Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-19 / 298. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. december 19., vasárnap Ünnepi készülődés Több hús és húskészítmény — 40 mázsa lángolt kolbász Sarudról - Kukoricakenyér és nyúlánk francia A sarudi húsüzemből húszfajta készítmény kerül az üzletekbe (Fotó: Szabó Sándor) Az elmúlt héten kérdezték — mi továbbítottuk a kérdéseket Pince miatt kutatógödör — Gyenge az áram, nem lehet tévézni — Mikor épül járda? Az elmúlt héten — s ennek úgy gondoljuk, valamennyien hasznát látjuk — sokan keresték telefonon, Illetve személyesen lapunk ügyeletes szerkesztőit. A közérdekű észrevételek sorából jártunk utána egy csokorra valónak. A Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat zavartalan és kiegyensúlyozott árukínálatot ígér a karácsonyi ünnepekre és az óévbúcsúztatóra, szilveszterre. A vállalat a korábbi évekhez hasonlóan megfelelő tervszerűséggel készül az ilyenkor szokásos megnövekedett igények kielégítésére. Az élelmiszer-kiskereskedelmi partnerekkel előzetes konzultációk után a felmérésekre alapozva az ünnepi hús és húskészítmények ellátását úgy szervezte, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva mintegy 12 százalékkal több tőkehús kerül Heves megye üzleteibe és 15 százalékkal több húskészítményeket szállítanak az élelmiszer- boltokba. Külön gonddal foglalkoznak az év végi szilveszteri választékkal. Így virsliből, hot-dogból és az úgynevezett csemege párosból 25 százalékkal többet hoznak forgalomba. Az áruellátás javításában nagy szerepet játszanak a kisebb üzemek is. Így például a füzesabonyi és az egri áfész közös sarudi húsüzemében az elmúlt két hét alatt több mint kétszáz sertést vágtak le és dolgoztak fel. A karácsonyi ünnepekre a két szövetkezet 40 élelmiszerüzletében jó ellátás és gazdag választék várja a. bevásárlókat. Negyven mázsa lángolt kolbász és 26 mázsa májas hurka került a napokban a szövetkezet boltjaiba. A Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalattól kapott tájékoztatás szerint az ünnepi alkalmakra szűkebb hazánk egészében teljes lesz az ellátás péktermékekből. Az üzletek polcain ott sorakoznak majd a másfél kilós fehér-, az 1 kilogramm súlyú csemegekenyerek. A választékot bővíti a rozslángos és a kukoricapehelyből készült egy-egy kilós cipó. A szilveszteri szendvicsek elkészítéséhez ajánlják a háziasszonyoknak a „nyúlánk” francia kenyeret, valamint a zsemleveknit. Reggelihez és vacsorához egyaránt bőséggel kaphatnak majd a vásárlók rendes és tejeskiflit, s nem lesz hiány zsemléből sem. A megye városaiban és nagyobb helységeiben igyekeznek megfelelő kínálatot biztosítani a karácsonykor szokásos édes süteményekből, elsősorban diós és mákos beigliből. Kockázat a pult mögött A kereskedelemben az idén mintegy másfél milliárd forint árkockázati alap képződött, amelyet a vállalatok az értékesítés segítésére a készletgazdálkodás javítására használtak fel. A kockázati alap a forgalom alapján, ám kereskedelmi szakmánként eltérő százalékarányban jön létre. A legnagyobb a kockázat a ruházati kereskedelemben, ezért itt az éves kiskereskedelmi forgalomnak viszonylag nagyobb részét 1,8 százalékát, a nagykereskedelmi forgalomnak pedig, 2,1 százalékát használhatják fel az alap feltöltésére, egyebek között az értékesítést segítő akciók fedezetéül. A Centrum Áruház Vállalatnál például 250 millió forint gyűlt össze a kockázati alapba s ehhez saját érdekeltségüktől vezérelve csaknem ugyanekkora összeggel járultak hozzá a ruházati nagykereskedelmi vállalatok. Az iparcikk kereskedelmi vállalatoknál a kockázati alap az éves forgalomnak kisebb része, 0,7 százaléka. Felhasználásának módja is különbözik a ruházati kereskedelmi vállalatokétól. A Keravillnál az idén kevésnek bizonyult a forgalom után képződött alap, — amely itt valamivel magasabb, a bevétel 0,8 százaléka —, s ezért összegét a vállalati eredmény terhére növelték. A Keravill a hagyományoknak megfelelően 1982-ben is csatlakozott a téli és a nyári engedményes országos vásárhoz, ezenkívül azonban számos szűkebb körű akciót kezdeményezett. Egyebek között csereakciókat szerveztek: a használt hűtőgépek és televíziók árát beszámították új készülékek vásárlásánál. A legkisebb arányban — 0,1 százalék képződik a kockázati alap az élelmiszerkereskedelmi vállalatoknál. Ez az összeg országosan az idén több, mint százmillió forintot tett ki. Az élelmiszerkereskedelmi vállalatok az összeget főként az élelmiszerek romlásából adódó bevételkiesés pótlására használták fel, s csak kisebb mértékben adtak engedményt az árusított cikkek fogyasztói árából. Telefonon Pozsár László észrevételezte, hogy Egerben, a Foglár utcában több hete tátong egy mély gödör. Mivel csak szalagkorlát keríti körbe, olvasónk szerint ez igen veszélyes, például a kisgyermekeknek, mert könnyen beleeshetnek. Ráadásul az „élelmes” köztisztasági alkalmazottak hamar rájöttek arra, hogy jól el lehet benne tüntetni a terület szemetét. — Miért van ott hosszabb ideje ez a mély árok? — tettük fel a kérdést Dvorzsák Lajosnak, a tanács városgondozási és mélyépítési üzeme vezetőjének. — Az nem más, mint egy kutatógödör — hangzott a felelet. — Azon a helyen egy meglevő, megerősítés alatt álló pince víztelenítését kívánjuk elvégezni. Mivel a lépcsősor mellvédje és a mellette levő épület falának károsodása nélkül nyílt árkot nem lehet mélyíteni, ezért a pincéből a víz elvezetését úgynevezett átsajto- lásos módszerrel kell megoldani. Technológiai szükség- szerűség a jelenleg ott található indítóakna. A gödröt egyébként deszkákkal fedtük le, ám ezeket ellopták. Valóban jogos a környékbeli lakók észrevétele, s ígérhetem, hogy még a hét végén vaslemezeket helyezünk a nyílásra. Magunk is megbizonyosodhattunk róla: péntek estére valóban letakarták az aknát. ★ Az egri Reményi Ede térről kérdezte Mészáros Ildikó, mi az oka annak, hogy az áramfeszültség erőteljesen ingadozik a környéken. Ez érinti a Kolacskovszky utca és a Vörösmarty utca lakóit is. A gyenge áram miatt élvezhetetlen a televíziózás és a rádiózás, a villogó lámpa pedig az olvasást teszi lehetetlenné. Ez a gond egyébként csak az őszi hónapokban jelentkezett. A „rámenősebbek” levelet intéztek az ÉMÁSZ megyei igazgatójához még november elején, választ azonban idáig nem kaptak. Érdeklődésünkre Báder József, az egri kirendeltség vezetője az alábbiakat közölte : — A KPM egri Közúti Igazgatóságának és a kivitelezőnek a kérésére csökkentettük a feszültséget a Vörösmarty utcai közlekedési lámpák próbaüzémének idejére. Mi ugyan elmondtuk, hogy amiatt panasz lesz, ők azonban arra hivatkoztak, hogy a magasabb feszültségű terhelést nem bírják el a lámpák. A‘próbaüzem végeztével, november 22-én ismét kérték, hagyjuk meg a kisebb feszültséget. Közölték azt is, hogy a kivitelezők úgynevezett feszültségstabi- lizátor készülékeket gyártanak, ezek azonban csak január végére készülnek el. Nincs más, mint egy középső megoldás, vagyis egy fokozattal (10 volttal) felemeljük a környéken az áramfeszültséget. Ennek jelen pillanatban sincs akadálya. Reméljük, nem késlekednek a megoldással. ★ A megyeszékhelyen a Faiskola utca lakói is sürgős megoldást kértek, mondván, hogy az utca utolsó 100— 150 méterén térdig kénytelenek a sárban járni — elsősorban azok, akik az ott levő vállalatok dolgozói. Sem közutat, sem járdát nem építettek oda. Kérdésükkel — miért nincs közút és járda, mikor készítik el? — a városi tanács műszaki osztályához fordultunk. — Az idén megközelítőleg 1,3 millió forint értékben megépült a Faiskola, a Nagyváradi és a Fadrusz utca közötti szakasz — kaptuk a választ. — Ezt az indokolta, hogy az ott levő családi házakat esős időben sem gyalogosan, sem járművel nem lehetett megközelíteni. A Fadrusz és a Liszt Ferenc utcai közötti részen, ahová nincs beközlekedés, egyelőre nincs megfelelő fedezet út, illetve járda kialakítására. Azon a szakaszon egyébként családi házak sincsenek. A gond mielőbbi megoldásában persze az ott található vállalatok is segítséget nyújthatnának társadalmi munka felajánlásával. ★ Szintén Egerben, a Bárány utca elején még tavasszal leszakadt a támfal és megrongálódott az úttest a 7—8. szám alatt. Ez különösen csúszós időben a járművek biztonságos közlekedését is veszélyezteti, egy szabóműhely pedig szinte a levegőben lóg, ezért használhatatlan. A nyilvánvaló kérdéssel — miért késlekednek a helyre- állítással? — ismét a tanács műszaki osztályát kerestük meg, s az alábbi feleletet kaptuk: — A bejelentés után szakemberek bevonásával a helyszínt megtekintettük, ezt követően osztályunk a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnak adott megbízást a támfal helyreállítására. Időközben kiderült, hogy ott egy eddig még nem ismert pince létezik, ezért azt a munkák megkezdése előtt fel kell tárni. Ezt a Bányászati Aknamélyítő Vállalat végzi majd el, ennél sürgősebb, életveszélyt jelentő más akadályok elhárítása után. A támfal tervezésére és építésére a tanács biztosítja az anyagi fedezetet, közel hatmillió forintot, s várhatóan jövő év végére kész lesznek a munkálatokkal. Mégis, nem lehetne ennél korábban...? (sz. z.) Rendőrkézen a Dobos nyári betörője - További 15 bűncselekmény szárad a lelkén Az ifjú csak szórakozni vágyott... Mit tegyen egy tizenhét tavaszt megélt fiatalember, ha csak szórakozni, könnyen élni szeretne, de nincs hozzá pénze — ráadásul se tanulni, se dolgozni nem akar? „Amint elfogy a steksz, be kell törni egy-két jó helyre!” — veszi teljesen természetesnek a kérdésre adott feleletét az épp>en ennyi idős andornaktályai P. István. Mondanunk sem kell, ezt az „életfilozófiát” egyáltalán nem értékelik az Egri Városi-Járási Ren'dőr-főkapitány- ság bűnügyi osztályának munkatársai, akik miskolci kollégáikkal közösen a fiú nem mindennapi bűncselekménysorozatára derítettek fényt. Az ingázó bűntevő „Hősünk” az idén június végétől választotta élethivatásául a betörést. Alig több, mint négy hónap alatt Miskolcon és Egerben, illetve a Heves megyei székhely környékén összesen 16 „munkával” próbálta magára irányítani a szakma mestereinek figyelmét. A borsodiaknál az első kísérlete egy tejbüfé volt, ahol persze, korántsem joghurtra, vagy kefirre vadászott. Miként az ugyancsak éjszaka, zárás után meglátogatott fodrászüzletben, illetve presszókban sem parókát, illetve áloműző kávét keresett. Hanem: pénzt! Méghozzá készpénzt, és — ahol talált — televíziókat, rádiókat, egyéb műszaki árucikkeket, amelyeket a miskolci feketepiacon, vagy ismeretlen személyeknek értékesített. Járt étteremben, TÜZÉP-irodában, ABC-áru- házban is. Amikor pedig honvágy fogta el, Egerbe tért vissza. Itt — mivel hamar kiürült a pénztárcája — mindjárt elsőnek az előkelő Dobos cukrászdát szemelte ki magának. Miként akkor arról beszámoltunk, az ablakrácsot felfeszítve jutott be oda, s annyira becsiccsantott, hogy elfelejtette, milyen úton is érkezett az üzletbe. Kialudva mámorát, s összeszedve márkás italokat, cigarettákat, valamint némi p>énzt, egy másik ablak rácsát szétvág- . va távozott. Az egyik éjjelen felkereste a Napfény bisztrót, ahol rádiómagnót, zsebszámológépet, dobozos söröket, no meg különleges füstölnivalókat pakolt a táskájába. A Platán étteremben egy mini televíziókészülékre lelt, amelyet azonnal magáénak tekintett, s elvitt. Mikor kellő mennyiségű zsákmányt gyűjtött össze, újra Miskolcra utazott, eladta őket, s a kapott összegeket elszórakozta. Ám, nem csupán betörés szerepel a bűnlajstromán. Néhány órára „házibarátjául” szegődött Egerben egy számára ismeretlen férfinak, akitől — kihasználva, hogy az részegen alszik — kilenc és fél ezer forintot lopott el. Andornaktályát sem hagyta ki kőrútjából, a község művelődési házát magnóktól, kazettáktól fosztotta meg. Nyitott ablakok, nemtörődöm anya Előfordult hogy egyikmásik helyre másodszor is behatolt — ennyire biztos volt a dolgában. Lehetett is, hiszen szinte sehol sem ütközött áthághatatlan akadályba. — Nem volt különösképpen nehéz dolgom, majdnem mindenütt nyitott ablakokat találtam, — vallotta később. Ahol viszont nem volt könnyű a bejárás, ott — a Dobost leszámítva — meg sem kísérelte a behatolást. A boltok, irodák dolgozóinak elítélendő felelőtlenségén túl, a történtek megértéséhez nem árt ismerni. P. István előéletét sem. Édesanyja 1977-ben maradt magára a fiúval, akivel kezdetben semmi gondja nem volt. A baj akkortól számítható, amikor a gyereket szakmunkástanulónak vették fel. Kerülte az iskolát, csavargóit, 1980 januárjában pedig otthagyta a szülői házat, és egy kétes személyekből álló társasághoz költözött. Ekkor úgy próbáltak segíteni az anyának, hogy állami gondozásba vették a fiát. Az egri Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetből az idén -márciusban bocsátották el ideiglenesen. Ez a nevelési forma sem hatott rá: bár munkába állt, három hónap múltán azzal is felhagyott, és ismét csavargásra adta a fejét, majd a sorozatos bűntények következtek, amelyekkel összesen mintegy 120 ezer forint kárt okozott. Az említetteken túl elgondolkoztató és tanulságos az anya rendőrségen tett vallomása is: — Én, kérem, dolgozni jártam, nem tudtam odafigyelni arra, mit csinál a fiam! Az elkövetkező, csendes elmélkedésre is alkalmas időszak bizonyára alapos lecke lesz a fiatalembernek. De remélhetően az édesanyjának is! Szalay Zoltán Exportra Jászberényből Szocialista és tőkés piacokra egyaránt szállít berendezéseket a Jászberényi Aprítógépgyár. Most szovjet, osztrák és indiai megrendelésre készítenek szénőrlő és érczúzó malmokat, amelyeket még az idén útnak indítanak rendeltetési helyeikre. Hazai igényeknek is eleget tesznek: timföldgyári forgőke- mencékhez gyártanak golyósmalmokat (MTI fotó: Csíkos Ferenc felvétele — KS)
