Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-18 / 14. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1963. január 18., kedd Ma kezdődik Moszkvában a KGST VB 105. ülése Marjai József Moszkvába utazott A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 105. ülésére vasárnap délután a szovjet fővárosba utazott Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-kép- viselője. A végrehajtó bizott­ság ülésének napirendjén szerepel az egyes termelési ágazatok fejlesztésének együttes tervezése terén szerzett tapasztalatok átte­kintése. Tanácskoznak az energia, fűtőanyag, nyers­anyag hosszútávú célprog­ram végrehajtásának mene­téről. Tárgyalnak a KGST egyesített energiarendszeré­nek kérdéseiről, tájékoztatást hallgatnak meg a gépipari és elektronikai együttműkö­dés kiemelt területein a ko­rábban hozott határozatok végrehajtásának menetéről, a közlekedés hosszú távú célprogramjában és a terv- koordináció közlekedési fejezetében előirányzott fel­adatok teljesítéséről. Meg­vizsgálják a tagországok ál­tal egymásnak szállított gé­pek, berendezések és jármű­vek, a tartalékalkatrész-el- látásának javításával' össze­függő teendőket. A végrehaj­tó bizottság több más témát is tárgyal. Marjai József, miniszter­elnök-helyettest, hazánk ál­landó KGST-képviselőjét va­sárnap délután Moszkvában a repülőtéren Nyikolaj Tali- zin miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió állandó KGST- képviselője fogadta. A vég­rehajtó bizottság ülése ked­den délelőtt kezdődik a szovjet fővárosban. Trudeau Japánban A NATO-val való együtt­működés fokozására szólítot­ta fel Japánt hétfői tokiói sajtóértekezletén Pierre Tru­deau kanadai miniszterel­nök. Trudeau vasárnap érke­zett háromnapos látogatásra a szigetország fővárosába, s előzőleg az ASEAN-államok - bat tett körutazást. Ügy vélekedett, hogy Ja­pánnak fokozottabb mérték­ben kellene részt vennie a NATO-országok között folyó, a kelet-nyugati „stratégiai témákat” illető konzultá­ciókban. Szükség van arra — mondotta —, hogy Tokió vi­lágosan kifejtse álláspontját e kérdésekben. A kanadai kormányfő han­goztatta, hogy a vezető tő­kés országok májusi, wil- liamsburgi csúcstalálkozó­ján mindent meg kell tenni a szabad kereskedelem fenn­tartása céljából. A kétolda­lú gazdasági kapcsolatokról szólva Trudeau a kanadai japán tőkeberuházások foko­zására szólított fel. A sajtóértekezletet meg­előzően Pierre Trudeau ta­lálkozott Nakaszone Jaszu- hiróval, mielőtt a japán mi­niszterelnök elutazott volna Washingtonba. Mint hivata­losan közölték: a találkozón megállapodtak a csendes­óceáni térség országai közötti együttműködés előmozdítá­sában. Megvitatták a kelet— nyugati viszony kérdéseit, s síkraszálltak a Kínával való kapcsolatok fokozása mellett. Gromiko Bonnban Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hangos „Jó reg­gelt!" köszöntéssel üdvözölte Bonnban az újságírókat, ami­kor Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter társaságában a tárgyalás színhelyére érkezett (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere hétfőn délelőtt Bonnban megkezdte hivatalos tárgya­lásait a nyugatnémet veze­tőkkel. A szovjet diplomácia ve­zetője vasárnap délután ér­kezett meg a Rajna partjá­ra!, és már este megtartotta első, nem hivatalos megbe­szélését Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel annak magároházában. A hétfő délelőtti találko­zón is Genscher volt Gro- miko tárgyaló partnere. A tárgyaláson — a két fél előzetes közlésének megfe­lelően — a kelet-nyugati viszony, s azon belül is az európai közép-hatótávolságú fegyverek kérdése állt a kö­zéppontban. A rakéták kérdésében az NSZK és a Szovjetunió ál­láspontja jelenleg még je­lentősen eltér egymástól. Legutóbbi javaslataiban a szovjet vezetés lehetséges­nek nevezte közép-hatótá­volságú rakétáinak olyan szintre való csökkentését, amely megfelelne Nagy-Bri- tannia és Franciaország ra­kétaerői együttes nagyságá­nak. Ennek fejében a Szov­jetunió azt várja a NATO- tól, hogy mondjon le az 572 amerikai közép-hatótávol­ságú fegyver tervezett nyu­gat-európai telepítéséről. Genscherrel való találko­zója után a szovjet diplo­mácia vezetője udvariassági látogatást tett Karl Carstens nyugatnémet államfőnél. Mitterrand afrikai körúton Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök afri­kai körútja során hétfőn a benini Cotonouból Gabon fővárosába, Libreville-be ér­kezett. Omar Bongo gaboni államfővel elsősorban a két­oldalú kapcsolatokról tár­gyal majd. A francia elnök látogatása során részt vett azon a megemlékezésen, amelyet a jelenlegi kormány ellenni 1977-es katonai puccskísér­let áldozatainak emlékére tartottak. Mint emlékezetes, egy nemzetközi zsoldoskülö­nítmény 1977-ben megtá­madta Cotonou repülőterét, s meg akarta dönteni a kor­mányt. Benin a támadás megszervezésével Gabonon és Marokkón kívül Francia- országot is vádolta; ez meg­rontotta a két ország kap­csolatait. „Látogatásomat követően Franciaország és Benin kap­csolataiban — a múltat el­feledve — új fejezet nyíl­hat” — mondotta sajtóérte­kezletén Mitterrand. Tudósok a leszerelésért Harmincöt ismert francia tudós azzal a felhívással fordult tudós-társaihoz, hogy kapcsolódjanak be a lesze­relésért folytatott mozga­lomba. A tudósoknak, bár­milyen meggyőződésűek le­gyenek is, harcolniuk kell azért, hogy tudásuk az em­beriség jólétét és ne a fegy­verkezési versenyt szolgálja — mutat rá a felhívás. A tudósok felszólították kollé­gáikat: vegyenek részt az értelmiség képviselőinek ja­nuár 29-én megnyíló érte­kezletén, amely a béke és a leszerelés kérdéseivel foglal­kozik majd. Az ankarai repülőtéren hóviharban próbált meg leszállni ez a török repülőgép, s a betonhoz csapódott, ahol darabokra tört. A halottak száma: 39 (Népújság telefotó — AP—MTI—KSj Meghalt Vladimír Bakarics Vasárnap hajnalban, 71 éves korában, súlyos betegségben, zágrábi otthonában meghalt Vladimir Bakarics, a jugosz­láv államelnökség alelnöke, a JKSZ KB elnökségének tag­ja. A zágrábi jogi karon szer­zett diplomával ügyvédként tevékenykedett, 1932-től vett részt a forradalmi munkás- mozgalomban. 1933-tól volt tagja a Jugoszláv Kommu­nista Pártnak. 1941-ben ő volt az egyik megszervezője Horvátországban a felkelés­nek, és ő volt a népfelsza­badító háboirú ottani egyik irányítója, a horvátországi felszabadító hadsereg és partizánosztagok főparancs­nokságának politikai biztosa. 1944. októberétől a Horvát KP KB titkára volt. A fel- szabadulás után magas párt- és állami funkciókat töltött be a Horvát SZK-ban és a JSZSZK-ban, így 1945-től 1954-ig a horvát kormány elnöke, 1954-től 1963-ig a horvát parlament elnöke volt, és betöltötte a Horvát KSZ KB elnöki tisztségét is. A JKSZ valamennyi háború utáni kongresszusán a köz­ponti bizottság tagjává vá­lasztották, tagja volt a JKSZ KB végrehajtó bizott­ságának, a JKSZ elnöksége végrehajtó irodájának, a 10. és 11. kongresszustól pedig a JKSZ KB elnökségének is. A JSZSZK elnökségének tagjává 1974-ben és 1979- ben választották meg. 1982. május 14-én választották meg a jugoszláv államel­nökség alelnökévé, a JKSZ 1982. júniusi kongresszusán pedig a KB-elnökség tagjá­vá. Vasárnap délelőtt Belg- rádban a jugoszláv állam- elnökség és a JKSZ KB el­nöksége együttes -rendkívüli ülésen emlékezett meg Vla­dimír Bakancsról, méltatva az elhunyt forradalmár, po­litikus kimagasló érdemeit. Hétfőn délben Bakancsról gyászülésen emlékeztek meg a jugoszláv képviselőházban, ahol Mitja Ribicsics, a JKSZ KB elnökségének elnöke mondott beszédet. Vladimir Bakancsot kedden temetik el, Zágrábban. —( Külpolitikai kommentárunk )— A sas és a felkelő nap ÉSZAK-AMERIKA KÉT NAGY ORSZÁGÁVAL kapcsolatban Nakaszone japán kormányfő ugyan­azon a napon volt vendéglátó és vendég. Hétfőn még tokiói rezidenciájában fogadta Pierre Elliot Trudeau kanadai miniszterelnököt, majd nem sokkal később repülőgépe elindult Washington felé. Vendéglátóként Nakaszonénak összehasonlíthatat­lanul könnyebb dolga volt, mint vendégként — immár az Egyesült Államokban — van. Tokiónak Washingtonhoz és a nyugat-európai fővárosokhoz fűződő kapcsolataihoz képest az Ottawához való vi­szony csaknem felhőtlennek számít. Japán, Kanada második legfontosabb kereskedelmi partnere, a két ország áruforgalma tavaly átélépte a nyolcmilliárd dolláros határt. Ráadásul e gazdasági kapcsolatok jellege olyan rendhagyóan különleges (Japán első­sorban nyersanyagot importál Trudeau országából), hogy Kanada, a felkelő nap országával, egyetlen nyugati partnerként, nem deficitet, hanem 1,2 mil­liárd dolláros többletet mondhat a magáénak. ÜGY TŰNIK, az eddigi japán kormányfők közül Nakaszone tartja a legfontosabbnak a japán—ameri­kai viszony tehermentesítését, akár politikai és anyagi áldozatok árán is. Ha van gondosan előké­szített utazás, a hat hete hivatalban lévő japán mi­niszterelnök első washingtoni utazása biztosan az. Ami az engedményeket illeti, Nakaszone a követke­zőket vitte utazótáskájában az amerikai fővárosba: 1. Közvetlen utazása előtt pontot tett egy másfél éves vita végére és a Tokióban lefolytatott kétoldalú tárgyalásokon ígéretet tett az amerikai vendégeknek japán haditechnológiai újdonságok (az alkotmány által egyébként tiltott) átadására. A Pentagon nem csinál titkot abból, hogy nagy szüksége van a köz­ismerten fejlett japán mikroelektronika és más tu­dományágak vívmányaira. 2. Első újévi sajtóértekezletén olyan vám- és egyéb intézkedéseket jelentett be, amelyek alkalma­sak az amerikai deficit némi csökkentésére. 3. Űtja előtt a kormányfő Nyugat-Európába küld­te külügyminiszterét, Abe Sintarót, hogy megpró­bálja enyhíteni a japán és a Pözös Kiac gazdasági feszültségeit — ezzel segítő kezet nyújtva a szovjet­ellenes összefogást szorgalmazó Washingtonnak." , 4. Közvetlenül washingtoni látogatását megelőzően Nakaszone maga utazott Szöulba, hogy rendezze kapcsolatait a Washington által a térség egyik stra­tégiai kulcsországának tekintett Dél-Koreával. 5. Amerikai partnereinek kilátásba helyezte a fegyverkezést valójában megtiltó alkotmány felül­vizsgálatát és ezzel a korábbinál sokkal nagyobb anyagi-katonai terhek vállalását a Csendes-Óceán tágabb térségében. ENNEK ELLENÉRE A MEGFIGYELŐK nem jó­solnak könnyű tárgyalásokat. Reagan amerikai elnök ugyanis igyékszik majd még többet követelni ven­dégétől, Kissinger egykori tanítványától, aki viszont tudja: hazájában már az eddigi engedmények is népszerűtlenek, ez pedig az idei választási esztendő­ben csak belpolitikai nehézségeit fokozhatja. Harmat Endre MAS ÉRTELMEZÉSBEN Thatcher a rakétafegyverekről Margaret Thatcher brit miniszterelnök a brit füg­getlen televíziónak (ITV) adott vasárnapi interjújában két ponton módosította Nagy-Britanniának a lesze­relési tárgyalásokkal és a rakétafegyverkezéssel kap­csolatos eddigi álláspontját. Egyrészt nem volt hajlan­dó elkötelezni magát a Reagan amerikai elnök által javasolt — és általa koráb­ban szenvedélyesen felvállalt — „nullamegoldás” mellett. Másrészt — ami ugyan­csak újdonság — az ameri­kai Pershing-rakéták és ma­nőverező robotrepülőgépek Nyugat-Európába telepíté­sét kizárólag és csakis a NATO európai rakétafegy­verzetének korszerűsítése­ként értelmezte, holott eddig az volt a hivatalos érvelés, hogy a nukleáris célba jut­tató eszközök a Szovjetunió hasonló eszközeinek számbe­li fölényét hivatottak ki­egyenlíteni. Margaret That­cher azt is közölte, hogy mi­közben — 1983 végétől — az új rakéták a helyükre kerül­nek, a régieket „egy az egy alapon” felszámolják. Thatcher asszony a hosszú, közel egyórás interjúban egyetlen alkalommal sem használta azt a kifejezést, hogy a Szovjetuniónak vala­mennyi európai közepes ha­tótávolságú rakétáját fel kell számolnia az amerikai ra­kéták telepítésének visszavo­nása fejében: ehelyett rend­re a „csökkentés” szó szere­pelt. Lényegi hangsúlyt helye­zett azonban Thatcher asz- szony arra, hogy a Szovjet­unió az a fél, amelynek en­gedményt kell tennie a Nyu­gat javára. Hasonló eréllyel állt ki általános értelemben a NATO erejének megőrzése, az elrettentés fenntartása mellett, mivel meggyőződése szerint csak az észak-atlanti katonai-politikai szövetség volt és lesz „biztosítéka a békének”. Más kérdésekről szólva a miniszterelnök egyfelől ta­gadta, hogy fontolóra vette volna a választások idő előt­ti — azaz 1984 tavasza előt­ti — kiírását, de közölte: „semmilyen lehetőséget nem zár ki”. Más szóval általá­nos választásokat akármi­kor tarthatnak Nagy-Britan- niában, akár idén tavasszal is, ha a konzervatív párt esé­lyei szempontjából ezt az időpontot tekinti optimális­nak. A kubai külügyminiszter a managuai nyilatkozatról Latin-Amerika és a karibi térség helyzetét mélyreha­tóan, átfogóan elemezte az el nem kötelezett országok képviselőinek managuai ta­nácskozása. Kimutatta a problémák okát, és megje­lölte a megoldásukhoz veze­tő utat — mondotta a nicá- raguai fővárosban Isidoro Malmierca kubai külügymi­niszter. — A managuai nyilatkozat néven ismertté lett záródo­kumentum felsorolja, hogy az imperialisták hol avat­koznak ma be országaink belügyeibe, egyszersmind felhívást tartalmaz a prob­lémák tárgyalások útján történő rendezésére — hang­súlyozta Malmierca. Rámu­tatott, hogy a politikai tár­gyalásoknak Salvadorban Is mielőbb meg kell kezdőd­niük a hazafias erők képvi­selőinek bevonásával. Kuba külügyminisztere fontos körülménynek mon­dotta az el nem kötelezett országoknak Latin-Ameriká- val vállalt szolidaritását. Repiilögépkatasztrófa

Next

/
Oldalképek
Tartalom