Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-10 / 290. szám
1. NÉPÚJSÁG, 1982. december 10., péntek MOSZKVA Pénteken tér vissza a Földre Anatolij Berezovoj és Valentyin Lebegyev, miután teljes egészében végrehajtották a Szaljut 7. űrállomás fedélzetén a számukra előírt tudományos kutató- programot. A Földre továbbított adatok szerint a két űrhajós jól érzi magát, a Szaljut 7. űrállomásból, a Szojuz T—7 és a Progressz 16. űrhajókból álló űrkomplexum repülése kifogástalanul folytatódik. PRÁGA Csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Csehszlovákiába érkezett Stefan Ol- szowski lengyel külügyminiszter. A prágai repülőtéren meghívója, Bohuslav Chnou- pek csehszlovák külügyminiszter fogadta. VARSÓ Lengyelországban a tervek szerint hamarosan megalakul a Hazafias Nemzeti Üjjá- születési Mozgalom (PRON) ideiglenes országos tanácsa. Mint a tanács létrehozását kezdeményező bizottság elnöke, Jan Dobraczynski katolikus író a Slowo Powsze- chne című katolikus lapnak nyilatkozva elmondta, valószínűleg jövő év márciusában vagy áprilisában megtartják a PRON alakuló kongresszusát és megválasztják az új népfrontmozgalom állandó országos tanácsát. BONN A Német Szabaddemokrata Párt parlamenti csoportja csütörtöki ülésén támogatásáról biztosította Helmut Kohl kereszténydemokrata kancellárnak a jövő márciusi, idő előtti országos választás megtartására vonatkozó elképzeléseit. Mint a csoport szóvivője közölté, a szabaddemokrata képviselők „túlnyomó többsége’1 egyetértését fejezte ki azzal a tervezett eljárással, hogy Kohl vesse fel a bizalmi kérdést és saját maga szándékos leszavaztatásával tegye szabaddá az utat a választások előtt. NATO-tanácsülés Brüsszelben George Shultz amerikai külügyminiszter és Joseph Luns NATO-főtitkár a külügyminiszteri tanácskozásra tartanak (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Az Atlanti Szövetség 16 tagországának külügyminiszterei csütörtökön délelőtt a brüsszeli NATO-központban megkezdték szokásos év végi tanácsülésüket, amelyen a kelet—nyugati viszony kérdéseit vitatják meg, de a Washington és nyugat-európai szövetségesei között támadt nézetkülönbségekről is szót ejtenek. Várakozás szerint a külügyminiszterek a tanácsülésen megvizsgálják a genfi, a bécsi és a madridi tárgyalások állását, kilátásait, emellett ismét foglalkoznak az úgynevezett lengyel és afgán kérdéssel. George Shultz amerikai külügyminiszter sürgetni fogja, hogy a Szovjetunióval és a szocialista országokkal fenntartott kereskedelmi és hitelkapcsolataikat a tagországok átfogó és összehangolt stratégia keretébe illesszék bele. Ez az első NATO-tanácsülés, amelyen részt vesz a szövetséghez nyáron csatlakozott Spanyolország külügyminisztere. Fernando Moran, a spanyol diplomácia új vezetője azonban nem fogja aláírni a készülő közös közleményt, mert a González-kormány egyelőre „befagyasztja” Spanyolország beilleszkedését a szövetségbe és intézményeibe. Az amerikai képviselőház döntése az MX-rakéták ügyében, valamint a nyugateurópai rakétatelepítési program újabb nehézségei nyilván arra késztetik a külügyminisztereket, hogy bő teret szenteljenek a NATO atomfegyverkezési terveinek is, azután, hogy a hadügyminiszterek a múlt héten már megerősítették az eddigi határozatokat és stratégiát. Gromiko fogadta nagykövetünket MOSZKVA Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere csütörtökön saját kérésére fogadta Rajnai Sándort, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetét. A megbeszélés meleg, baráti légkörű volt. A találkozó során a szovjet—magyar kapcsolatok kérdéseit és a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését tekintették át. Az USA eddigi legnagyobb batonai költségvetését hagyta jóvá a szenátus Az amerikai szenátusban is éleződik a vita az MX- rakéták körül, de nem mondható, hogy összességében a törvényhozás szembehelyezkedne Reagan példátlan méretű fegyverkezési programjával. Ezt bizonyítja, hogy a képviselőház újabb rekordnagyságú katonai költségvetést hagyott jóvá. Amelyből lényegében csak az MX- program finanszírozásával összefüggő vitatott tételt törölte. A képviselőház nagy többséggel, 346:68 arányban helyben hagyta a Pentagon 1983-as költségvetését, amelynek összege 230 milliárd dollár, a legnagyobb az Egyesült Államok történetében. Külön szavazással biztosították az MX-rakéták fejlesztésére és kutatására fordítandó 2,5 miliárdos összeg meghagyását a költségvetésben. Igaz, ezen belül 560 millió dollárnak a felhasználását április 30-ig befagyasztották, hogy „időt adjanak a Pentagonnak a tervezőasztalokhoz való visszatérésre”, azaz a telepítési mód újbóli felülvizsgálására. Ernest Hollings demokrata szenátor, aki az MX elleni szenátusi mozgalom vezetője kijelentette, hogy a szenátus követi a képviselőház példáját. —( Külpolitikai kommentárunk ) Jogok és tanulságok ALIGHA VAN MÉG EGY OLYAN ÁTFOGÓ TÉMA, amely annyi indulatot és vitát gerjesztene Nyugaton és Keleten egyaránt, mint az emberi jogok köre. Politikusok és diplomaták, nemzetközi jogászok és újságírók egész hada méri össze időről időre a fegyvertárát, hogy a saját igazát bizonyítsa. Eközben természetesen elkerülhetetlen az egymásra mutogatás, éppen az emberi jogok különböző értelmezése miatt. Egész újságkötegekef lehetne megtölteni ezekkel az ’ értelmezési vitákkal, hoffott az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, amelyet 1948. december 10-én — ma 34 éve — fogadott el az ENSZ-közgyűlés harmadik ülésszaka, képes volt harminc pontban megfogalmazni: minden ember egyenlő, joga van az élethez, a szabadsághoz, a személyi sérthetetlenséghez, a a munkához és a pihenéshez, az egyenlő munkáért egyenlő bérhez, a részvételhez a társadalombiztosításban, az oktatásban, a társadalom kulturális életében. EZEK AZ ALAPVETŐ TÉTELEK azonban a jelszavak szintjén maradnak mindaddig, amíg az államok nem vállalnak jogi kötelezettséget az emberi jogok tiszteletben tartására és törvénybe iktatására, Nos, éppen ezt a célt szolgálta az ENSZ által 1966- ban megalkotott két dokumentum: a gazdasági, szociális és kulturális jogokról, illetve a polgári és politikai jogokról szóló egyezségokmány. Ezek az egyezségek azonban csak 1976-ban léptek hatályba — 35 állam csatlakozása után. Jelenleg 70 ország részese az egyezségokmánynak, sokatmondó tény viszont, hogy miközben valamennyi szocialista ország elfogadta és törvénybe iktatta e dokumentumokat, az Egyesült Államok 1977-ben aláírta ugyan, de mindmáig nem ratifikálta őket. Hasonló a helyzet több más fejlett tőkés ország és Izrael esetében is. A szavak és a tettek ellentmondása nyilvánvaló. Az emberi jogok nyugati bajnokai, akik oly nagy hévvel ostorozzák a szocialista országokat, gyakorlatilag semmit sem tesznek azért, hogy saját hazájukban csökkenjenek a jogsértések. AZ EMBERI JOGOK NAPJÁN nem hallgathatunk a legfontosabbról — az ember jogáról az élethez. Élni viszont csak békében, olyan világban lehet, amelyben minimálisra csökkentik az emberiség nukleáris öngyilkosságának a veszélyét. Konkrétabban: a fegyverkezési hajsza megfékezése, a háborús veszély elhárítása elsőbbséget kell hogy élvezzen minden más megfontolással szemben. Valójában itt kezdődnek az emberi jogok, s a maihoz hasonló évfordulókat az tenné igazán emlékezetessé, ha ezt Nyugaton is mind többen felismernék. K. G. Tyihonov és Koivisto újabb megbeszélései Mauno Koivisto finn köz- társasági elnök csütörtökön Helsinkiben megbeszélést folytatott Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnökkel. Finnország számára — hangoztatta Mauno Koivisto — elsődleges jelentőségűek a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok, amelyek kedvező feltételeket teremtenek a baráti kapcsolatok kialakítására más országokkal is. Ennek alapja Finnország külpolitikai irányvonala, amelyet „Paasikivi—Kekko- nen” vonalként ismer a világ — mondotta Koivisto, hozzátéve, hogy elnöksége alatt következetesen folytatni kívánja ezt az irányzatot. A Szovjetunióban mindenkit elégedettséggel tölt el, hogy a finn vezetés továbbra is folytatni kívánja a Paasikivi és Kekkonen által megkezdett irányvonalat. A szovjet és a finn példa — hangoztatta Nyikolaj Tyihonov — különösen értékes ma, amikor a nemzetközi feszültség mind veszélyesebb méreteket ölt. Husszein látogatása Japánban Háromnapos látogatásra csütörtökön Tokióba érkezett Husszein jordániai király. A közel-keleti ország uralkodója tárgyalásokat folytat Na- kaszone Jaszuhiro miniszter- elnökkel és Abe Sintaro külügyminiszterrel. s fogadja őt Hirohito császár. Husszein — aki az új japán kormány első magas rangú külföldi vendége — 1976-ban már járt a felkelő nap országában. A szigetország fővárosában arra számítanak, hogy Husz- szein Japán támogatását kéri majd a fezi csúcskonferencián elfogadott közel-keleti béketervhez. Megfigyelők szerint várható: a jordániai király szorgalmazza majd Tokiótól, hogy gyakoroljon nyomást szövetségesére, az Egyesült Államokra az arab országok álláspontjának „jobb megértése” érdekében. A címzettnek figyelmesség - a postának segítség, ha idejében adja fel karácsonyi ajándékküldeményeit! Egyetlen „mániája”: a nukleáris fegyverek betiltása Egy napra rémületben tartotta Washingtont HÁROM JÓ TANÁCS: a küldeményben helyezze el a címmásolatot, küldeményét csomagolja gondosan, és értéknyilvántartással adja fel! Biztosítás díja belföldre: 1000 Ft-onként 2,- Ft. MAGYAR POSTA A washingtoni rendőrség és az FBI mesterlövészei szerdán este lelőtték azt a magányos antinukleáris tüntetőt, aki egy napra rémületben tartotta Washington egész belvárosát. A magányos tüntető a jelenlegi ismeretek szerint Norman Mayer 66 éves floridai nyugdíjas volt, akinek egyetlen „mániája” az utolsó tíz évben a nukleáris fegyverek betiltása volt. Korábban egy háromszáz főnyi atomfegyverellenes akciócsoportot vezetett, de ez nemrég felbomlott. A szerdai dráma főszereplője azzal fenyegette a kormányzatot, hogy felrobbantja a Washington Obeliszket, az amerikai főváros egyik legfontosabb emlékművét és építészeti, valamint idegen- forgalmi centrumát, ha nem ismertetheti követeléseit a sajtóval. Miután tehergépkocsijával eltorlaszolta az Obeliszk bejáratát, a merénylő általános követeléseket terjesztett elő arról, hogy tiltsák be a nukleáris fegyvereket, s kezdjenek országos párbeszédet az atomháború elhárításáról, különben a gépkocsiján lévő féltonnányi dinamit- tal katasztrófát idéz elő. Sötétedés után még azt állította, hogy reggelig folytatni fogja akcióját, de pontosan tíz órával érkezése után beszállt a teherkocsiba, s elindult, nyilvánvalóan abban a reményben, hogy a robbanástól félő rendőrök megengedik, hogy faképnél hagyja őket. A mesterlövészek azonban, akik egész nap arra a pillanatra vártak, hogy a tehergépkocsi eltávolodjék az emlékoszlop veszélyes közelségéből, valóságos sortüzet zúdítottak a tehergépkocsira és sofőrjére. A kocsi felborult, s Mayert lőtt sebekkel, holtan húzták ki az ülésről. Marion Barry washingtoni polgármester szerint azért adtak tűzparancsot, nehogy a robbanóanyaggal teli teherautó a városközpontba jusson, -s életeket veszélyeztessen. A kocsiban, mint kiderült, semmiféle robbanóanyag nem volt. Megöltek 37 embert Dél-afrikai csapatok akciója Lesothóban Csütörtökön reggel délafrikai csapatok betörtek Maseruba, Lesotho független afrikai királyság fővárosába, és megöltek 37 embert. Az akció során, amely a hivatalos pretóriai jelentés szerint az afrikai nemzeti kongresszus (ANC) elnevezésű apartheidellenes dél-afrikai szervezet tagjai ellen irá_ nyúlt, életét vesztette öt nő és két gyermek is. Mindezt maga Constand Viljoen tábornok, a dél-afrikai hadsereg vezérkari főnöke jelentette be. Viljoen „sajnálkozásának adott hangot” amiért a nők és gyerekek kímélésére adott parancsot „nem lehetett maradéktalanul végrehajani”. Azzal próbálta igazolni a független afrikai ország elleni agresz- sziót, hogy az ANC tagjai „terrorista akciókat” kívántak végrehajtani a Dél-afrikai Köztársaságban és a hozzá tartozó bantusztánokban, vagyis az afrikai őslakosság számára fönntartott területeken. Leshotho teljességgel védtelen bármifajta dél-afrikai támadás ellen, mivel minden oldalról dél-afrikai terület veszi körül, és gazdaságilag is a hatalmas szomszédtól függ.
