Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-17 / 244. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. október 17., vasárnap 3. Egy lakosra 16 ezer forint jut „Errefelé takarékos emberek élnek.. .“ Beszélgetés dr. Balogh Zoltánnal, az OTP megyei igazgatójával Két év múlva lesz hatvan esztendeje, hogy Milánóban összeültek a Világ takarék- pénztárainak szakemberei, hogy megbeszéljék: hol élnek e földgolyón a legtakarékosabb emberek. Annyi tény, hogy már akkor is azok közé tartoztunk!, akik a pénzüket szerették összerakni, kamatoztatni. Az akkord tanácskozás résztvevői határozták el, hogy októbert a takarékosság hónapjává, az utolsó napot: 31-ét pedig a takarékosság világnapjává nyilvánítják a világon. Hazánkban 1965 óta emlékeznek meg erről a napról, mint a beosztó életmód, a körültekintő gazdálkodás ünnepéről. Ezt az ünnepet, szőkébb hazánkban október 18-án, hétfőn tartják Recs- ken. Ebből az alkalomból kerestük fel dr. Balogh Zoltánt, az OTP Heves megyei Igazgatóságának vezetőjét, hogy megkérdezzük: menynyire vagyunk mi takarékosak? — Errefelé takarékos emberek élnek — hangzott a válasz, amelyet néhány statisztikái adattal is megerősített a lakosság és a tanácsok bankjának megyei vezetője. — Most, a számvetés idején elmondhatjuk, hogy a takarékpénztár az idén is jó eredménnyel zárhatja majd az évet, miután a lakosság józanul, okosan és ésszerűen költekezett, jutott tehát a pénzből a betétkönyvekbe is. Az országban szeptember végéig nyolcmdlliárd forinttal nőtt a betétállomány, s a könyvekben nyilvántartott összeg december utolsó napjáig várhatóan 175 milliárd forintra rúg majd. Megyénkben 6. milliárd forintot „spóroltak” az emberek, s hogy valóban takarékos nép él ezen tájon, ■bizonyítja: az idén 500 millió forinttal nőtt a betétállomány. — Ha az országos rangsort nézzük, hol állunk mi, hevesiek? — Bács-Kiskun és Csong- rád megye után a harmadik legtakarékosabb tájegység vagyunk. Az egy lakosra jutó betét több mint 16 ezer forintra rúg. Jelentős például az ifjúsági takarékosság, több mint ezerrel nőtt a fiatal takarékoskodók száma: az ifjúsági betétekkel ma már csaknem húszezren élnek. Igaz, élőnyösen változtok a feltételek: minden 35 év alatti fiatal nyithat ilyen betétet. S amíg eddig maximum 800 forintot lehetett havonta betenni, most nincs megszabva a megtakarítandó összeg felső határa. Lényeges még; hogy az ifjúsági betét alapján külön kölcsönt kaphatnak az igénylők: ha például van már 80 ezer forintja az illetőnek, akkor lakásvásárlás esetén ugyanennyi külön hitelt biztosít számára az OTP. Ha áruvásárlásra költi a betétet, akkor 40 ezer forintos hitelre számíthat. Jövőre bizonyára nagyobb érdeklődés lesz az ifjúsági betétek iránt, mert a közeljövőben átadásra kerül a garzonház, amelybe a bejutás feltétele az előtakarékosság... — Szóba kerültek a lakások, s nem véletlenül, mert az OTP segítségével sokan jutottak és jutnak új ott, honhoz. — Való igaz, mert csak a saját beruházásunkban 345 lakást adunk át az év végéig, s újabb 350 építését kezdjük meg. A helyi tanácsokkal történt megállapodás alapján, jövőre várhatóan több új otthonhoz nyújthatunk majd támogatást, építési lehetőséget. Ebben az évben egyébként ezer családi házat húztak fel a megyében, az új lakásépítési szabályok, valamint a kedvei zőbb hitelfeltételek a következő esztendőben bizonyára a mostaninál több családnak hozzák meg a ked vét a saját otthon megteremtésére. — Az építkezéshez, a nagyobb családi beruházásokhoz pénz is kell. Ebből adódik a kérdés: milyen hitelekre számíthat a lakosság? — Örömmel nyugtathatjuk meg az érdeklődőket: minden jogos hiteligényt ki tudunk elégíteni. Az idén mintegy 4 milliárd forintunk van kinn, egy lakosra több mint 11 ezer forint hitel jut a megyében. A betétek 69 százalékát adtuk kölcsön az igénylőknek, s ez is azt jelenti, hogy takarékos emberek lakják ezt a vidéket, mert kevesebb kölcsönt kémek, mint máshol. Ebben a tekintetben az elsők vagyunk az országban... A hosszú lejáratú hitelt főként lakásépítésre adunk, a közép- és a rövid lejáratú kölcsönöket főként a mezőgazdasági, a kiskereskedelmi és a kisipari betek. tetésékire kérik. De segíti az OTP a kisvállalkozókat is, amennyiben megfelelő alaptőkével rendelkeznek. — Köztudott, hogy többnyire az ilyen vállalkozók nyitnak nálunk takarékcsekket is... — Ez a fizetési forma ma már nem újdonság csaknem 120 ügyfelünk él vele. Ez tulajdonképpen az átutalási betétre épül, amelyből az idén újabb nyolcszázat kötöttek meg miután minden fiókban kérheti a lakosság ezt szolgáltatásunkat. Egyre többen veszik igénybe a vállalati átutalást: a fizetést több mint ötven vállalat dolgozói közvetlenül az OTP-számlájuk- ra kapják, mi törlesztjük a hiteleiket, a többi pénzt pedig megőrizzük, kamatoztatjuk. Így állunk az ügyfeleink rendelkezésére az esztendő minden napján ... — Köszönjük a beszélgetést. Szilvás István Takarmánykeverő üzemek Kínának Az esztendő végéig három takarmánykeverő üzemet exportál a Kínai Népköztársaságba az ÉLGÉP — Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat — egyenként egymillió svájci frankért. Az óránként hat tonna takarmánykeverék elkészítésére képes üzemek daráló, keverő, vízadagoló, granuláló, hűtő berendezéseit az ÉLGÉP pásztói és budapesti gyáregységei állítják elő, a villamos berendezéseket a Transzvill, az épületszerkezeteket a Technocoop Gépipari Szövetkezeti Közös Vállalat gyártja. Megállapodás született további három üzem jövő évi szállításáról is. (MTI) Olaj helyett - melléktermékkel Fűtés, más módon... A Minisztertanács által a VI. ötéves tervidőszakra meghirdetett, az energiafelhasználás ésszerűsítését elősegítő program megvalósítására új fűtési módszert dolgoztak ki a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban. Olaj helyett a lényegesen olcsóbb és eddig melléktermékként kezelt szőlővenyigét hasznosítják melegítésre, amelyet kazánokban égetnek el. Még 1980 őszén született a gondolat, hogy a Kará- csondi úti szőlőfeldolgozó és palackozó drága olajfűtésén mielőbb változtassanak. Ez a gazdaság legnagyobb telepe, ahol évente a kazán és a termogenerátorok fűtésére 255 tonna tüzelőolajat használnak fel, amely jelentősen növeli a költségeket. — Arra gondoltunk — kezdi a beszélgetést Fülöp Pál gépesítési főmérnök —, hogy gazdaságunkban az 580 hektár termőszőlőből évente kikerülő 1500—2000 tonna venyigét hasznosítsuk. Ez az olcsó melléktermék felértékelődött nálunk. Eddig is begyűjtöttük és elszállítottuk, de különösebben nem tartottunk rá igényt. Ezentúl viszont a kazánokat venyigével fűtjük majd. Elhatároztuk, hogy az energiafelhasználás ésszerűsítésére pályázatot adunk be állami támogatásra az Állami Fejlesztési Bankhoz. Pályázatunkat el is fogadták hatmillió forintos beruházásra, ebből másfél millió lett volna az állami támogatás, 2,7 millió a hitel, a többi pedig saját erőforrás. Az idén július 1-től életbe lépett közFülöp Pál főmérnök: — A szőlővenyige értékes melléktermék, amely felértékelődött nálunk... gazdasági szabályozók viszont annyira megszigorították a beruházásokat, hogy a hatmillió forint húsz százalékát illetékként kellett volna befizetnünk. Ezért az állami gazdaság vezetése úgy döntött, hogy eltekint a pályázattól és nem él a pénzügyi támogatás, illetve a hitel nyújtotta lehetőséggel. Beda Tibor energetikus ezt bizonyítja: — Elhatároztuk, hogy gazdaságunk saját erőből, a műszaki fejlesztési alapjából valósítja meg ezt a fontos beruházást. Bár lassúbb ütemben mint ahogy elterveztük, de anyagilag mégis előnyösebben! A munkákhoz mór hozzá is láttunk a Karácsondi úti telepen. A MÁV-tól vásároltunk két 424-es mozdonykazánt, 480 ezer forintért. Ezeket kijavítjuk. A jövő év tavaszán felépítjük a hőközpontot, ahová ezek a kazánok kerülnek. 1983 őszén aztán már részben barnaszénnel, illetve venyigezúzalékkal fűtünk majd. Ügy tervezzük, hogy a 255 tonna tüzelőolajat 640 tonna barnaszénnel, illetve 640 tonna venyigével pótolhatjuk. Ezzel évente 1,2— 1,3 millió forintot takaríthatunk meg, amely mérsékli a kiadásainkat. — Itt Gyöngyösön mi indítjuk útjára először ezt a fűtési módszert az országban — jegyzi meg Fülöp Pál. — Bár még nem döntöttük el, hogy a szőlővenyigét hogyan aprítjuk fel és készítjük elő a fűtéshez. Erre is két lehetőség kínálkozik. Az egyik, traktorhúzta adapterrel a venyigét 5—6 centi hosszúra vágjuk fel, vagy pedig • egy NSZK-géppel bálákba gyűjtjük össze a venyigét, úgy használjuk fel fűtésre. A kettő közül azt választjuk majd, amelyik olcsóbb lesz! A teljes beruházást egyébként 1984-ben fejezzük be, amely számításaink szerint Beda Tibor energetikus: — Saját erőből valósítjuk meg az energiafelhasználás ész- szerűsítését segítő programot ... (Fotó: Kőhidi Imre) négy év alatt megtérül. A legfőbb érdeme az lesz, hogy importolajat takaríthatunk meg vele. A fűtőanyagot illetően pedig vannak további tartalékaink is, például a napraforgószár, amely a termelés során évről évre felhalmozódik, vagy a gyümölcsöseinkben a fákról metszéskor eltávolított galy- lyak, melyeket a szőlővenyigén kívül hasznosítani tudunk. Természetesen ezekből többet kell elégetni, mint barnaszénből, de megéri, mert lényegesen olcsóbb, mint a többi energiahordozó! A gyöngyösieknek tehát előnyösebb saját erőből megvalósítani az energiaésszerűsítést szolgáló programot, mint a korábban tervezett hitellel és állami támogatással. Az alkotó kollektíva új módszere útmutató lehet másoknak is ... Mentusz Károly Meliorációval 1-1,2 millió tonnával több gabona A korábbi évek néhány balsikerét feledtetve jól halad a VI. ötéves terv időszakára előirányzott mező- gazdasági meliorációs — talajjavitási-területrendezé- si — program teljesítése; amint a MÉM összesítéséből kiderül, a fejlesztés időarányos része az idén megvalósul. 1982-ben két térségben került sor átfogó munkára; a Maros Csongrád megye balparti szakaszán és a mártélyi térségben, az úgynevezett Tisza—Maros zugban. Mindkét tájegység az ország belvizes területei közé tartozik, ahol a termés nagymértékben ingadozott, az állandó vízveszély hosz- szú évek óta bizonytalanságban tartotta a termelőket. A mezőgazdaság intenzív fejlesztési szakaszában a talaj termőképességének növelése kínál újabb lehetőségeket a hozamok fokozására. Korábban is viszonylag nagy összegeket fordítottak meliorációra, a munkálatok azonban gyakran csak egy-egy gazdaság területére korlátozódtak és így nem volt teljes értékű a beavatkozás. A kedvezőtlen tapasztalatokat figyelembe véve két év óta más rendszert alkalmaznak; főleg nagyobb térségekben dolgoznak, nagyobb összefüggő területeken javítják a termelés feltételeit. Lényegesen kisebb arányban dolgoznak egyedi, többnyire csak egy-egy gazdaság határában zajló melioráción. A VI. ötéves terv időszakában tizenöt térségben, Ösz- szesen több mint hétszázezer hektáron javítják fel, hozzávetőleg 6,7 milliárd forintos költséggel a talajokat. Az egyedi jellegű beavatkozás százhatvanezer hektárt érint, és a tervek szerint 2,9 milliárd forintba kerül. Az országban több helyen önálló kémiai talajjavítást végeznek, ezeken a vidékeken átfogó beavatkozásra nincs szükség, viszont a szikesedés vagy más kedvezőtlen talaj- adottság megváltoztatása sokat javíthat a terméseredményeken. (Hetvenezer hektárt jelöltek ki ilyen jellegű beavatkozásra.) A meliorációs munkálatokkal mindent egybevetve területenként akár megkétszerezhetik a hozamokat, ez országosan azt jelenti: 1—1,2 millió tonnával több gabonát takaríthatnak majd be. Az idén nyolcvanezer hektáron lesz melioráció. Eternitből készfiit kerti bútorok Egy kis kóstoló a cukrászok termékeiből (Fotó: Szabó Sándor) A lőrinci nagyközségi pártbizottság kezdeményezésére a Selypl Cukorgyár kultúrotthonában rendezték a környék üzemelnek, szövetkezeteinek, vállalatainak több száz termékéből kiállítást. A cél az volt, hogy felhívják a vevők a piackutatók figyelmét a gyártmányokra, termékekre, s hogy ezek közvetlen kerüljenek a fogyasztókhoz olcsó áron. A vásárlással egybekötött nagy sikerű rendezvény szombaton zárta kapuit. A rózsaszentmártoniak fregatt-makettje. Bemutatkozott a selypi medence
