Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-26 / 251. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. október 26., kedd I. Tülekedés nélkül Nemzetközi bemutató csak szakembereknek« Heves megyei sikerrel Még nem csendesedett el az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár visszhangja; a fogyasztási cikkek százezreket vonzó látványos bemutatója sokak szerint túl szép képet is festett gazdaságunk teljesítményéről. Mindenesetre az újdonságok színes, zajos, néhol valóban kápráztató felvonulása remélhetőleg megnyert néhány üzletembert is, nemcsak a kívülállónak volt élmény. A héten újabb kiállításokra invitált a kőbányai vásárközpont. Ezúttal nem volt tülekedés, nyugodtan szemlélődhetett az, aki erre vetődött. S reméljük, a szakmában érdekeltek közül sokan jártak errefelé az elmúlt napokban. A Budatranspack ’82 nevet a már hagyományos nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási kiállításnak adták, a „Hungarokorr” a korrózió- védelem nemzetközi újdonságait mutatta be, az „Elastomer” bűvös név mögött pedig a hazai és a nevesebb külföldi gumiipari cégek bemutatója rejlik. Sokan keresték fel a Mátravldéki Fémművek kiállítópavllon. ját Megkérdezik a diákokat Terítéken a tankönyvek Az idei tanévben új akciót indított a KISZ Központi Bizottsága mellett működő középiskolai és szakmunkástanuló tanács. Még az első félév vége előtt megkérdezik mintegy 15 ezer diáktól, melyek az általuk legjobbnak ítélt tankönyvek, és melyeket forgathatnak csak kevés haszonnal. A napokban választják ki azokat a városokat, évfolyamokat, iskolatípusokat, diákköröket, ahová a kérdőíveket eljuttatják. A vizsgálat az úgynevezett közismereti tárgyak tankönyveit veszi górcső alá. A kérdőíveket a megyei, a városi és az iskolai KISZ- szervezetek segítségével osztják szét, illetve gyűjtik majd össze. A diákok legfontosabb munkaeszközéről készült felmérés első „fordulójának” adatait összegzik, majd ennek a tapasztalatnak birtokában egyes tankönyvekről vitasorozatot is szerveznek. Mintegy harminc ilyen beszélgetést terveznek, ahol a diákok és a tanárok részletes véleményt nyilvánítanak egy-egy könyvről. A megállapításokból a jövő év májusában „Tankönyveink terítéken” címmel országos diákkonferenciát rendeznek, amelyre a diákokon, tanárokon kívül meghívják majd a tankönyvek íróit, szerkesztőit, a kiadói szakembereket. Ezen a fórumon alakítják ki a középiskolai és szakmunkástanuló tanács álláspontját, a tankönyvekről, s az itt kialakult véleményt eljuttatják az illetékesekhez. Tervezik azt is, hogy a közismereti tárgyak tankönyveinek vizsgálatát követően a szakmai tankönyveket is hasonló módon, széles körben tüzetesen elemzik. (MTI) A nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási kiállítást kétévenként rendezik meg Budapesten. Ilyenkor versenyt is hirdetnek a csomagolástechnika fejlesztésében érdekelt vállalatok között A díj, egy ilyen nemzetközi vetélkedésen a legjobb reklám lehet az illető cég termékeinek propagálására. Megyénkből nem sokan szerepeltek ezeken a szakkiállításokon, a hazai fém csomagolóeszközök első számú vállalata, a Mátravldéki Fémmüvek bérelt egyedül önálló kiállítóhelyet. Igaz, neki érdemes is volt. mert az úgynevezett csiszolt palástit aero6ol-palackokért oklevéllel jutalmazták megyei nagyvállalatunkat Mit jelent ez a siker annak, aki az értékesítést irányítja? A kiállítópavilonban friss élményeiről Mohos Zoltánt, a Fémművek kereskedelmi igazgatóját kérdeztük — Szerencsénkre mi még kevéssé érezzük, hogy szűkülnek a piaci lehetőségek, és ha előrelátóan gondolkodunk, akkor el is kerülhetjük a visszaesést. A csiszolt palástú aerosol palack, amiMobos Zoltán: Nem szűkülnek a piaci lehetőségek, ha előrelátóan gondolkodunk ért oklevelet kaptunk, gyári fejlesztés, a mi mérnökeink dolgozták ki a technológiát. Az idén tőkés exportra 8 millió palackot terveztünk, s az első negyedév olyan gyengén sikerült, hogy mér- már veszélybe került ez a program. Akkor jött ez a tetszetősebb kivitelű új termék, s a végeredmény: nyolc helyett 11 millió palack exportja lesz várhatóan a teljesítésünk. Egyik nyugati vevőnk ugyanis teljesen erre állt át és el is vesztettük volna a piacot, ha nem tudunk időben szállítani. — A többi termék? A tubusgyártásiban az új svájci gépsoraink adnak nagy lendületét. Tudjuk teljesíteni az export igencsak megnőtt minőségi követelményeit. Ez a műszaki fejlesztés legutóbb például egy osztrák üzletet mentett meg. Nagyobb lehetőségek ígérkeznek a szocialista piacokon is. Újdonság ezenkívül még, hogy kísérletezünk a karo- nazárak exportjával, és úgy tűnik, újra megnő az érdeklődés a dobozok iránt. A vállalatnak természetesen illik gondolni a hazai fogyasztókra is, hiszen a fém csomagolóeszközök jó hazai ellátása tőkés importot helyettesíthet. Megtudtuk, hogy a választék bővítésére. saját tervezéssel, kis méterű gyógyszeres tubusok gyártására alkalmas gépet is üzembe állítottak. Erre megint nemcsak itthon mutatkozik nagy kereslet, de a környező országokban is. Egyszóval: bár ez a sokoldalú üzletpolitika nem a mostani kiállításon derült ki, volt mit mutatniuk a si- rokiaknak... ★ Ne feledkezzünk meg az anyagmozgatásról sem. Itt ugyan megyei vállalat nem képviseltette magát (a konténereknél, anyagmozgató gépek alkatrészeinek bemutatójánál találkoztunk a KAEV nevével, egri, gyöngyösi termékekkel), nincs olyan gazdálkodónk, amely ne lenne érdekelt, mint felhasználó. Egy ilyen kiállítás jó alkalom némi helyzetelemzésre. Egy felmérés szerint 1973-ban több mint egymillió anyagmozgató dolgozott hazánk gazdaságában. Számuk azóta 700 ezerre csökkent — túl sokan vannak még ma is. Az építőiparban az anyajjnozgatók aránya 48-ról 38 százalékra, a szállítási ágazatban 22 százalékról 14-re csökkent Ezek mór örvendetesébb változások. Az itthon gyártott, a nehéz fizikai munkát könnyítő, helyettesítő gépek mellett nagy jelentősége lehet a jövőben a KGST-or- szágokkal való együttműködésnek. ★ A másik nem kevésbé fontos „csomagolás” a korrózióvédelem, amelynek kiállításán szintén láthattunk hasznosítható külföldi és hazai példákat. Már csak azért is fontosak ezek a jó ötletek, mert hazánkban — beleszámítva a gépkocsikat — 16—17 milliárd forint kár keletkezik évente a korrózió miatt. A nemzeti jövedelmünk legalább három százalékkal csökken ennek következtében. Nem elegendő az úgynevezett „szinten tartás” sem, évről évre szervezettebben és nagyobb költségek árán kell küzdeni a korrózió ártalmai ellen. Megsokszorozódott a kénsav- és sósavtermelésünk, rendkívül gyors ütemben fejlődött a műtrágya-, növény- védőszer-gyártás. A környezetszennyezés, a légkör agresszivitása csak gyorsítja az anyagok, alkatrészek pusztulását. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság közreműködésével tanulmányok, tervek tucatjai készülnek, a VI. ötéves tervben 600 millió forintot költenek célprogramokra. A kiállítással egyidőben nemzet. Praktikus kisgép: a vásár végére jó néhány műanyag szalag vette körűi a mintacsomagot (Fotó: Szabó Sándor) közi korrózióvédelmi tanácsadást is tartottak. Reméljük, nem maradnak sokáig rozsdásodó iratszekrényekben a tervek, a jegyzőkönyvek. ★ Csendes, nyugalmas őszi sétával hamar bejárhattuk azt a néhány pavilont, amely a kiállítóknak ezúttal helyet adott. Jövő tavaszig mér már csak kisebb hazai rendezvényeket tartanak a vásárvárosban. Ha most nagy tömegeket nem is vonzott a kiállítás, a szakemberek sok hasznos ötlettel, alkotó gondolatokra serkentő újdonságokkal találkozhattak. Ezekre pedig nagy szükség van mindenütt. Hekeli Sándor NOVEMBER 1.: Téli menetrend a MALÉV-nál A hét öröme-gondja Erdőtelken Víz 47 millió forintért - Állnak az új iskola falai - Bővül az úthálózat - Szaporodnak a szemétdombok Az európai légitársaságokéval együtt november 1-én életbe lép a MALÉV téli menetrendje, amely 1983. március 26-ig érvényes. Alapvető változás, hogy a téli időszakban jóval kevesebb, az eddigi heti 192 járat helyett 118 közlekedik; megszűntek a nyári idényjáratok. Az NDK-val a heti összeköttetések száma több mint a felére csökkent; Berlinbe heti 49 helyett 21, Lipcsébe 8 helyett 4, Drezdába 14 helyett 6 járat közlekedik hetenként. Budapest—Moszkva között is heti 10-ről 7-re csökkent a járatok száma, de még így is naponta van összeköttetés a két főváros között. A téli időszakban az utasszámtól és az időjárástól függően viszik TU—154-es, illetve TU—134-es gépek az utasokat. A téli menetrend újdonsága : Budapest—Algír között is közlekedik MALÉV -járat hetenként egyszer, szerdánként. Az első gép — egyelőre a Tripolival összekapcsolva, Budapest—Algír—Tripoli—Algír—Budapest vonalon — november 3-án 7.25 órakor indul, s aznap vissza is jön Ferihegyre. Amennyiben az utasforgalom megkívánja, alkalmanként önálló járatként is közlekedik majd az algíri. Amikor a négyezer lelkes Erdőtelek problémáiról kérdeztük hétfőn reggel Szombati Imre tanácselnököt, előbb kicsit elgondolkozott, aztán mégis kimondta, ami a szive alatt volt. — Legnagyobb bajunk, hogy a település a korábbi évtizedekben igencsak kiesett a felsőbb szervek vezetőinek a látószögéből. Harminc-negyven év kommunális, intézményi feladatait kell pótolnunk. És hogy most mégsem lehetünk elégedetlenek, azt a hatodik ötéves tervciklus vívmányainak köszönhetjük. Ez idő alatt csaknem százmillió forintot használunk fel községfejlesztésre, zömmel állami támogatásból. Hogy mi kívánkozik az élre? Természetesen az épülő vízhálózat, amelyből Tenk is részesül. Mi több, ott most fejeződött be a csövek fektetése, a közkifolyók építése, sőt a napokban megtörtént a nyomáspróba. Kivitelezőnk igyekszik előbbre jutni a 47 millió forintos beruházás munkálataival. Végső soron két kutat már megfúrtak, áll a 200 köbméteres hidrogló- busz, megépült két föld alatti víztározó, továbbá a Tenkig vezető gerincvezeték, 1983 nyaráig a még hátralévő harminc utcánkba kell elvezetni a vizet. Meggyőződésem tehát, hogy jövő ilyenkor már mindkét községben egészséges víz szolgálja az intézményeket, a háztartásokat. Egyébként hadd jegyezzem meg, hogy ez ügyben igen nagy segítségünkre volt a vízmű társulat több tagja, mint például Szigili József, Mező János, Papp Flórián, Pintér Béla. Agitáltak, szerveztek, mentek a dolguk után, hogy amibe belefogtunk, mielőbb valósággá váljék. A tanácsházától alig egy hajitásnyira komoly építkezés folyik. Ahogy Szombati Imre elmondta, valóban jó tempót diktál építőinek a Hevesi Állami Gazdaság, mert a Rákóczi Termelőszövetkezet által előteremtett tízmillió forintból már felhúzták a tizenkét tanterm*es, új iskola földszinti falait,, a tornacsarnokhoz szükséges előre gyártott elemeket pedig a napokban várják Nyék- ládházáról. Ezt a létesítményt szintén jövő év augusztusában szeretnék avatni, hogy megszűnjék Erdőtelken a közoktatás jelenlegi áldatlan állapota, ötszáz általános iskolás ugyanis a kastélyba zsúfolódott, ahol korábban csak a felső tagozatosak tanultak. A beruházásnak természetesen nemcsak Török László igazgató örül, nagyon várják befejezését az intézet tornatanárai, Batki István és Sánta Boldizsár is, hiszen az új tornaterem lehetővé teszi, hogy té- len-nyáron rendszeres test- gyakorláson vehessenek részt a kisdiákok százai, és így egészségesebben fejlődjenek. — Ami a testgyakorlásnak a tornacsarnok, az a szellem pallérozásának a községi művelődési otthon, amelynek sajnálatosan mindmáig nincs gazdája — fűzi tovább mondandóját a tanácselnök. — Pedig státusunk van, mint ahogyan Kovács Ferencné személyében most szeptemberben sikerült szakképzett igazgatót kapnunk a könyvtár élére. Abban bízom csak, hogy ha a most felújítás alatt lévő szolgálati lakással hirdetjük meg a kultúrigazga- tói állást, akkor azért előbb- utóbb kerülközik hozzánk egy lelkes népművelő. Szép feladatokban nem lesz hiánya. Elég, ha csak a széthul- lóban lévő községi énnekka- runkra utalok. Ha valaki végre törődne velük, Molnár Ferenc, Bakos József né, Koros Sándor és még néhány társuk bizonnyal összetrombitálná a gárdát, hogy a maguk szórakoztatására, és mindannyiunk örömére olykor-olykor műsort adjanak, vagy rendezvényeinken föllépjenek. Aztán egy közegészségügyi téma is nagyon a körmünkre égett. Van csaknem egymillió forintunk a fogorvosi lakás, rendelő, váró tatarozására, csak éppen semminemű faanyagot nem kapunk a tetőszerkezethez. Napok óta ezután járok, telefonálgatok. Márpedig ha nincs lakás, ha nincs rendelő, akkor fogászt se kapunk, pedig igen elkelne a két általános orvosi körzet és a patika mellett. És. ez a probléma különösen izgalmas, mert Tenket is érinti, tekintettel az egészségügyi ellátás összehangoltságára. Említette még a tanácselnök a múlt másik terhes örökségét, az elhanyagolt úthálózatot. Erdőtelken 70 utca közül hét szilárd burkolatú, a többi földes. Nagyon rossz arány, amelyen valamicskét javít a napokban átadandó Érsor utca, aminek építése egymillió forintba került. És az sincs a település dicsőségére, hogy falu- szerte 15—20 szemétdomb éktelenkedik, mivel- megoldatlan az intézményes szemétszállítás. Hogy kitől várnak a tanácsi vezetők segítséget? Egyedül a termelőszövetkezetnek van olyan járműve, amely hetente kétszer kihordhatná az utcák, házak szemetét, hulladékát a „Galiba” részére, ahol a tanács e célra területet kijelölt. Csakhogy ember sincs, aki vállalná ezt a munkát, meg a személyi költségekre is fedezet kellene. Így marad egyelőre minden a régiben, és tornyosodnak tovább a gomba módra szaporodó szemétkupacok ... Moldvay Győzd Brikett - csomagolva Hazai vásárlóknak is csomagolják a brikettet a Dorogi Szénbányák brikettgyárában: az év végéig — egyelőre kísérletképpen — 400 tonna brikettet hoznak forgalomba tíz, húsz és negyven kilós műanyag zsákokban. A vállalat már hosszabb ideje exportál csomagolt brikettet Ausztriába, itthon azonban mind ez ideig még nem volt kapható így a tüzelőanyag. Most először — a Belkereskedelmi Szállási Vállalattal, a Tüzép Egyesüléssel, valamint a budapesti és Budapest környéki Tüzép-vállalattal kötött szerződés alapján — a főváros és a tájékán levő Tüzép-telepekre szállítanak e termékből. A továbblépésről a piackutatás tapasztalatainak, a vásárlók véleményének összegezése után döntenek. A csomagolt brikett drágább ugyan, mint az ömlesztett, de tárolása higié- nikusabb, szinte teljesen pormentes. A felhasználók akár zsákkal együtt kályhába, kazánba rakhatják a tüzelőt.
