Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 25., szombat Energiaprognózis—hosszá távra Szén, olaj, földgáz vagy atomenergia? Mai összeállításunkban energiatermelésünk és -felhasználásunk jövőjéről próbálunk képet rajzolni. Természetesen azzal a megjegyzéssel, hogy bármiféle megalapozottnak tűnő előrejelzést felboríthatnak váratlan fordulatok. Kutatásokra, elemzésekre, az ésszerűbb energiafelhasználást szolgáló vizsgálódásra azonban mindenképpen szükség van. Mindezek mellett szólunk a témával kapcsolatos technikai újdonságokról, érdekességekről is. Összeállította: HEKELI SÁNDOR a síneken Francia ihletésű, Kanadában készült gázturbinás motorvonat, amelynek 200 km/óra az 'utazósebessége, de ba kell, 250 km/óra csúcssebességgel is tud száguldani (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A gázturbina eredményes alkalmazása a repülésiben, matjd a hajókon és a csúcs- erőiművekben időszerűvé tette mozrionyerőgépként való használatát is. A közel három évtizedes fejlesztés eredményéként kezdenek megjelenni a sínpályákon a gázturbinás mozdomytípusok. A gázturbina előnye a vasúti vontatásiban elsősorban abban rejlik, hogy a dízelmotorokénál sokkal gyengébb minőségű tüzelőanyaggal is „megelégszik”, ezenkívül nincs szükség vízhűtésre, tehát a mozdony kisebb önsúlyú lehet és így minden korábbinál nagyobb teljesítményűre építhető. Ráadásul a gázturbina olajfogyasztása is kevesebb, mint a dízelmotoré, elsősorban a csapágyak kisebb száma és a dugaty- tyúk teljes elmaradása miatt, ami nem elhanyagolható szempont A gázturbinás mozdony hátránya viszont a rosszabb hatásfok, továbbá a részterheléses üzemben erősen megnövekvő fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás. A gázturbina a repülésben éppen azért válhatott be, mert tartósan működhet teljes terheléssel, állandó fordulatszámmal, miközben a környezet hőmérséklete a magasban elég alacsony (mínusz 20—40 C-fok körüli). Az első olajválság óta divat az energiáról, sőt a jövő energiahelyzetéről beszélni, írni. Sokféle vélemény hangzik el, nemegyszer az informátorok részérdekei szerint csoportosítva a tényeket, várható fejlődési irányo. kát. És ez nem mindig ad hiteles képet. Éppen ezért kerestük fel dr. Sóváry Emilt, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetőjét, az energiakérdés egyik vezető szakértőjét, hogy megtudjuk: a sokoldalú áttekintés eredményeként született hosszú távú energiaprognózis, amellyel az OMFB foglalkozik, mit tar_ talmaz, mit vetít előre a tárca- és vállalati érdekektől függetlenül? — Az energiaszükséglet és kielégítésének hosszú távú prognózisához az előkészítő munka 1980 elején kezdődött. Ebben részt vettek az Országos Tervhivatal, az azóta az Ipari Minisztériumba beolvadt Nehézipari Miniszté. rium, az ERŐTERV, az energiaszolgáltató trösztök és az Energiafelügyelet szakértői is — mondja dr. Sóváry Emil. — A prognózis készítésénél figyelembe vettük az Országos Tervhivatal által előrejelzett gazdasági fejlődést, különösen a VI. ötéves terv időszakában, hiszen a jelen ötéves terv döntései bizonyos mértékig már a későbbi Időszakokra is kihatnak. Több variációt dolgoztunk ki, a szélsőséges esetekre is figyelemmel. A felső és alsó határértékek között, például a 2000-es évre előrevetítve az ország összes energiaszükségletében 15 százalékos eltéréssel is számolunk. Konkrétabban: a felső határ esetében 2000- re például 14,8 millió tonna évi kőolaj és kőolajtermékimport várható, ugyanez alapértéken, azaz a „középső variáns" szerint 11,7, míg az alsó határ esetében 9,3 millió tonna import évenként; a mai ismeretek szerint leginkább reálisnak az alsó határként megállapított energiaszükségletek tekinthetők. Egyensúly és előrejelzés Mindennek alapján egy sor megoldandó feladat körvonalazódik : folyamatosan vizsgálni kell az energiaracionalizálás hatékonyságát, gazdasági, és« műszaki feltételeinek teljesíthetőségét, és mindennek végrehajtását, tisztázni kell a hazai szénhidrogéntermelés szintentartásának kutatási, előkészítési, műszaki-gazda, sági feltételeit, pontosítani kell a hazai erőműépítési programot, a különféle energetikai berendezések gyártásához szükséges ipari háttér megteremtésének feltételeit. Meg kell vizsgálni például, hogy a háztartásokban — ahol szénféleségek használatára való rátérésre vagy visz- szatérésére nem számíthatunk — milyen gazdasági feltételei vannak a szén és atomenergia alapú villamosenergiával való hőtermelésnek a szénhidrogén-energia- hordozókal szemben; fel kell mérni azt is, hogy a magasabb feldolgozottsági fokú kőolajtermékek részarányának növelése érdekében a százhalombattai krakko.0- üzem belépése, azaz 1985 után, hol és mikor lesz szükséges egy újabb krakkóié üzem létesítése? A felhasználó szektorok energiafogyasztási részarányát is tanulságos figyelembe venni: 1970 és 1980 között az ipar részesedése az ország energia-felhasználásá. ból 57,8-ről 52,8 százalékra, a szállítás-hírközlésé 9,6-ről 6,9 százalékra csökkent, míg ugyanezen idő alatt a me. zőgazdaságé 5,5-ről 8, a kommunális fogyasztók és a lakosság felhasználása pedig 27,1-ről 32,3 százalékra növekedett. — Melyek az energetikai fejlődés irányelvei? — Törekedni kell a hazai energiahordozók fokozott fel- használására, ezen belül a széntermelés lehetőségeit kell jobban kihasználni — de olyan feltételezhető gaz. daságossági határig, amelynek realitását a továbbiakban ellenőrizni kell. Figyelembe kell venni a hazai ipari és mezőgazdasági hulladékenergiák fokozott fel- használását is. Gazdasági okokból az import szénhidrogéneket a lehető legkisebb mértékben kívánjuk figyelembe venni. Viszont alapelvként határozhatjuk meg azt is, hogy általában a népgazdaság fejlődésétől, termékeink gazdaságos ex. portképességétől is függ az energiahelyzet. Ezt egy olyan példával érzékeltetném, hogy az NSZK-nak, amely gazdaságosan és nagy volumenben exportál, relative olcsóbb a szénhidrogén import-beszerzése, mint ma Magyarország, nak. Tehát ha valahol az iparban, mezőgazdaságban az exportlehetőségeket javítják, azzal az ország energiamérlegén is könnyítenek. • Fentebb említettük már az egyes szektorok részarányának változását az ország energia-fogyasztásából. Nos, a tendenciák valószínűleg megmaradnak: az ipar részaránya, ha mérsékelten is, de csökken a szállítási-hírközlésé 2000-ig a jelenlegi 6,9-ről 6,2 százalékra csökken tovább, míg a lakosság, a mező-, erdő-, és vízgazdálkodás energiaigénye, ha kis mértékben is, de tovább nő. És ez sem mindegy, mert például a lakossági fogyasztást előre nem látható tényezők, például az időjárás, a fogyasztói szokások is tovább vál. •toztathatják, ennek befolyásolásával nem lehet úgy és olyan módon számolni, mint például az iparéval. — Mindez csak kiragadott •példa, érdekesség, hiszen a tanulmány, amelyet erről készítettek, közel 60 oldalas, és szinte minden sora érdekfeszítő, izgalmas. De talán ez a rövid áttekintés is képet ad arról: milyen nagy lélegzetű munkára van szükség ahhoz, hogy napjaink egyik legfontosabb kérdését, az energiaproblémát valóban tervszerűen és alaposan, időben előre látva lehessen megoldani. Szatmári Jenő István Úszó földgázfeldolgozó sziget Számos iparilag fejlett ország állandó földgázbehozatalra szorul. A szárazföldi szállítás csőtávvezetékek segítségével viszonylag egyszerű feladat, annál nehezebb a tengeri szállítás. A földgázt gáz halmazállapotban hajóval szállítaná ugyanis rendkívül gazdaságtalan. Ezért napjainkban az értékes energiahordozót — az ötvenes években kialakított eljárás szerint — a kikötőiben mínusz 162 C-fokra lehűtve cseppfolyósítják, aminek következtében térfogata csupán 600-ad része lesz eredeti térfogatának. A cseppfolyósított tiszta gázt speciális tartályhajók szállítják rendeltetési helyükre, szállítás közben fenntartván a mínusz 162 C-fokos hőmérsékletet, mert már 1 fokkal való felmelegedés esetén is forrni kezd a folyadék, és a robbanás megelőzése érdiekében a gázt a levegőbe kell kibocsátani. A legjobb hőszigetelés ellenére is a hajók rakományának kb. 2 százaléka a hajóút során elpárolog Hogy ez az energia ne vesszen kárba, a hajó gázturbináinak hajtására használják fel. Az ezen felüli esetleges többletgázt többszörös biztosító szelepeken keresztül áramoltatják a szabadba. Ma már a világ sok részén a nyílt tengeren levő lelőhelyeken tör felszínre az értékes földgáz. Norvég- amerikai együttműködésben egy olyan úszó földgózkiter- melő és -feldolgozó szigetet konstruáltak, amely fogadja, cseppfolyósítja és tárolja a földgázt. A tengeri földgáz- kút mellé vontatott és ott lehorgonyzóit úszó sziget hat óriás gömbtartálya a gáz tároláséra szolgál. Mellettük található a gáz csepnfolyó- sítását végző egység amelynek 10 millió köbméter gáz a naipd teljesítménye. AZ úszó sziget mellé — az ábrán látható módon — odasimuló speciális hajó tartályait gyorsan és biztonságosan feltölthetik a cseppfolyósított földgázzal. (KS) Energiamegtakarítás a háztartásokban Főzzünk üveglapon? Hftveszteség csökkentése fóliával 'Az automata mosógépek által elhasznált villamos- energiámak mindössze 10—15 százaléka „végzi” a mosással járó fizikai munkát. A többi csak vizet melegít. A tv-refclám óva int attól, hogy a melegvíz-csaphoz csatlakoztassák a mosógépeket. Valóban, a mai gépek „megbolondulnának” ettől, hisz saját melegítővel tervezték őket. Háztartásunkban a vízmelegítéssel nem tudunk takarékoskodni. Más-, sál azonban igen. Kezdjük a világítással. Közismert, hogy a fénycső fényhasznosítása többszöröse az izzólámpáénak. Vagyis lényegesen kisebb teljesít-1 ményű fénycső több fényt adó, mint a jóval nagyabb teljesítményű izzólámpa. Miért idegenkednek tőle mégis az emberek? Részben azért, miért emlékeznek még a régi fémporbevonatos, hideg fényt adó csövekre, amelyek gyakori vibrálásukkal a szemet is rontották. A maiak már természetes fényűek, de az egyszer elveszett becsületet nehéz visz- szaszerezni, A másik ok kézzelfoghatóbb» és sok energiamegtakarító javaslat ezen akad fenn: könnyebb havonta nagyobb összeget fizetni a fűtésért, a meleg vízért, a világításért, mint egyszer beruházni és várni a megté- rü,ést íme a példa: ma már 60 W-uál kisebb teüjesítményű izzókat nemigen használunk sem fürdőszobában, sem előszobában, sem konyhában. Ezeket helyettesíteni lehetne 8, illetve 13 W teljesítményű fénycsövekkel, de körfénycsövekkel a szó-' bai felső világítást is fel lehetne váltani. Ez utóbbi körülbelül 40 W teljesítmény- nyel pótolná a 100 W-os izzólámpát. Számoljunk nagyvonalúan: a megtakarítás legyen lakásonként 100 W. Ez napi 4 órában 2 forintos áramdíjjal számolva is 80 fillér — tehát havonta körülbelül 20 forintot le^ hét megspórolni. Ha minden világítótest fénycsőre cseréltetnék lakásunkban, az bizony néhány ezer forintba kerülne. A választást ez motiválja, nem pedig a 100 ezer lakásonként naponta megtakarítható 40 ezerkWó világítási energia. Következzenek a háztartási villamos berendezések. Egy Dániában Végzett vizsgálat szerint ezek működési elvének alapvető módosítása nélkül olyan megoldásokat lehet találni, amelyekkel az energia 50—80 százaléka megtakarítható. Viszont az új készülékek drágábbak — a magasabb ár 6—9 év alatt térül meg Ugyanakkor a fogyasztás 10—40 százalékkal csökkenthető — gyakorlatilag többletköltség nélkül. A villamos főzőlapok hőátadás! hatásfoka a melegítőlap és az edény „érintkezésétől” függ. Megfelelő edények használatával jelentős energia takarítható meg Miután a melegítőlap fémtömegét minden bekapcsoláskor fel kell fűteni, így rövidebb használat esetén gazdaságosabb a merülő forraló. Az Elekthermax pápai gyám a BNV-n bemutatott egy olyan tűzhelyet, amelyet speciális üveglap borít. A főzőlapok helyét festett körök jelzik. Az üveg csak a vastagság irányába vezeti a hőt, így el marad a környezet fűtésével járó veszteség és a melegítőlapot sem- kell felfűteni. Hűtőberendezéseknél a hő> szigetelés fokozása eredményezhet megtakarítást. Például a szokásos méretű hűtőszekrény jobb szigeteléssel 0,4 négyzetméterrel nagyobb alapterületen fér el, de fogyasztása a jelenleg gyártott típusokénak mindössze 16 százaléka. Végezetül, egy javaslat: a mai mosószerekkel nem kell olyan forró vízben mosni, mint a régiekkel. Nem az a hőmérséklet a mérvadó, amelyet a ruha még kibír, hanem az, amely az adott mosószerrel elegendő a tisztításhoz. Több országban kísérleteznek, hogy megállapítsák, ml az olcsóbb: a meleg vízben való mosás vagy az olyan mosószer előállítása, amely hideg vízben is tisztára mossa a ruhát. Németh K. Géza Mélyfúrási program az NSZK-ban A kőolaj- és földgázkutatás mélységi rekordját az USA tartja, ahol már 9680 méterre sikerült lehatolni a földkéregbe. A Kola-félszi- getsn folyó, évek óta tartó „SG—3” mélyfúrás nem szénhidrogén-kutatással áll összefüggésben, hanem a földkéreg átfúrását tűzte ki célul» és már túlhaladta a tízezer méteres mélységet. Közép- és Nyugat-Európában is folynak a földkéreg ösz- szetételének alakulását, a geometrikus eneriga polémiáit, a földrengés- és vulkáni tevékenységet vizsgáló, a nyersanyagforrások felkutatását szolgáló mélyfúrások. Közülük az NDK-beli „Mie- row—1” a legmélyebbre, 6900 méter mélyre hatoltak emberek .7544, olasz geológusok 7100, francia kutatók 6900 méter mélyre hatoltak le a földkéregben. Az NSZK-ban pillanatnyilag tizenhét helyen végeznek 5000 méteren túli kutató mélyfúrásokat. Ebből tizenkét mélyfúrás a szénhidrogén- kutatással kapcsolatos, öt pedig kifejezetten a geotu- dományok kérdéseire igyekszik választ adni (közülük 6775 méterrel a legmélyebb a Bréma melletti „Lilienthal Z—1”). E kutatófúrásokkal legalább 10 000 méter mélységig szeretnének lehatolni. Az épületek hővesztesége télen jelentős részben az ablakokon áthatoló infravörös hősugárzásból származik. Egy belga' cég most olyan átlátszó fóliát hozott forgalomba, mely a fényáteresz- tést nem befolyásolja, de az infravörös sugarak nagy részét visszaveri és ezzel az ablaküvegen át történő hőA francia Neypric vállalat sebességszabályozó berendezéseket gyárt Évente harminc-negyven kerül ki az üzemből. Több célra használják ezeket a gyártmányokat, részben- vizi erőmű-turbinák és áramtermelő generátorok forgási sebességének szabályozására. A cél az egyenletes és ezáltal gazdaságilag is jobb mutatókkal dolgozó üzemelés. Elektronikai ■ és hidraulikus szektorokra bontható a berendezés, amelyet igen gondos, laboratóriumi vizsgálatok alapján minősítenek, mielőtt hazai, vagy még inkább külföldi felhasználásra kerülnek. Néhány éve használják csak a regulatorokat turbinákhoz és a generátorokhoz, kapcsolva. A Neypric-szabásugárzást 30—40 százalékkal csökkenti. Az új „Solar X 40/80” márkanevű anyag átlátszó poliészterfilmből áll, melyre a vákuumban igen vékony réteget gőzöltek rá. öntapadó kivitelű, így felszerelése egyszerű. A fólia a kívülről érkező infravörös sugárzást visszaveri, így erős napfényben csökkenti a helyiségek túlmelegedését. lyozókat azonban az ipar más területein is fel lehet használni. Francia szakértők szerint a jövőben az űrkutatás területén is jó szolgálatot tesznek majd ezek a berendezések, például mesterséges holdkövető. radar- antennák mozgásának szabályozásánál. Az atomiparban a reaktorok hasadóanyag-töltő manipulátorainak működtetésénél jöhet szóba felhasználásuk. Korszerű ipari automaitikák mechanizmusának szabályozásánál is fontos szerep vár a jövőben ezekre a regulá- torokra. A franciák a Neypric-re- gulátorokból eddig tizennyolc darabot adtak el Brazíliának és tizenkettőt Kanadának. Sebességszabályozó berendezés
