Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-18 / 14. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1963. január 18., kedd Ma kezdődik Moszkvában a KGST VB 105. ülése Marjai József Moszkvába utazott A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 105. ülésére vasárnap délután a szovjet fővárosba utazott Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-kép- viselője. A végrehajtó bizottság ülésének napirendjén szerepel az egyes termelési ágazatok fejlesztésének együttes tervezése terén szerzett tapasztalatok áttekintése. Tanácskoznak az energia, fűtőanyag, nyersanyag hosszútávú célprogram végrehajtásának menetéről. Tárgyalnak a KGST egyesített energiarendszerének kérdéseiről, tájékoztatást hallgatnak meg a gépipari és elektronikai együttműködés kiemelt területein a korábban hozott határozatok végrehajtásának menetéről, a közlekedés hosszú távú célprogramjában és a terv- koordináció közlekedési fejezetében előirányzott feladatok teljesítéséről. Megvizsgálják a tagországok által egymásnak szállított gépek, berendezések és járművek, a tartalékalkatrész-el- látásának javításával' összefüggő teendőket. A végrehajtó bizottság több más témát is tárgyal. Marjai József, miniszterelnök-helyettest, hazánk állandó KGST-képviselőjét vasárnap délután Moszkvában a repülőtéren Nyikolaj Tali- zin miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió állandó KGST- képviselője fogadta. A végrehajtó bizottság ülése kedden délelőtt kezdődik a szovjet fővárosban. Trudeau Japánban A NATO-val való együttműködés fokozására szólította fel Japánt hétfői tokiói sajtóértekezletén Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök. Trudeau vasárnap érkezett háromnapos látogatásra a szigetország fővárosába, s előzőleg az ASEAN-államok - bat tett körutazást. Ügy vélekedett, hogy Japánnak fokozottabb mértékben kellene részt vennie a NATO-országok között folyó, a kelet-nyugati „stratégiai témákat” illető konzultációkban. Szükség van arra — mondotta —, hogy Tokió világosan kifejtse álláspontját e kérdésekben. A kanadai kormányfő hangoztatta, hogy a vezető tőkés országok májusi, wil- liamsburgi csúcstalálkozóján mindent meg kell tenni a szabad kereskedelem fenntartása céljából. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokról szólva Trudeau a kanadai japán tőkeberuházások fokozására szólított fel. A sajtóértekezletet megelőzően Pierre Trudeau találkozott Nakaszone Jaszu- hiróval, mielőtt a japán miniszterelnök elutazott volna Washingtonba. Mint hivatalosan közölték: a találkozón megállapodtak a csendesóceáni térség országai közötti együttműködés előmozdításában. Megvitatták a kelet— nyugati viszony kérdéseit, s síkraszálltak a Kínával való kapcsolatok fokozása mellett. Gromiko Bonnban Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hangos „Jó reggelt!" köszöntéssel üdvözölte Bonnban az újságírókat, amikor Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter társaságában a tárgyalás színhelyére érkezett (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn délelőtt Bonnban megkezdte hivatalos tárgyalásait a nyugatnémet vezetőkkel. A szovjet diplomácia vezetője vasárnap délután érkezett meg a Rajna partjára!, és már este megtartotta első, nem hivatalos megbeszélését Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel annak magároházában. A hétfő délelőtti találkozón is Genscher volt Gro- miko tárgyaló partnere. A tárgyaláson — a két fél előzetes közlésének megfelelően — a kelet-nyugati viszony, s azon belül is az európai közép-hatótávolságú fegyverek kérdése állt a középpontban. A rakéták kérdésében az NSZK és a Szovjetunió álláspontja jelenleg még jelentősen eltér egymástól. Legutóbbi javaslataiban a szovjet vezetés lehetségesnek nevezte közép-hatótávolságú rakétáinak olyan szintre való csökkentését, amely megfelelne Nagy-Bri- tannia és Franciaország rakétaerői együttes nagyságának. Ennek fejében a Szovjetunió azt várja a NATO- tól, hogy mondjon le az 572 amerikai közép-hatótávolságú fegyver tervezett nyugat-európai telepítéséről. Genscherrel való találkozója után a szovjet diplomácia vezetője udvariassági látogatást tett Karl Carstens nyugatnémet államfőnél. Mitterrand afrikai körúton Francois Mitterrand francia köztársasági elnök afrikai körútja során hétfőn a benini Cotonouból Gabon fővárosába, Libreville-be érkezett. Omar Bongo gaboni államfővel elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal majd. A francia elnök látogatása során részt vett azon a megemlékezésen, amelyet a jelenlegi kormány ellenni 1977-es katonai puccskísérlet áldozatainak emlékére tartottak. Mint emlékezetes, egy nemzetközi zsoldoskülönítmény 1977-ben megtámadta Cotonou repülőterét, s meg akarta dönteni a kormányt. Benin a támadás megszervezésével Gabonon és Marokkón kívül Francia- országot is vádolta; ez megrontotta a két ország kapcsolatait. „Látogatásomat követően Franciaország és Benin kapcsolataiban — a múltat elfeledve — új fejezet nyílhat” — mondotta sajtóértekezletén Mitterrand. Tudósok a leszerelésért Harmincöt ismert francia tudós azzal a felhívással fordult tudós-társaihoz, hogy kapcsolódjanak be a leszerelésért folytatott mozgalomba. A tudósoknak, bármilyen meggyőződésűek legyenek is, harcolniuk kell azért, hogy tudásuk az emberiség jólétét és ne a fegyverkezési versenyt szolgálja — mutat rá a felhívás. A tudósok felszólították kollégáikat: vegyenek részt az értelmiség képviselőinek január 29-én megnyíló értekezletén, amely a béke és a leszerelés kérdéseivel foglalkozik majd. Az ankarai repülőtéren hóviharban próbált meg leszállni ez a török repülőgép, s a betonhoz csapódott, ahol darabokra tört. A halottak száma: 39 (Népújság telefotó — AP—MTI—KSj Meghalt Vladimír Bakarics Vasárnap hajnalban, 71 éves korában, súlyos betegségben, zágrábi otthonában meghalt Vladimir Bakarics, a jugoszláv államelnökség alelnöke, a JKSZ KB elnökségének tagja. A zágrábi jogi karon szerzett diplomával ügyvédként tevékenykedett, 1932-től vett részt a forradalmi munkás- mozgalomban. 1933-tól volt tagja a Jugoszláv Kommunista Pártnak. 1941-ben ő volt az egyik megszervezője Horvátországban a felkelésnek, és ő volt a népfelszabadító háboirú ottani egyik irányítója, a horvátországi felszabadító hadsereg és partizánosztagok főparancsnokságának politikai biztosa. 1944. októberétől a Horvát KP KB titkára volt. A fel- szabadulás után magas párt- és állami funkciókat töltött be a Horvát SZK-ban és a JSZSZK-ban, így 1945-től 1954-ig a horvát kormány elnöke, 1954-től 1963-ig a horvát parlament elnöke volt, és betöltötte a Horvát KSZ KB elnöki tisztségét is. A JKSZ valamennyi háború utáni kongresszusán a központi bizottság tagjává választották, tagja volt a JKSZ KB végrehajtó bizottságának, a JKSZ elnöksége végrehajtó irodájának, a 10. és 11. kongresszustól pedig a JKSZ KB elnökségének is. A JSZSZK elnökségének tagjává 1974-ben és 1979- ben választották meg. 1982. május 14-én választották meg a jugoszláv államelnökség alelnökévé, a JKSZ 1982. júniusi kongresszusán pedig a KB-elnökség tagjává. Vasárnap délelőtt Belg- rádban a jugoszláv állam- elnökség és a JKSZ KB elnöksége együttes -rendkívüli ülésen emlékezett meg Vladimír Bakancsról, méltatva az elhunyt forradalmár, politikus kimagasló érdemeit. Hétfőn délben Bakancsról gyászülésen emlékeztek meg a jugoszláv képviselőházban, ahol Mitja Ribicsics, a JKSZ KB elnökségének elnöke mondott beszédet. Vladimir Bakancsot kedden temetik el, Zágrábban. —( Külpolitikai kommentárunk )— A sas és a felkelő nap ÉSZAK-AMERIKA KÉT NAGY ORSZÁGÁVAL kapcsolatban Nakaszone japán kormányfő ugyanazon a napon volt vendéglátó és vendég. Hétfőn még tokiói rezidenciájában fogadta Pierre Elliot Trudeau kanadai miniszterelnököt, majd nem sokkal később repülőgépe elindult Washington felé. Vendéglátóként Nakaszonénak összehasonlíthatatlanul könnyebb dolga volt, mint vendégként — immár az Egyesült Államokban — van. Tokiónak Washingtonhoz és a nyugat-európai fővárosokhoz fűződő kapcsolataihoz képest az Ottawához való viszony csaknem felhőtlennek számít. Japán, Kanada második legfontosabb kereskedelmi partnere, a két ország áruforgalma tavaly átélépte a nyolcmilliárd dolláros határt. Ráadásul e gazdasági kapcsolatok jellege olyan rendhagyóan különleges (Japán elsősorban nyersanyagot importál Trudeau országából), hogy Kanada, a felkelő nap országával, egyetlen nyugati partnerként, nem deficitet, hanem 1,2 milliárd dolláros többletet mondhat a magáénak. ÜGY TŰNIK, az eddigi japán kormányfők közül Nakaszone tartja a legfontosabbnak a japán—amerikai viszony tehermentesítését, akár politikai és anyagi áldozatok árán is. Ha van gondosan előkészített utazás, a hat hete hivatalban lévő japán miniszterelnök első washingtoni utazása biztosan az. Ami az engedményeket illeti, Nakaszone a következőket vitte utazótáskájában az amerikai fővárosba: 1. Közvetlen utazása előtt pontot tett egy másfél éves vita végére és a Tokióban lefolytatott kétoldalú tárgyalásokon ígéretet tett az amerikai vendégeknek japán haditechnológiai újdonságok (az alkotmány által egyébként tiltott) átadására. A Pentagon nem csinál titkot abból, hogy nagy szüksége van a közismerten fejlett japán mikroelektronika és más tudományágak vívmányaira. 2. Első újévi sajtóértekezletén olyan vám- és egyéb intézkedéseket jelentett be, amelyek alkalmasak az amerikai deficit némi csökkentésére. 3. Űtja előtt a kormányfő Nyugat-Európába küldte külügyminiszterét, Abe Sintarót, hogy megpróbálja enyhíteni a japán és a Pözös Kiac gazdasági feszültségeit — ezzel segítő kezet nyújtva a szovjetellenes összefogást szorgalmazó Washingtonnak." , 4. Közvetlenül washingtoni látogatását megelőzően Nakaszone maga utazott Szöulba, hogy rendezze kapcsolatait a Washington által a térség egyik stratégiai kulcsországának tekintett Dél-Koreával. 5. Amerikai partnereinek kilátásba helyezte a fegyverkezést valójában megtiltó alkotmány felülvizsgálatát és ezzel a korábbinál sokkal nagyobb anyagi-katonai terhek vállalását a Csendes-Óceán tágabb térségében. ENNEK ELLENÉRE A MEGFIGYELŐK nem jósolnak könnyű tárgyalásokat. Reagan amerikai elnök ugyanis igyékszik majd még többet követelni vendégétől, Kissinger egykori tanítványától, aki viszont tudja: hazájában már az eddigi engedmények is népszerűtlenek, ez pedig az idei választási esztendőben csak belpolitikai nehézségeit fokozhatja. Harmat Endre MAS ÉRTELMEZÉSBEN Thatcher a rakétafegyverekről Margaret Thatcher brit miniszterelnök a brit független televíziónak (ITV) adott vasárnapi interjújában két ponton módosította Nagy-Britanniának a leszerelési tárgyalásokkal és a rakétafegyverkezéssel kapcsolatos eddigi álláspontját. Egyrészt nem volt hajlandó elkötelezni magát a Reagan amerikai elnök által javasolt — és általa korábban szenvedélyesen felvállalt — „nullamegoldás” mellett. Másrészt — ami ugyancsak újdonság — az amerikai Pershing-rakéták és manőverező robotrepülőgépek Nyugat-Európába telepítését kizárólag és csakis a NATO európai rakétafegyverzetének korszerűsítéseként értelmezte, holott eddig az volt a hivatalos érvelés, hogy a nukleáris célba juttató eszközök a Szovjetunió hasonló eszközeinek számbeli fölényét hivatottak kiegyenlíteni. Margaret Thatcher azt is közölte, hogy miközben — 1983 végétől — az új rakéták a helyükre kerülnek, a régieket „egy az egy alapon” felszámolják. Thatcher asszony a hosszú, közel egyórás interjúban egyetlen alkalommal sem használta azt a kifejezést, hogy a Szovjetuniónak valamennyi európai közepes hatótávolságú rakétáját fel kell számolnia az amerikai rakéták telepítésének visszavonása fejében: ehelyett rendre a „csökkentés” szó szerepelt. Lényegi hangsúlyt helyezett azonban Thatcher asz- szony arra, hogy a Szovjetunió az a fél, amelynek engedményt kell tennie a Nyugat javára. Hasonló eréllyel állt ki általános értelemben a NATO erejének megőrzése, az elrettentés fenntartása mellett, mivel meggyőződése szerint csak az észak-atlanti katonai-politikai szövetség volt és lesz „biztosítéka a békének”. Más kérdésekről szólva a miniszterelnök egyfelől tagadta, hogy fontolóra vette volna a választások idő előtti — azaz 1984 tavasza előtti — kiírását, de közölte: „semmilyen lehetőséget nem zár ki”. Más szóval általános választásokat akármikor tarthatnak Nagy-Britan- niában, akár idén tavasszal is, ha a konzervatív párt esélyei szempontjából ezt az időpontot tekinti optimálisnak. A kubai külügyminiszter a managuai nyilatkozatról Latin-Amerika és a karibi térség helyzetét mélyrehatóan, átfogóan elemezte az el nem kötelezett országok képviselőinek managuai tanácskozása. Kimutatta a problémák okát, és megjelölte a megoldásukhoz vezető utat — mondotta a nicá- raguai fővárosban Isidoro Malmierca kubai külügyminiszter. — A managuai nyilatkozat néven ismertté lett záródokumentum felsorolja, hogy az imperialisták hol avatkoznak ma be országaink belügyeibe, egyszersmind felhívást tartalmaz a problémák tárgyalások útján történő rendezésére — hangsúlyozta Malmierca. Rámutatott, hogy a politikai tárgyalásoknak Salvadorban Is mielőbb meg kell kezdődniük a hazafias erők képviselőinek bevonásával. Kuba külügyminisztere fontos körülménynek mondotta az el nem kötelezett országoknak Latin-Ameriká- val vállalt szolidaritását. Repiilögépkatasztrófa