Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-10 / 290. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szabály az szabály Igen: efelett vita sem lehet. A szabály az szabály. Azon már persze tűnődni, vitázni is lehet, hogy minden szabály valóban jól szabályoz-e? A régi angol mondás szerint a puding próbája, hogy megeszik, az új magyar mondás szerint a szabályozóké az, hogy: hogyan? Mármint hogyan, milyen eredménynyel szabályoz, mit szabályoz és miért szabályoz? Az utóbbira a legkönnyebb a válasz: a népgazdaság előrehaladása érdekében. Azért, hogy azt termeljék az iparban, a mezőgazdaságban egyaránt, amire valóban szükség van, s úgy termeljék, hogy az valóban a lehető legjobb, legolcsóbb és a legkelendőbb legyen. Ebben sem lehet vita. Azért egyben-másban mégis lehet lesz majd. Például a mezőgazdaság termelését szabályozó egynémely gazdasági szabályozó, illetőleg ösztönző tekintetében. Hogy tudniillik úgy szabályoz, hogy nem ösztönöz. A minap azon panaszkodtak a szabolcsi szövetkezetbeliek, hogy például a burgonya termesztése lesz ráfizetéses náluk az új árrendszer miatt. Szövetkezeti ismerőseim itt, Heves megyében meg arról, hogy a szabályozók úgy szabályoznak, miszerint a nagyüzemben ráfizetéses lesz a zöldségtermesztés. Hiába fut feljebb a háztájiból, a kisegítő gazdaságokból származó zöldség mennyisége, az bizony nem tudja majd pótolni a nagyüzemi termelés ilyetén hiányát. Bárki beláthatja, nem kell hozzá szakembernek lenni, hogy a piacon áruválasztékbővítésnek, tavasszal, télen primőrnek, háztájiból jött salátának, reteknek, vagy akár paradicsomnak jó helye van, de konzervgyár- tási méretekben elhanyagolható ez a termesztési ág. Az imént egyetlen szóval említettem a paradicsomot is. Ami itt egyetlen szó, az például a Hatvani Konzervgyárnak sok ezer vagon export akkor, amikor a világpiacon emelkedni látszik a paradicsomkon- zerv ára, s amikor a termelők itthon ódzkodnak a paradicsom termesztésétől. Kifizetődőbb a napraforgó, a kukorica, a búza, amely mindhárom majd teljesen gépesített, ami a termelését illeti, míg ezt aligha lehet elmondani a zöldség- termesztés egészéről. Hogy a búza helyett petrezselymet? Szó sincs róla. De a petrezselyem helyén — hogy a példánál maradjak —, több és jobb minőségű petrezselymet, s ennek termesztéséhez meg jobb kedvet, jobb, szabályozottabb és ösztönzőbb körülményeket. Mert az ugyan igaz, hogy a szabály az szabály, de zöldség meg zöldség. S hogy bőven legyen, ez a legfőbb szabály. Vélem én, aki nem vagyok közgazdász, csak piacról — hazai és nemzetközi piacról — élő állampolgár. Gyurkó Géza A TÉLI ÜLÉSSZAK ELŐTT A parlamenti munkára készültek képviselőink Mint ismeretes, december 16-ra összehívták az esztendő utolsó parlamenti ülésszakát. Az országgyűlés — immár hagyományosan — a következő esztendő költségvetésének törvényjavaslatát vitatja meg. A téli ülésszak előtt tartotta meg december 9-én, tegnap a soron következő tanácskozását megyénk képviselőinek testületé. A résztvevőket a csoport elnöke, Novák Pálné dr. köszöntötte, majd Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke, illetve Miklós Endre, a KSH megyei vezetője szólt arról a munkáról, amellyel szűkebb hazánk tanácsai, gazdálkodó szervei készültek a jövő évi terv- és költségvetési feladatokra. Egyben tájékoztatást adtak a képviselőknek azokról a főbb gazdasági folyamatokról, amelyek jellemzőek Hevesben. A tájékoztatásokat követően Eperjesi Iván, Sas Kálmán, Úszta Gyula, Vaskó Mihály, valamint Komjáthy Aladár kért szót. Egyebek között a thorezbeli lignittermelés növekedéséről, az építési telkek tartós használatba vételének lehetőségeiről, a termelés hatékonyságának és a bérezés ösz- szefüggésének gyakorlatáról, a lakásépítési kapacitás értékeléséről beszéltek. A továbbiakban pedig kiemelték, hogy komoly és rendkívül felelős önértékelésre, helyzetelemzésre van szükség napjainkban, amikor a következő esztendő terveiről és pénzügyi gazdálkodásáról döntünk országszerte, illetve az ország házában. Megállapították az országgyűlési képviselőink — egyetértve a két tájékoztatóban megfogalmazottakkal —, hogy a jövő tervezéséhez megvannak a kellő alapok, a személyi és a tárgyi feltételek. Ezek alapján kell tovább fejleszteni és biztosítani megyénkben is az alapellátást, folytatni az energiagazdálkodás jól bevált lépéseit, s a takarékossági programot — a mind eredményesebb, hatékonyabb, jobb minőségű termelés érdekében. A megyei eredmények gyarapítására lehetőségünk van, hiszen nem kisebb alapokról léphetünk tovább, mint az, hogy innen adjuk az ország villamosenergiatermelésének 40 százalékát, a cement 16—20, a lignit 80 —90, a kibányászott bentonit 50—60 százalékát. Az exportunk 20—25 százalékkal nőtt az utóbbi három évben, s ebben nagy szerepük volt az iparban, illetve a megye mezőgazdaságában dolgozóknak. Azoknak a munkahelyi kollektíváknak — állapították meg —, amelyekre a jövőben is számítani kell és lehet a terveink megvalósításában, az életszínvonal szinten tartásában, illetve az ország bevételi forrásainak bővítésében. A képviselőcsoport tagjai ezt követően értékelték azt a munkát, amelyet a ciklus kezdete óta, illetve 1982-ben eddig végeztek a választó- kerületekben, a fogadónapokon, valamint a parlamenti ülésszakokon. Fa- és bútoripari napok Egerben A Faipari Tudományos Egyesület Heves megyei Szervezete az idén is megrendezte a már hagyományosnak mondható országos fa- és bútoripari napokat Egerben. A tegnap, a Technika Házában kezdődött kétnapos tanácskozást Szalay Ferenc, az Agria Bútorgyár igazgatóhelyettese, a FATE Heves megyei Szervezetének elnöke nyitotta meg. Ennek a tudományos egyesületnek a tanácskozása a kiutat kereste bútoriparunk nem éppen könnyűnek mondható jelenlegi helyzetében. Arra kerestek választ az ország szinte majd minden tájáról egybegyűlt szakemberek, hogy a rekonstruált bútoripar, majd az ezt követően fejlesztett faipar, meglévő technikai színvonala alkalmas-e a kül- és belpiac nehézségeinek leküzdésére. Szóba került továbbá az első napon az is, hogy milyen tényezők gátolják a további fejlődést, megteremthető-e az érdekazonosság az elsődleges faipar, a feldolgozóipar, valamint az ipar és a kereskedelem között? Kérdésként vetődött fel többek között az is, hogy milyen lehetőségek kihasználása szükséges a kibontakozáshoz? Először a bútoripar jelenlegi helyzetét s meglévő problémáit vázolta dr. Sipos Árpád, az Ipari Minisztérium munkatársa. Ezt követően dr. Váradi Géza, az Erdészeti és Faipari Hivatal vezetőhelyettese a faanyagellátás várható alakulásáról szólt, kihangsúlyozva a feldolgozó- ipar minőségi, választéki és árproblémáit. A kora délutáni óráktól az elhangzott két előadás témájában vitát nyitottak, amelyben felszólalt többek között dr. Kovács Jenő, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója is. A Faipari Tudományos Egyesület rendezvénye ma falytatja munkáját. Melyik illik a pénztárcánkhoz? Sokak dilemmája ez, bár kétségtelen, az Agria Bútorgyár drágább garnitúrái is kelendőek. Az augusztus 23-án felavatott Kistályai úti bemutatóterem és- bolt máig tízmillió forintos forgalmat bonyolított le (Fotó: Köhidi Imre) Kádár János látogatása a Magyar Nemzeti Bankban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Magyar Nemzeti Bankba látogatott. Kíséretében volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint Szűcs Istvánná, az MSZMP V. kerületi bizottságának első titkára és Horváth J. Zoltán, az MNB párt- bizottságának titkára fogadta. Kádár János találkozott az MNB elnökségének tagjaival, vezető munkatársaival, valamint az intézmény párt- és tömegszervezeti vezetőivel. Napirenden az 1983. évi terv és állami költségvetés Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén elfogadta az 1983. évi népgazdasági tervet, kijelölte a végrehajtással összefüggő kormányzati tennivalókat, egyidejűleg jóváhagyta a hitelpolitikai irányelveket. Megvitatta az 1983. évi állami költségvetésről szóló törvény tervezetét, és úgy határozott, hogy a javaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának saját munkájáról, a megye társadalmi- gazdasági helyzetéről és a VI. ötéves tervben foglalt feladatok végrehajtásának menetéről adott beszámolóját. A Minisztertanács elismerve az eredményeket, felhívta a végrehajtó bizottságot, hogy tegyen további erőfeszítéseket a tanácsi munka demokratizmusának fejlesztésére, a megye szellemi és anyagi erőforrásainak teljesebb kihasználására, a lakosság életkörülményei javítására. Kötelezte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a végrehajtó bizottság feladatainak eredményes megoldásához nyújtsanak hathatós segítséget. A kormány jelentést hallgatott meg az idei áruellátás tapasztalatairól, egyben áttekintette a jövő évi felkészüléssel összefüggő feladatokat is. Kötelezte az illetékeseket, hogy minden szükséges intézkedést tegyenek meg a kiegyensúlyozott áruellátás fenntartására. A Minisztertanács a szén- bányászati vállalatok önállóságának további növelése céljából 1982. december 31-i hatállyal megszüntette a Szénbányászati Koordinációs Központot, valamint a Szén- bányászati Igazgató Tanácsot, és tudomásul vette, hogy a bányavállalatok bányászati egyesülést létesítenek a közös feladatok összehangolására. A kormány tudomásul vette a vaskohászati vállalatok ez évi tevékenységéről adott tájékoztatást, és megerősítette azokát az intézkedéseket, amelyek célja a kedvezőtlen külpiaci hatások mérséklése, a vállalatok exportképességének javítása. Ülésezett a KISZ KB Csütörtökön ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson .részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A testület meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB december 1-i üléséről, majd Juhász Andrásnak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében megvitatta és meghatározta a KISZ feladatait a munkásifjúság körében. A vitában részt vett Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, valamint az MSZMP KB ifjúsági bizottságának és a KISZ KB ifjúmunkástanácsának több tagja is. Miként az ülésen hangoztatták, a munkásifjúság a KISZ legnagyobb forradalmi hagyományokkal rendelkező politikai ereje, amely meghatározó módon befolyásolta az ifjúsági szövetség tevékenységét. Valamennyi üzemi, munkahelyi KISZ- szervezet dolga és felelőssége ma is úgy tevékenykedni, hogy tovább növekedjék a KISZ befolyása a munkás ifjúság körében, A munkás- fiatalok csaknem 27 százaléka tagja a KISZ-nek, szervezettségük 1975 óta 6 százalékkal növekedett. A központi bizottság hangsúlyozta, hogy a magyar nép tehetsége és szorgalma olyan korszakos eredményeket hozott az elmúlt évtizedekben, amelyekre joggal lehetünk büszkék. Az egyre nehezebbé váló nemzetközi feltételek között azonban csak úgy juthatunk előbbre, ha a jövőben jobban és fegyelmezettebben dolgozunk. A KISZ annak érdekében fog dolgozni, hogy megőrizzük, illetve helyreállítsuk a tisztességgel, lelkiismeretesen pontosan végzett munka becsületét, érvényt szerezzünk az olyan hagyományos mun- káséiitékeknek, mint a rend, a fegyelem, a szervezettség, az öntudatosság, a nyíltság. A Pénzügyminisztérium és az MNB tájékoztatója A pénzügyminiszter rendeleté értelmében december 10-től a belföldiek az eddigi 400 forint helyett 2000 forintnak megfelelő értékű külföldi pénzt tarthatnak birtokukban. A birtokban tartható pénzt a tulajdonosok kiviteli engedély nélkül vihetik külföldre. A KGST- tagállamok saját valutájuk országukba történő beviteléhez a magyar kiviteli engedélyt megkövetelik. A kiviteli engedélyt a valutaellátó helyeknél — az utazásra érvényes útlevél bemutatása mellett — lehet kérni, amelyek azt költség felszámítása nélkül kiadják. Konvertibilis valutáért 2000 forint értékhatárig belföldön külföldi útszakaszra menetjegyek és az erre kijelölt, valutáért árusító üzletekben áruk vásárolhatók. A november 30-i árfolyamváltozás miatt/módosult a konvertibilis elszámolású országokba magánútlevéllel utazók valutaellátása. Eszerint az egyéni turistaként utazók az eddigi 12 800 forint helyett 13 200 forint, a látogató útlevéllel utazók az eddigi 1700 forint helyett .1800 forint, a szülők valamelyikének egyéni turista útlevelében szereplő kiskorú gyermekeik részére, gyermekenként az eddigi 1900 forint helyett 2000 forint értékű valutát vásárolhatnak. Nem változnak a valutakiutalásra vonatkozó feltételek és az ezzel összefüggő egyéb rendelkezések. (MTI)
