Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-29 / 304. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. december 29., szerda 5. ■HHBS Nem a kifogásokat keresték, hanem a mielőbbi megoldást A segítőkészség szép példája Az összefogás szép példájával szolgáltak Heves megyei dolgozó és tanuló fiataljai, korosabb munkatársaikul közösen. A KISZ X. kongresszusán határozták el a küldöttek, hogy segítséget nyújtanak a margitszigeti úttörőstadion felújításához. Az elhatározást egy esztendő eltelte után követte tett, amikor — az idén júniusban — a KISZ Központi Bizottsága felhívást adott közre, kérve abban a magyar fiatalok támogatását. Az akkori elképzelések szerint, a megyéknek az idei esztendő végéig volt módjuk rá, hogy előteremtsék a nekik megállapított összegeket. Nos, ebben az akcióban megyénk jár az élen, hiszen elsőként és az országban eddig egyedül teljesítette az úttörőstadion rekonstrukció, jához való pénzügyi hozzájárulást, 1,1 millió forintot. Az ebből az alkalomból tartott értékelő megbeszélésen a legkiemelkedőbb munkát végzettek számoltak be röviden arról, miként valósították meg vállalásaikat. Ügy véljük, már csak a példa kedvéért is, érdemes felidézni szavaikat. — Nem cselekedtünk semmi olyat — hallhattuk Sé- ber Józseftől, a KISZ Gyöngyös járási Bizottságának munkatársától —, ami eget rengető lenne, csupán tettük a magunk dolgát. Komolyan vettük a felhívást, s arra törekedtünk, hogy társadalmi munkával teremtsük elő a legkisebbek segítéséül szánt pénzt, örömmel újságolhatom, hogy még most is érkeznek átutalási számlánkra összegek. A Mátravidéki Fémművek ifjú és idősebb dolgozói is szívesen csatlakoztak a felhíváshoz, miként az a KISZ- bizottság titkárának, Tóth Tibornak a szavaiból is kiderült : — Siroki és füzesabonyi gyárunk novemberben szervezett két társadalmi műszakot, és dolgozóink az ezért járó munkabért ajánlották fel. Más módszert választottak az erdőtelkiek. A helyi Szabadság Termelőszövetkezetből érkezett Bodnár Tibor mondotta: — A KISZ-es fiatalokat és a szocialista brigádok tagjait egyaránt mozgósítottuk. Voltak, akik a kirándulásra összegyűjtött pénzüket adták a közösbe, mások viszont a szabad szombatjaikon végzett munkájukért járó bér felét, illetve teljes egészét. Segítőkészségüknek különösen szép jelét adták a gyöngyösi óvodai KISZ- alapszervezet tagjai. — Szervezetünkben 51 asz- szony, illetve lány tanakodott azon, miként tudnánk részesei lenni ennek az akciónak. Végül is úgy határoztunk, hogy szabad szombatjainkon elmegyünk szüretelni és az ezért kapott pénzt utaljuk át a megyei KISZ-bizottság egyszámlájára — elevenítette fel a történteket az alapszervezet titkára, Nagyi\é Ország Katalin. Az egri Universal Ipari Szövetkezet képviseletében Szegedi Ferenc így mondta: — Cégbeli munkánk jellegéből adódóan fiataljaink mindenekelőtt a hulladék- gyűjtésben jeleskedtek, emellett társadalmi munkát is vállaltak, az így keresett pénzüket pedig felajánlották a stadion felújítására. Érdemes volt hallgatni milyen megoldást választottak az egri 212. Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-esei, amelyről a titkár, Korózs Lajos beszélt: — Szeptember második hetében felhívással fordultunk a megye valamennyi középiskolájához, továbbá termelőszövetkezetéhez, hogy az őszi betakarítási munka során egynapi keresetüket ajánlják fel erre a nemes célra. Felhívásunk szinte mindenütt kedvező fogadtatásra talált, különösen a Volán 4. számú Vállalat dolgozóit illeti dicséret, segítségükért a diákok munkába szállításában. Intézetünk tanulói egyébként 60 ezer forinttal járultak hozzá az úttörőstadion rekontsrukciójá- hoz. Hasonlóképpen 60 ezer forintot utaltak át a megyei KISZ-bizottságnak a Gagarin Hőerőmű Vállalat dolgozói. Kétségtelen azonban, hogy a legnagyobb segítséget az 1,1 millió forint előteremtésében a Mátraalji Szénbányák Vállalat felajánlása és annak teljesítése jelentette. Tajti Zoltán, a vállalati KISZ-bi- zottság titkára így szólt erről: — Az egri szakmunkás- képző intézethez hasonlóan, mi is felhívást fogalmaztunk meg, s ezt munkásgyűléseken ismertettük dolgozóinkkal. Nem túlzás, ha azt állítom, mindenki egy emberként csatlakozott az akcióhoz. Így sikerült összeadnunk azt a 200 ezer forintot, amellyel a gyermekek sportparadicsomának szebbé tételét támogatjuk. Arra a magától értetődő kérdésre — miként volt lehetséges nem egészen fél esztendő alatt előteremteni ezt a nem kis összeget — a KISZ Heves megyei Bizottságának titkárától, Gazsó Lászlótól kaptuk meg a feleletet: — Az 1,1 miliő forintot aszerint várta el tőlünk a központi bizottság, hogy hány KISZ-tag él a területen. A felhívásra szinte az egész megye megmozdult, nemcsak az ifjabb, hanem az idősebb korosztályok képviselői is. Valamennyien azt keresték-kutatták, hogyan tudják teljesíteni ezt az elvárást, nem pedig a kifogásokat gyűjtötték össze, hogy mi az akadálya a megvalósításnak. Munkájukért, segítőkészségükért feltétlenül köszönet jár! Sz. Z. Ha a szünidő meg is érkezett rendben, mindeddig nem járt együtt vele a hó, a fagy. Természetes csúszkálás! lehetőségek híján mi is csak a Budapest Sportcsarnok jegét ajánlhatjuk (Fotó: Kőhidi Imrei A NYOLCVANAS ÉVEK ROCKZENÉJE Kell-e gyászolnunk? Az Omega együttes újra fellendülőben van Tíz évvel ezelőtt, 1970-ben Richard Neville az OZ című „földalatti” újság főszerkesztője látnoki képességgel „Egy korszak vége” című írásában siratta el a hatvanas éveket, a virággyerekeket, az ellenkultúrát, az egyre inkább üzleti befolyás alá kerülő rock-zenét, a diák- mozgalmakat. írását Jimi Hendrix és Janis Joplin halála, a Beatles szétválása, a hippikommunák felosztása, a Manson-család pere, majd a kenti egyetemen eldördülő, négy diák életét kioltó véres sortűz „igazolta”. Egy korszak fényes napjai voltak leáldozóban. Most, tizenkét év elteltével, az elmúlt évtizedet értékelve, nyolcvanas évekre előrepillantva ismét nincs hiány hasonló jóslatokban. A megállapítások ma sem derűlátóbbak. „Meghalt a rock”, „Rock-válság”, „Ütött az utolsó órád, rock” — ilyen és hasonló címekkel jelentek meg tekintélyes lapok, s a különbség csak annyi Richard Neville jóslatához képest, hogy a mai szerzők már a jelenlegi helyzet gondos elemzése, a tények birtokában siratják el a rockzenét. Igazuk van-e? A két legnagyobb és legtekintélyesebb angol pop-szaklap a New Musical Express és a Melody Maker hosszú hetekig nem, vagy csak minimális terjedelemben került az újságárusokhoz. Az tát: anyagi nehézségek. A legnagyobb nyugateurópai tinédzsermagazinok ugyancsak pénzügyi problémákkal küzdenek. Előbb a Popfotó, majd a Pop, végül a Rocky dobta be a törölközőt, s most együtt, a Melody Makerrel megerősítve próbálják megtartani pozícióikat. Rosszul áll a hanglemezgyárak szénája is A hat vanas évek reprezentáns nagyvállalatai, a Beatles-t szerződtető EMI és a Rolling Stones-t pártfogoló Decca tönkrement. Bezárták a legendás hamburgi Star klubot, ahonnan számos együttes indult a világhírnév felé. Ugyancsak bezárt, gazdasági okokból egy időre a rock egyik londoni fellegvára, a Rainbow Theatre is. Az USA-ban a nagyobb piacnak köszönhetően, valamivel jobban megy az üzlet, de ott sem rózsásak a kilátások. Tavaly nyáron például 47 monstre szabadtéri fesztivált terveztek a koncertügynökségek, de 22-őt le kellett mondani, mivel a jegyek nem keltek el. Okuk van a panaszra a sztárzenekaroknak is. A sikeres tini- zenekarok — Sweet, Smokie, Bay City Rollers — elvesztették közönségüket, és az utóbbi félévben már olyan nagy nevekre sem teltek meg a stadionok, koncerttermek, mint Peter Frampton, Ted Nugent, Bee Gees, Kiss, Yes. A „katasztrófális helyzetet” látva a lemeztársaságok már nem is hosszabbították meg a szerződéseket a másod- és harmadvonalbeli előadókkal — takarékosságra, a gazdasági válságra hivatkoznak. A rockzene fölött e letagadhatatlan tényeket összegezve kongatták meg a lélekharangot, mondván: nincs tovább, a közönség elpártolt az ifjúság zenéjétől, a hihetetlenül megdráguló „előállítási” és turnéköltségek pedig lehetetlenné teszik a rock továbbélését. Valójában erről egyelőre szó sincs. Az viszont vitathatatlan, hogy elsősorban az állandóan emelkedő olajáraknak köszönhetően — a hanglemez olajszármazékból készül — a popipar aranyévei véget értek. Ez alatt az időszak alatt a fokozatos és tartós konjunktúrának köszönhetően a popipar minden más szórakoztató iparágat megelőzve, 4,5 milliárd dolláros üzletággá vált, s a tőkebefektetés egyik leggyorsabban megtérülő, legjövedelmezőbb ágazata lett. Most ennek a konjunktúrának vége szakadt. Az egyre gyorsabban guruló dollár utáni hajszában a rockipar cápái túl messze mentek, túlságosan mohók lettek. Egy dupla nagylemez például ma már 16—19 dollárba kerül és érthető, ha az elsősorban fiatalokból álló vásárlóközönségnek ilyen drága lemezekre már nincs elég pénze. Ugyancsak megfizethetetlenek a 15—20 dolláros koncertjegyek, s így, legalábbis látszatra az a helyzet, hogy a közönség elpártol a rockzenétől és inkább az egymást követő divatokba veti magát. Az utóbbi években kibontakozó New Wawe (új hullám) példája azonban bizonyítja, hogy nem a rock, hanem a zenét megfojtó üzlet került válságba. A New York-i Central Parkban a nagy zenekarok méregdrága koncertje teljes bukással végződött, míg néhány nappal később egy „új hullámos” fesztivál — négy és fél dolláros jegyekkel — negyedmillió fiatalt vonzott. Nem kell tehát gyászolnunk, a rock a 80-as évtizedben is élni és virulni fog. Legfeljebb a szupersztárvilág veszíti el jelenleg mindenre ránehezedő hatalmát. A rock nagy öregjei — mint például a Rolling Stones — sorra jelentik be, hogy egy-két éven belül végleg kiválnak a műfajból. Másokat a generációváltás, a kegyetlen üzleti harc kényszerít majd távozásra. Rövidesen a diszkódivat is végleg a süllyesztőbe kerül és jönnek az új hullám, a reggae, a punk, a ska és más stílusirányzatok új előadói. S velük visszatér a jelszó is! — Vissza a gyökerekhez! S ha valóban így lesz — miért ne lenne így? — akkor ebben az évtizedben a rockban is termékeny évekre van kilátás. S. J. Az elektronikus rockzene „varázslója” Vangelis A z utóbbi években egyre népszerűbb, elterjedtebb az elektronikus rockzene, amely a hagyományosokon kívül, elsősorban az elektronikus billentyűs hangszerekre — mellotronok- ra, szintetizátorokra — épül. A szintetizátorzene a több ezer kapcsolási lehetőséggel — hangzási kompozícióval — rendelkező billentyűsök fejlődését is magával hozta. Az ARP cég Omi nevű szintetizátora a vonósok és fúvósok hangját is képes élethűen visszaadni. Nagy népszerűségre tett szert a „szintetizátorok varázslójának” tartott — teljes nevén — Papathanussiou Vangelis, akinek felvételei hazánkban is közismertek. Vangelis 1941-ben született, a ■ Persze az USA-ból jó dolgok is származnak, nemcsak a szárnyas rakéták és a nehézfegyverzet dán és norvég területen való telepítésének terve. A junk mailről van szó. Az amerikaiknak van egy csomó egyszerű és ugyanakkor ritka találó szavuk és kifejezésük, amelyeket igen nehéz idegen nyelvre fordítani. Ide tartozik a junk mail is, ami körülbelül ennyit jelent: postán küldött bóvli-lista. Rek- lámfüzetek, brosúrák, piai kátok, amelyeket — akár akarja az ember, akár nem — óriási mennyiségben, hajigáinak be a postaládákba minimum naponta egyszer. A karácsony és az újév előtti időszak a legforróbb a junk mail szempontjából. Levélszekrényeink megduzzadnak és szétrepednek a szerzőik ragyogó fantáziájától szikrázó reklámprospektusoktól. A napokban megérkezett a Steen og Streem- cég 88 oldalas szépen illusztrált 1981-es ajándékkatalógusa. A katalógus kiadója vonzó ajánlatokat tesz arra vonatkozólag, hogy például a mindössze 295 korogörögországi Szalonikiben. Az Aphrodite’s Child együttes volt billentyűse mindinkább érdeklődött az elektronikus és szimfonikus rock iránt. Eleinte filmzenéket komponált, majd egyedül játszva — szintetizátorokon és akusztikai ütőhangszereken — készítette nagylemezeit. Zenei stílusa — amely nehezen kategorizálható — közelít Rick Wakeman és Jean Michel Jarre kompozícióihoz. Magába foglalja több kontinens kultikus és modem zenei hagyományait. Barbie álomháza nás elektromos turistafogke- fe boldog tulajdonosai legyünk. (1 norvég korona — 5,85 Ft. — A ford.) Azok számára, akik egyszerűen és szerényen szeretnek öltözködni, lehetőség nyílik arra, hogy 275 koronáért női pamutblúzt vegyenek. Ebben az árban a blúz hosszú Ujjúinak értéke is bennefog- laltatik.' Mivel a karácsony a gyerekek és a serdülők ünnepe is, magától értetődik hogy a vastag katalógus több oldala a fiatalok ajándékaival foglalkozik. Mit szólnak például a Barbie „álomházához"? Ez a játékház, mindössze 998 koronába kerül. Mindenki könnyűszerrel berendezheti a tulajdon ízlése szerint. Persze, ha lefizet érte egy csinos összeget. Például, ha megveszi a hozzá Saját „hanglaboratóriumában előállított” szerzeményei egyaránt tartalmazzák a dzsessz- és popmuzsika — elvont és konkrét zenemúltra visszautaló és a jövőbe mutató kezdeményezéseit. Kiemelkedő felvételei: Al- bedó 39. (1976), Spirál (1977), Beaubourg (1978), China (1979). 1980-ban közös LP-t adott ki Jon Andersonnal, a YES együttes kivált énekesével: Short Stories (Kis történetek) címmel. A Párizsban élő Vangelis legnagyobb sitartozó játékhűtőszekrényt 98 koronáért, vagy a zuhanyozóval és fehérnemű-szárítóval felszerelt „exkluziven elegáns" fürdőkádat. Ennek is 98 korona az ára. Magát az amerikai Barbie-babáf tenniszruhában árulják. Megvehető hozzá a legújabb amerikai sportkocsi, vagy mondjuk, egy orosz agár nyakörvvel és pórázzal 79 koronáért. Ilyen játékokat kapván, a norvég gyerekek teljes mértékben megérezhetik, mit jelent a fényűző élet. Megérezhetik és megérthetik azoknak a világnézetét, akik horribillis összegeket keresnek az ilyen játékok gyártása és forgalmazása révén. Sajnos, a norvég gyerekek többsége meg van fosztva attól a lehetőségtől, hogy részese legyen ezeknek az érzéseknek — azon egyszerű oknál fogva, hogy „álom- házikók”, játékagarak és a legújabb amerikai sportkocsik megvásárlására a szüleiknek nincs elegendő pénzük. Gooddach (Zahemszky László fordítása) kére a cannes-i filmfesztiválon 1981-ben bemutatott Chariots of Fire (Tűzszeke- rek) című angol film zenéje, amely Oscar-díjat kapott. A film címével azonos nagy sikerű LP első oldala hat felvételt — Titles (Nevek), Five Circles (öt kör), Abraham’s Theme (Ábrahám témája), Eric’s Theme (Erik témája), 100 Metres (100 méter), Jerusalem — tartalmaz. A nagylemez második oldalát kitölti a címadó szerzemény. Az érdekes, elektronikus hangzásvilág nagy virtuóza további felvételt készített Jón Andersonnal közösen, The Friends of Mr. Cairo (Mr. Cairo barátai) címmel. Korcsog Béla Piramis a mélybe Üzérkedés, valamint a vám- és devizaszabályok megsértésének alapos gyanúja miatt indítottak eljárást a Piramis együttes vezetője, Som Lajos, továbbá dobosa és két technikusa ellen — olvashattuk a tegnapi lapokban a hírt. Ki ne tudná, hogy a hetvenes évek második felében itthon nagy népszerűségnek örvendett zenekar aranykorszaka pár esztendeje véget ért. Úgy tűnik, Som Lajosék igencsak hozzászoktak az „aranyozott” élethez, és sikerek híján most törvénykerülő módját választották — aranyékszerek csempészésével — jólétük fenntartásának. Elgondolkodtató, hogy a Piramis csúcsa milyen rövid idő alatt fordult a magasból a mélybe... (—) összeállította: Szalay Zoltán