Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 25., szombat MŰVÉSZET ÉS ÍROD A L O M Gellért Oszkár emlékezete A nyolcvanöt évet élt Gellért Oszkár hatvanöt éven keresztül aktív részetvevöje volt a magyar szellemi életnek: költészetével és irodalomszervező munkájával a Nyugat-mozgalom előkészítője, résztvevője a felszabadulás után pedig hagyományainak őrzője. Emellett — újságíróként írt több ezer cikkével — a magyar publicisztika figyelemre méltó képviselője. ■ A huszadik életéve felé közeledő diákot — 1902-ben — Osvát Ernő vezeti be az irodalmi életbe: maga mellé Még több mint 200 kilométert kell vezetnie. Megy vissza Helsinkibe. Másnap este látom a televízióban, amikor részt vesz a költség- vetési vitában. Finnország érezhetően jobbra tart — mondja a kommunista párt központi lapjának, a Kansan Uutiset- nek a főszerkesztője. — Hogyan érzi ezt az átlag finn állampolgár? — Például úgy, hogy a nagy központi tömegtájékoztató eszközök, például a rádió és televízió műsorai, nagyon finoman, nagyon ravaszul, de jól kivehetően jobboldali ízűek és beállítottságúak. A finn parlament képviselői összetétele, az 1978-as választások alapján: Finn Népi Demokratikus Unió 35 képviselő, szociáldemokraták 52, Centrum Párt 36 képviselő, liberálisok 4, Svéd Néppárt 20, jobboldali pártok 63 képviselő. Ugyanezt az arányt tükrözik a televízió és rádió vezetőségi testületéi is. Azért; hogy minden párt választási mandátumának megfelelő arányban tudja képviselni érdekeit a legnagyobb nyilvánosság előtt. A kockás zászló lecsap, a motorok teljes fordulaton felsivítanak. A formaautók kilőnek a célból. A kocsikban gyerekek ülnek. A Bot- teni-öböl partján, egy tisztáson mikro-forma pályát avatnak. Különböző kategóriákban 11 évtől 16 éves korig versenyeznek itt a fiatalok, a család által közösen épített autókkal. veszi a Magyar Géniusz társszerkesztőjéül, majd rövid idő után rábízza a szerkesztői munkát. Amikor pedig — 1908-ban — megalakítják a Nyugat cimű folyóiratot, Gellért munkatársa, majd főmumkatársa lesz a lapnak; 1920-tól 1941-ig szerkesztőként szerepel. A költő Gellért Oszkár szerelmi lírájával hívta fel magára a figyelmet, mely szakítást jelentett a hagyományos és prűd szemlélettel. A világ felé forduló költőt a filozofálgatás, az A jelenlegi futam külön érdekessége, hogy kettes rajtszámmal Taru — egy szépséges finn kislány is, az egyetlen női induló — versenyben van az elsőségért. Négy körön keresztül űzik, hajtják egymást a tavalyi finn bajnokkal, Mika Hak- kinennel. A mezőny mélyen leszakadt tőlük. Elöl ketten csikorgó fékekkel, füstölgő kerekekkel robbanak be a célegyenes előtti hajtűkanyarba. Eddig Taru nem tudott kibújni Häkkinen kocsija mögül, aki ügyesen manőverezve lehetetlenné tette az előzést. Hat kört futnak, még egy van hátra. Újra előbukkannak a domb tetején, újra bezúgnak a kanyarba. És most valami, számom- re szinte felfoghatatlan dolog történik. Häkkinen hátranéz, látja, hogy Taru centiméterekkel van mögötte. A célegyenesbe fordulnak, és a fiú most helyet hagy, hogy kívülről Taru behajthasson a célba. öt körön keresztül nem hagyta előzni, most elengedte. Nem tudta volna sportszerű eszközökkel tovább tartani a kislányt. Häkkinen is győzni akart. De nem mindenáron. És ekkor megértettem sok mindent. A Finnországban tapasztalható rendet, a beosztástól független emberi tiszteletet, az egymás iránti nem látszat udvariasságot és segítőkészséget. Brávó Häkkinen, brávó Taru. Satakunna megyében — mintegy háromszázezer lakos — a pártok megoszlása tagjaik szerint a következő: Finn Kommunista Párt 3300 tag, szociáldemokraták 15 örök humánum értékeinek óvása jellemezte. Gellért Oszkár életművének jelentős darabjai az emlékezéskötetek. A Kortársaim, Levelezésem a kor- társaimmal, Egy író élete címmel megjelent kötetek századunk irodalmi életének megismeréséhez járulnak hozzá, addig ismeretlen dokumentumokkal és a résztvevő emlékezéseivel. Gellért Oszkár — lírikusként és prózaíróként — részese volt a magyar társadalmi haladásért vívott küzdelmeknek. ezer, Centrum Párt 20 ezer, Koalíciós Párt — jobboldal — 15 ezer tag. Minden pártlap központi támogatást kap a kormánytól, hogy kifejthesse véleményét. A lapok sok mindenben homlokegyenest szembenálló nézeteket vallanak, még megyén bélül isi Az olvasók elolvassák ezt is, azt is. Aztán valakinek igazat adnak. így alakulnak a választási győzelmek is. Ketten' maradunk a szauna teraszán. A nap vörös, izzó gömbként függ a fenyőtenger felett. Skarlát fény terül szét a mezőn. Csend van. Távolban a szomszéd tanya gyerekei terelik haza a legelő gulyát. Messziről csak a szavak hangsúlya, hanglejtése hallatszik. Behunyom a szemem. Mintha otthon lennék, mintha magyarul beszélnének. Vilho barátom dörmögő ipély hangja hoz vissza az elkalandozásból. — Ugye jó itt? — mondja, mint inkább kérdezi. Válaszra sincs időm. Arre unokája szalad felénk, hogy kész a vacsora. Odaát a házban, már befűtöttek. Hátam nekivetem a kemenceszerű tűzhelynek. Jólesik a meleg. Családtagok, barátok ülik körül az asztalt. Gyereknevetés szabdalja szét a beszélgetést. A háziasszony felvágja a gőzölgő, forró halkakast, a füstölt szalonnából, halból, kenyérből sütött finn csodaételt. Még egyszer kinézek az ablakon. Alkonyodik. A szomszéd tanya gyerekei is elpihentek, csak a gabonaszárítók zúgnak csendesen. A fenyvesek mögött lenyugvó nap egy boldog testvérnép sziklák, fenyvesek, rétek övezte földjét hinti be őszi sugaraival. A Krakatit a magyar mozikban Hátborzongató dolgokat produkál az élet Karel Ca- pek Krakatit című regényében olyan anyag felfedezéséről ír, amely minden szerves életet elpusztít de nem rombol. Mintha megálmodta volna a mai neutronbombát, amelyet fenti „előnyei” miatt szorgalmaznak az USA héjái. Otakar Vávra csehszlovák rendező 1949-ben egyszer már készített filmváltozatot a regényből. Az új változat — amelyet most mutattak be Magyarországon — főszerepeit Radoslav Brzobothay, Magda Vasáryová, Rudolf Hrusinsky játsza, és közöttük találjuk a magyar Bálint Andrást is. ötakar Vávra a csehszlovák rendezőgárda élvonalába tartozik. 1911. február 28-án született, és Karek Stekly mellett ma hazája filmgyártásának egyik utolsó •nagy öregje A harmincas években, kezdett filmezni, kísérleti jellegű rövidfilmekkel indult és számos alkotás forgatókönyvét írta. Erősen vonzódott a cseh irodalom realista műveihez. Rendezései között találjuk Karel Capek, Alois Jirasek, Maria Majerová és Marie Pujmanova írásainak film- változatát. A második világháború után Barrandowban kezdett dolgozni, és A néma barikád című, 1949-ben forgatott filmjével nemzetközi hírnevet szerzett. 1965-ben San Sebastianban, 1970-ben Mar del Platóban tüntették ki. 1973-ban fogott hozzá a közelmúlt történelmének fel-, dolgozásához egy trilógiában: Az árulás napja, Soko- lovo és Prága felszabadítása címmel. A Prágai Filmfőiskola létrejötte óta ott tanít. Az egyik főszereplő Rudolf Hrusinsky, őt nálunk leginkább a Svejk, a derék katona címszerepéből ismerik, amelyet harminchét évesen, karrierje csúcsán játszott el. Erdős Márta Németh László „eszmekatedrálisa”: A Tanú A Tanú fél százados jubileumára Fél évszázaddal ezelőtt, 1932. szeptember 26-án jelent meg Németh László egyszemélyes esszé-folyóiratának. a „sors és magatartás” folyóiratnak is nevezett Tanúnak az első száma. Vannak előzményei a magyar és az európai irodalomban is, mégis kivételes jelenségnek számít a 30-as évek magyar szellemi életében. Az előzmények között tartjuk számon Bródy Sándor Fehér Könyv sorozatát, Szabó Dezső Auróra, Élet és Irodalom, Kritikai Füzetek lapvállalkozásait, Szabó Lőrinc Pando- ráját. Az európai minták közül a legismertebb és legnagyobb hatású Ortegay Gasset 1916—29 között írt esszéinek nyolckötetes könyvsorozata: El Espectador {A Figyelő). Ismerjük a cseh FrantiSek Xaver folyóiratának, a Salduv zápisniknek (Salda notesze) szintén egyszemélyes, a Tanúval sokban rokonítható folyóiratvállalkozását is, amelyet a kitűnő cseh író, kritikus, pedagógus 1928-tól 1937-ig adott ki. Az Ember és szerep cimű önéletírás foglalja össze Németh életét és munkásságát a Tanú megindulásáig: „egy vállalkozás történetét (...) a sorsdöntő szerepvállalásig”. A szépírónak indult Németh László irodalomkritikusként szerez országos hírnevet 1927. és 1931. között. A lehetetlent vállalja, megkísérli megvalósítani a veszendő magyar erők megszervezését: az „organizátor” szerepet. Az új írónemzedék megszervezésében jelöli meg egyik fő feladatát. Portrésorozatot ír a Nyugatban a nem- zedéktársakiról: Erdélyiről, Illyésről, Pap Károlyról, Ta. másiról, Halász Gáborról... Törekvéseiket „egyidejűéinek és „egyszelleműek”-nek érzi. ^ A kortárs irodalom áradatában, ellentmondásosságában biztos kézzel választja ki az értékeket, körvonalazza a nemzedék ismérveit, eszétikai jellemzőit. Tehetségen a szellemnek azt a képességét érti, amellyel a szellem embere „kora kultúrájában alkotó szerepet tud betölteni”; felismeri és vállalja az „új, alkotó szerepet, amelyet végigjátszva ereje megsokszorozódhat”. Szerinte a közösségi ember kimagasló egyéniségként sem olthatja el magában „a teljesség szomját s nem nyomhatja el az egész iránti felelősség érzetét”. A vallomásban benne van a Tanú egyik fő indítéka, célja és programja: tájékozódás, alkotószerep, a teljesség szomja. A Tanú megindításához a végső impulzust egy Debrecenből érkezett üzenet, Gulyás Pál elismerése adta: „Én Németh Lászlóban az ifjú magyarság új orientációját látom” — írta a debreceni homokon oázist, alkotó műhelyt álmodó jó barát. Gulyás lesz a folyóirat címadója. A Tanú a görögben mártírt is jelent. Németh Lászlót figyelmezteti, okuljon az előzmények tanulságaiból. Németh a „Szabó Dezső-i helytelen írói magatartás fényes illusztrációja” helyett és ellenében „a tiszta írói magatartásra akart példát adni”, páratlan téma- és ismeretskálán „a helyes írói magatartásnak a fejlesztése, szabályozása, harmonizálása” lett a célja. Joggal nevezi Csoóri Sándor a Tanút Németh Gőg és Magógjának. Ihletett szavakkal fogalmazza meg Németh nevezetes beköszöntőjében a Tanú célkitűzését, hitvallását és esszéírói módszerét. Idézzük fel a lenyűgöző erejű, lírai szépségű bevezető nyitányát: „Folyóiratom ihletője e kor igazi múzsája: a szorongó tájékozatlanság. Hajótöröttek vagyunk, akik a csillagokat nézzük s a partot keressük, abban a hitben, hogy van part s a csillagok vezetnek. Nem akarok tanítani. Az esszét a nyilvános tanulás műfajának tekintem: egy lélek égtájakat keres, s közben égtájakat segít megtalálni; munkásságom meghívó egy tanácskozáshoz, melyet önmagámmal folytatok. Folyóiratom tanulmányai messze ágazók lesznek, otthonos vidékről gyakran térek olyan területre, ahová akkor vetődöm először. Lehet, hogy a szakember nem mindig fog örülni ennek a látogatásnak. Azonban mindenkinek joga van minden emberi tapasztalathoz, s az én feladatom nem a szaktudományban van, hanem önmagámban. E folyóirat nem dióhéjműveltség tudatlanok számára; a szellemi élet klorofillja inkább, melyen az ismeret problémává s a probléma magatartássá válik. Ezt jelenti a címe is. Nem Figyelő, hanem Tanú. Nemcsak szemtanúja annak, ami van, hanem bizonyságtevő amellett, ami örök. Azon túl, hogy írás: erkölcs!” A Tanú (Kecskeméten Tóth László a kiadója) összesen 17 Tanú-füzetből áll, amelyek összesen huszonkét lapszámot tartalmaznak. Az 1932-től 1936-ig megjelenő folyóirat szerzője a kor szellemi áramlataiban a változatosságot s mögötte az egységet, a színváltó jelenségek mögött a lényegi folyamatokat kereste. Elsődlegesen a magyar értelmiségi fiatalokhoz szólt, nem programot kínált, hanem „morális tartást sugallt”. A Tanú-író iránykereső volt a válságokkal súlyosbított 30-as évek első felében. Öntörvényű kritikával hasonlította eszmerendszeréhez a legváltozatosabb „hatásokat”, inspirációkat, sugallatokat, szellemi élményeket. Ortegát sem fetisizmussal, hanem jogos kritikai éberséggel olvasta: nem követte például pesszimizmusát, megőrizte a század megváltoztathatóságának hitét. A Tanú szigetén sem szakadt el kora valóságától. A Tanú volt a bölcsője a „Minőség forradalma” gondolatnak, és a szomszédos népekkel szót érteni akaró „tejtestvériség” eszmének is. A magyar és az európai értékválságra, értékdevalvációra a minőség válaszát adta feleletül. A szakmai és az emberi minőséget elválaszthatatlannak tudta, ezt akarta felszabadítani a termelésben és az életben is. Egy „új Közép-Eurépát” hirdetett, amelynek gondolata a háború idején „kelet-európai küldetéstudattá” változott, amelynek régiójába beletartozott nemcsak a Kalevala, hanem Tolsztoj és Dosztojevszkij népe is. 1945 után ez a népeket megismerő és megértő magatartás folytatódik újult körülmények között Nagy Lászlónak és költőtársainak szellemi hídépítésében —- „a létfontosságú megértés jegyében”. Lehet, hogy a „tejtestvériség” gondolata is utópia? Inkább adottság és vízió, de távlatilag sincs más alternatíva! Lehet, hogy a „kelet-európai küldetéstudat” újult formájában is prófécia? — Minden ige, verbum és logosz az, amíg valóra nem válik! Németh László hatalmas „eszmekatedrálisa”, a Tanú nagy távlatú hatóerő lehete újulásra váré jelen korunkban, mert a szellem emberének kivételes vállalkozása volt — minden eredményével és fogyatékosságával együtt. Cs. Varga István
