Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. október 9., szombat 3. Az országgyűlés őszi ülésszakáról jelentjük ■ (Folytatás a 2. oldalról) véssé váljék a víztakarékos­ságban és élővizeink védel­mében. Csak a „hivatásosok” ereje ehhez nem elegendő. ★ A vízügyi hivatal elnöké­nek beszámolója után, a vi­Tisztelt Képviselőtársak! A vízgazdálkodás az élet és a gazdaság túlnyomó ré­szében igen jelentőssé vált — mondotta bevezetőjében Vadkerti Miklósné. — hall­hattuk: olyan ágazattá ala­kult, amely részint a lakos­ság életfeltételeit, egyáltalán az élet minőségét, részint a mezőgazdasági és az ipari termelés fejlesztési lehetősé­geit szabályozza. Egyúttal az árvíz elleni biztonság meg­szervezésével, a települések életlehetőségét is meghatá­rozza. Ügy gondolom, hogy az ágazat fontossága az el- követkző években mégin- kább növekedni fog. A la­kosság jó ivóvízzel való ellátá­sa, a szennyvízelvezetés éí -tisztítás megoldása a falu és a város közötti különbség feloldásának elengedhetetlen eszköze. Ez életszínvonal-pol.i tikai célkitűzés is egyben. Hi­szen a falusi körülmények javításán túl a községek né­pességmegtartó képességének növelésével segíti túlnépesedő városaink alapvető gondjai­tában részt vevő, képviselők között, szórt kért Vadkerti Miklósné, megyénk 12-es szá­mú választókerületének or­szággyűlési képviselője, • a feldebrői Rákóczi Tsz szoci­álpolitikai előadója is. nak megoldását. Heves me­gyei képviselőtársaimmal együtt ezért is tartjuk nagy jelentőségűnek azt a fejlesz­tést, amit ezen a szakterü­leten elértünk. Ezek után a képviselőasz- szony arról beszélt, hogy az V. ötéves tervidőszakban az anyagi források összehangolt felhasználásával, egyben a lakosság fokozott tehervise­lésével mintegy egymilliárd forintos értékkel fejlesztették megyénket. A fél évtizedes időszak végére 76 település 275 ezer lakója részesült ve-- zetékes vízellátásban. Vadkerti Miklósné a gon­dokat sem felejtette el meg­említeni: — Megyénk 39 községének lakói kedvezőtlen vízgazdál­kodási, egyszersmind gazda­sági helyzetben vainnak. A jó megoldást hozhatja a náluk tapasztalt példa, hogy nagy­mértékű anyagi teherviselés­re is vállalkoznak, csakhogy vízmüveik mielőbb megépít- hetők legyenek. Főleg az ap­róbb falvaknál az egysze­rűbb műszaki megoldások ki­Vadkerti Miklósné, Heves megyei képviselő dolgozására és alkalmazására is szükség lehet, mert azok még a szerencsére egyre gya­koribb tsz-támogatásokkal együtt sem képesek a szoká­sos művék költségfedezetét előteremteni. — Az 1977. évi országgyű­lési Vitában is felszólaltam — folytatta megyénk ország- gyűlési képviselője — s ak­kor a visontai külszíni fej­tés víztelenítéséből szárma­zó káros hatásokat is szóvá tettem. Ezék a hatások az­óta sem csökkentek, sőt újabb területekre is kiter­jedtek és a szakemberek sze­rint- egyes- körzetekben ma mar a növénytermelést is hátrányosan befolyásolják. Félünk, hogy az új bánya víztelenítésével a most meg­épült vízmüveinket is káro­sítják. Éppen ezért szüksé­gesnek tartjuk, hogy az ille­tékes bányászati szervek az eddigi károsodások elhárítá­sára. illetve az újab kialaku­lásának megakadályozására mielőbb intézkedjenek! Ha­tározzák meg ugyanakkor, mi az elkerülhetetlen kár, és gondoskodjanak új víznyerő helyek, vízművek létesítésé­ről. Emellett tározók építé­sével, a zárógödrök tározóvá alakításával mielőbb való­sítsák meg a vízgazdálkodási viszonyok „rekultivációját” is. Ajánlatos, hogy a későbbi nagyberuházások — például a recski bányafejlesztések — esetében figyelembe vegyék a teljes körű környezetvéde­lem és a vízgazdálkodási rendszerbe történő beillesz­kedés szempontjait, A felszólaló emlékeztetett azokra az időkre, amikor a rendkívüli ár- és belvizek nehezítették a megye lakos­ságának életét, veszélyeztet­ték az addigi munka ered­ményeit. Szólt arról is, hogy a közelmúltban a vízhiány, a szárazság okozott gondo­kat Heves megyében. A ne­hézségek elhárítására azon­ban a területen lakók ön­zetlen, jól szervezett véde­kezéssel tettek megfelelő lé­péseket. — Egyetértünk a vízügyi és mezőgazdasági szakembe­rek ama meghatározásával — szögezte le a képviselőnő —, hogy ezt a feladatot ered­ményesen csak komplex mó­don lehet végrehajtani. Eb­be véleményem szerint a községek belterületi víz­rendezése is bele kell, hogy tartozzék. Ott élnek az em­berek, ott folyik a mező- gazdasági termelés jelentős hányada, ott halmozódik fel a nemzeti vagyon tetemes része. Épp ezért indokolt a területi vízrendezésekhez kapcsolódóan a megfelelő anyagi feltételeket a külön­böző ágazati források — víz­ügyi, mezőgazdasági, tanácsi támogatások — biztosításá­val megteremteni. — Azt is természetesnek tartjuk, hogy ilyen esetekben a lakosság is részt vállaljon a megvalósítás terheiből, kü­lön erre a célra létrehozott társulások szervezeti keretei­ben. — állapította meg fel­szólalása befejező részében Vadkerti Miklósné. ★ A hozzászólások után. dr. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének vitazáró beszéde hangzott el, majd határozat- hozatal következett: az or­szággyűlés a Vízügyi Hiva­tal elnökének a vízgazdál­kodás időszerű kérdéseiről szóló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott vá­laszát jóváhagyólag tudo­másul vette. Ezután Tornán Károlyné (Borsod m. 7. vk.), interpel­lációja következett, dr. Ab- rahám Kálmán, miniszter válaszát az interpelláló kép­viselő és az országgyűlés tu­domásul vette. Ezzel befejeződött az or­szággyűlés őszi ülésszaka, amelyen — felváltva — Ap­ró Antal, Cservenka Ferenc- né, Péter János elnökölt. Vendégek az egri járásból Zsidei Istvánná képvise­lőnkkel (Perl Márton felvételei) A vitában szót kért Vadkerti Miklósné (Munkatársunk telefon­jelentése): Valódi őszi időjárás fo­gadta az országgyűlés soron következő ülésszakára érke­ző képviselőket. Igaz, nem­igen volt idejük kitekinteni a Kossuth Lajos térre, vagy a reggeli ködben úszó Duná­ra, mert a mostani tanács­kozást a hagyományoktól el­térően mindössze egynapos­ra tervezték. Ezen az ülés­szakon — talán nem tűnik szerénytelenségnek állíta­ni — Heves megyei nap volt: a belügyminiszteri ex­pozét, s a honvédelmi bi­zottság elnökének hozzászó­lását követően elsőként ka­pott szót Dobos Józsefné. Az OVH elnökének beszámoló­ja, s dr. Cselötei László bi­zottsági elnök referátuma után, az ebédszünet utáni tanácskozási részben pedig Vadkerti Miklósné volt az első hozzászóló. Az talán már természe­tes, hogy a vendégkarzat el­ső soraiban a hevesi meghí­vottak „szorítottak” legjob­ban a szűkebb hazánk la­kosságának nevében felszó­laló képviselőknek. ★ Dobos Józsefné ezen az ülésszakon debütált. Érdekes és egyben mindenkit érintő témában mondta el szűzbe­szédét. — Felszólalásra követ­kezik. .. — izgalmában csak ennyit hallott, pedig nem volt oka az aggodalomra, hiszen alaposan felkészült a közrendről és a közbizton­ságról szóló vitára. — Nem gondolt arra, hogy vannak „nőiesebb” témák is, mint például az oktatás­ügy, az óvodai ellátás vagy az egészségügyi szolgáltatás helyzetének elemzése? Mi­ért éppen a napirendihez szólt hozzá? — A fogadónapjaimon, a tanácsüléseken és a gyön­gyösi emberekkel folytatott beszélgetéseim adtak alapot arra, hogy érdeklődjem, bú­várkodjak ebben a témakör­ben. És nem bántam meg, mert rájöttem, hogy sem dolgozni, sem élni nem le­hetne a nálunk meglevő közrend, közbiztonság nél­kül. Ügy érzem — s ezért is kértem szót —, hogy mint képviselőnek, dolgozó állam­polgárnak és családanyá­nak, kötelességem erősíteni azt a társadalmi összefogást, amely napjainkban a rend­őri szervek egyik legfőbb támasza a bűnüldözésben, a megelőzésben. Beszélgetésünk tanúja, résztvevője dr. Jónás Pál, a gyöngyösi városi-járási ren­dőrkapitányság vezetője. — Számomra az a gondo­lat mondott sokat, amelyben mind a belügyminiszter, mind pedig a képviselőnő hangsúlyozta: a rendőrség a lakosság millióinak szeme előtt dolgozik, nem rejti véka alá, hogy minden törvényes eszközt felhasznál a közrend és a közbiztonság megszilár­dításában. Külön tetszett a felszólalásnak az a része, amelyben a képviselőnő a család szerepét hangsúlyoz­ta a megelőző munkában. ★ Emlékszem, egyszer fial­tam már a parlamenti tudó­sításaim egyikében arra, hogy a képviselők egy-egy ülésszak szünetében minden percet kihasználnak az or­szágos hatáskörű ügyek in­tézésére. Szabó Imre-ezuttal nyugdíjügyekben kereste az illetékes szervek jelenlevő vezetőit. A folyosói körséta közben találkozott Apró An­tallal, az országgyűlés elnö­kével, aki rögtön azt kérdez­te: — Mi újság Detken? — A szárazság ellenére jó búza- és szőlőtermésre szá­míthatunk — válaszolt a község képviselője, aki még hosszasan beszélgetett régi képviselőtársával. Szó, ami szó: ez nem ment minden „zökkenő” nélkül, mert Szabó Imrétől egymás után érdeklődtek. Babrak Karmai megyei és detki látogatásá­ról. ★ Vadkerti Miklósné gya­korlott hozzászóló, bár — mint mondta — ezúttal legalább annyira „szurkolt” önmagának, mint néhány órával előbb ifjú képviselő­nőtársának. — A vízügyi téma adott alkalmat a felszólalásra, pontosabban az a helyzet, amely a Tisza menti köz­ségekben kialakult a víztá­roló létesítésekor. A foga­dónapokon szinte mást sem hallok arrafelé, mint a bel­víz által okozott károk fel­sorolását, az ivóvíz szennye­zettségéről szóló jelentése­ket, s a szennyvízelvezetés problémáit. Ezekre már csak azért is fel kell hívnom a vízügyi szakemberek fi­gyelmét, mert 1977-ben már szóltam például a Visonta térségében levő vízgondok­ról. Sajnos, a helyzet azóta sem változott, sőt rosszab­bodott. Kötelességem hát je­lezni, hogy egy-egy ilyen je­lentősebb döntésnél ne utá­na, hanem előtte számolja­nak a vízügyi helyzetet be­folyásoló következmények­kel. Talán nem kellene hozzá­tenném, de ez a hozzászó­lás is egyértelmű sikert aratott az ülésteremben. A további teendők — hallot­tam a késő esti órákba nyú­ló parlamenti tanácskozás szüneteiben — már á szak­emberekre várnak a képvi­selői észrevételek nyomán. Szilvás István [ ENSZ-közgyűlés Vissza kell térni az enyhülés politikájához Az ENSZ-közgyűlés XXXVII. ülésszakának álta­lános politikai vitájában csütörtökön a ciprusi elnök, a nicaraguai, a csehszlovák, a mongol és az etiópiai kül­ügyminiszter szólalt fel. A felszólalók egyöntetűen ál­lást foglaltak a leszerelés, a nukleáris fegyverek betiltá­sa mellett. Szpirosz Kiprianu ciprusi államfő hangsúlyozta, hogy vissza kell térni az enyhülé­si politikához, alapvető fon­tosságúnak mondotta a nem­zetközi problémák békés megoldását és síkra szállt a szovjet—amerikai tárgyalá­sok folytatása mellett. Or­szágával kapcsolatosan sür­gette Ciprus mielőbbi demi- litarizálását. Miguel d’Escoto Brock- mann nicaraguai külügymi­niszter kijelentette: Was­hingtonban már régen dön­töttek a nicaraguai inter­venció előkészítéséről, mivel az Egyesült Államok nem tudja megbocsájtani, hogy Nicaragua az önálló fejlődés útját választotta. Az agresz- szió felvonulási területének Hondurast jelölték ki Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter rá­mutatott, hogy az enyhülési politika az európai nemze­tek történelmi vívmánya, és Csehszlovákia biztonsága szempontjából döntőnek ne­vezte a NATO rakéta telepí­tési határozatának visszavo- nss3t< Mangaljn Dügerszüren, a mongol diplomácia vezetője időszerűnek mondotta, hogy az ázsiai és a Csendes-óceán térségében fekvő államok meg nem támadási szerződést kössenek egymással. Düger- sziiren síkraszállt a térség problémáinak békés rende­zése mellett. Feleke Gedle Giorgisz, Etiópia külügyminisztere az atomfegyver-kísérletek tel­jes betiltását sürgette. Gemajel „megzabolázza” a falangistákat Új kormány Libanonban Safik El-Vazzan, Libanon újonnan kinevezett, egyben korábbi miniszterelnöke csütörtökön késő este beje­lentette tíztagú kormánya megalakulását, miután több mint 13 órán át tanácskozott Amin Gemajel elnökkel. Az új kormányban — a libano­ni hagyományoknak megfe­lelően — az ország- vala­mennyi vallási csoportjának képviselői helyet kaptak. Sajátossága, hogy egyetlen miniszter sem tagja a par­lamentnek és egyikük sem viselt eddig miniszteri tár­cát. A szunnita mohamedán Vazzan a miniszterelnöki tiszt mellett magának tar­totta fent a belügyi tárcát. Miniszterelnök-helyettes és egyben külügyminiszter a görögkatolikus Elie Szalem lett. ö eddig a politikai tu­dományok professzora volt a bejrúti egyetemen. A had­ügyi tárcát Isszam Khoury, a libanoni ügyvédi kamara elnöke kapta. Az új kormány az egy­kamarás parlament jóváha­gyásával kezdheti meg mű­ködését. Nyilatkozatában Vazzan azzal indokolta az aránylag kis létszámú kabi­net gyors megalakítását, hogy mielőbb be akarta töl­teni a legutóbbi fejlemé­nyek következtében keletke­zett politikai űrt. A koráb­bi kabinet 22 miniszterből állt. Gemajel elnök, a bejrúti rádió és tv jelentése szerint azt ígérte, hogy „megzabo­lázza” a Kelet-Bejrútot több mint hét éve ellenőrző, vele szövetséges jobboldali keresztény erőket, köztük saját falangista pártjának milicistáit. A bejelentés azután hang­zott el, hogy a jobboldali keresztények által ellenőr­zött kormányhadsereg többnapos, nagyszabású „át- fésülési hadműveletet” haj­tott végre a mohamedán li­banoniak és palesztinok lak­ta Nyugat-Bejrútban. A razziák több száz embert — zömükben palesztinokat — tartóztattak le. A törvény­telen letartóztatások és túl­kapások miatt még a nemzetközi felügyelő erők­ben képviselt három ország — az Egyesült Államok, Franciaország és Olaszor­szág — nagykövete is aggo­dalmának adott hangot. BUDAPEST A magyar—brazil hivata­los tárgyalások befejeztével pénteken elutazott Budapest­ről Antonio Aureliano Cha­ves de Mendonca, a Brazil Szövetségi Köztársaság al- elnöke. Búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megje­lent Faluvégi Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Tervhivatal elnöke, Garai Róbert, kül­ügyminiszter-helyettes, ott volt Varga Sándor, hazánk Rio de Janeiro-i nagykövete és Francisco de Assis Grieco, a Brazil Szövetségi Köztár­saság budapesti nagykövete. HANOI Ha Kína hajlandó a há­rom indokínai állammal szerződést kötni az agresz- szióról való lemondásról, a Kambodzsai Népköztársaság hozzájárul a vietnami csa­patok teljes kivonásához az országból és támogatja a délkelet-ázsiai problémák­ról összehívandó nemzetközi konferenciát — mondotta Phnom Penhben Hun Sen, a Kambodzsai Népi Forra­dalmi Párt KB PB tagja, külügyminiszter. WASHINGTON Robert Monamara volt amerikai hadügyminiszter, McGeorge Bundy, volt nem- zetbiatonsági főtanácsadó és Gerard Smith, az amerikai SALT tárgyalóküldöttség egykori vezetője kapta idén az Albert Einstein Béke- díjat a nukleáris háború ve­szélyének csökkentését cél­zó kezdeményezéseiért. VARSÓ Józef Glemp érsek Len­gyelország prímása lemond­ta a hét végére tervezett ró­mai látogatását és elhalasz­totta amerikai útját. A len­gyel katolikus egyház veze­tője az ország jelenlegi hely­zetében jobbnak látja ott­hon maradni „az egyház és a társadalom érdekében” — hangoztatja a prímás titkár­ságának a PAP hírügynök­ség által ismertetett közle­ménye. BRÜSSZEL Űj stratégiai elképzelés bontakozik ki a NATO ve­zető katonai köreiben: a hagyományos fegyverzetek fejlesztése, a legkorszerűbb műszaki vívmányokra, az elektronikára építve. Ber­nard Rogers tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka néhány na­pon belül másodszor beszélt erről, legutóbb a belgiumi Gentben, egy helyi NATO- társaság ülésén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom