza öt ven percet kap arra, hogy bizonyítsa: nem véletlenül tartják a politikai kabaré egyik legrangosabb képviselőjének. Mi tagadás, nem volt könnyű dolga, hiszen ez alkalommal jóval többet kellett volna nyújtania, mint korábban. Erejéből azonban csak arra futotta, hogy a tőle már megszokottat adja. Sajnos sok üresjárattal, olykor vontatott töltőszöveggel. így aztán nem véletlen, hogy jó néhá- nyan kérdik: hol vannak versenytársai, azok a kollégák, akik porondon őt is sarkallták volna. Annál is inkább, mert az óévbúcsúztató órákban, milliók igénylik nemcsak a magánszámokat, hanem a szatirikusán csípős hangvételű jeleneteket is. Kár, hogy ezzel adós maradt a tévé, holott a néoes mezőnyből — elég csak a rádió népszerű humorfesztiváljára gondolni — többen rajthoz állhatták volna. Hamisítatlan csemegének hirdették a Magyar és az Osztrák Televízió közös gálaestjét, a hangzatos reklám azonban becsapott bennünminden lényeges természeti, gazdasági, társadalmi, művelődési, politikai és egyéb eseményeit. Könnyű elképzelni : mit jelentene a történészek számára, ha csupán egyetlen magyar falu, város középkori vagy akár csak száz-kétszáz év előtti krónikája a rendelkezésükre állket, mert a vállalkozást csak úgy jellemezhetjük, sok hűhó, majdhogy semmiért. Kitűnő színészek, énekesek, együttesek jutottak fórumhoz, teljesítményük mégis halványként’ hatott, mivel hiányzott az egységes rendezőelv, az a szellemi csemege, amely nélkül ez a „koktél” legfeljebb csak gyomorrontást okozott. (pécsi) Zoro és Huru A boldog békeidők...! Amikor nem volt más gond, csak a lakás, az élelem, a ruha: hőseink egy levélhalomból bújnak elő. A bur- leszk filmek legnépszerűbb komikusai, a moziőskor pionírjai. Megvan bennük minden, ami kései követőikben, Stan és Pan csak állhat és megemelheti a kalapját. Két nagyon is különböző alak, az egyik langaléta, bajszos, végtelenségig lassú, a másik köpcös, kopasz, és kétbalkezes.. Természetesen mindent elrontanak. Ha beállnak inasnak, olyan tarolást rendeznek az edények között, amire csak egy elefánt volna képes. Ha cirkuszt alapítanak, minden ócska trükkjüket leleplezik. Ha meg betörni akarnak, bekapcsolják véletlenül a gramofont, s rablás helyett táncolni kezdenek. Erre mondják, hogy szép pár. Járják a keringőt, ők a már rég elporladtak, s épp olyan mulatságosak — ha nem nevettetőbbek —, mint annak idején voltak. A filmgyárban western hősöket formálnak belőlük, s a drámai történet komikussá válik, minden szentimentális gesztus lelepleződik játékukban. Különös varázslat a film. Végigsöpört a világon azóta a háború, nevetéseink ko- morabbak lettek, talán cini- kusabbak is vagyunk, mégis ellenállhatatlan a húszas évek két vidám fickója. . (gábor) na. Már pedig Baranyában — kevés híján — háromszáz községkrónika készül napról- napra, évről-évre. A megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján ugyanis 1972. január 1. óta minden településen naplót vezetnek az eseményekről. Az országban először jött létre a helytörténetírás ilyen egységes és átfogó mozgalma „Falusi anonymusok” Eduard Ugulava: Nagyon sok embert hívtunk meg erre a szilveszterre. Jól éreztük magunkat, énekeltünk, táncoltunk. A televíziót még délután átvittem a kisebbik szobába, hogy ne zavarja a többieket, ha nézné valaki. És most egy idő után mindenki ott ült a televízió előtt, a térdéről evett, a lábához tett üvegből ivott. — Barátaim! — megköszörültem a torkom —, milyen jó, ha valaki olyan emberek közt lehet, akiket... — Petyka, menj egy kicsit jobbra! — szólt rám Po- dolin. — Mit mondasz? — hirtelen nem értettem, hogy mit akar. — Menj jobbra, belelóg a könyököd a képbe. — Ja... Nos, kedves barátaim ... — Petyka, menj balra, és ne hadonássz, nem látok semmit!... Körülnézek, látom, hogy senki sem figyel rám. Leülök, és én is nézem a tévét, valaki népdalokat énekel. — Ki ez? — kérdem Vász- kától. — Nehogy azt mondd, hogy nem ismered! — suttogja fojtott hangon. — Csst! — sziszeg ránk valaki hátulról. Egyedül iszom, mint a ló, meg mint a többiek, ettől egészen elszomorodok, hát újból megköszörülöm a torkom: _ — Barátaim! Milyen ritka, hogy ennyien összejövünk, mindenki csak odahaza ül a négy fal közt, de most... — Ülj már le! Maradj már nyugton! — Ez a kedvenc nótám — formed rám Pan- csenko. — Mi van vele, ez mindig kitalál valamit — kontrázik neki valaki. A feleségem kitaszigál a konyhába, közben ezt mondja: — Mi bajod? Nem férsz a bőrödbe? Eddig minden rendben ment. Ülj le te is, és nézd a tévét, mint a rendes emberek! Még hazamennek a végén, és otthon nézik meg a szilveszteri műsort. Visszamegyek a szobába; már a villanyt is lekapcsolták. Hallgatnak, csak néha hangzik el egy megjegyzés: — Megöregedett... — 0 is... — Teljesen tönkrement... — A hangjával is van valami. Biztos iszik ... Egyszer valami vidám dolgot mondhattak, mert mindenki felnevetett. Kaptam az alkalmon, odaültem Marja Ivanovna mellé. — Marja Ivanovna — mondtam neki behízelgő hangon —, még mindig olyan szépen énekli a ... Marja Ivanovna szórakozott, ingerült pillantást vetett rám. — Jó, jó, csak vicceltem — mondtam —, bocsánat. Felkaptam egy üveg pezsgőt, felvettem a kabátom, lementem az utcára. Szemben egy gyár van, a portán egymagában üldögélt Vaszilij Gyenyiszovics. Odamentem hozzá; rettenetesen megörült nekem. Nem lehetett valami kellemes egyedül ücsörögni egy ilyen éjszakán. — Igyunk, Vaszilij Gyenyiszovics! Tudod, mire emelem az első poharat? — No? — A barátságra. — Hát, bizony, sok jó ember kis helyen is elfér. Így töltöttem szilveszter éjszakáját. Bratka László fordítása Eredeti kínai... „Vörös Sárkány” Budapesten „Vörös Sárkány” néven távolkeleti éttermet nyitottak a Népköztársaság útján. Az eredeti kínai mintára berendezett vendéglőben távolkeleti ételeket kínálnak a gourmandoknak. Tervezik, hogy jövőre a kerthelyiséget pedig japán kertté alakítják át (MTI fotó: Varga László felvétele — KS) Megyénkben is Bevált a sürgősségi ellátás rendszere URH-rádiótelefonok a körzeti ügyeletnek A körzeti központi orvosi ügyeleti szolgálatok január első napjaitól kapják meg az URH-rádiótelefont. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár 16 megyébe 167 szolgálatnak szállít ilyen készülékeket, amelyeket az ügyeletek központjában és gépkocsijaiban szerelnek fel. A tizenötmillió forintos beruházás lehetővé teszi, hogy az ügyeletes orvosok útközben értesüljenek az újabb hívásokról, és így hamarabb eljussanak a betegekhez. Már megyénkben is megkezdték az URH-készülékek felszerelését, a posta ígérete szerint azokat az első negyedév végéig üzembe is helyezik. Ebben az esztendőben tíz állomást létesítenek, legelőször az öt központi ügyelet kap URH-s készülékeket. A másik ötöt az állandó telephelyek, hét végi ügyeletek szolgálatába állítják majd. Az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet és a Posta terveztette meg az URH-rádiótelefon-rendszert. Telepítéséről, üzemeltetéséről a megyei tanácsok gondoskodnak majd. A következő években rendre bekapcsolhatják az URH-hálózatba a mentőszolgálatokat, a kórházakat, a vérellátókat is, vagyis kiépülhet a teljes megyei egészségügyi, hírközlési rendszer, és így jobban elláthatják a gyors segítségre szorulókat. 1982 végéig országszerte megszervezték a körzeti központi orvosi ügyeleteket. Az orvosok mindig egy helyen teljesítenek ügyeletet, hét végén — péntek délutántól hétfő reggelig — számos központban hét közben is. A sürgősségi ellátásnak ez a rendszere kedvezőbb, mint a régi összevont ügyelet, amelynek helye változott, a betegek nem tudták hol keressék az ügyeletes orvost. A lakosság orvosi ellátása így folyamatos, a központi szolgálatok teljesítik feladataikat, megfelelnek a követelményeknek. A továbbfejlesztés során szervezési intézkedésekkel megszüntetik a betegek gyors ellátásának akadályait, helyenként módosítják az ügyeleti körzethatárokat, a lehetőségek szerint gyarapítják a központok laboratóriumi, diagnosztikai felszereléseinek, orvosi műszereinek számát. A rendelőintézetek hét végi szolgálatainak időtartamát, apparátusát azonban módosítják, mivel szombaton kevés lakos igényli a szakrendeléseket. Folytatják a kórházi felvételi osztályok, részlegek létesítését, a meglevők fejlesztését. Számos gyógyintézetben ugyanis már kialakították ezeket, azokban az intézetekben pedig, ahol nincs e célra alkalmas helyiség, épületeik rekonstrukciójával egyidőben a következő években rendezik be. A fővárosban a János, a Róbert Károly körúti és a Péterfi Sándor utcai kórházban előreláthatóan 1983-ban megteremthetik a felvételi osztályt, amely — miként az eddigi tapasztalatok bizonyították — szükséges a betegek gyors és jó ellátásához. A sürgős ellátást igénylő betegeket itt szakorvosok egy csoportja — a felvételi team — vizsgálja meg és dönti el: szükséges-e a további kórházi kezelés, és ha igen, melyik osztályon. S annak érdekében, hogy az orvosok minél hamarabb elvégezhessék a vizsgálatokat, megkezdhessék a gyógykezelést, a kórházak diagnosztikai osztályain, laboratóriumaiban két műszakban dolgoznak majd. A felvételi osztályok szakmai tanáccsal, vizsgálatokkal segítik a körzeti ügyeleteket is.
