Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-05 / 260. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1982. november 5., péntek Washingtoni végeredmény BASEL A svájci Baselben szerdán kétnapos értekezletet kez­dett a Szocialista Internacio- nálé irodája Willy Brandt elnökletével. A szocialista és szociáldemokrata párto­kat tömörítő szervezet veze­tői az értekezleten egyebek között megvitatják a jövő évi kongresszus előkészíté­sét, a közel-keleti fejlemé­nyeket és Afrika déli részé­nek helyzetét. MADRID A Spanyol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága 15 órás ülésen elemezte az október 28-i választások ta­pasztalatait, a párt egymil­liós szavazatvesztésének okait. BONN A magát „Forradalmi Bal­oldalnak" nevező török szer­vezet fegyveresei, miután 15 órán keresztül megszállva tartották a kölni török kon­zulátus épületét, csütörtök hajnalban megadták magu­kat a nyugatnémet hatósá­goknak. Így az akció vérál­dozat nélkül ért véget. CANBERRA Távol-keleti útjának újabb állomására, Canberrába ér­kezett szerda este Caspar Weinberger amerikai had­ügyminiszter. Kétnapos ausztráliai látogatása során megbeszéléseket folytat Douglas Anthony miniszter­elnök-helyettessel és lan Sinclair hadügyminiszterrel. Weinberger előtt 1956-ban járt legutóbb amerikai had­ügyminiszter a kontinensnyi országban. SZÖUL Szerdán Szöulban egyete­misták tüntettek a dél-ko­reai diktatúra ellen. A tün­tető diákok Csőn Tu Hvan elnök távozását és a de­mokratikus szabadságjogok helyreállítását követelték. Washingtonban közzétet­ték a keddi választások hi­vatalos eredményét A teljesen újjáválasztott, 435 tagú képviselőházban a demokrata párt jelentősen előretört és az eddigi 241 he­lyett 267 képviselői helyre tett szert. A republikánus párt a korábbi 192 helyett csak 166 képviselőt küldhet a kongresszus alsóházába. Két mandátum sorsáról no­vember 30-án szavaznak is­mét. A demokrata párt 26 mandátummal növelte kép­viseletét. A szenátus 100 tagja közül Barcikowski A Lengyel Egyesült Mun­káspárton kívül nincs olyan politikai erő Lengyelország­ban, amely a válságból való kiút programját ajánlaná a társadalomnak. A sztrájkok­ra és utcai kalandokra szó­lító felhívásokat, amelyek­ben egyre újabb időpontok 33-nak a helyét töltötték be újra. 20 választási körzet­ben a demokrata párt, míg 12-ben a republikánus párt jelöltje nyerte el a szavaza­tok többségét. Egy mandá­tum sorsa még függőben van, de itt republikánus győ­zelem várható. Ennek telje­sülése esetén a szenátus ösz- szetétele ugyanolyan lesz, mint a keddi választások előtt volt, azaz a demokrata pártnak 46, a republikánus pártnak 54 szenátora lesz. Az Egyesült Alllamok 50 államából 36-ban a szavazók új kormányzót is választót­Szczecinben szerepelnek, nem lehet prog­ramnak tekinteni — ezt hangsúlyozta Kazimierz Barcikowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára a szczecini Warski-ha- jógyár pártszervezetének gyűlésén. tak. A demokrata párt je­löltje 27 államban szerezte meg a győzelmet, míg a re­publikánus párt nyolc állam élére állíthat kormányzót. Egy kormányzói poszt Sor­sa még eldöntetlen, de a republikánusok jelöltje van előnyben. Várhatóan tehát 34 demokrata és 16 republiká­nus párti kormányzó irá­nyítja majd az Egyesült Ál­lamok 50 államát. A demok­rata párt a választások előt­ti állapothoz képest 7-tel több kormányzói posztot mondhat magáénak. SALVADOR Folytatódik a polgárháború — Javasolni fogom kormá­nyomnak, hogy növelje a salvadori kormánynak nyúj­tandó segítséget — e mon­datban foglalta össze múlt heti salvadori látogatásának eredményét Fred Ikle ameri­kai hadügyminiszter-helyet­tes. Az öt salvadori partizán- szervezetet összefogó Fara- bundo Marti Nemzeti Fel- szabadítási Front (FMLN) október 10-e óta sikeres of- fenzívát folytat a kormány­csapatok ellen. Ugyanakkor az FMLN és a salvadori bal­oldalt tömörítő Forradalmi Demokratikus Front (FDR) ismét javasolta a politikai rendezést, a párbeszéd megkezdését az immár har­madik éve dúló polgárhábo­rú befejezéséről. Az országot irányító szél­sőjobboldali erők azonban ezúttal is elvetették a balol­dal indítványát. A hadsereg vezetőinek megítélése szerint ugyanis a partizánok mosta­ni offenzívája sem veszé­lyezteti az rezsim pozícióit. Spanyolországban merénylet áldozata lett Viktor Lago Roman altábornagy. A képen: az altábornagy gépkocsija, ahol a halálát okozó golyók érték (Népújság telefotó — AP—MTI—KSj A JELENLÉT FONTOS Magyar—dél-amerikai Tizennyolc magyar vállalat mutatta be termékeit Rio de Janeiro egyik szállodájában a HUNGÁRIA ’82 ma­gyar árubemutatón, amelyet október végén rendeztek meg. A kiállítás, ahol a hazai oktatási, egészségügyi és kutatási műszeripar, valamint a mezőgazdaság, a köz­lekedés és az energiahasznosítás területéről hozták el legújabb áruikat a magyar exportőrök, igen sikeres­nek bizonyult. gazdasági kapcsolatok Mit keresnek a magyar vállalkozók ezen a távoli kontinensen? Egyáltalán ér­demes-e bővíteni gazdasági kapcsolatainkat a Magyar- országtól több ezer kilomé­terre lévő dél-amerikai or­szágokkal? A kérdés koránt­sem költői. Dél-Amerika a nagy üzleti lehetőségek kontinense. Leg­alábbis, ha figyelembe vesz- szük Brazília, Peru, Argentí­na és Venezuela fejlesztési elképzeléseit. A kontinens legnagyobb országaiban a tervek szerint öt év alatt 300—500 millió dollárt for­dítanak beruházásokra. Töb­bek között az infrastruktu­rális hálózat kiépítése, az oktatás, a közegészségügy, a hírközlés és a közlekedés korszerűsítése szerepel a tervekben. Ezt a földrészt egyben ha­talmas ellentmondások jel­lemzik. Brazília és Argentí­na szinte kontinensnyi mé­retű ország, ahol a tenger­parti sávon épült nagyváro­sokban él a lakosság zöme. Itt jöttek létre az ipari központok, amelyek önma­gukban is modern techno­lógiai szigeteket alkotnak. Az országok belsejében, a brazíliai és a perui őserdők­ben még szinte érintetlen a vidék. Feltárásra és kiterme­lésre vár a föld mélyében rejlő jelentős mennyiségű ásványkincs. Hasonlóképpen kihasználatlanok Argentína pampái és Venezuela hatal­mas tartományai. A gyors gazdasági növekedés azon­ban a nagyfokú inflációval, a külföldi eladósodás erősö­désével, a növekvő munka- nélküliséggel, az élelmiszer- termelés stagnálásával pá­rosul. Az ENSZ egyik je­lentése szerint 1981-ben La- tin-Amerika lakosainak 40 százaléka éhség-küszöbszin. ten élt. Ugyanakkor a régió gazdasági jövőjéről készített előrejelzések szerint a gaz­dasági növekedés viszonylag gyors üteme 2000-ig folyta­tódhat; évi átlagban meg­haladhatja a 7 százalékot. Brazíliában, Peruban vagy Argentínában az iparfejlesz­tési programot protekcioniz­mus, szigorú importkorláto­zás mellett hajtják végre. Az exportőröknek csak akkor vannak esélyeik, ha szállítá­saikkal kiegészítik a belföldi ipari termelést. A lehetősé­geket és az említett korlá­tokat egyaránt figyelembe kell venniük a magyar vál­lalati szakembereknek, ami­kor e távoli földrészen akar­nak üzletet kötni. A hazai vállalatok dél­amerikai kapcsolatai nem újkeletűek. Az I. világhábo­rú előtt egy sor kereskedel­mi megállapodást kötöttek magyar és latin-amerikai vállalkozók. A harmincas években a magyar ipar mo­torvonatokat exportált Ar­gentínába, S ezeket a szál­lításokat az ötvenes és a hatvanas években felújítot­ták. Mégis: a kereskedelmi kapcsolatokban csak az el­múlt ötéves terv során kö­vetkezett be gyors fejlődés, amikor exportunk megkét­szereződött, importunk pedig több mint 80 százalékkal nőtt. Ebben az időszakban a nem szocialista magyar ki­vitelből a latin-amerikai or­szágok részesedése elérte az 1,7 százalékot, az importban pedig a 6,3 százalékot. Ez a tendencia a múlt eszten­dőben tovább folytatódott; tavaly az export már 68 millió dollárt tett ki, az im­port pedig meghaladta a 284 millió dollárt. A magyar külkereskedelem Dél-Ameri- kában elsősorban Argentíná­ra, Brazíliára, Perura és Ve. nezuelára koncentrálódik. E négy ország részesedése ösz- szes latin-amerikai expor­tunkból 72 százalék, az im­portból pedig még nagyobb. A tavasszal Dél-Ameriká- ban járt magas szintű ma­gyar delegáció körútja so­rán több megállapodást írt alá, többek között Brazíliá­val egy 580 millió dollár ér­tékű csomagterv készült, amelyet 1982—85 során va­lósítanak meg. Mindez természetesen bi­zonyos mértékig megkönnyíti a magyar áruk értékesítését a dél-amerikai piacon, de korántsem jelenti azt, hogy nem kell megküzdeni a bra­zíliai és a külföldi konkur- renciával. Itt is csak akkor talál gazdára a magyar ter­mék, ha legalább azonos minőségű a legnagyobb nyu­gat-európai és amerikai cé­gek árucikkeivel. Eddig meglehetősen kiegyensúlyo­zatlan volt a magyar—bra­zil külkereskedelmi forgalom éppen áruink gyengébb mi­nősége miatt. (A magyar ex­port évek óta 10 millió dol­lár körül mozog, Brazíliából származó behozatalunk ér­téke pedig 200 millió dollárt tett ki.) A keretmegállapo­dás nagyobb lehetőséget nyújt a kereskedelmi egyen­súly megteremtésére. Mit kínálnak a magyarok Dél-Amerikában? Néhány hazai vállalatnak; a MEDI­COR Műveknek, a Magyar Hajó- és Darugyámak, a Ganz-MÁVAG-nak, vagy a a BUDAVOXNAK már is­mert a neve ezen a konti­nensen. A MEDICOR pél­dául az idén júniusban ve­gyes vállalatot alapított Bra­zíliában MEDICOR do Bra­zil néven, hogy a későbbiek­ben komplett egészségügyi be­rendezéseket gyártsanak és értékesítsenek a dél-ameri­kai piacon. A Ganz-MÁVAG tolatómozdonyok, a Magyar Hajó- és Darugyár pedig úszódaruk közös gyártásáról tárgyal brazíliai partnerei­vel. Szóba került az is, hogy a BUDAVOX és az Ericsson do Brazil gyártásmegosztás­sal kooperációt hoz létre. Emellett elsősorban olyan termékek exportjára adódik lehetőség, amelyek illeszked­nek a folyamatban lévő bra­zil fejlesztési programokhoz. Például sor kerülhet külön­böző mezőgazdasági rend­szerek brazíliai meghonosí­tása, energetikai, magfizikai kutatóberendezések, nukle­áris mérőműszerek, mélyfú­ró olajtömlők kivitelére. De olyan hagyományos magyar exportágazatok, mint az ok­tatási eszközök, közlekedési iparág forgalma is növeked­het. Ha ... Ha állják a versenyt a tá­voli piacon; ehhez azon­ban állandóan jelen kell lenni. Többek között úgy, hogy kooperációt szervez­nek, vegyes vállalatokat alapítanak, vagy idősza­konként kiállítják a ma­gyar termékeket. Pichler Ferenc —( Külpolitikai kommentárunk )— FDP-fejfájások BÖLCS PARTNERV ALT AS vagy politikai hara­kiri? Erre a kérdésre keresik a választ a nyugatné­met szabaddemokraták, amióta a Genscher-féle párt- , vezetés hátat fordított a Sdhmidt-kormánynak, s a szociáldemokraták helyett a kereszténydemokratákat választotta koalíciós társul. Szeptemberben a Libe­rális Párt csúbsain született meg a stratégiai fontos­ságú döntés, s most, a ma kezdődő pártkongresszus hivatott a pálfordulás szentesítésére. A tét nem akármilyen, ezért követik feszült fi­gyelemmel az NSZK-ban a nyugat-berlini tanácsko­zást. Megfigyelők valószínűnek tartják Genscher újjáválasztását, de könnyen lehet, hogy ezért túl nagy árat kell majd fizetni. Az FDP baloldala, amely kezdettől élesen bírálta a Schmidt vezette kormány- koalíció felrobbantását, arra készül, hogy önállósítsa magát. Ha a meglevő kereteken és szervezeti formá­kon belül képtelen elképzeléseinek érvényre jutta­tására, akkor nem riad vissza a pártszakítástól sem. Más kérdés, hogy egy kettétört Szabaddemokra­ta Pártnak gyakorlatilag semmi esélye sincs arra, hogy az ötszázalékos szavazati határt átlépve, beke­rüljön a parlamentbe a jövőre tervezett rendkívüli választásokon. Borúlátó jóslatok szerint azonban a liberálisokra még akkor is sötét politikai jövő vár, ha sikerül megőrizniük pártjuk egységét. Hacsak el nem érik, hogy mégsem tartanak jövőre általános válasz­tásokat az NSZK-ban... A DOLGOK PIKANTÉRIÁJA, hogy a szavazás kiírása jelenleg éppen a politikai színskála két széléin helyet foglaló erőknek, a hatalomból kibuktatott s zociáldemokratáknak, illetve a kormánytagságra áhítozó Strauss hajor keresztényszocialistáinak áll az érdekében. Kohl kereszténydemokratái legszíveseb­ben ad acta tennék a választások ügyét, alig tagad­ván, hogy a kancellárt legfeljebb adott szava, ígérete kötelezi — saját, jól felfogott érdékei viszont a leg­kevésbé sem. Biztosítékot ugyanis senkitől nem kap­hat arra, hogy a nyugatnémet polgárok márciusban voksaikkal jóváhagyják majd a Bundestagban vég­rehajtott hatalomváltást, amelyet sokan még a pol­gári demokrácia normáinak szempontjából is kifogá­solhatónak ítélték. A szociáldemokraták kanoellárjelöltje, Htms- Jochen Vogel, aki Schmidt nemrég bejelentett elha­tározását követően állt sorompóba, mindenesetre máris körvonalazta elképzeléseit. Ezek között egyaránt szerepel a munkanélküliség mérséklése, az NSZK belső nyugalmának fenntartása, a környezetvédelem hatékonyabbá tétele és a fegyverkezési verseny kor­látozásáért folytatott harc — vagyis a legkülönbözőbb választói rétegeket óéiba vevő jelszavak. Az idő, a jelek szerint, az SPD-nek dolgozik, hiszen — mint az új kormány pénzügyminisztere, Gerhard Stoltenberg nemrég közölte — a Kohl-kabinet a következő hóna­pokban a munkanélküliség növekedésére és súlyosodó költségvetési gondokra számít. AZ EGYKORI KOALÍCIÓS PARTNEREK KÖ­ZÜL tehát az egyik — a Szociáldemokrata Párt — a föltámadásra készül, a másik — az FDP — a túl­élésért harcol. A szabaddemokraták sorsa már a mos­tani pártkongresszuson eldőlhet... KÜRTI GABOR Építkezőknek ajánljuk! KISSÉ SZÉPSÉGHIBÁS, GARANCIÁLIS HAJDÚSÁGI LAPRADIÁTOROKAT 20-30-40 százalék engedménnyel. Amíg a készlet tart! Universal I. Sz.-nél, Eger, Rákóczi út 95. (Shell-kútnál), ügyintéző: Zsilinszky János, telefon: 12-122.

Next

/
Oldalképek
Tartalom