Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-09 / 211. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 9., csütörtök S. A szövőszék, amelyen Dimitrov édesanyja a népes család ruházatát szőtte. Ennél az asztalnál tanult Dimitrov hosszú éjszakákon át BULGÁRIA Opalcsenszka utca 66. SZOVJETUNIÓ A csuvas föld változásai Ezen a képtávíró berendezésen kapja meg éjfél körül a csebokszári nyomda a „Mezőgazdasági Elet” és a „Komszo- molszkaja Pravda” újságoldalalnak fényképét — mutatja be Anatolij Mihajlovlcs Makszimov nyomdaigazgató a korszerű berendezést. Ez évtől a „Trud” és a „Pravda” számait is ilyen módon, filmről, a moszkvaival együtt nyomtatják Fényújság közli az elkészült traktorok számát a csebokszári traktorgyár hatszáz méter hosszú szerelőszalagjának végén. A 330—350 lóerős csőfektető traktorokkal építik a nyugat­európai gázvezetéket is Az Opalcsenszka utca 66. számú házban, a régi Szófia Konyovica nevű proletár ne­gyedében élt 1888—1923-ig, a bolgár nép nagy fia, Georgi Dimitrov. Halála után, 1949- bem, ezt a házat a mellette épült kiállítási épülettel együtt nemzeti múzeummá A berlini Állami Opera- ház az NDK egyik legran­gosabb zenés színháza. A társulat balettegyüttesének évek óta színvonalasak a bemutatói, az előadásai, s külföldön is egyre inkább nevet szerez magának. A nemzetközi és hazai sike­rekben nagy része van az együttes két kitűnő felké­szültségű szólótáncosának, a Monika Lubitz—Bernd. Dre- yer párosnak. A két kiváló táncművész Csajkovszkij Csipkerózsi- kájában lépett fel először együtt. A tánckettős meg­alakulása Monika Lubitz- nak köszönhető, aki a Csajkovszkij-darab címsze­repéhez keresett partnert, s meg is találta Dreyer sze­mélyében. Azóta a két tánc­művész sikert sikerre hal­moz. Monika Lubitz berlini munkáscsalád gyermeke. Tehetségét korán felfedez­ték, elvégezte az ötéves ál­lami balettiskolát, majd egy évet Leningrádban ta­nult, ahol sok kiváló balett­művésszel és -pedagógussal ismerkedhetett meg. Moni­es falun egyaránt, az egész­ségügyieknek hasznos segítő­társai a vöröskeresztes akti­visták. Tevékenyen részt vesznek a véradásban és a véiradáss ziervezésben, egész­ségügyi felvilágosító mun­kát végeznek a lakosság körében és aktív részesei az egészségnevelésnek. A Mongol Vöröskeresztnek jelenleg 400 ezer tagja van, ami nem csekélység ha fi­gyelembe vesszük, hogy az ország lakossága nem éri el a kétmilliót nyilvánították. Az ország minden tájáról és külföld­iről is sokan keresik föl a múzeumot, hogy megismer­kedjenek századunk egyik kimagasló forradalmárának a nagy bolgár államférfinak az életével. ka így beszél az ösztöndíjas évről: „Leningrádban meg­tanultam, hogy mit jelent a kemény munka, a fegyelem és a lehetőségek intenzív kihasználása.” Bernd Dreyer pályafutása meglehetősen hasonlít Lu- bitzéhoz. Már egészen fiata­lon a berlini opera gyer- mektánccsoportjában szere­pelt. Ezután a balettiskola növendéke lett, majd egy­éves leningrádi tanulmány­úton Vett részt. Amikor megkérdezték tőle, nem érzi-e „másodhegedűsnek” magát a prímabalerina mel­lett, így válaszolt: „A klasz- szikus táncjátékokban a főszerep természetesen a balerináé. A modern ba­lettben viszont gyakran a férfi táncos jut nehéz, bo­nyolult, de hálás feladathoz. Ilyen összetett főszerepet kínál Bartók mandarinja, Scsedrin Carmen-szvitje, és Hacsaturján Spartacusa.” Terveik között sok szép alakítás szerepel. Mielőtt megkezdik pedagógiai mun­kájukat még szívesen el­táncolnák a Kaméliás hölgy, az Anna Karenina és az Antigoné parádés kettőseit. A népesség fokozatos gya­rapodásával tovább növe­kednek a vöröskereszt fel­adatai. Ezért újabb tízezer fiatal aktivistát vesznek fel a Mongol Vöröskereszt tag­jai sorába. Az új feladatok közé tartozik az anyák és gyermekek lakóhelyen tör­ténő rendszeres egészségügyi ellenőrzése is. Emellett az eddiginél is több elsősegély- nyújtó tanfolyamot szervez­nék, hogy szükség esetén mind több felnőtt legyen képes a gyors segélynyújtás­ra. A világot járni mindig öröm, kiváltképpen ha az ember ismerősökhöz, bará­tokhoz utazik. Ez a jólleső érzés töltött el en gémét is a közelmúltban, amikor Csebokszáriba utaztam, no­ha először volt alkalmam a testvéri Csuvasáába, a szov­jet autonóm köztársaságba látogatnom. A hatalmas szovjet föld eme darabkáján — amit egyébként gyorsvo­nattal is hosszú órákba telik átszelni — ugyanis úgyszól­ván eszembe sem jutott, hogy idegenben vagyok, sok száz kilométernyire a hazámtól, szülőföldemtől. Kezdettől tapasztaltam ma­gam is azt a mérhetetlen tisz­teletet, figyelmességet, nagy nagy szeretetet, amellyel korábban itt megfordult kol­légáimat, elvtársaimat kö­rülvették. Az elbeszélésekből, könyvekből, képekről szer­zett ismereteim nélkül is igazán otthonosan mozogtam volna a széles utcákon, tá­gas tereken, a modem vá­rosrészek impozáns épületei vagy éppenséggel a múltból dttmaradt s tisztességgel megőrzött kis faházak között. Meglehetősen sokat hallot­tam, tudtam e területről, de őszinte élményt jelentett személyesen is meggyőzni a gyarapodásáról, mindenna­pi munkájáról, törekvései­ről, terveiről. Lelkes, fiatal tolrhácsunk öröme rám is átragadt, amikor például arról beszélt, hogy a lakóte­lepük helyén tíz esztendeje még pusztaság, legelő volt, ma pedig legalább 70 ezren élnek rajta. Persze, hogy megdobogott a szívem, ami­kor az Eger utcát s rajta az ugyanilyen nevű, elegáns ét. termet mutatta, vagy törté­netesen a barátság fácská- ját, amit az egyik régebbi Heves megyei delegáció ve­zetője ültetett, a Csuvas ASZSZK 60. évfordulója al­kalmából! Aztán ugyanígy örültem — több más mellett — annak is, hogy nemrégi­ben újabb mesevárost adtak át az apróságoknak, a két drámai színház után most már az opera, a balett pa­lotáját is építik, s a néhány esztendeje jobbára még csak tervezett óriási ipari traktor­gyárban — amely teljes be­fejezése után az egész Szov­Csehszlovákia emberi fel- használásra szolgáló víztar­talékait a folyók, a víztáro­zók, valamint . a lehullott csapadék vízmennyisége adja. Az ország 15 millió lakosa naponta mintegy 5 milliárd liter vizet fogyaszt. A számítások szerint az év­század végéig ez a mennyi­ség további 50 százalékkal növekszik, mivel az ivóvíz­fogyasztás a lakosság szá­mának gyarapodásával ará­nyosan emelkedik. Az elő­rejelzés már a mostani, VII. ötéves tervben új feladatok elé állítja a vízgazdálkodási szakembereket. A jövő szempontjából a legfonto­sabb feltétel a vízkészletek ésszerű felhasználása és a vizek tisztaságának, mint az ivóvíz forrásának megőrzé­se. A vizek tisztaságának megőrzése szorosan össze­függ a környezetvédelem­mel. Az ötvenes-hatvanas évek iparosodási üteme — sok előnye mellett — azzal a következménnyel is járt, hogy a természetes vízfor­rások, a folyók, tavak vizei nagymértékben elszennye­ződtek. A szlovákiai folyók szennyezettsége például 38 százalékkal emelkedett eb­ben az időszakban. A kör­nyezet védelmét, a vizek tisztaságát célzó intézkedé­jetunióban párját ritkítja majd — éppen ezekben a napokban közelítenek egy szép termékjubileum felé. Ügy megy már a munka, hogy az amerikai embargó­val fenyegetett szibériai- nyugatnémet földgázveze­tékhez az első szóra felajánl, hattak az emberek terven felül, 200 robosztus csőrako­dót! A Balatont éreztem, ami­kor a felduzzasztott Volgán áthajóztunk a fővárosból a sek, az időközben beveze­tett új ipari technológiák, az üzemekben felszerelt szűrő- és tisztítóberendezé­sek alkalmazása szerencsé­re megállította a káros fo­lyamatot az elmúlt évtized­ben. Technológusok, hidro- lógusok, környezetvédők és jogászok együttműködésé­vel sikerült hatásos, követ­kezetes célprogramot meg­valósítani. Szlovákiában például mintegy 1000 üzemet láttak el víztisztító berendezé­sekkel. Biológiai és mecha­nikai módszerekkel az évente felhasznált, csaknem 180 millió köbméter ipari víz egyharmadát sikerült regenerálni, tehát újrahasz­nosítani. Különösen nagy gondot fordítanak a folyók vizé­nek tisztán tartására a vegyipari üzemek. Pozsony­ban korábban problémát okozott a Duna, amely már eleve szennyezett vízzel ér­kezett az Alpokból. A folyó olyan olajszennyeződéseket hozott magával, amelyek a nagy vízgyűjtő medencében tárolt vizek tisztaságát is veszélyeztették. A pozsonyi SLOVNAFT petrolkémiai kombinát pedig tovább fo­kozhatta volna a bajt. Ezért a kombinátban nagy hatá­sú berendezést, „fáradt” (Fotó: Kőhidi Imre,) túlsó partra, hogy egy ki­csit belekóstoljunk a cso­dálatos tajgába is, ahol bo­csát szoptató medvemamá­ról, s kemény,/-konok mun­káról beszélnek az erdészek a vörosfenyők alatt s jól megférnek egymás mellett a gombagyűjtő kirándulók, meg a különös gépeikkel hangoskodó tőzegbányászok. Űj-Csebokszáriban csodá­lattal töltött el a sokeme. letes sportközpont egymás fölött elhelyezett négy óriási víz tisztítót, olajmentesítő, kéntelenítő és gázelszívő készüléket szereltek fel. Másutt — így a többi kö­zött a humennéi CHEMLON Művekben — a kondenzvíz előtisztításával gátolják meg a vizek szennyezését. A szakemberek együttmű­ködése és határozott fellé­pése lehetővé tette, hogy a vizek tisztaságát különösen veszélyeztető technológiá­kat beszüntessék. Egész üzemrészek munkáját leál­lították, s helyette ezekben más tevékenységekbe fog­tak. A KGST-ben Csehszlo­vákia a vegyipari állandó bizottság tagjaként tevé­kenykedik, s átadja part­nereinek a víztisztító be­rendezések, biológiai tisztí­tó eljárások, például az ult- rafiltráció hazai alkalmazá­sának tapasztalatait. A szlovák szakemberek rend­kívül jó kapcsolatot tarta­nak fenn magyar kollégáik­kal, s gyakran vesznek részt kölcsönös tapasztalat­csere-látogatásokon. Szlovákiában a VII. öt­éves tervben, 1980 és 1985 között a vegyi-, az élelmi­szer- és a fafeldolgozó ipar beruházásainak 17 százalé­kát környezetvédelmi, víz­tisztító berendezésekre for­dítják. edzőcsarnoka, amelyet ter­mészetesen nemcsak az él­versenyzők!, hanem az amatőrök, a legszélesebb tö­megek is látogathatnak, vagy a még készülő „manézs”, a fedett atlétikai pálya — ahol persze, majd focizni is le­helt. S legalább ilyen izga­lommal tekintettem meg vendéglátóink kalauzolásá­ban a közelben épülő új ví­zi erőmüvet is, amelynek 18, egyenként 78 ezer kilowattos turbinájából akkoriban he­lyezték üzembe az ötödiket Azóta pedig talán már a hatodikat is — ahogyan er­re következtetni lehetett. Mit jelent e roppant épít­kezés amely még kilométe­rekkel arrébb is úgy meg­emeli a folyó szintjét hogy az öreg város jelentős része víz alá kerül seregnyi régi épületet bontani, költöztetni kell. J. ? — kérdeztem kísé­rőnk egyikétől, a kalauzoló műszaki osztályvezetőtől. A fiatalember — aki nem az egyetlen volt, akivel jár- tomban-keltemben hasonló fontos beosztásban találkoz­tam — mosolyogva magya­rázta, hogy 45,2 millió köb­méternyi földet mozgattak íitt meg a munkások, aztán 2,3 millió köbméter betont, 30 ezer tonna vasszerkezeltet helyeztek el további felada­taik során. Legmélyebb pontján, 23 méter lesz a Volga, s a borzongató mé­retű létesítményből csupán a túlpartra átvezető I. osztá­lyú autóút 80 millió rubel­be kerül! „Tenger” lesz iitt — mutat­tak körül széles mozdulat­tal házigazdáink, amint visz- szakecmeregtünk a turbinák­tól a folyószélre — a víz minden ajándékával. Továb­bi kiránduló- és üdülőhelyek születhetnek a parton, még nagyobb zsákmánnyal tér­hetnek haza a horgászok, akik különben sűrű utazga­tásaikból már most sem üresen hordják zsákjaikat. S mit ígér még a jövő? . * Nos, talán azt is, hogy a ma még kilométerekkel el­választott két önálló város előbb vagy utóbb egybe épül, s így még rangosabb, méltóbb központja lesz Csu- vasdának. Szurkolok érte! ROMANIA Az autógyártás hírei A pitesti gépkocsigyárban elkészült a 750 ezredik Dacia- személy gépkocsi. Az autó­típus gyártását 1968-ban kezdték meg a gyárban a francia Renault cég licence alapján. A román gépkocsit 25 országba exportálják. ★ A trópusokon üzemeltet­hető autóbuszokat gyárt a bukaresti Autobuzul Válla­lat. Tavaly 4 ezer autóbusz és trolibusz hagyta el a gyár szerelőszalagjait. Az itt gyártott járművek mint­egy 40 százalékát exportál­ják. ★ A gépkocsik fényszórói­nak és tompított fényű lám­páinak automata szabályo­zására alkalmas elektroni­kai berendezést készített el a román Virgil Antonov. A berendezés fotocellából és elektronikai áramkörök­ből áll, amelyek a felvett fényszignált feldolgozzák, s a szembejövő jármű ref­lektorának erejétől függően meghatározzák a fényszóró optimális beállítását. összeállította: Gyurkó Géza A dolgozószoba, amit már mint országgyűlési képviselő hasz. nált, több mint 3000 kötetes könyvtárral NDK A berlini balett szólótáncosai MONGÓLIA Vöröskeresztes aktivisták Mongólia-szerte, városon Gyóni Gyula CSEHSZLOVÁKIA 0 A vizek tisztaságáért

Next

/
Oldalképek
Tartalom