Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-29 / 304. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1982. december 29., szerda Rossié az „aranylabda“ A „France Football” című szaklap évenként megtartott hagyományos szavazásán az olasz Paolo Rossi nyerte el az „aranylabdát”, az Európa legjobb labdarúgójának ki­járó címet. A kontinens 26 országából összegyűlt 26 sportújságíró egyébként a VB-döntőt vívott két váloga­tott, Olaszország és az NSZK játékosait rangsorolta a leg­előkelőbb helyekre, mindkét országból 3—3 labdarúgó ke­rült az első tízbe. Franciaor­szág 2, a Szovjetunió éá Lengyelország 1—1 játékos­sal képviseltette magát az élcsoportban. Karl-Heinz Rummenigge, aki az elmúlt két évben el­nyerte a trófeát, most az 5. helyre szorult. A győztes Rossi egyébként elsöprő fö­lénnyel utasította maga mö- gét vetélytársait. Az 1982-es „aranylabda” szavazás eredménye: 1. Paolo Rossi 115 pont, 2. Alain Gi- resse (francia) 68, 3. Zbig­niew Boniek (lengyel) 53, 4. Bruno Conti (olasz) 48, 5. Karl-Heinz Rummenigge (nyugatnémet) 47, 6. Renat Daszajev (szovjet) 17, 7. Pierre Littbarski (nyugatné­met) 10, 8. Dino Zoff (olasz) 9, 9. Michel Platini (francia) 5, 10. Bernd Schuster (nyu­gatnémet) 4. Az újdonsült aranylabdás Rossi örömébe azonban üröm is vegyült, mert a leg­utóbbi orvosi vizsgálat sze­rint további másfél hónap kényszerpihenőre szorul a december 4-i, Románia elle­ni EB-selejtezőn elszenvedett sérülése következtében. A magyaroknál nem volt csúcshullás Súlyemelésben 1982 a világrekordok éve Az 1982. január l-én ér­vényes 30 súlyemelő világ­csúcs közül csak három ma­radt érintetlen az év folya­mán. További kettőt — Ma- nolov pehely- és Vardanyan középsúlyú összetett világ­rekordját — Szarkiszjén, Nunez, illetve Zlatev beál­lította. Ritkán látható világcsúcs­esőt rendeztek az erős em­berek, az elmúlt évi ötven­eggyel szemben az idén 62 világrekordot javítottak meg annak ellenére, hogy a Nem­zetközi Súlyemelő Szövetség különböző megkötéseket al­kalmazott a világcsúcshite­lesítésekkel kapcsolatban, s ezért mintegy 15 rekordot nem is ismertek el. Az 1982-ben született 62 világcsúcs alapján a 10 súlycsoportban 25 rekord módosult egy vagy több al­kalommal. A legtöbb világ­csúcsjavítás a 100 kilós súly­csoportban történt, az év fo­lyamán 11 esetben módosult a világ eddig legjobb ered­ménye, éspedig kétszer ösz- szetettben, négyszer szakí­tásban és ötször lökésben. A 62 idei világcsúcs megoszlá­sa: 14 összetettben, 26 sza­kításban és 22 lökésben. A bolgár Blagojev, akit 1982 legjobb súlyemelőjének választottak, a 90 kilósok súlycsoportjában összetett­ben egyszer, szakításban pedig ötször javított a vi­lágrekordon. Remekelt az 1963-ban született szovjet Zaharevics, akinek ugyan nem sikerült összetettben vi­lágbajnokságot nyerni, vi­szont a 100 és a 110 kilós súlycsoportban összesen 9 vi­lágcsúcsot állított fel, össze­tettben, szakításban és lö­késben is. Piszarenko, a* világ leg­erősebb embere 457,5 kilóig vitte fel az összetett világ­rekordot. Szakításban 202,5, lökésben 258,5 kilóig jutott el, december derekáig súly-' csoportja mindhárom csú­csát tartotta, de a Moszk­vában lezajlott szovjet kupa küzdelmedben honfitársa, Marcsuk 260 kilóval a lö­késrekordot elvette tőle. A súlyemelők 1982. évi nagy ostromát 67,5 kilóban Kun (NDK) két világcsúcsa élte túl, összetettben a 345, lökésben pedig a 196 kiló, ezen kívül nem sikerült megjavítani 56 kilóban Wu Shude 126,5 kilós szakítás Világcsúcsát. Amennyire halomra dől­tek a világrekordok, annál nehezebben születtek új ma­gyar csúcsok. Már 1981-ben is szerény volt a termés^ az idén viszont mindössze 9 magyar csúcs dőlt meg, de egyet sem javítottak össze­tettben! A kilenc idei országos csúcsból Oláh, StefanovicS, Maindzák, Kalmár és Réti javított szakításban egyet- egyet, lökésben pedig Kerek, BaczakÓ, Gebe és Réti mó­dosított ugyancsak egy-egy esettben. összetettben 1981-ben is csak egy magyar csúcs szü­letett (Réti 400 kilója ólom­súlyban), s van olyan ma­gyar rekord (Stark 332,5 ki­lós csúcsa váltósúlyban) amely már több, mint öt esztendős. A nyolcvanas évek előtt született Száraz (60 kg), Varga L. (67,5 kg) és Baczakó (82,5 kg) összetett csúcsa is, ez is bizonyítja a sportág egyértelmű megtor­panását. Egy halott, négy sebesült, nyolc letartóztatott Szomorú mérleggel zárult a bolíviai Cochabamba vá­rosában lejátszott labdarúgó­mérkőzés, a helyi Wilster- man és a Santa Crúz-i Bloo­ming csapatai között. A helybeliék számára csak a győzelem jelentett volna kvalifikációt a Libertadores Kupára, azonban mindössze 1—1-es döntetlent sikerült kicsikarniuk. Az eredmény kedvezőtlen alakulása any- nyira megviselte az egyik 42 éves nézőt, hogy szívroham következtében szörnyethalt. Kisebbfajta csetepaté is kialakult a rendőrség és a szurkolók között. Három rendőr megsérült a bedobált üvegektől, míg az egyik né­zőt egy könnygázgránát ta­lálta fejen. Nyolc, túlzottan heves rajongót a hatóságok őrizetbe vettek, amikor a pályáról távozóban megtá­madták Luis Barrancos FIFA játékvezetőt, a találkozó bí­róját. CSELGÁNCS Úttörő­olimpiai bronzérem A megyei és területi selej­tezők után Kecskeméten ta­lálkoztak az ország legügye­sebb úttörő júdósai. A ver­seny reggelén, 110 induló' mérlegelt a városi sport­csarnokban megrendezett döntő előtt, A tíz súlycso­portban kiírt bajnokságra három egri tanuló jutott el, mindannyian az Eger SE igazolt versenyzői. Közülük Kovács Péter az 56 kg-os, országos bajnok, most egy súlycsoporttal fel­jebb, 60 kg-ban próbált sze­rencsét. Az új technikát gya­korló és nehezebb ellenfelek, kel küzdő egri reménység a verseny befejeztével a dobo­gó harmadik fokára állha­tott. Eredményével nem csak egyesületének, hanem iskolá­jának a VI. sz. általánosnak is dicsőséget szerezve a diáksportéletben. Daraszeli ja autóbaleset áldozata lett Vitalij Kuhinovics Dara- szelija szovjet válogatott lab­darúgó, a Dinamo Tbiliszi játékosa, a sport kiváló mes- tere, autóbaleset következté­ben elhunyt. A Szovjetszkij Szportban megjelent gyászjelentést a Szovjetunió Állami Sportbi­zottsága, a Szovjet Labdarú­gó Szövetség és a Grúziái Állami Sportbizottság írta alá. A szervezetek mély gyá­szuknak adnak hangot a labdarúgó elhunyta miatt és kifejezték együttérzésüket a család tagjainak. Daraszelija 25 éves volt és a középpályán egyre nagyobb képességeket árult el. Az idén ötödször szerepelt a Szovjet Labdarúgó Szövetség hagyományosan összeállított 33-as listáján, a posztonként legjobb 3—3 labdarúgó kö­zött. A Népújság tippjei az l. hétre: 1. Ascoli—Cesena i x 2. Catanzaro—Avellino 1 x 3. Napoli—Verona x Z 4. Pisa—Torino 1 x 5. Sampdoria—Fiorentlna 1 x 6. Udinese—Inter. x Z 7. Atalanta—Lazio Z x 8. Bari—Cremonese i x 9. Bologna—Lecce i 10. Campobasso—Sambenedet. x l 11. Cavese—Como i ÍZ. Plstolese—Palermo 1 13. Varese—Foggia x 1 Pótmérközések: 1, 1, 1. Totónyeremények: 13-fi talá- latos szelvény (2 db) =574 782 Pt, 13 találat (10 db) =191 594 Ft ÍZ találat (436 db) =3515 Ft, 11 talá­lat (6317 db) =347 Ft, 10 találat (45 830 db)=50 Ft. SPORTKÖREINK ÉLETÉBŐL Túllépve a hagyományokon... A közelmúltban, amikor dr. Nádori Lászlóval, a Test­nevelés! Főiskola rektorhelyettesével az iskolai testne­velésben felszínre került gondokról beszélgettünk — többek között — ezeket mondotta. „Az oktatási intéz­ményekben fellelhető tárgyi feltételek hiánya „egyes pedagógusok mentőöve”, miszerint az eredménytelen­séget a szerényebb lehetőségekre hivatkozva magya­rázzák. A megméretésben pedig a főszerep a testneve­lőké, akik elsősorban egyéniségükkel, másodsorban az­zal, amit közvetítenek, érhetnek el eredményeket.” Frá­zisok? Nem hinném, csupán tények, amelyek helytál­lóak. A valóságból mindenesetre ízelítőt kaptunk az egri Dobó Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskolában. Hétszáznegyven diák, négy testnevelő együttműködése példaadó, s hogy miben — miként hallatnak magukról — erről a diáksportkör tanárelnökével, Vajk Miklóssal disputáltunk. Mindennapos a zsúfoltság a Dobó gimnázium tornatermében (Fotó: Perl Márton) Az 1900-as években a dobós diákok igencsak büszkék le­hettek iskolájukra, hiszen a megyeszékhely első nagy­méretű .jtcmacsannokában” gyakorlatozhattak. Az eltelt nyolc évtized alatt azonban már kinőtte magát a 10X20 méteres mozgásterület, nem beszélve a mennyezetet tartó fagerendákról, amelyekben a szú bogarak is otthonosan mozognak. A málló vako­lat sem örömteli látvány. A soriból persze nem lóg ki at az egy öltöző sem, ahol első­ként a lányok, majd a fiúk öltik magukra a mezeket. Vándorló dobások A hétköznapok délelőtti óráiban úgy tűnik, hogy Eger utcádh a „semmittevéstől” lázasan hömpölyög a tömeg, pedig jórészt csak arról van szó, hogy a középiskolások a dupla testnevelésórákon a nyitott uszOda a népként, illetve a stadion felé veszik útjukat. — Mégis mikor tartják a tornateremben a foglalkozá­sokat? — A szimpla órákon szo­rulunk be a négy fal közé. A zsúfoltság azonban min­dennapos a teremben, hd- szein a kötelező tanórák után következnek a szabadon választott edzések, öt szak­osztályban csiszolják a tech­nikát. fejlesztik az ügyes­séget a tanulók. — Köztudott, hogy az at­létikai megyei randevúkon a hevesi és a gyöngyösi ellen­lábasok helyzetét olykor a dobós sportolók is megne­hezítik. — Tulajdonképpen szá­mottevő, kiugró teljesít­ményekei nem dicsekedhe­tünk. Középiskolás bajnok­ságok, futó CSB-k, néha­napján a rátermettebbek A diáksportkör tanárelnöke, Vajk Miklós ........el kell dön­ten i: az eredmények hajhá- szására törekszünk, vagy a sokoldalú képzésre.. egyéni számokban eljutnak a területi versenyekig. A sportág 25—30 elkötelezett­jével a stadionban dolgo­zunk. A dicső múlt kötelez Két évvel ezelőtt a megye sportéletében tájékozott em­berek ugyancsak felkaphat­ták fejüket a hír hallatára, miszerint országos középis­kolás bajnokok lettek a do­bós kézilabdás fiúk. — A „csúcsról” visszate­kintve a jelenre, vajon a szakosztály milyen eredmé­nyekkel hívja fel magára a figyelmet? — Balázs Sándor neveltjei tudnak és akarnak, ez a leg­főbb erényük, akik még ma is megzörgetik a hálót. Eb­ben a tanévben a középis­kolás kupa megyei döntőjét már megnyerték. Természe­tesen nem titok, a srácok közül többen a Finommecha­nika ificsapatának gerincét adják, a GMSZ pályáján ed­zenek. De! A középiskolás találkozókon a Dobóért küz­denek, lelkesen. A legnépszerűbb szakáQ hívei — a labdarúgók — a legnagyobb feltűnést négy esztendővel ezelőtt keltették amikor is az országos kö­zépiskolás bajnokságról ezüstéremmel térhettek ha­za. Azóta mintha ködbe bur­kolóztak volna, feledtetve a dicső múltat. — Miért engedett le a tár­saság? — A sportág varázsából nem veszített, csak míg 1978- ban a katonai középiskolás kollégium diákjai közül nyolc osztálynyi fiú erősítet­te intézményünket, addig most ennek a fele. Vagyis a kiválasztás lehetőségei meg­csappantak. Ennek ellenére nem kisebbíthetjük azok szándékát, akik az edzése­ken kívül is rúgják a labdát, s akik meet a megyei közép­iskolás bajnokság őszi idé­nyében a második helyen végérték. Manapság már csak ritkán adnak magukról életjelet a tornászlányok, pedig^ ha visszapergetjük az éveket, akkor úgy tűnik, hogy Juhász Antalné munkája eredményes volt, hiszen meg­szerettette a szakágat. — Lehet, hogy a csillogás ereje lanyhult, de ma már a követelmények is maga­sabbak. s ekkor el kell dön­teni, hogy az eredmények hajhászásám törekszünk, vagy a sokoldalú képzésre. Mi az utóbbit válás zitottuk, vagyis nem egy sportágra álltunk rá, hanem az igé­nyeknek megfelelően többre, amelyek a tömegeket is vonzzák, mint például a természetjárók, akik tavaly 650 tanulót mozgattak meg. Ha szerda, akkor úszás a nyitottban... Az iskolák tömegsport- rendezvényei jobb esetben, a különféle sportágak házi­bajnokságainak megszerve­zésében, lebonyolításában ki­merül. A Dobó a „merev” hagyományokat ez ügyiben is túllépte már. A nyitott uszodában szerda délutá­nonként az Ifjúság küzd az osztályok közötti verseny­ben, miszerint „kemény” pontok gyűjthetők a leúszott méterekkel. Vagy: a tömeg­sport keretében kosaraznak a fiúk és a lányok is, s nem is eredménytelenül, hiszen a srácok a megyei felnőtt baj­nokságban, jelen pillanatban a 2—3. helyen tanyáznak. Igaz a játékosok túlnyomó többsége az NB I-es TANÉP ifi csapatában játszanak. To­vább lépve az iskolaváloga- toitt a középiskolás kupa me­gyei döntőjét is megnyerve, az országos selejtezőben bi­zonyíthat majd. — E gazdag sportélethez mennyi anyagi támogatás biztosított? — A városi tanács mű­velődésügyi osztályától ka­pott pénzt a diákok — s nemcsak az igazolt verseny­zők, hánetn valamennyien — sportköri díjai egészítik ki 45—50 ezer forintra. — Minek köszönhető, hogy az intézet tanulói önzetlenül hozzájárulnak az évi költ­ségvetéshez? — A Dobó színeiben ver­senyezni, szurkolni kitünte­tés számukra... ! Tereny Andrea

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom