Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-11 / 213. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 11., szombat Konferencia a nevelés- történetről Háromnapos eszmecsere után péntekien befejeződött Budaipesten ai Nemzetközi Neveiésitörténeti Konferencia IV. ülésszaka. Az eszmecserén négy munkacsoport dolgozta fel az óvodai nevelés kialakulásának, az óvodahálózat nemzetközi megalapozásának, s az új nevelési intézmény XX. századi átterjedésének történetét. Másik két szekcióban a kisgyermekkel foglalkozó neveléselméletek történetét tárták fel, s elemezték azokat az általános pedagógiai és óvodapedagógiái hatásokat is, amelyek az óvoda munkáját formálták. A kisgyermeknevelés jelenkori problémáit vizsgálva az óvoda társadalmi és nevelési funkciójának viszonyáról, az óvodai és az iskolái nevelés kapcsolatáról szerzett tapasztalatokról értekeztek a kutatók. A tanácskozás nemzetközi bizottságának javaslatára a plenáris ülés határozatot hozott állandó munkacsoport létrehozására. Ügy. döntöttek, hogy a következő tanácskozásira 1983- ban». Oxfordiban kerül sor. (MTI) Leningrad—Madrid- Budapest TV-sorozat a Világ nagyvárosairól A világ nagyvárosait bemutató filmsorozatot tűz műsorára szeptember 18-tól, szombat délutánonként a Magyar Televízió. A fiatalokat és idősebbeket egyaránt képernyő elé invitáló 11 részes francia dokumentum- film-széria nyitó epizódja Rómába kalauzolja el nézőit. A több mint kétezer éves, „örök város” történetéről utcái, terei, szobrai, egykori épületeinek romjai vallanak, képet adva a modem, 3 milliós 'metropolisról is, ahová évente milliónyi turista zarándokol. A sorozat további állomásai — a vetítés sorrendjében —: Madrid, Lisszabon, London, Párizs, Varsó, Le- ndngrád, Budapest, Mexico City, Montreal és San Franciscoi. (MTI) Beszerzés, feldolgozás, megismertetés Gyarapodó közgyűjteményeink Általános elképzelés szerint, a múzeum egy olyan hely, amely különböző régi tárgyak bemutatásával foglalkozik. Ez az, amit a közönség láthat, ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A múzeumokban sokrétű munka folyik, olyan szakembergárda tevékenykedik, amely meg tudja teremteni azt a szellemi bázist, ami nélkülözhetetlen alapot jelent a különböző kiállításokhoz. A Heves megyei Múzeumi Szervezet tudományos titkárával, dr. Csiffáry Gergellyel arról beszélgettünk, ami a látogató számára kevésbé szembeötlő, bár annál fontosabb. „Mindennapi” tudományos tevékenységükről, arról, ami hosszabb távon sokat kamatozik, hiszen tájegységünk egyik vonzereje éppen a történelmi múlt megbecsülése lehet. munkát ilyen esetben, hiszen fölkészülünk a gyors kutatásra. A novaji halom területén bronzkori lakóhely és temető feltására folyik. Képünkön nagy számban talált kerámiák egyikét restaurálják. A néprajzi gyűjtemény az űjracserzés és konzerválás után e kisbundáva! gazdagodik. Gyűjtőkör: a megye A hatvanas évek közepén alakították ki a megyei múzeumi szervezeteket. Mindegyiknek megvan a maga gyűjtőterülete, fel van „parcellázva” az ország. Természetesen azért vannak Olyan országos hatáskörrel rendelkező múzeumok is, amelyek bizonyos témákra szakosodtak. A mi hálózatunk központja Eger, hozzá tartozik még a gyöngyösi és a hatvani múzeum, s vagy tucatnyi kiállítóhely. Körülbelül száz munkatársunk van, de csak egynegyedük tudományos kutató Nem nagy ez a stáb. Meg kell említenem még, hogy az egri vár feltárása az Országos Műemléki Felögyelöség feladata, hozzánk már csak a megvizsgált területek kerülnek, hogy bemutassuk őket. Ennek több oka van. Az egyik, hogy amikor 1957- ben megindult a jelentősebb kutatás, akkor szinte „egyszemélyes” volt a múzeum. A vár pedig országosan fontos. Néhány szót ásatásainkról: több olyan terület van, ahol kutatásokat végzünk, módszeresen munkálkodunk. Ilyen a Bélapátfalva melletti avar temető, az aknán Pálos-kolostor, a novaji halom, vagy a most sorra kerülő mátrafüredi Benevár. Ezeken kívül a nagyberuházásoknál mindig előkerülhet olyan érdekesség, amelyhez ki kell mennünk. Ilyen az autósztráda építése is, melynek tervezett nyomvonaláról mi is kaptunk térképeit, s néha bizony hívnak bennünket Egy félreértést el kell oszlatnom: nem hátráltatjuk a Parádi üvegek, aukciók, Rátkay- gyűjtemény Gyűjteményeinket vásárlással isi gyarapítjuk. Hogy a mostani szerzeményeinkről beszéljünk: legutóbb szép és ritka parádi üvegeket vettünk, a manufaktúra korai időszakából, a XVIII—XIX. századból. Szert tettünk egy XIX—XX. századi fegyver- együttesre, a megyében élő internacionalisták használták őket valaha. Ugyancsak gazdagították raktárainkat ■ érdemjeleik. Képtárunkat aukciókon tesszük teljesebbé. Nagyon értékes, vidéki társai között kimagasló helyet foglal el a képkollekciónk. Sok a régi külföldi mester alkotása, nem csoda hát, hogy kevés újat tudunk felmutatni : rendkívül drágák ezek a művek. Érdekes és aránylag kevés munkával kiállítható fényképegyüttes A parádi üveggyártó manufaktúra első „terméséből” társaságában. néhány szép darab, más edények (Fotó: Perl Márton) birtokába jutottunk nemrégiben: Borovszky Pál 1937 és 49 közötti fotográfiái kerültek hozzánk. Péntektől be tudjuk mutatni őket, a Megyei Könyvtárban láthatóak. Adatok voltak valamennyihez, a negatívok mellett fel volt tüntetve a helyszín és a napszak, _amikor Borovszky kitűnő minőségű fényképezőgépe elkattant. Még egy nagyobb összegű vásárlásunkról kell beszámolnom: a gyöngyösi Mátra Múzeum 350 ezer forintért szert tett egy madár- és állatgyűjteményre. Ez Rátkay-féle kollekcióként közismert Ki faragta és miért? * Természetesen nem minden tárgyat tudunk azonnal a közönség elé tárni. Akkor lesz: csak egy-egy darab történeti érték, ha tudjuk, hogy ki használta, milyen célt szolgált. Ezért jelent gondot például a Hevesi Béla-féle magángyűjtemény, amely alapjául szolgálhat a későbbiekben Heves nagyközség múzeumának. Sok olyan dolog került Hevesi birtokába, amelyet csak régiség jellege miatt szerzett be. Az ilyen eszközöket „típusonként” tudjuk besorolni. Ha többet tudnánk róluk, fontosabbak lennének. Vannak abban az anyagban például olyan ha- difogoly-fanagványok, melyek unikumnak számítanak. Ha lenne adatunk arról, hogy ki és miért vésett egy bot végére ökölbe szoruló kezet, újabb ismeretekkel lennénk gazdagabbak. Egy biztos: nagyon hosszú azonosító munka vár ott még ránk. Közeledünk a múzeumi hónaphoz. Ez ünnepi alkalom számunkra, ilyenkor még jobban kell törődnünk azzal, hogy eredményeinket megismerje a közönség. Sok olyan program lesz októberben, amellyel remélem, elérjük célunkat. Kiállítások, előadások várják az érdeklődőiket. (gábor) Szikszói Károly: Tíz év múlva II. A józsefvárosi szoba- konyhás lakás ajtaja előtt. Kata szorosan Gutmanhoz simul. Gutman a zárral bíbelődik. Kata az ideges mozdulatok láttán kuncogni kezd. Odabent Gutman az asztalra helyez egy üveg Eger- szólátit és egy üveg kólát. Kata a könyvespolchoz lép, és ujjait végighúzza a kötetek bordáin. — Azért néhány új is akad közöttük — mondja Gutman, miközben megpróbálja kinyitni az egyik üveget. — Ezek a műanyag dugók teljesen tönkreteszik az ember kezét! Egymás mellett ülnek az ágyon. A nő Gutman ölébe hajtja a fejét. — Meddig érsz rá? — Nem sokáig. A férjem úgy tudja, hogy a barátnőmGutman lerúgja a cipőjét, és végigheveredik az ágyon. Kata szorosan mellé bújik. — Semmi se változott ebben a szobában ... — Azért, mert minden darabjához ragaszkodom. Legalább ez a szoba maradjon meg nekem, olyannak, mint tíz évvel ezelőtt. Talán ezért is szeretek annyira Itt lenni. Az emlékek... Kata nem hagyja befejezni a mondatot. Félóra múlva Gutman cigarettára gyújt, és Kata arányos alakját nézi. — Most vajon miért lógatod az orrodat? — kérdezi a nő, és hajával eltakarja a melleit. — Mi lenne, ha öngyilkosok lennénk? — Mi az isten bajod van neked? —. kérdezi Kata, és föltérdepel az ágyon. — Istenemre, te teljesen meghülyültél. — Talán gyáva lennél hozzá? — Ez nem gyávaság, hanem a te hülyeséged. És ha szabadna érdeklődnöm, hogyan képzelted el? — Gázzal. — Remek! Hogy ráadásul még a szomszédaid is fölrobbanjanak. Neked tényleg az agyadra ment valami. Tíz év után véletlenül összefutunk az utcán, megbeszélünk egy randevút, eljövök, mert még mindig szeretem azt a hülye képedet, mert érdekel, hogy mi van veled, képes vagyok a férjemet is megcsalni, te pedig egyfolytában marhaságokat beszélsz. Gutman idegesen nevetni kezd, és ismét megtölti a poharakat. — Jó, ne vitatkozzunk. Biztosan igazad van. Tíz évvel ezelőtt is neked volt igazad. Inkább hozok néhány jégkockát. Gutman föláll, becsukja maga mögött az ajtót, a konyhában megkeresi a jégkockás edényt, aztán odahajol a gáztűzhelyhez, és mind a három rózsát megnyitja. Dúdolva lép a szobába, bekapcsolja a magnetofont, aztán Kata mellé bújik. Hét órakor megcsörren a vekker, Kata álmosan kilép az ágyból, csodálkozva nézi Gutmant, aki felöltözve az asztalon könyököl. — Mi az, te le se feküdtél? — kérdezi két ásítás között. • — Hiszen látod — válaszolja Gutman. — Csinálok reggelit — mondja Kata és kivonul a konyhába. — Ha szabad kérdeznem, mit csináltál egész éjszaka? — Gondolkoztam — mondja Gutman, aztán föláll, odalép az ablakhoz, és elhúzza a sötétítőfüggönyt. Fáradt világosság lepi el a szobát. — És min gondolkoztál? hallja Kata hangját a konyhából. — A jövőnkről. Hogy vajon mi lesz velünk tíz év múlva. — Mi lenne? Remélem, elcseréljük ezt az egérlyukat, aztán szülök neked két gyermeket. Vagy nem erre gondoltál? — De igen — mondja alig hallhatóan Gutman, és elindul a konyha felé. (Vége)
