Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. december 18., szombat A népgazdaság 1983. évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) A lakásépítés a terv szerint teljesül. A 100 lakosra jutó családok és személyek száma mérséklődik. A lakásra várók száma csökken. A tanácsok fejlesztési eszközeiket a kiemelt társadalompolitikai célokra összpontosították. Ennek eredményeként a tervezettnél ■több gyógyintézeti ágy, óvodai hely és általános iskolai tanterem létesül. A bölcsődei 'helyek száma a tervezett ütemben nő. A fejlesztések révén mind a bölcsődékben, mind óvodákban elhelyezhető gyermekek aránya növekszik. A diákotthonokban (kollégiumokban) elhelyezettek aránya — elsősorban a felsőfokú oktatásban — javul. Befejeződött a debreceni Csokonai Színház rekonstrukciója iés_ a Madách Kamaraszínház építése. Beruházásokra a tervezettnél valamivel J többet fordítanak, mennyiségük így is számottevően csökken. Az állami beruházások körében a teljesítés ■ a tervezetthez közel áll, íaz előző évinél kisebb. A nagyberuházások közül jelentős az elmaradás a Paksi Atomierőmű építésében. Az első félévben befeje- i zodött a Szekszárdi Húskombinát, a buda- i pesti szemétégető mű, a Budapest Sportcsar- n<^k építése és a Csepeli Csőgyár rekonstruk- ciója. Az év végéig várhatóan befejezik a Bitó II. és a Halimba III. bauxitbányák be- rúházásait. A vállalati beruházásokra a tervezettnél nagyobb, az előző évihez hasonló ráfordítás ; várható. Az évközi intézkedések a vállalati j beruházásokat az év második felében lefé- ; kezték, a túlteljesítést azonban már nem tud- ; ták teljesen megakadályozni. A vállalatok eszközeik zömét a folyamatban levő fejlesztésekre fordították. A külkereskedelmi forgalomban a behozatal — a tervezett kismértékű növekedés helyett — számottevően csökken, a kivitel a számítottnál kevésbé emelkedik. A transzferábilis rubelben elszámolt áruforgalomban a behozatal mennyiségileg eléri vagy valamelyest felülmúlja az előző évit, , megfelel a tervezettnek, a kivitel némileg elmarad attól. A cserearányok a vártnak megfelelően romlanak, az áruforgalmi mérleg hiánya nagyobb lesz. A konvertibilis valutában elszámolt áruforgalomban a kivitel a tervezettnél lassabban nő, a behozatal a tervezett növekedéssel szemben számottevően csökken. Így a számított kismértékű passzívum helyett jelentős aktívum keletkezik. Az 1983. évi népgazdasági terv fő céljai és előirányzatai A gazdasági munka fő célja 1983-ban a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása. A termelés és a belföldi felhasználás színvonalát és szerkezetét ennek a célnak kell alárendelni. A termelés növekvő mértékben járuljon hozzá a külkereskedelmi mérleg javulásához. Ezért erőteljesen javítani kell a termelés exportképességét, növelni — főként a ráfordítások mérséklésével — hatékonyságát. A termelés növekedése — elsősorban a műszaki színvonal emelése, a termékszerkezetnek a kereslethez való rugalmasabb hozzáigazítása, a rendelkezésre álló kapacitások kihasználásának fokozása révén — főleg a gazdaságos kivitel bővülését és a behozatal ésszerű helyettesítését szolgálja. Fontos követelmény, hogy az energia- és anyagtakarékosság, a másodlagos nyersanyagok hasznosítása hatékony akciókkal fokozódjon, a fajlagos anyag- és energiaráfordítások gyorsabban csökkenjenek, mint a korábbi években, a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban növekedjék. A készletgazdálkodás javításával el kell érni, hogy a készletnövekedés minimális mértékű legyen, a készletek összetétele és elhelyezkedése javuljon. or:A külgazdasági egyensúly javítását a belföldi végső felhasználás további mérséklése is segíti. Az 1983. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai: Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építési és szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás 1982 :100 100,5—101,0 96.0— 97,0 101,0—102,0 97.0— 98,0 101,0—102,0 98.0— 98,5 99.0— 99,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 170—172 millió forint fordítható.- A termelőágazatok fejlődése Az ipari termelés növekedésének feltételei az ez évihez hasonlók lesznek. Az ipari termékek fogyasztása kismértékben, beruházási célú felhasználása jelentősen csökken. Ez lehetővé teszi, hogy a kivitel a termelést meghaladóan növekedjék, a termelés nagyobb hányada szolgálja a külkereskedelmi egyenleg javulását. Ez — a nehéz külpiaci feltételék között — megkívánja, hogy a gazdálko- dástöninőségi jellemzői javuljanak. A terv számításba veszi, hogy a vállalatok — az eddig ki nem használt kapacitások hasznosításává! is — növelik a versenyképes, gazdaságosan helyettesítő, ezen belül a háttéripari termékek előállítását; az anyagfelhasználási és technológia-korszerűsítési, valamint az energiagazdálkodási programban foglalt feladatok megvalósításával is csökkentik a termelés fajlagos anyag- és energiaigényét; visz- szaszorul a gazdaságtalan termelés, és gyorsabban javul az alacsony hatékonyságú vállalatok tevékenységének gazdaságossága; fejlődik a vállalatok közötti együttműködés és a vállalatok belső irányítási rendszere. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken, a termelés növelését a termelékenység javításával kell megalapozni. A teljes energiafelhasználás nem, vagy csak kismértékben emelkedhet. A szükségletek növekvő hányadát hazai forrásokból kell fedezni, a szénhidrogének részesedése az 1982. évihez hasonló lehet. A terv szerint a széntermelés 26 millió tonna, a kőolajtermelés 2 millió tonna, a földgáztermelés 6,8 milliárd köbméter, a kőolaj-feldolgozás 8,5 millió tonna lesz. A villamosenergia-iparban maximálisan ki kell használni a széntüzelésű erőművek kapacitását, üzembe kell állítani a Paksi Atomerőmű 1. számú egységét. A külpiaci helyzethez igazodva az alumíniumkohászat termelése várhatóan növelhető, a vaskohászaté valószínűleg csökken. Ez utóbbin belül a magasabb feldolgozottságú termékek termelése növekedhet. A gépipari termelés — a kivitelre alapozva — az ipari átlagnál gyorsabban növekedhet. A transzferábilis rubelben elszámolt forgalomban legdinamikusabban a vegyipari és az élelmiszeripari gépek, a mikrohullámú berendezések, a távbeszélőközpontok, a félvezető eszközök, a számítástechnikai berendezések kivitele bővülhet. A konvertibilis valutákban elszámolt kivitel növekedését főleg a fényforrások, a vákuumtechnikai gépek, a közúti járművek, az orvosi műszerek, a tartós fogyasztási cikkek, a kikötői és az energetikai berendezések valamint a komplett ipari technológiák és komplex rendszerek exportjának fokozása szolgálja. A híradástechnikai és a műszeriparban, valamint a szerszámgépiparban a korszerű gyártmányokkal bővíthető a kivitel. Ehhez a gépiparban ki kell terjeszteni a külföldi vállalatokkal való együttműködést, jobban kell megszervezni a piacfeltáró munkát és a szervizszolgáltatást. A vegyipari termékek termelése is az ipari átlagot meghaladóan növekedhet. A petrolkémiai központi fejlesztési program keretében a vegyipari alapanyagok feldolgozásával nagyobb értékű termékeket kell előállítani. A gyógyszeripar termelése, ezen belül a növény- védőszer-gyártás dinamikusan nő. A gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier-gyártás központi fejlesztési programjának megvalósítása keretében jövőre eredeti, új termékek gyártásának és értékesítésének a megkezdése várható, és további korszerű termékeket dolgoznak ki. A belföldi kereslet várható mérséklődése mellett a könnyűiparban — ha a választék és a minőség javul — mód lesz a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel dinamikus növelésére, valamint a hazai kereslet kielégítésében nagyobb szerep vállalására. A mezőgazdasági termeléssel és az értékesítés lehetőségével összhangban az élelmi- szeripari termelés növekszik. Az exportcélokat figyelembe véve az átlagosnál jobban nő a termelés a húsipari, a növényolajipari és a szeszipari vállalatoknál. Az építési kereslet tovább mérséklődik és szerkezetileg átalakul. Az igényekhez igazodóan az építőipar termelése összességében csökken. A beruházási jellegű építés kisebb lesz az 1982. évinél, a fenntartási és felújítási építés és a lakosság részére végzett lakásépítés nő. A külföldön végzett építés — jó előkészítő- és szervezőmunkával, s versenyképes árakkal — erőteljesen növekedhet. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma tovább mérséklődik, az egy dolgozóra jutó termelés emelkedik. A gazdasági szabályozók módosítása és az elhatározott szervezeti változások lehetőséget adnak arra, hogy a kapacitások kihasználása javuljon, átképzéssel, a munkaerő megfelelő átirányításával csökkenjen a munkaerőhiány. Az 1983. évi lakásépítés az ez évihez hasonló lesz, az építőiparban 75—77 ezer lakás építésére kell felkészülnie. Az állami építőiparnak nagyüzemi módszerekkel 35—36 ezer lakást kell felépítenie. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél lassabban emelkedik. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége továbbra is erőteljesen nő. A terv a gabonafélék vetésterületének kisebb emelkedésével számol. Az idei termés- eredményeket is figyelembe véve a gabona- kivitel nagyobb lehet az 1982. évinél. Az olajos növények termelésének növelése elsősorban az export bővítését szolgálja. A kedvezőtlen külpiaci árak miatt a cukorrépa vetésterülete csökken, de a hazai igények kielégíthetők. A szántóföldi zöldségtermelés a feldolgozóipar igényeihez igazodó összetételben növelhető. Az ideinél valamivel kisebb gyümölcstermés várható. A növénytermelés megalapozását segíti a műtrágya-felhasználás, és az, hogy a meliorációs beruházások növekednek. Az ez évihez közelálló szarvasmarha- és tehénállományon belül jelentősen nő a húshasznú tehenek száma. A tejtermelés a hozamok javításával növelhető. A nagy sertés- és kocaállomány lehetővé teszi, hogy a vágósertés-termelés emelkedjen. Jövőre is jó lesz a takarmányellátás. A termelés hatékonyságának javítása, az erőforrások jobb kihasználása, az anyag- és energiatakarékosság a mezőgazdaságban is alapvető feladat. Többek között ki kell terjeszteni a szemes termények nedves tárolását, a melléktermékek sokirányú hasznosítását. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi kereslet megfelelő színvonalú kielégítése mellett a kivitel tovább bővül; e termékek külkereskedelmi forgalmának az ez évinél jobb egyenlege érhető el. Az áruszállítási igények várhatóan nem növekednek. A vasúti és a közúti járműkapacitás némileg mérséklődik, ezért fokozódik a korszerű szállítási módoknak, a szállítások ész- szerűsítésének jelentősége. A személyszállításban a távolsági forgalom várhatóan tovább csökken, a helyi közlekedés forgalma a fővárosban az ez évihez hasonló lesz, a vidéki városokban jelentősen nő. A személyi tulajdonú gépkocsik használata a gépkocsiállomány bővüléséhez képest kevésbé emelkedik. A terv számöl azzal, hogy a fajlagos energiafelhasználás a közlekedésben is csökken. Az év folyamán befejeződik a Ferihegyi repülőtér fejlesztésének első üteme. Lassúbb ütemben épül tovább az Ml-es, az M3-as és az M5-ÖS autópálya. A villamosított vasútvonalak hossza tovább nő. Űjabb telefonközpontok építésével és a meglevők bővítésével mintegy 15 ezerrel növekszik a telefonnal ellátott lakások száma. Foglalkoztatottság. A lakosság jövedelme, fogyasztása életkörülményei A munkaképes lakosság és az aktív dolgozók szárba kismértékben tovább csökken. Intézkedések segítik, hogy a munkaerő az alacsony hatékonyságú vagy a termelésüket nem növelő vállalatoktól olyan tevékenységekhez áramoljék, ahol a gazdaságos foglalkoztatás biztosítható. A foglalkoztatottak száma az iparban várhatóan kisebb, az építőiparban nagyobb mértékben csökken. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma tovább nő. A szolgáltatások színvonalának javítása az egészségügyiszociális és a kulturális ágazatokban a létszám növelését indokolja. A középfokú végzettségű nem szakképzett fiatalok elhelyezkedési lehetőségei az adminisztratív jellegű munkakörökben várhatóan tovább mérséklődnek, ezért egy részük fizikai munkakörben helyezkedhet el. A külkereskedelmi egyenleg javítása érdekében szükségessé válik a lakosság fogyasztásának 0,5—1 százalékos mérséklése. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 1,5—2 százalékkal csökken. Ezen belül a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások reálértéke 1,5 —2 százalékkal emelkedik. Az 1980. évi színvonalhoz képest a lakosság fogyasztása 2—3 százalékkal, a reáljövedelem pedig 1—2 százalékkal nagyobb lesz. A jövő év január elsejével új keresetszabályozási rendszer lép életbe. Ez a munkások, az alkalmazottak és a termelőszövetkezetekben dolgozók átlagkeresetének egyaránt 3,5—3,8 százalékos emelkedését teszi lehetővé. A költségvetési intézményeknél a bérnövekedés 3,5 százalék lehet. A havi 7000 Ft feletti keresetek nyugdíj járuléka emelkedik. A pénzbeli juttatásokra a terv az ez évinél több mint 9 százalékkal nagyobb összeget irányoz elő. A gyermekes családok fokozottabb támogatása érdekében 1983. július 1-től emelkedik a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótléka, az intézkedés körülbelül 1,4 millió gyermeket érint. Az egygyermekesek jelenlegi 130 forintos jövedelempótléka a gyermek 6 éves koráig megemelt összeggel családi pótlékká alakul át, az intézkedés körülbelül 40 ezer gyermekre terjed ki. Szeptember 1-től a régebben megállapított, legalacsonyabb nyugdíjak emelkednek. Az egyedülálló időskorúak fokozottabb támogatása érdekében bővül a tanácsok szociális segélyezési kerete. A mérsékelt belföldi kereslet hatására a kiskereskedelmi forgalom nagysága várhatóan csökken. A terv fontos célja a kiegyensúlyozott áruellátás megőrzése, az alapvető fontosságú termékekből a jó árukínálat fenntartása. A fogyasztói árszínvonal kb. 7,5 százalékkal lesz magasabb az ez évinél. Ennek nagyobb része az idén bevezetett, illetve meghirdetett központi ár- és egyéb — az árszínvonalat érintő — intézkedésekből, kisebb része a jövő évi árváltozásokból adódik. A terv nem tartalmaz az alapvető fogyasztási javakat és szolgáltatásokat érintő jelentősebb, a már közzétetteken túlmenő központi árintézkedéseket. Á terv előirányozza, hogy a lakosság élet- körülményei, infrastrukturális ellátottsága lo- j/ább javuljanak. Számít arra, hogy ebben — a tanácsok szervező munkájának eredményeként is — fokozódik a lakosság részvétele. Az infrastruktúra fejlesztése során elsőbbséget kapnak a társadalmi programokban kiemelt területek, így a lakásépítés és kapcsolódó létesítményei, valamint az egészségügyi ellátás és az alapfokú oktatás. A terv szerint összesen 75—77 ezer, ezen belül 17 ezer állami és 58—60 ezer személyi tulajdonú lakás épül. Növekszik a szervezett formában, több szintes lakóházakban épülő lakások száma, javulnak a személyi tulajdonú lakások építésének feltételei, elsősorban a telek- és közműellátás. Az elosztható tanácsi bérlakások száma a lakásgazdálkodás javításával, a szervezett lakáscserékkel is bővül. A terv 19—20 ezer tanácsi lakás felújítására és 13—14 ezer lakás korszerűsítésére biztosít fedezetet. Folytatódik a gyógyintézeti hálózat korszerűsítése, a betegellátás feltételeinek javítása. Az év folyamán az egri és a veszprémi kórházak fejlesztésén kívül befejeződik a Jahn Ferenc (dél-pesti) kórház bővítése. A bölcsődei ellátás fejlesztésével a bölcsődés korúak 18—19 százaléka helyezhető el. Az óvodai ellátottság aránya az ez év végi 86 százalékról a jövő év végére közel 90 százalékra nő, miközben a zsúfoltság mérséklődik. Az általános iskolákban a nagyszámú új osztályterem ellenére az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma várhatóan még némileg növekedik. Napközis ellátásban több általános iskolai tanuló részesíthető. Nő a középiskolai tantermek és a szakmunkásképző osztálytermek száma is. A művelődési és a kulturális létesítmények közül folytatódik az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a Budavári Palota, a Magyar Állami Operaház, a Szegedi Nemzeti Színház és a Pécsi Nemzeti Színház rekonstrukciója. Beruházások A szocialista szektor beruházásaira az ez évinél kevesebb fordítható, a beruházások volumene mintegy 10 százalékkal csökken. Az állami és a vállalati beruházások csökkenése majdnem azonos mértékű. Elsősorban a kezdődő beruházások száma mérséklődik, de néhány megkezdett beruházáson is lassul a kivitelezés üteme. Űj nagyberuházás 1983-ban nem kezdődik. A folyamatban levő 17 nagyberuházás közül az év során befejeződik a Dunai Vasmű Kon- yerteres Acélműve, a szovjet—magyar föld- gázvezeték III. szakasza, a Ferihegyi repülőtér fejlesztésének I. üteme, valamint a Székesfehérvári Könnyűfémmű — ez évről áthúzódó — fejlesztése, A későbbi években befejeződő nagyberuházások általában a műszaki lehetőségeknek megfelelő ütemben folytathatók. A többi állami beruházás előirányzata differenciáltan mérséklődik. Az ez évinél nagyobb a szénhidrogénipari célok, az országos távbeszélő-hálózat, valamint a kiemelt társadalompolitikai célok (kórházak és klinikák fejlesztése, lakásépítés kapcsolódó létesítményei, oktatási, egészségügyi alapellátás) előirányzata. Nagyob arányú építéssel járó új beruházások más területeken csak kivételes esetben kezdhetők. A vállalatok és a szövetkezetek beruházásainak mérséklése érdekében a szabályozó- rendszer egyes elemeit módosító intézkedések történtek. Az állami támogatás kisebb az ez évinél. A vállalatoknak nyújtott támogatás és hitel növekvő hányada szolgálja az export- árualapokat növelő, az energiafelhasználást ésszerűsítő, a hulladékokat és a másodlagos nyersanyagokat hasznosító, az anyaggazdálkodást javító fejlesztéseket. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Az 1983. évi népgazdasági terv elsődleges célja az, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítése révén javuljon a külgazdasági egyensúlyi helyzet. A terv ezt elsősorban a kivitelnek az ez évinél számottevően nagyobb, mintegy 7 százalékos növekedésére alapozza. A behozatal növelésére összességében nincs lehetőség. Ez mind a termeléssel, mind a felhasználással szemben fokozza a hatékonysági követelményeket. A terv számol azzal, hogy a termelés szerkezetének átalakításával, a ráfordítások csökkentésével és jobb ármunkával a kivitel gazdaságosabbá, a termékek versenyképesebbé válnak, a behozatalban pedig nagyfokú takarékosság érvényesül. Ezzel elérhető, hogy a transzferábilis rubelben elszámolt áruforgalom behozatali többlete csökkenjen, a konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalom kiviteli többlete pedig számottevően növekedjen. A terv végrehajtását szolgáló intézkedések Az 1983. évi népgazdasági terv megalapozása érdekében a gazdasági szabályozórendszer egyes elemei, illetve mértékei — az ölapelvek és fő irányok megtartása mellett — módosulnak. A mór életbe lépett és az 1983. elejétől érvényesülő változtatások a külgazdasági egyensúly javítását, a hatékonysági követelmények növelését, a népgazdasági, a vállalati és a személyi jövedelmek közötti erő mérséklését szolgálják. A bér- és keresetszabályozás! rendszerben a gazdálkodó szervezetek bérfejlesztési lehetősége szorosabban kapcsolódik tevékenységük hatékonyságához. Emelkedik a vállalatokat terhelő bérjutalék, a saját fejlesztési források egy részét elvonják, módosulnak egyes árképzési szabályok. Az alacsony hatékonyságú vállalatok működésének lényeges javítását kiváltó kényszer erősítése érdekében fokozatosan szigorodó pénzügyi feltételeket teremtenek. Folytatódik a vállalatirányítás és a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése. Az intézkedések szelektívek, az egyensúlyi célok eléréséhez jelentősen hozzájáruló vállalatokat viszonylag kedvezőbb helyzetbe hozzák. A kormány az 1983. évi gazdaságpolitikai célok és gazdasági feladatok megvalósítása érdekében a gazdasági szabályozás és az érvényben lévő intézkedések kiegészítéséül meghatározta az állami gazdaságirányító szerveknek a kivitel növelésével, a behozatal helyettesítésével, az energia- és az anyaggazdálkodás javításával kapcsolatos teendőit és feladatait is. A Minisztertanács felkéri a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy tevékenységüket az 1983. évi népgazdasági terv fő céljaival és döntéseivel összhangban végezzék, hozzájárulva ezzel annak sikeres megvalósításához. (MTI)
