Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-26 / 226. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIII. évfolyam, 226. szám ARA: 1982. szeptember 26., vasárnap 1,40 FORINT Losonczi Pál Portugáliába utazik Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Antonio Ramalho Eanes, a Portugál Köztársaság elnökének meghívására szeptember 27-én, hivatalos látogatásra Portugáliába utazik. (MTI) Mit ígér a BÚTORKER? — Mit vár a fogyasztó? Nagyobb választékot, jobb minőséget a bútorellátásban Az otthonok berendezése mondhatni évtizedek óta gondot jelent a magyar lakosságnak. Általában nem, vagy csak hosszas utánajárással találjuk meg a boltokban azt a bútort, amit elképzeltünk lakásunkba. Igaz, a hazai bútoripar az elmúlt tíz év alatt megháromszorozta termelését, de a nagyobb mennyiség ellenére sem oldotta meg a vásárlók problémáját: a lakások méretéhez viszonyított bútorválaszték szűkös, a variálható, praktikus berendezésekre hónapokig várni kell, nem kevés a gyenge minőségű, rövid életű garnitúra, a hibás áru. Nem sok meglepetésben volt része az idei őszi BNV-n annak, aki látta a hazai bútoripar kiállítását. A közel hatezer négyzetméternyi területen alig akadt újdonság. Bár a szakmabeliek azt állítják, hogy a bútoripari választás 15—20 százaléka ebben az évben kicserélődött, mégis úgy tűnik, hogy a rusztikus szekrénysorok, az étkezőgarnitúrák, a jellegtelen szobaberendezések tiz évvel ezelőtt is épp ilyenek voltak. Az ifjúsági és gyermekbútorokból meg körülbelül olyan arányban láthattunk a vásáron, mint az üzletekben. Az ipar persze felsorakoztathatja érveit: jelenlegi gazdasági helyzetünkben a szolid, egyszerű megjelenésű, olcsó bútorok gyártására kell törekedni. Ennyire drága lenne nálunk a fantázia, az ötlet, a leleményesség? Szerencsére a Bútorkereskedelmi Vállalat véleménye azonos a fogyasztóéval, s ez megnyilvánult abban is, amit dr. Csapiár Gábor vezérigazgató az újságírók előtt sem hallgatott el legutóbbi sajtó- tájékoztatóján. Elmondta, hogy a BŰTORKER az első félévben 50 millió forint értékben négy bútoripari vál lalattól visszavonta megrendelését, mert nem azt akarták szállítani, amit a fogyasztó igényel. És ez még csak a kezdet. Ügy látszik elmúlt az „eszi nem eszi, nem kap mást” korszak a kereskedelemben, már nem vesznek át olyan árut, amiből elfekvő készlet lesz. Még háromnegyed éve sincs, hogy létrejött a BŰTORKER. Országos szerepe jelentős: a belkereskedelmet egyharmad részben látja el hazai és külföldi bútoripari termékekkel. Tehát befolyásolhatja a bútorellátás alakulását. Minden bútorgyárral kapcsolatot tart, közös értékesítési akciókat szervez. A közeljövőben a külföldi partnerekkel: Csehszlovákiával, az NDK-val, Romániával rendeznek árusítással egybekötött bemutatókat. Fogadják a kisiparosok, gazdasági társulások jelentkezését, s a forgalmazásra alkalmas termékeiket megveszik. Harmincnégy boltjuk van, ebből tizenhét vidéken, egyébként minden iparcikkkiskereskedelmi vállalat szállít tőlük. Rövid idő alatt korszerűsítették fővárosi, veszprémi boltjaikat, Miskolcon pedig bútoráruházát hoztak létre. Mindenütt funkció szerint, lakásszerű elosztásban mutatják be az árukat. Sokan utaznak Budapestre, abban a tévhitben, hogy a fővárosban nagyobb a választék, mint a megyeszékhelyeken. A BŰTORKER állítja, hogy arányosan osztják el, terítik a hálózatban az árukat. A két-három generációs és többgyermekes családok együttélésére a több félszobás lakástérelosztás ideális. A lakóházak nagy része is így épül már. Épp ezért a kereskedelem az elemes bútorok mellett a jövőben az eddig zárt szekrénysorok, garnitúrák megoszthatóságát kéri az ipartól. Remélhetőleg a vásárlók közvetített kérése meghallgatásra talál. Közönségnap a BNV-n Szombaton esős őszi reggel köszöntött a BNV-re. A kiállítási csarnokokban egész nap nem csökkent a zsúfoltság. Legtöbben az A pavilont keresték fel, hiszen itt láthatták, milyen újdonságokat kinál számukra a hazai fogyasztásicikk-ipar. Nagyon sokan látogatták a fejlődő országok pavilonjait, ahol minden eddiginél több különleges, egzotikus termékkel, népművészeti és háziipari cikkel ismerkedhettek. Nguyen Viet Thai, a vietnami kiállítás igazgatója megelégedéssel nyugtázta a BNV szakmai és nagyközönségének termékeik iránt megnyilvánuló érdeklődését. Mint mondotta: a vásár idején számos magyar külkereskedelmi vállalattal tárgyaltak, s ezek eredményeként rövidesen aláírják a jövő évi kereskedelmi megállapodást. Ennek megfelelően az ideihez hasonlóan várhatóan 40 millió rubel értékű termék cserél gazdát: a magyar fogyasztók továbbra is vásárolhatják a közkedvelt vietnami déligyümölcs-konzerveket, kávé- és teaféleségeket, a rákszirmot, vakmint kézi munkáival készült lakkozott fa- és kerámia dísztárgyakat, textíliákat. A magyar vállalatoktól főként gyógyszereket és textilipari termékeket vásárolnak. Felkészültek a szombati közönségnapra a vásári üzletek, elárúsítóhelyek éttermek, büfék is, friss étel- és italválasztékkal várták a fővárosi és vidéki látogatókat. Sikerük volt a BNV-re kitelepült üzleteknek, áruházaknak is. A Centrum áruházak — amelyeket az Űttö- rő; a Corvin, a Lottó, a Csepel és a Flórián képvisel — a nyitás óta mintegy 8 millió forint bevételt könyvelhettek el. A vásár egyik slágere, a sakkautomata — amelyet a Tungsram hat másik új terméke mellett árusítottak a Konzunion gazdasági munkaközösség pavilonjában — szombatra az utolsó darabig elkelt. A vállalat piacfelmérési céllal hozta ki új termékeinek nullszériáit a BNV-re, s gyártásukat a kereslettől függően kezdi meg. A vasárnapi zárónapon reggel tíztől este hétig ismét a közönségé a vásár. (MTI) Hogy ne legyen több baleset a vasúti átjárókban Mozdonyban, buszban villog a lámpa... Két egri mérnök életmentő találmányáról „Szóló szőlő, lágy kenyér” címmel, G. Molnár Ferenc számol be lapunk 3. oldalán arról a kemény, bár kétségkívül romantikus munkáról, amely a Mátra tövében Abasáron folyik, hogy a lágy kenyérhez megtermett szőlőből jó bor is legyék. Felvételünkön: munkába indulnak a gyöngyösi mezőgazdasági szakmunkásképző diákjai. (FVxtó: Szabó Sándor) Szüret Abasáron sorompó hibájáról — szükség van egy tökéletes jelző- berendezésre. Ez a berendezés az úgynevezett „taposó- ra” épülnek rá, s három — egymással rádiókapcsolatban levő — egységből áll: egy az átjáróban, egy a mozdonyon, egy pedig az úton közlekedő járműben működik. Amikor a vonat beérkezik a kérdéses zónába, akkor a kereszteződésben- levő adó jelei felvillantják az átjáróhoz közeledő autóban levő készülék piros lámpáit. Ha a jármű száz méterre megközelíti a sorompót, s a sebességét nem csökkenti le öt kilométerre: éles hangjelzés figyelmezteti a gépkocsi- vezetőt. Sőt: a készülék a memóriaegységében még el is raktározza a „pilóta” hibáját. .. Ha a fénysorompó esetleg nem működik, akkor a mozdonyban levő készülék „utasítást” ad a vezetőnek a sebesség csökkentésére, s a fentiek szerint riasztja a közúti járművek vezetőit. Ez lehetővé teszi, hogy — mivel mindkét vezető lelassíthatja a jármüvét — elkerüljék a balesetet. Ez a miniatűr adórendszer, illetve a járművekbe szerelt „fénysorompó” természetesen nem mentesíti az embert a fokozott figyelem, s a közlekedési fegyelem alól. Csupán: erősíti azt! A balesetek megelőzésében rendkívül fontos szerepet betöltő készülékrendszert a két egri mérnök felajánlotta hasznosításra a KPM, a Volán és a MÁV illetékeseinek, miután — amint arról a jövő keddi Felkínálom című tv-műsorban is hallhatunk — rövid időn belül sorozatban is gyártható, s egy- egy beépíthető „fénysorompó” ára nem lesz több, mint egy olcsóbb táskarádióé... Szilvás István A háromszögben villogó piros fényt nemcsak a vezető, a busz utasai is láthatják... Siófok, Mohora, Székesfehérvár. .. Van-e, ideit ne döbbentett volna meg a vasúti kereszteződésekben történt emberi tragédiák sorozata? Hiába volt az első tömegszerencsétlenség intő példája, az emberi figyelmetlenség, felelőtlenség újabb és újabb karambolokat okozott. Már-már úgy tűnik, kísért nálunk a száguldó vonatok, s az eléjük kanyarodó autóbuszok, személygépi kocsik, teherautók végzetes ütközése. Pedig működött a fénysorompó, váltakozva villogtak pirosat a lámpák... A tragédiasorozat elgondolkodtatott két egri mérnököt, akik már az első eset után tömi kezdték a fejüket: miként lehetne biztonságosabbá tenni a vasúti átjáróban való közlekedést, ötlet ötletet követett, s végül kialakult a végleges elképzelés, amelyet azután formába — azaz: prototípusba — öntött Nagy József gépészmérnök és Szalai Gyula híradásipari technikus. De miből is áll ez az életmentő találmány? Az egész berendezés tulajA vezetőt nem mentesíti a fokozott figyelem alól. (Fotó: Peri Márton) don-képpen arra a vasúti biztonsági berendezésre épül, amelyet már régen használnak a MÁV-nál. Amikor a vonat egy útkereszteződéshez közeledik, a mozdony és a szerelvény súlya — egy taposóval ellátott sínszakasz segítségével — működésbe hozza a fénysorompót, ha az egyáltalán működőképes abban az időben. Hogy a járművezetők a hibás sorompónál, vagy éppen egy „elnézett” tilos jelzésnél ne hajtsanak rá a vágányokra, illetve a mozdonyvezetők tudomást szerezzenek a fényAZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Értékes hagyaték: a hagyaték értéke Valamennyiem tudjuk, hogy a gyakorlati pedagógiában polgárjogot nyert a korszerűség. Ez voltaképpen örvendetes, hiszen minden új, vagy annak tűnő elképzelés megvalósításának alapvető célja az, hogy nevelőink haladjanak a korral, s megkönnyítsék az ifjúság számára az is- meretgyarapítást. Óvónőinknek, tanítóinknak, tanárainknak arra kell törekedniük, hogy az új tantervek szellemében tevékenykedve gondolkodásra érett ifjakat formáljanak, olyan stafétaváltakat, akik eligazodnak korunk Információözönében, akik jó érzékkel különböztetik meg a fontosat a kevésbé lényegestől, akik felfede! zik, meglátják a jelenségek közti összefüggéseket. Ezért vetik hadba a szemléltető, az audiovizuár lis eszközök viszonylag gazdag tárházát, emiatt kapnak szerepet a számonkérésben, a tájékozottság felmérésében a különböző tesztek, ez indokolj« a könyvtárakban, a múzeumokban megtartott órákat, a differenciált foglalkozás ígéretesnek látszó fogásait. Senki sem vitatja, hogy minderre szükség van, mindössze az arányokkal van baj, ugyanis jó méhanyám — egy kissé a divatnak is hódolva — lekezelik az elődök értékes — s ezt túlzás nélkül állíthatjuk — több évszázados hagyatékát. Ügy tesznek, mintha a korábban katedrán állók elégtelenre vizsgáztak volna helytállásból, mintha egykori kezdeményezéseik, módszereik csak kudarcot szültek volna. Ebből a torz szemléletből következik az értékes hagyaték lekezelése, elvetése, szinte semmisnek minősítése. Ezzel a hibáztatható alapállással magyarázható, hogy szinte burjánzik a látványosság. Van technika, nem hiányoznak a teszt-, a feladatlapok. Ez elkápráztatja a külső szemlélőit, a tapasztaltabb megfigyelő azonban rájön arra, hogy emiatt nemegyszer a lényeg sikkad el, a kitűzött feladatok valóra váltása késik. Háttérbe szorul az élőszó varázsa, holott az oktatók adhatnak igazán ízelítőt az ízes, a fordulatos, a színes, az érzelmileg is befolyásoló, de az értelemnek is iránymutató kifejezésmódból. Ezzel nem fukarkodtak azok, akik a hajdani alma materekben munkálkodtak, ók megkövetelték a szabatos, a magyaros, a választékosán megfogalmazott feleleteket, elsajátítatva közben a hatásos fellépés aranyszabályait is. Hallgassunk rájuk, ne vessük el intelmeiket, mert valódi, maradandó eredményeket csak akkor produkálhatunk, ha a korszerűséget ötvözzük a múlt bevált, kétségkívül rangos tapasztalataival, azaz elődeink hagyatékát is kamatoztatjuk a diákság számá- ra. Pécsi István I ____________'
