Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-05 / 260. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. november 5., péntek » 3. Ismét az elhúzódó egri beruházásokról Mit mondanak az építők ? Hallgattassák meg a másik fél is! A bölcs latin közmondás szellemében járunk el, amikor lehetőséget adunk arra, hogy az október 27-i számunkban megjelent Megkérdeztük, miért épülnek lassan? című cikk után a kivitelező is elmondhassa véleményét. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat képviseletében Szamos Gábor igazgató, Márton József műszaki igazgató- helyettes é$ Mucsi Péter párttitkár fejtette ki a vállalatvezetés nézeteit, amelyeket az alábbiakban összeg- zünk. Közismert, hogy a HAÉV az elmúlt években veszteségesen gazdálkodott. E tény nemcsak a dolgozókra volt hatással — csupán ennek az esztendőnek az első háromnegyed évében 260-an váltak meg a cégtől —, hanem meghatározta a további teendőket is. Mindenekelőtt a célt: eredményes gazdálkodás felé irányítani munkájukat. Ennek szellemében cselekedtek a tavasszal megbízott új vezetők, amikor — megállapítva, hogy a vállalat erején és teljesítőképességén felül vállalt korábban feladatokat — elhatározták: rangsorolják a munkákat. A nyolcvanból tízet kiemeltnek vettek, s ezekre mozgósították elsősorban a termelőerőket. A munkaterületszűkítés és a célirányos termelésszervezés sikerét jelzi a határidőre elkészült egri új gyógypedagógiai intézet, a Grónay-tömbben három, egyenként 16 lakásos épület, a gyöngyösi oktatási központ 24 tantermes iskolai szárnya, továbbá a Prizma Aruház Budapesten az örs- vezér téren, valamint 214 átadott lakás ugyancsak a fővárosban. Az erők átcsoportosításánál három vezérelvet tartottak szem előtt: először is eleget tenni az iskolaépítési programban vállalt kötelezettségeknek, , ' Budapesten, Gyöngyösön és Egerben. Másodszor a lakások mielőbbi átadását — az idei évre vállalt 948-ból szeptember 30-ig 493 épült meg. Harmadszor végére járni azoknak a munkáknak, amelyeket már régen be kellett volna fejezni. Köztük volt az egri postaforgalmi műszaki telep, és a már említett Prizma Áruház a fővárosban. Lehet-vitatkozni a szempontokkal — mondják, s abban is bizonyosak, hogy másfél évig még érkeznek panaszos levelek, hiszen a sorban hátúira került létesítmények valóban lassan készülnek. Ilyeneknek tékinthetők-e az egri beruházások, amelyekről előző írásunkban szó volt? Nos, elismerik, hogy a nővérszálló építésénél késedelemben van a vállalat. A hagyományos technológia több munkaerőt kíván, s ez nem volt mindig meg. A nemrég felgyorsított munkatempó alapján ígérik, hogy — ha fél évvel később is — még az év végéig befejezik, az építést. Az új kórház rekonstrukciójának határidős elvégzését — mint említik — korszerűségi felülvizsgálat gátolta. Az új tervek egyeztetése az alvállalkozókkal hosszabb időt vett igénybe, ezért is kérték a szerződés módosítását jövő év március 31-re. Elvileg már meg is egyeztek ebben. Az előkészítő munkák elhúzódása az oka annak, hogy a HÁÉV szerződésben, vagyis jogilaá nem vállalja a Ráchegy úti általános iskola építésének 1983 szeptemberi befejezését. Mint mondják, az előzetes megállapodásban foglaltaknál később született meg a tereprendezési terv, így a munkaterület is késéssel vált szabaddá, nem készült el időre a mélyépítési tervdokumentáció sem. A tervek felülvizsgálata is — ez négyöt hónapba kerül — eltolódott, ezzel az épületelemek szállításának határideje is. Ennek ellenére — ígérik megint csak — igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a következő tanévre a tantermek felépüljenek. Az építők vélekedését olvashatták, amely kétségkívül több momentumot új megvilágításba helyez. Célunk mégsem az ellentétek, az ellentmondások ütköztetése, hanem a másik oldal helyzetének láttatása. Már csak azért is, mert úgy véljük, a köz számára égetően sürgős létesítmények mielőbbi megépítése érdekében nincs helye a széthúzásnak. Nincs szükség arra, hogy a megbízó-tervezö-beruházó- építő láncsorban az egyes láncszemek egymásra mutogassanak. Sokkal inkább a még jobb együttműködésnek kell előtérbe kerülnie, hiszen ezt kívánja valameny- nyiük, valamennyiünk érdeke. (A szerk.) Építési tanácsadó Családi házak 1982 címmel összevont, bővített katalógusban jelentette meg a magánlakás-építéshez ajánlott terveit az Építésügyi Tájékoztatási Központ. A katalógus összés.en 161 ajánlott tervet tartalmaz, az előző években megjelent 135 terv mellett 26 új is szerepel a gyűjteményben. A kötet nemcsak műszaki leírásokat, hanem számos, a családiházépítéssel kapcsolatos tudni- és tennivalót ismertet. Egyebek közt a tervkiválasztás, az adaptálás, a költségbecslés, az építési engedélyezési eljárás tudnivalóiba nyújt betekintést. Ezenkívül az OTP-kölcsönökről, "a használatbavételi, lakhatási engedély beszerzéséről; a különböző építési előírásokról, az építőanyag-beszerzésről, a házadómentességről tájékoztat. A családi házak ajánlott terveit három fokozatban készítették. A kötetben közreadott katalóguslapok m 1:200 méretarányban készültek. Az ÉTK információs irodáiban megvásárolható tervcsomagokban a 4 példányban készült építési engedélyezési tervek mellett egyszerűsített kivitelezési tervdokumentáció található. A katalógusban közzétett tervek betű- és számjel mellett még fantázianevet is kaptak. A tervezők az országban található községek, települések neveit használták fél erre a' célra. Így van például Csurgó, Örkény, Kisbér, Izsák, Hangony, Párád nevét viselő családi ház. A most megjelent Családi ház 1982 című kötet 70 forintért megvásárolható a t Építésügyi Tájékoztatási Központ fővárosi és vidéki információs ' irodáiban: Budapesten a VII. kerület Rum- bach Sebestyén utca 15 a szám alatt, valamint Győrött, Kaposvárott, , Pécsett Szegeden, Debrecenben és Miskolcon. (MTI) MEZŐGAZDASÁGI AKTIVA UTÁN... Hogy csökkenjenek a különbségek Heves megye mezőgazdasága a hetvenes évtized második felében különösen dinamikusan fejlődött és a célkitűzések összességében teljesültek. A kedvező eredmények ellenére a mezőgazdasági üzemek közötti különbségek továbbra is érzékelhetőek. Ezt hangsúlyozták legutóbb, az MSZMP Heves megyei Bizottságán tartott mezőgazdasági aktíván is. Változó közgazdasági környezetben Megállapították, hogy a nagyüzemek közötti differen. ciálódás gazdasági fejlődésünk . természetes kísérőjelensége. A mezőgazdaságban azonban ez sokkal összetettebb, nagyobb mértékű és sok tekintetben más természetű, mint a népgazdaság többi ágazataiban. Az eltérő feltételek, elsősorban a föld minősége, az éghajlati és domborzati viszonyok, a kialakult termelési szerkezet miatt egyes területeken azonos ráfordítás mellett is lényegesen eltérőek a termelési eredmények, önmagában a természeti körülmények miatt is évente változnak ezek. Egyrészt az aszálykárok miatt, melyek nem egyformán sújtják az üzemeket. Másrészt, főleg a Tisza- menti gazdaságokban, a belvízkárok miatt. v A szövetkezetek gazdálkodását Heves megyében az V. ötéves tervidőszakban és különösen annak második felében az új, szigorúbb köz- gazdasági feltételek is befolyásolták. A magasabb követelmények a nagyüzemeket is fokozottabban terhelték, amelyek leginkább az anyag- és energiaárak növekedésében jelentkeztek. A megváltozott körülményekhez a különböző fejlettségi fokon álló üzemek nem tudtak azonos módon alkalmazkodni. Ez főleg a vezetés eltérő színvonalában, a termelési eredmények különbözőségében jutott kifejezésre. A szövetkezetek közötti differenciálódáshoz — amint az aktíván több hozzászóló rámutatott —, erőteljesen hatottak az árváltozások is. A ráfordítások gyorsabban növekedtek, mint a felvásárlási árak és ehhez legkevésbé az alacsony jövedelmű gazdaságok tudtak igazodni. Sokaknál gondot okozott a többletköltségek ellensúlyozása is. Méginkább előtérbe kerüllek a saját fejlesztési források, változott a nyereség és inkább a magasabb termelési színvonalú üzemek javára nőttek a jövedelem- különbségek. Eltérő vezetési színvonal mellett Noha Heves megye természeti adottságai az országos átlagnak megfelelőek, a magas jövedelmű gazdaságok között mégis nagyobb arányban szerepelnek a kedvezőtlen termőhelyi adottságok közepette gazdálkodó üzemek. Ezekkel szemben az alacsonyabb jövedelmű csoportba tartozók körében indokolatlanul magasabb az átlagosnál jobb termőhelyi adottságú szövetkezetek száma. Mindez az eltérő vezetési színvonallal, az üzem- és munkaszervezés hiányosságaival, továbbá nem kellő szakértelemmel magyarázható! Mert a magas színvonalon gazdálkodó üzemek bebizonyították, hogy rugalmasan alkalmazkodnak a változó közgazdasági feltételekhez és termelési szerkezetüket adottságaikhoz igazították. Ezekben a gazdaságokban az utóbbi időben jelentősen nőtt a jövedelmező melléküzemágak szerepe, magasabb hozamokat értek el a növénytermelésben és a megyei átlaghoz képest csökkent az állattenyésztés részaránya. Heves megyében jelenleg 16 alacsony jövedelmű termelőszövetkezet van az ötvennégyből. Ezek gép- és eszközellátottsága gyenge, hitelterheik magasak, mindegyiküknél meghatározó a mezőgazdasági alaptevékenység és ezen belül is jelentős az állattenyésztés. Legszembetűnőbbek a pénzügyi zavaraik! A szövetkezeteknek ebben a csoportjában a vezetés és a szakemberellátás hiányosságai hatványozottan jelentkeznek. A szakemberek az átlagosnál gyorsabban jönnek-mennek ezekből az üzemekből, mint másokból és főleg a kevésbé felkészültek maradnak meg tartósan. Kölcsönös érdekeltség alapján... Az eltérően gazdálkodó üzemek között ugyan már elszórtan megindult az együttműködés, de ez leginkább csak egy-egy .alkalomra, főleg az aratási és az őszi betakarítási időszakra vált általánossá. Pedig a jelenlegi termelési kapcsolatok közvetlen célja az lenne, hogy egy-egy ágazat színvonalát, jövedelmezőségét javítsa. A kölcsönös érdekeltségen alapuló gazdasági együttműködésekben rejlő lehetőségek kihasználásának még csak a kezdetén tartunk megyénkben. Ezért az MSZMP Heves megyei Bizottsága október 1-i ülésén határozatot hozott a szövetkezetek közötti differenciálódás mérséklésére és a különbségek fokozatos megszüntetésére. Ezek megoldására a mezőgazdasági aktíván valamennyi hozzászóló szavaiból kicsendült a tenni akarás, a jószándék az előrelépés feltételeinek megteremtésére. Aláhúzták, hogy az alacsony jövedelmű mezőgazda- sági üzemek megerősödése és jövedelmezőségük növelése érdekében fontos, a kölcsönös érdekeltségen alapuló- együttműködés. Ez terjedjen ki az üzem- és munka- szervezésre, az irányításra, a szakemberek, a gépek és eszközök közös foglalkoztatására. A megyei tanács évente ötmillió forinttal támogatja a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemekben elhelyezkedő szakembereket, fizetéskiegészítéssel, illetve lakásépítési hozzájárulással. Arra is rámutattak, hogy a jövőben igyekeznek hasznosítani azokat a kedvező tapasztalatokat, amelyek a termelőszövetkezetek és az élelmiszeripari vállalatok közötti gazdasági együttműködések keretében már létrejöttek. Az eddigieknél szigorúbban. *. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár a hozzászólásában kifejtette, a nagyüzemek közötti differenciálódással továbbra is számol ugyan a kormány, mégis erősödik az a törekvés, hogy a veszteséges üzemekkel szemben az eddigieknél szigorúbban lépjenek fel. A változó közgazdasági szabályozók tehát további erőfeszítéseket igényelnek a szövetkezetek vezetőitől, kollektíváitól. Az áru- és pénzviszonyok következetes érvényre juttatása, a piac befolyásoló és értékítélő szerepe a jövőben ezekben a gazdaságokban is az alkotó, tenniakaró embereket követeli. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek termékeire ezután is szüksége lesz népgazdaságunknak, csak nem mindegy, hogyan tevékenykednek, mennyire eredményesen és jövedelmezően ... Mentusz Károly ízelítő a jövő századból Traktorgyártás - mint a mesében Az első, ami megfogja az embert, az az emberfeletti méret. Minden nagy! Pedig mindent a racionalitás diktál. Mert kiszámították, hogy a szovjet ' népgazdaságnak évente ennyi és ennyi 350 lóerős ipari traktorra van szüksége. Ebből a mostoha viszonyok miatt ennyi és ennyi megy tönkre iksz év alatt. Ezért kell egy traktorgyár, amely évente háromezer, a későbbiekben hatezer traktor kibocsátására képes. És megkezdődik a tervezés. A technika mai állása szerint ehhez egy olyan üzem kell, amely ötvenezer dolgozót foglalkoztat, és egymillió négyzetméter termő- területet tartalmaz. Egymillió négyzetméter: egy kilométerszer egy kilométer fedett csarnok ... ötvenezer munkás: több mint a Rába gyár munkásállománya a leányvállalatokéval együtt. És ez csak egy gyár a Szovjetunióban, nem is a legnagyobb. A Csebokszári Ipari Traktorgyár. A megvalósításra még a legfejlettebb ipari országok -is csak együtt képesek: olasz gyártmányú az összes he- gesztőbereridezés, NDK-beli számjegyvezérlésű megmunkáló központok forgácsolnak — minden öt gépre jut egy gépkezelő! — és japán, nyugatnémet masinák sem számítanak ritkaságnak. Amott egy ötfejes lángvágógép 160 milliméter.es lemezt darabol; itt egy egész traktor vázszerkezetét — több tonna acélt! — fordít tetszőleges helyzetbe a hegesztőszerszám. Hogy a varratot vízszintes helyzetben, köny- nyen, termelékenyen hegeszt- hessék... És itt a föld alól jönnek elő a munkások: hogy meg ne fázzanak tél- időben, a csarnokokat föld alatti alagút köti össze... A forgács, a hulladék ugyancsak a föld alatti járatokon át tűnik el — mindent az ésszerűség diktál. Azt is, hogy az egyelőre tizenötezer itt dolgozónak alig néhány év alatt épült a lakótelep, a csak a traktor- gyáriaké; hetvenötezren lakják. Annyi ember jött ide négy év alatt, mint Eger teljes lakossága. Utóbb, a technológia „belövése” alatt derült ki, hogy jobb lenne, ha a traktorok öntött alkatrészeit helyben készítenék — ma már dolgozik az új öntöde, 140 ezer négyzetméteren ... Egy az öt, egyenként 200 ezer négyzetméteres gyártócsarnok közül: a végszerelőé Terepjáróképesség: mint a mesében És nincs megállás!' Az amerikai bojkott miatt a Caterpillar 200 traktorától esett el a gázvezetéképítés — amely pedig a Nyugatnak fontos elsősorban — az augusztusban tartott munkásgyűlésen a csebokszári traktorgyár felajánlotta, hogy egy év alatt terven felül pótolja gyártmányaival - a kiesést. Egyetlen kollektíva ereje teszi nevetségessé a bojkott eme kitételét. Hiszen ez a hatodik vezeték, amely arról a területről" épül ... És a minőségben nincs megállás! A világ egyetlen léghűtéses 350 lóerős motorja jelenleg az amely a T—330- as típusban készül — de már kész a 450 lóerős változat prototípusa, amelyet most vizsgáztatnak, és amelyet már a csebokszári fejlesztőgárda „hozott össze”. A mocsaras munkakörülményeknek megfelelően úgy, hogy talajnyomása a T—55 harckocsiénak mindössze kétharmada ... Az acél burkolatú próbapályán én is végigutaztam az egyik traktor vezetőülésében. A motorzúgás nem nagyobb, mint a Ladában; a kezelőszervek olyan egyszerűek, hogy — a gyáriak szerint — egy medve is elvezetné ... Kőhidi Imre
