Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-05 / 3. szám
4» NÉPÚJSÁG, 1983. január 5., szerda — egri háttérrel (Fotó: Szabó Sándor) NEVE: dr. Valentin Kálmán. KORA: hatvan fölött éppen. FOGLALKOZÁSA: már nincs, nyugdíjas énektanár, karnagy. (Közbeszólói: .. .jogi diplomával?!) PÁLYÁJA: érettségi 1939- ben, megszerzi a jogi diplomát; 1949-ben már a megyénél dolgozik, a népművelésügyi osztályon külső munkatársként. 1950-ben a Népművelési Intézet megbízásából a megye zenei referense. Ilyen minősége mellett — vagy éppen azért! — a megyei tanácson vegyeskart és húsztagú kamarazenekart szervez. 1952-ben — az egri várviadal négyszáz éves jubileumán ő szervezi meg az országos ünnepséget, és azt a háromszáz főből álló alkalmi kórust egriekből, amely akkoriban is egyedülálló vállalkozásnak tűnt. (Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneBár még a középkorban is megőrizte a vármegye fontos iratait, de mint szervezett intézmény a legrégibb megyénkben, hiszen 1768- ból már ismeretes Liszkay Miklós személyében a megyei levéltáros. Régebben csak a közigazgatási, bírósági, birtokjogi, családi, egyházi, iskolai stb. iratok kerültek levéltári megőrzésre, 1950 óta, a megye területén levő valamennyi intézmény és vállalat irataira kiterjed a levéltári törvény. A megyei levéltár korábban átvette Eger és Gyöngyös város levéltárát, de páratlan értékkel gazdagodott, almikor örök letétként megkapta az Egri Érseki Gazdasági Levéltárat, az Egri Káptalan Hiteleshélyi és Magán- levéltárát. Ma a Heves megyei Levéltár által őrzött iratok terjedelme eléri az ötezer folyómétert, melynek a fele Egerben és Hevesen szükségraktárakban pihen, semmiképpen sem kedvező körülmények között. A korábbi és a jelenlegi levéltárosoknak köszönhetően nem kis büszkeséggel mondhat juk el, hogy a Heves megyei ma az ország egyik legrendezettebb levéltára. Sokoldalú anyaga történettudományi forrásbázis: alapját képezi igen sokoldalú kutatásnak. Nem ritka eset,* hogy az ország távoli részeiből, sőt külföldről is kutatók keresik fel anyagát. Az iratok selejtezését, rendezését és a kutatók kiszolgálását jól összeszokott team végzi. A levéltár tudományos munkatársainak legnagyobb jelentőségű vállalkozása Heves és Külső-Szolnok vármegyék dézsmajegyzékeinek közreadása. A 20—25 évre tervezett munka első kötete, az 1548. évi dézsmajegyzék már elhagyta a nyomdát; és a szakemberek országos mintaként tekintik. 120 ezer jobbágyháztartás adatait tárták fel eddig, s már készül a következő kötet. Országos terv keretében folyik a hagyatéki leltárak, sőt a vá/rosi statútumok feltárása is. Mindenképpen úttörő és Portré szerzőnk alkalmi művét itt énekelték először!). 1953-ban megszervezi az egri Állami Zeneiskolát. A pétervásári járásban a népi zenekarokat rakja rendbe, s ezek közül a recski zenekar akkoriban országos nevet vívott ki magának, díjat hozott haza a VIT-ről. 1954-ben az egri városi-járási kultúrház igazgatója, népművelő; tető alá hozza az akkori divat szerint a Heves megyei Népi Együttest, amely hatvantagú vegyeskarból, 24 tagú tánckarból, tizenhat tagú népi zenekarból áll. 1956 és 1965 között válik profizenésszé, azaz kamagy- gyá. A megalakuló egri Gárdonyi Géza Színház társulatához szerződik. Ez alatt az idő alatt is foglalkozik ifjúsági kórussal, fellépnek a rádióban is. A Gárdonyi Géza Színház önállóságának megszüntetésével egyidőben visszakerül a tanácsi szervezetbe, művészeti előadó a megyénél, tehát ismét hivatásos népművelő, mert őt csak a zene érdekli. 1967-től az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium énektanára nyugdíjazásáig. Kitüntetések, elismerések: 1971-ben miniszteri dicséret, 1972-ben SZOT-oklevél, 1975-ben „Szocialista Kultúráért”, az Állami Ifjúsági Bizottság ifjúsági nívódíja, 1979- ben Heves megye Tanácsától a „Megye Művelődésügyéért”, 1979-ben a Szilágyi Gimnápéldamutató kezdeményezése volt a levéltárnak a Magyar Történeti Fogalomgyűjtemény két kötetének megjelentetése, mely pedagógusnak, diáknak egyaránt fontos segédlete lett országszerte. Az Országos Pedagógiai Intézet a közeljövőben Nyíregyházán konferencia tárgyává teszi a jól sikerült miunkát, s minden, súlyával odahat, hogy a Tankönyv- kiadó gondozza a mű következő kiadósát. A levéltárnak azonban nem csupán kutatási feladatokat kell ellátnia, hanem igen jelentékeny az igazgatás jellegű tevékenysége is, melynek keretében a megyében levő valamennyi hivatal, vállalat, szövetkezet stb. felett felügyeleti jogkörrel bír irataik megőrzésében, selejtezésében, raktározásában. Egyik erőssége a különböző jellegű anyagoknak belső finom rendezési szintje. Ennek keretében igénybe veszi, illetve kidolgozta a speciális lyukkártyatechnikát, sőt a számítópépes feldolgozást is. Ennek keretében elkészültek az összeírások és a Mohács előtti oklevelek lyukkártyái is. A levéltár egyedülálló lyukkártya-rend- szert dolgozott ki a levéltárak rendezettségének, segédletekkel való ellátásának pillanatokon *belül való megállapítására. Olyannyira bevált e módszer, hogy eredményei nyomán a minisztérium e rendszernek országos bevezetését valameny- nyi mágyar levéltár részére kötelezővé tette. A levéltárban végzett kutatások eredményei publikációkban tükröződnek, melyek részben saját kiadványok, részben más intézmények, szervek gondozásában láttak napvilágot. Országos jó hírre tett szert tudományos folyóirata, az Archívum, melynek immár 10 füzete jelent meg, következő most áll nyomdai előkészítés alatt. Jól sikerült kiadványsorozatnak mondhatjuk a Tanulmányok Heves megye történetéből címűt. Ebből 7 köziumtól a „Pro Schola” és 1981-ben ismételten a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést kapja. ★ A fenti adatfelsorolásnál talán csak a telefonkönyv szövege lehet szárazabb. De a több mint hat évtizednyi élet, amelyet — a muzsika érdekében és rajongásában folytatott, már egészen másképp fest. Apja hegedül, évtizedekig énekel az Egri Dalkörben, otthon, zongora van. A kisfiút zenei adottságaiért a régi gimnázium énektanára megkedveli, famulusának, kottatárosának fogadja; s amikor nem ér rá, vagy beteg, a tizenéves fiú dirigálja a diákénekkart. Aki 1939-ben érettségizik és egy kistisztviselő családjából akar messzerepülni, mondjuk a pesti Zeneművészetiig, annak ki kell számolnia, miből, mennyire futja a sovány családfői fizetésből. A jogakadémia itt volt, az nem került annyiba. Meg aztán a szülők akkor is — úgy hiszem, mindig is! — csak-csak veszedelmesen szabad pályának tartották a művészeteket. Amik ugyan egyéni szabadságot biztosítanak, de biztos megélhetést nem. így marad Egerben, így válik tisztességes lélekkel nemesen gondolkodó lokálpatriótává egy tehetség. Aki énektanári gondjai mellett tetet tett az asztalra, igen különböző témákról. Hogy valóban ízig-vérig műhely, mi sem tanúsítja jobban, minthogy nagy számú tanulmányt és kötetet írtak a kutatótermében megfordult kutatók. Egy sor munkásmozgalmi kiadvány mellett a levéltár szolgáltatott adatokat például Eget város térképeiről, az egeresek! szénbányászatról, a Közép-Tisza vidék vízügyi múltjáról, Csiky Sándorról, és munkásságáról, az egri fürdőkultúra történetéről, a bélapátfálvi parasztlóza- dásról, és a többiről szóló munkák megírásához. Igen hasznos kutatási segédletnek bizonyult az itt őrzött iratok oktatás- és iskolatörténeti anyagában való x eligazodást lehetővé tevő kötet. De talán első helyen kellett volna említenünk a Heves megye községeinek történetét 1867-ig tárgyaló vaskos művet. Tárgyilagosan állapíthatjuk meg, hogy a Heves megye műemlékeit tárgyaló három kötet az Akadémiai Kiadó gondozásában sem jelenhetett volna meg a Heves megyei Levéltár változatosan gazdag anyaga nélkül. A megyei levéltár azért is fektet nagy gondot a különböző jellegű publikációkra, mivel azokban testesül meg igen jelentékenynek mondható közművelődési szerepe. Ahogy lapozgatjuk a kutatási naplókat, úgy tűnik, hogy arányosan oszlanak meg a kutatási témák a legújabb kor, a munkásmozgalom, a feudális és a középkor különböző kérdései között. Nem volna teljes az intézményiről festett kép, ha nem említenénk meg, hogy mily nagy segítséget nyújt a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola történeti tanszékének s nem utolsó sorban a hallgatók szakdolgozatainak elkészítésében!. A levéltár jó munkáját elismerte a Heves megyei Tanács is akkor, amikor kollektíváját 1982-ben közművelődési díjjal jutalmazta. Sugár István szervez magának — a mecenatúra támogatásával —egy vegyeskart, amely ma az Építők Heves megyei Vegyeskara. Ennél az együttesnél élte ki mindazt a gyerekkorból hozott rajongást és ze- neszeretetet az utóbbi tizenkét évben, ami nemzetközi viszonylatban is elismerést hozott karnak és karnagynak egyaránt. ★ Nincs egy éve, hogy a mai kórusmozgalom gondjairól, buktatóiról, céljairól beszélgettünk vele; arról,. hogy a gondokat, a távlatokat mozgósító szándékkal közzétegyük. Tudjuk, hogy apály uralkodik a kórusmozgalomban; a gépi zene elárasztja az emberek fülét, agyát; a mai rohanó életben az emberek nem szívesen áldozzák a sok-sok órát a próbákra, a hangversenyekre való felkészülésre. Hiszen „csak tapsot” kapnak cserébe. Most, a pálya tetején, a zene zárószámadása idején, további tervei vannak. Bizonyára vezényel is még, újabb dallamokat is leír, végigcsapja a zongorát is azokkal az energikus mozdulatokkal, amelyek annyira jellemzik őt. Okulásul is szolgálván, kérdés nélkül is mondja: — Ha kezdeném, megint ezt csinálnám. Csak egy kicsit jobban! Brahmsévforduló Az idén ünnepeljük Johannes Brahms születésének 150. évfordulóját. Négy szimfóniája közül az első január 9-én a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, a második 14-én a MÁV Szimfonikusok, a harmadik pedig 30-án, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara előadásában hangzik fel a Zeneakadémián. Bementem a minap a boltba és fűzfánfütyülőt akartam vásárolni. Ügy néztek rám, mint a véres ingre. Fűzfánfütyülőt ? ? ? — Hát nem tudja a ■ kedves vevő, hogy azt már hetek óta nem lehet kapni ? Egy nagyon fontos alkatrészét, a fütyülő lelkét, importból szerezzük be. És sajnos, a szállító cég csődöt jelentett. Ne is zargasson bennünket, amíg ismét nem szállítanak! Elfutott a pulykaméreg. Nem elég, hogy nem szolgálnak ki, még így beszélnék velem! — Ide figyeljen — mondtam az eladónak. — Vegye tudomásul, hogy a vevő nem zargatja önöket, hanem vásárolni akar maguktól. Egy kis udvariasságért nem kellene a szomszédba menniük! Szánakozva nézett rám az eladó, s mint atya a hülye A Világablak szerteágazó témáinak, riportjainak haszna és értéke, hogy az emberiség olykor aggasztó kérdéseire irányítják a figyelmet. (Pl.: „Az éhség földrajza”) A szerkesztők és társszerkesztők, beszélgetők célja láthatóan nem az, hogy új, soha nem hallott tényekre hívják fel a figyelmet, hanem az, hogy tanulságokat, lehetőségeket összegezzenek. Jó példa volt erre a Játszó ember néhány befejező gondolata, amikor az új matematika tanításának értelmét, a konvergens és divergens utak és megoldások lehetőségét vizsgálták. A gyerek a konfliktusok feloldásának több lehetőségét is kipróbálhatja és megérti, hogy egy-egy feladatnak nem tisztán egy megoldása lehetséges. Ezzel vissza is kanyarodtak a kiinduló gondolathoz, ahhoz, hogy „a játék alkalom arra, hogy az emberi tartalmat gazdagon és sokrétűen a felszínre hozza. Az ember világa egy sajátos humán világ. Az ember, ha játszik, akkor létezésének szélső lehetőségeit variálja, kipróbálja a veszélytelen veszély helyzetét, megpróbálja létezésének azokat a lehetőségeit tágítani, amiket a valóság kontrollja alatt esetleg kockázatos lenne... Az ember játék közben létezésének összes lehetőségeit variálja.” A gyermek a feladat megoldása során felkészül az életre és nem mindegy,' hogy aztán felnőtt korban élete nágy -kérdései hogyan, milyen felelősséggel oldja meg. Itt lépett előtérbe az író — Janikovszki Éva — és a színművész — Kállai Ferenc — megjegyzése. Mindketten azt vallották, hogy munkájuk nem önfeledt játék, hanem keserves munka eredménye. A mese ötlete, egy színpadi alak megformálásának lehetősége csak lehetőgyermekének, megmagyarázta: — Hol él maga? Valóban azt hiszi, hogy az udvariasság nem ilmportoiikk? Hát mit gondol, miért olyan kevés az udvarias kereskedő? Tudja meg, az udvariasságot éppúgy importáljuk, mint a fütyülök Sajnos, ebben a helyzetben itt is fennakadások vannak. Tönkrement a Höflich és Társa cég Alsó- Hexenschussban, és hónapok óta nem szállítanak udvariasságot. Ne is keresse, drága uram, már nekem is fogytán van, a többiektől nem is beszélve. — Na jó, de akkor legalább ajánlhatnának valamit helyette. Azt bezzeg nem tudnak! Úgy látszik, maguk a szakértelmet is importálják! Egymásra nézett a két kartárs. ség, terv, és a megoldáshoz hosszú út vezet. Mindketten egy másik világot teremtenek még akkor is, ha ez a világ közel áll hozzájuk, hiszen ennek a másik embernek életével, vágyaival, törekvéseivel játszanak. A játszma más. Ez manőver, kerülő út, torz örömforrás, különösen akkor, ha mások rovására megy. Ilyenkor nem a játék torzul el, hanem az ember. A játszma felelőse mindig nyer és a játszótárs mindig veszít. Ehhez kapcsolódott Mérei professzor kísérlete a vezető, hangadó és háttérbe szoruló gyerekekről és ennek tragikusan komoly változata: ki felelős az emberiség jövőjéért, a tömeg vagy az egyén? Amikor egy vezetéshez szokott gyermeket kiemeltek a megszokott közösségből és áttették egy számára ismeretlen közegbe, ott először tájékozódott és csak később, kiismerve a közösség igényeit, állt az élre és vált vezetővé. Az egyes embert sem lehet felmenteni a felelősség alól. (Ez a részlet megérdemelt volna bővebb magyarázatot, mert itt lényegében a háborús felelősök és a félrevezetett tömegek, az egyén és a közösség felelősségéről esett szó. Mérey Ferenc ezt a kísérletét 1946-ban dolgozta ki.) Mihancsik Zsófia, Nonn Vera és beszélgető partnerei a játék és az elképzelhető élethelyzetek változatait mutatta be, amelyekben az önfeledt játék, a veszélyhelyzetek felismerése és játszma taszító mivolta állt a középpontban. A játék nem tisztán gyermeklélektani kérdés, hanem előzménye és kísérője a felnőtt életének. Kár, hogy az utóbbi útvesztőit nem világították meg, mert így érzékelhetővé lehetett volna tenni a humán világ ellentéteit, és csapdáit is. Ebergényl Tibor — Mégiscsak jól értesült a kedves vevő. Ezt maga is tudja, Sajnos, ez a helyzet. A szakértelmet a Kluge és Fiad nevű korlátolt felelősségű társaság szállítja a magyar kereskedelmnek, de mivel a cég amerikai szabadalommal is dolgozik, Reagan leállíttatta a szállításokat. * — Ide figyeljenek! Ha azt hiszik, hogy mindent az import nehézségeire foghatnak, nagyon tévednek. Én ezt az egészet megírom az újságba ... — Hohó... — mondta a boltvezető — látja, észre sem vettük, hogy a* kedves vevő állandóan firkál. Mutassa csak ... ! Pillanatok alatt kikapták a kezemből ezt a cikket, és olvasni kezdték. — Ez jó.., nahát, ki sem néztük volna belőle... hö- hö, még hogy atya a hülye gyermekének ... De megálljunk csak! Uram', miféle hu- moreszk ez? Nincs poénja? Azt nem adjuk meg az olvasónak, szerkesztőkém? — Hát... izé..., hogy is mondjam ... — Csak ki vele, semmi mellébeszélés! — Tudják, az úgy volt, hogy a... na, szóval a poén alapanyagát importból szereztem be ... Mondom, szereztem. Mert sajnos az a híres francia cég, a Le Point Ltd — az látja el a párizsi Canard Enohaine-t is alapanyaggal, beszüntette a szállítást. így krokijaimat bizonytalan ideig a legnagyobb sajnálatomra nem tudom ellátni poénnal. Gőz József Farkas András TUDOMÁNYOS KUTATÓK A Heves megyei Levéltár a történettudomány műhelye
