Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 3. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. január 5., szerda 3. 25 ÉVES A NÉPI ELLENŐRZÉS Ketten a közéletből A tanácsok gazdasági önállósága Kevesebből többet Növekszik vagy csökken a tanácstestűletek aktivitása. A szak­emberek megállapítása szerint az 1980. évi választásokat kö­vető íellendülést az utóbbi időszakban a tanácstagok közéleti ténykedésének érezhető visszaesése váltotta fel, s ez sok tanácsülés hangulatát eleve meghatározza. Miért a mérséklődő aktivi­tás? Sokak szerint ennek legfőbb oka, hogy a taná­csok már korábban döntöt­tek településük középtávú tervéről, s azokon a vitákon kellett elsősorban a tanácsta­goknak jól képviselniük vá­lasztókerületük érdekeit. Felülvizsgálják a terveket Valójában, azonban ma már az ötéves tervidőszakra hozott döntések nem kis ré­sze felülvizsgálatra szorul. Hőre több évre nem volt pontosan felimérhető a nép­gazdaság általános helyzeté­nek alakulása. Ma már nyilvánvaló, hogy jóval tar- tósabb és súlyosabb válság­gal kell szembenéznünk, mint amire eredetileg gon­doltunk. A gazdasági nehéz­ségek miatt a tanácsok a tervezettnél kisebb pénzesz­közökkel gazdálkodhatnak, egyes feladatok megoldását átmenetileg törölni kell a tervekből, későbbre kell ha­lasztani. De éppen ez bizo­nyítja; hogy a népképviselet­nek, a testületi hatáskörök gyakorlásának nemcsak ak­kor van fontos szerepe, ami­kor a beruházási, fejlesztési pénzösszegek elosztása kerül szóba, hanem akkor is, ami. kor a korábbi döntéseket anyagi nehézségek miatt módosítani kell. Hiszen a la­kosság szempontjából egy­általán nem mindegy, hogy milyen új fontossági sorren­det állapít meg a tanács az ellátási gondok csökkentésé­re, mennyire tudja feltárni és kihasználni a helyi lehe­tőségeket ebben a pénzszű­kös világiban. Mindez két­ségtelenül növeli a tanács­tagok felelősségét, s egy­szersmind a tanácstestületek gazdasági önállóságát is. Joggal vétheti itt fel bár­ki a kérdést: nincs ebben el­lentmondás ? Hogyan lehet a tanács nagyobb önállósá­gáról beszélni, amikor évről évre szűkösebb a költségve­tés, kisebb a fejlesztési alap, magyarán kevesebb pénz el­költéséről lehet dönteni. Ellentmondás van —, de ez csak látszólagos. Éppen a mindennapok gyakorlatá­ban bizonyosodott be: a he­lyi képviseleti szerv tudja a legjobban, honnan lehet valamit megtakarítani, ho­gyan lehetséges egy fejlesz­tést, beruházást a tervezett­nél olcsóbban megvalósíta­ni. Például a helyi erők fo­kozott bekapcsolásával, ak­tivizálásával, vagy egy jól szervezett lakossági társa­dalmi munkával. Új tartalékok Ahhoz, hogy a tanácsok nagyobb önállósággal és fe­lelősséggel dönthessenek szűkösebb anyagi lehetősége­ik felhasználásáról, természe­tesen az országos főhatósá­gok rugalmas hozzáállása is szükséges. Az ágazati és a helyi érdekek egyeztetéséhez sok új tartalékot lehet — és kell is — még feletérképez­ni. Vegyünk egy konkrét pél­dát. A tanácsok egyik leg­fontosabb feladata a lakás­építés ösztönzése, segítése. Ez megvalósulhat úgy, hogy a tanács az úgynevezett cél- csoportos beruházások kere­tében igyekszik minél több lakást építtetni. Igen ám, de ez egyre nehezebben megy, hiszen a költségek évről év­re növekednek, a rendelke­zésre álló pénzösszeg ezek­Az angol mezőgazdaság - közelről (111/3.) Ezüstserleg fődíj a mozgó seregszemlén A boldog skót farmer, a 251-es sorszámú Champion nevű húsmarhával és az ezüstserleg fődíjjal (A szerző felvételei A londoni központi ki­állítócsarnokban rende­zett The Royal Smith- field Show, a Királyi Nemzetközi Mezőgazda- sági Kiállítás külön ér­dekessége a földszinti rész közepén látható aréna. Különös környe­zetben, a világ nagy gép­gyártó cégei által bemu­tatott traktorok, kom­bájnok, munkagépek, szárítók és takarmány­feldolgozó berendezések közvetlen szomszédságá­ban kötélkordonnal el­választva alakították ki ezt a néhány négyzetmé­ternyi felvonulóhelyet az állatok bemutatására. Egyik oldalán emeletes padsorokban helyezkednek el a nézők, az érdeklődő far­merek és állattenyésztők, ál­latorvosok és takarmánygaz­dálkodók, akiknek valami­lyen közük van a szarvas­marha-tenyésztéshez. Velük szemben látható a szakértők­ből álló zsűri, akik ponto­zással értékelik az arénában végigvezetett állatokat. A legnagyobb érdeklődés ezút­tal is a hagyományosan skót farmerek által bemutatott tenyészállatok iránt nyilvá­nult meg. Ez volt a kiállítás első szakmai napjának fő eseménye, pontosan déli 12 órakor. Kivonultak a legje­lentősebb angol rádió- és te­levízió társaságok, a köz­ponti lapok munkatársai, hogy filmen és hangszalagon is megörökitsék a látványos bemutatót. Különleges angol szokás az évszázados hagyományokkal kel egyáltalán nem áll arányban. De a tanács a helyi lehetőségek, körűimé, nyék ismeretében dönthet úgy is — és most már mind több helyen ez a jellemző —, hogy a lakásépítésre ka­pott pénz nagyabb hányadát újabb építési telkek kiala­kítására, közművesítésére fordítja. A szakemberek szá­mításai szerint egy bérla­kás felépítésének költségei­ből négy-öt magánlakás, családi ház felhúzását lehet elősegíteni közművesített tel­kekkel. A • tanácsi gazdálkodás új tartaléka a kommunális köt­vények kibocsátásának lehe­tősége is. Rugalmasabb lakásgardálkodás Visszatérve a jogos lakás­igények kielégítéséhez, ez el­képzelhető új lakások épí­tése nélkül is. Például egy, a jelenleginél rugalmasabb lakásgazdálkodási rendszer kialakításéval, *a lakáscse­rék ösztönzésével, a tanácsi ingatlanközvetítés szerepé­nek, színvonalának jelentős növelésével. Amire 1983. ja­nuár 1-től már a központi jogszabályok minden szüksé­ges lehetőséget megadnak. Most ezen a területen is a végrehajtáson, vagyis a he­lyi tanácsokon a sor... Aligha szükséges több iga­zolás arra, hogy a tanácstes­tületek szerepe nem csökken, sőt szükségszerűen növek­szik majd a következő hó­napokban, években. A ta­nács munkájának színvona­lán egyre több múlik azon, hogy a nehéz gazdasági kö­rülmények ellenére is to­vább tudják-e javítani az adott településen élő embe­rek ellátását, életkörülmé­nyeit. Ez lesz egyben a tanácsi munka legfőbb értékmérője is. (D. A.) rendelkező tenyésztés ered­ményeinek összegezése ezen a nyilvános londoni állatse­regszemlén. Az ünneplőt öl­tött legtapasztaltabb farme­rek ilyenkor vezetik a zsű­ri elé legszebb állataikat. A résztvevők elismerését, tet­szését jelezte a közös éljen­zés, amely percekig betöltöt­te a hatalmas kiállítócsarno- kot. Ezek a bemutatók, ame­lyek során egyszerre, egymás Bizonyára sokan ismerik szűkebb hazánkban Veres Aladárt. Ügy is, mint a MEZŐGÉP Egri Gyárának főkönyvelőjét, egyik alapí­tóját. S úgy is, mint megyei népi ellenőrt, aki kezdettől dolgozik a NEB-nek. Gazdasági érdeklődésű, közéleti elhivatottságú em­ber. — Vajon, melyik az igazi „én”-je...? — kérdem tőle beszélgetésünk alkalmával. — A kettőt talán már el sem tudnám választani egy­mástól — válaszolja moso­lyogva. — Ügy érzem, hogy összefüggenek. Szakkép­zettségem, hosszú gyakorla­tom nélkül nem is men­ne igazán társadalmi mun­kám, mérlegképes könyve­lői, okleveles könyvvizsgálói ismereteim hiányában meg­lehetősen nehezen boldogul­nék a gyakran egészen szö­vevényes ügyekben. Társa­dalmi megbízatásom pedig — amit a párttól is kaptam — a mindennapi tevékeny­ségemben követel tőlem a szokásosnál is nagyobb fele­lősséget dolgaim iránt s tesz az átlagosnál kritikusabbó önmagámmal szemben. Még a füzesabonyi járás­ban dolgozott, amikor — az elsők között — a népi el­lenőrök közé került. Akko­riban és azóta is főleg, vagy szinte mindig közérde­kű bejelentésekkel foglal­kozott, foglalkozik. Egyéb vizsgálat feladatain csak rit­kábban osztozott. A KNEB- bel együtt — központi ké­résre — éppen nemrégiben dolgozott először. — Érdekes, izgalmas volt ez az utóbbi — mondja, mivel a recski nagyberuhá­zást „nézegettük”. Több más mellett például olyan kérdésre kerestünk választ, hogy a már leszállított, de bizonytalan ideig nem al­kalmazható gépeket, fölös­legesen itt „állomásozó” be­rendezéseket miként lehetne valahol másutt hasznosíta­ni, mivel értékük Recsken csak csökken. Ám nem ke­vésbé jelentenek élményt a kisebb témák sem. Jóllehet, általában az a gyakorlat, hogy a névtelen levelekkel nem törődnek, mi az ilyene­mellett tiz-tizenkét szarvas- marhát vonultatnak fel, az élenjáró farmerek szerint hűen szemléltetik a kívána­tos tenyésztői célt. Ez pedig 1799-től, a Wootton húsipari cég által a londoni Smith- field-piacon rendezett nagy­szabású élőállat-bemutató óta, egyetlen közös érdeket szolgál, a tenyésztői tapasz­talatok összegzését, az ebből fakadó vélemények cseréjét. Az élőállat-parádéknak te­hát Londonban gazdag múlt­juk van. Szemlék ezek a ja­vából, amelyeken csak szigo­rúan törzskönyvezett állato­kat láthatunk. A cél pedig a puszta felvonulásokon túl a díjazás, amelyet ezúttal a zsűri ezüstserlege bizonyi- tott. A győztes, az ünnepelt fődíjas skót farmer örömteli arccal, a közönség vastapsa közepette járta körül az aré­nát Champion nevű, 338 ki­lós Friz húsmarhájával. Ezután rövid nyilatkozatá­ban a következőket fejteget­te a skót: — Már többször részt vet­tem itt, Londonban a nem­zetközi mezőgazdasági kiállí­tás állatbemutatóin. Elisme­rést jelent ide eljönni és versenyezni. Az ezüstserleg fődíjat azonban most sikerigt elnyernem. Hosszú évek tu­datos tenyésztői munkájának eredménye ez a nagy siker, amely a szigorú zsűri érté­kelésében megnyilvánult. Több szempont alapján pon­tozással nyilvánította ki aka­ratát a szakértőkből álló bi­zottság. Mindenekelőtt elbírálták az általam hozott állat egész­ségi állapotát, aztán, hogy mennyire értékesíti a takar­mányt, mennyire tetszetős a külleme, a megjelenése, mi­lyen a teljesítőképessége és megfelel-e a fajtára jellem­ző minőségi követelmények­ket sem dobjuk a papírko­sárba. Igenis utánajárunk, hogy a leirtak mennyire reálisak, a vádaskodások mennyire megalapozottak. Ami nem könnyű, hiszen a bejelentő személye ismeret­len, így a feljelentett sze­mélyt csak a legnagyobb körültekintéssel, a leksokol- dalúbb tájékozódással köze­líthetjük meg. Olykor a legje­lentéktelenebbnek tűnő ese­tekben is valóságos nyomo­zást kell végeznünk. — Hálás vagy hálátlan pálya? — Meggyőződésem, hogy igazi ellenséget még nem „szereztem” magamnak. S olyant is emlegethetek, hogy a megállapítások alapján felelősségre vont személy később inkább őszinte hí­vünkké vált, aki tanácso­kért azóta is felkeres. Álta­lában felismerik bennünk a jó szándékot, s többnyire támogatják erőfeszítésein­ket. Szeretem, amit csiná­lok. S bár önzetlenül válla- tam a megbízást, mi taga­dás, jólestek az elismerések, amiket eddig kaptam. Meg­tiszteltek már a 20 éves szolgálat emlékplakettjével s á Társadalmi Munkáért kitüntetéssel is. ★ A gyöngyösi Czivinger György alighanem a legfia­talabb népi ellenőr még mindig Heves megyében — öt esztendeje pedig, amikor a járási-városi testületbe került, még ifjabb volt. — Hogyan lett a NEB tagja? — Ügy tudom, hogy a bi­zottságban, megüresedett egy hely, aztán az elnök felkereste a munkahelye­met, s javaslatot kért vala­kire, aki az Izzó területéről alkalmas lenne erre a poszt­ra. Aztán valahogy rám esett a választás. Talán ép­pen a korom miatt... „Civilben” kétszeres kivá­ló dolgozó, gépgyári műve­zető, lakatos, mechanikai műszerészi, gépésztechniku­si gyakorlattal. S „némi” mozgalmi múlttal a háta mögött: hiszen alapszerve­zeti KISZ-titkár volt már az nek. Nos, boldog vagyok, mert sikerült, és a 257. sor­számmal versenyző húsmar­hám mindezeknek a követel­ményeknek elegeit tett. A siker arra ösztönöz, hogy jövőre is induljak ezen a nemes versenyen, amely reprezentatív színfoltja a londoni nemzetközi mező- gazdasági kiállításnak... Mennyi szakmai szeretetet és hozzáértést sugall a részt­vevőknek ez a ceremónia. Nem véletlenül, hiszen Nagy-Britannia a világ leg­nagyobb tenyészállat-expor­tőr országa. Talán nincs a földkerekségen olyan állat, ahol ne lenne angol állatfaj­ta. Mindez annak a gazdag tapasztalatokkal rendelkező tenyésztői munkának az eredménye, amely az évszá­zadok során a hagyományo­kat őrizve kialakult. Szem­betűnő, hogy az angol fajtá­kon belül az egyes egyedek mennyire kiegyenlítettek, nem csupán színre, hanem teljesítményre is. Korunk­ban, amikor a gépesítés oly nagy szerepet kapott az ál­lattenyésztésben Is, ez na­gyon lényeges tulajdonság! Az angol szarvasmarha­tenyésztést és -tartést ma is zömmel a legelőkre alapoz­zák. Mind a tejtermelő tehe­nek, mind a növendékek, de a hízómarhák is, az év nagy részében szinte éjjel-nappal a legelőkön tartózkodnak. A sók mozgás javítja a mérete­ket, a lábak erősségét. A marhahústermelés pedig ver­senyképes nemcsak azért, mert évtizedek óta fenntart­ja a jó minőséget, és emiatt a marhahúsnak legnagyobb a fogyasztói ára, hanem azért is, mert gazdaságos vele foglalkozni, hiszen a legelők zöldje a legolcsóbb takar­mány! iskolában, aztán a honvéd­ségnél, három évig pedig szb-tag. S a szakszervezeti bizottság egyik albizottságát vezeti ma is. — Milyen a népi ellenőri szolgálat? — Amikor beválasztottak, jó ideig, ha pontosan em­lékszem : másfél esztendeig inkább csak ismerkedtem a számomra merőben új feladatokkal. Többnyire ki­sebb megbízatásokat adtak. Csupán 1978-ban kaptam az első nagyobb, önállóan megoldandó „leckét”: egy járási szintű vizsgálat során az ifjúsági törvény vég­rehajtásáról tájékozód­tunk a vezetésemmel. S ekkoriban kerültem bele egy megyei csoportba is, amelyik éppenséggel az újí­tómozgalom helyzetét vizs­gálta. Élményt jelentett szá­momra kimozdulni megszo­kott, mindennapos környeze­temből, a városon, sőt a járá­son túl is gyarapítani a ta­pasztalataimat. Sokat látok, hallok azóta Is ellenőri mun­kám alkalmával, ami, úgy érzem: a korábbinál telje­sebb értékű emberré tesz. Szeretem a testületi tevé­kenységet, a bizottsági ülé­seket is, amelyeken szintén minduntalan rengeteget tanu­lok. Tisztségviselő társaim úgyszólván a legkülönbözőbb szakterületekről kerültek kö­zénk, magy a gyakorlatuk már a NEB vonalán is, iga­zán készséggel segítenek mindabban, amihez a jogsza­bályok, rendeletek ismerete esetleg kevésnek bizonyul. — Minderre hogyan futja az idejéből? — A gyárban ugyan két műszakos vagyok, havonta egyszer éjszakai ügyeletes is, de azért valahogy még min­dig jutott időm mindenre. Munkahelyem, a népi ellenőr­zés, no meg a hobbim, a bé­lyeggyűjtés és a Trabant mel­lett tanulni is tudok: az esti egyetem általános szakának második évfolyamát végzem éppen. Nőtlen ember létem­re nincsenek családi gondja­im. Miért lennék időzavar­ban. ..? Gyóni Gyula A britek idejében felis­merték, hogy a tenyésztői munka csak akkor lehet si­keres, ha számításba veszik a természetadta lehetősége­ket és a gazdasági sajátossá­gokat. Ezért a szarvasmar­ha-tenyésztést a takarmá­nyozási körülményekhez iga­zították. Olyan állatok elő­állítására törekednek, ame­lyek a rendelkezésre álló ta­karmányt a leggazdaságo­sabban tejjé, illetve hússá alakítja át. Kz angol szar­vasmarha-tenyésztők való­ban szeretik és jól gondoz­zák állataikat. A kis- és kö­zépfarmokon, főleg a hegy­vidékeken, az ember és az állat gyakran egy tető alatt, szinte együtt él! A fiatal te­nyésztőkben igy már kora if­júságukban felébred az álla­tok iránti szeretet. Ez talán a fő hordozója annak a te­nyésztői kedvnek, amely a decemberi londoni bemuta­tón is gyakran megmutatko­zott ... Agócs Béla, a Szolnoki Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere egri al­központjának szaktanács- adója, a delegáció tagja a következőképpen értékelte a tanulmányút tapasztalatait: — Szakembereink látták mindazokat a legújabb ered­ményeket, melyeket a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban értek el az ágazat műszaki, technikai és szellemi fejlődése során. To­vábbi munkánkban bizonyo­san jól tudjuk majd kama­toztatni a londoni tapaszta­latokat. Különös tekintettel a hazai intenzív gabonaprog­ram megvalósítására, amely­be termelési rendszerünk irányításával több gazdaság is bekapcsolódott. Vége Mentusz Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom