Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-14 / 190. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 14., szombat MŰVÉSZET ÉS IRODÁLOM 9* Gádor Kálmán: Önarckép — Bocsánat, szabad a Sztárcsinálók, Farkasok, West Side Story ; Megalakult a Rockszínház Beszélgetés Miklós Tibor művészeti vezetővel hely? — Van szeme! — förmedt rá Kelemen. . — Csak kérdeztem! — mondta az idegen —, azzal leült. Üjságot húzott elő, aztán, de mielőtt szétnyitotta volna, még végigmérte utas társát. — Hööö? — mordult rá — van valami hézag? — Hiába kezdett el azonban hőzöngeni — mesélte tovább az öreg —, a tag nem vette a lapot. Szó nélkül hagyta Kelemen hőbörgését, s olvasni kezdett. — Még az a kis nő -r szólt közbe a másik — tudjátok, aki itt ült mögöttünk, meg is jegyezte, hogy jól teszi, ha kitér. Meg hogy az ilyen kötekedőket egyszerűen ki kéne vonni a forgalomból! — Mi van? — vakkantott át aztán az ultisokkal su- tyorgó nőnek Kelemen — hööö? bámul?! Tetszem magának ? — A nő megvonta a száját, s gyorsan visszafordult. Ha mindezt, más nem is, Kelemen látta, s azt követően mereven a nő hátának szegezte tekintetét. Két cs.-i diáksrác is ült ott. Vele egyazon oldalon, ezek középütt. Számítva a szokásos folytatásra — incselkedően nevetgélni kezdtek ekkor. — Az apátok ... ! — szólt oda, de a szeme továbbra is a nő hátán. A tag vele szemközt ült le, úgy látszik nem érte be a kezdéti „molesztá- lással”. "Rágyújtott. S noha az újságjába fújta a füstöt, az utóbb csak útitársa orra alá, köhögni kezdett hát Kelemen, fröcsögve, dühödtem — Bocsánat! — eresztette le lapját a tag — zavarja? — S akkor? — sisteregte Kelemen — van köze hozzá? Szórakozik itten! A ... életbe mán... — Nem szórakozik itt senki — mondta a pasas — csak arra gondoltam, ha tényleg zavarja, eloltom. Bár... ez dohányzó. Úgyhogy önnek kellene inkább nemdohányzóba szállnia! — Nekem?! — Mert, hogy ez dohányzó... — Majd magától fogom megkérdezni, mi?! Tizenhét éve ülök ebben a kocsiban. És itt! Érti?! Maga nekem nem fogja előírni, hogy hol üljek! — Olyan felpaprikázottan ordított, szerencsétlen — mondta az öreg —, hogy még rá is szóltunk, nyugtatólag, hogy „mi van, Kelemen?” — Ránk, tudniillik — magyarázta a másik — hallgatott azért. Csitítottuk mi őt már máskor is. Mi tudtuk, hogy miuyen. Ha nem volt meg benne az az egy-két légkör, bőszítette minden. Akkor belekötött még az élő fába is. — Hogyhogy mi van? — hortyant fel az ultisok felé kapva fejét — hát nem látjátok?! Idejön ez a szar, s egyszerűen belémköt! Hogy én hova menjek? Hát mit képzel ? — Nem mond neked senki ilyet — szólt rá a vörösképű — maradjál már! — Néni?!!! — vicsorgott vissza —, szóval még ti is ezt csináljátok?! Jól van! A srácok újra röhögni kezdtek. Kelemen nem nézett oda, de ujjáinak egyre rángóbb dobolása jelezte, hogy a cukkolás célba ért. A földet bámulta, s fújtatott, összefogott ellene minden. Levegőtlenné vált számára a kocsi. — Már azt hittük — mesélte a vöröses —, hogy sikerült leszerelnünk. Elhallgatott ugyanis. Vicsorogni persze vicsorgott továbbra is, meg zihált. Leste is az a pacák kitartóan, de hát érthető, ilyen nem is tudom micsodát, nem sokat láthatott azelőtt. — Tudja, kit lesegessen maga! — nézett föl aztán egyszercsak Kelemen — a jó ... anyját! Érti?! — Nézze — hajtogatta össze az újságját a férfi. Én nem bántottam magát. Ha baja van, intézze el, de ne velem! — Felállt, s azzal átült a röhincsélő fiúkhoz. Egyedül maradt Kelemen. K örbenézett még egyszer. Tekintete ezúttal már nem állapodott meg semmin. Lehajtotta a fejét, ült mozdulatlanul. K. és T. között zötyögött a vonat. Hat körül járhatott az idő. Kinn már sötét volt. Hirtelen hideg fogta el. összébb húzta magán gönceit, aztán fölállt, gyors léptekkel végigment a kocsin, kinyitotta az ajtót, s kilépett. — Még szóltunk is utána — mondta a vörösképű —, hogy „hová mész, te bolond?”, így van? de hát az csak ment... A Rockszfnjh&z társulata egyhónapos országjáró körútra indult. Ennek során 23-tól 25-ig Egerben Is műsort ad. Furcsa körülmények között zajlottak annak idején a Margitszigeten az Evita próbái. Az előadás sikerében a szerzők talán nem is bíztak nagyon. Pedig siker volt, tomboló siker. A közönség s a kritikusok szemet hunytak afölött, hogy a díszlet, a rockoperáknál oly fontos látványosság, szerényebbnek tűnt. A társulat ennyit engedhetett meg magának. Akkor fogalmazódott meg: talán együtt kéne maradni, meghonosítani Magyarországon ezt a világszerte elismert műfajt, a rockoperát. — A társulat megalakult. Milyen út vezetett Idáig? — Sokan furcsán néztek ránk, amikor Várkonyi Mátyás zeneszerzővel együtt elmondtuk, mire készülünk, mivel szeretnénk meghódítani az itthoni közönséget — kezdi Miklós Tibor, a Rockszínház művészeti vezetője, akit hosszú éveken át szövegíróként ismertünk. — Mondták, még korai, nálunk erre nincs szükség. Művészeket sem találnánk, hiszen éz a műfaj olyan embereket kíván, akik jó szí-, nészek, kitűnő táncosok, ha kell akrobaták, és nagyon jól énekelnek. Könnyű a Broadwayn! A világ bármely országából felkérhetnek egy- egy művészt. Mi állítottuk, hogy kemény munkával néhány esztendő alatt olyan társulatot tudunk szervezni, amelyik a leghíresebbekkel is felveszi a versenyt. Tavaly nyáron, úgy hiszem, megnőtt a hitelünk. Színpadra állítottuk az első magyar rockoperát: a Sztárcsi- nálókat. A KISZ Központi Bizottsága ezt látva döntött úgy, hogy segít bennünket. Az ifjúsági szövetség érdeme, hogy a Rockszínház július 1. óta hivatalosan is létezik a KISZ Központi Művészegyüttes önálló tagozataként. — Megkötötték a szerződéseket, de tudjuk, az aláírások még nem jelentenek, nem jelenthetnek egy csapásra kész színházat. Ehhez előzmények kellenek, no meg sok-sok tanulás. — Ez a társulat új színt hoz a magyar színházi életbe. Nemcsak a műfaj miatt, Azt a viharos történelmi korszakot, amelyik Nagy Sándor uralkodásától Augustus egyiptomi hódításáig tart, hellenisztikus kornak nevezzünk. Ez nagyjából három évszázadot fog át közvetlenül időszámításunk kezdete előtt A görög Kelet e korszakának nagyvárosi kultúráját is. merteti Anna Swiderkowna könyve, mely a Gondolat kiadásában. az Európa Nagy Korszakai című sorozatban jelent meg. A tudó® szerzője, á varsói egyetem professzora életiét e téma kutatásának szentelte. Könyvének eredeti címe: Hellenika, és még 1972-ben megírta. Magyar nyelvre Murányi Beatrix fordította A hellenizmus kultúrája címmel. E tudományos ismeretterjesztő mű tanulmányozása két okból is érdekes lehet. Egyrészt azért, mert a szerző az újabb kutatások alapján lebilincselően érdekes, színes és sokoldalú képet rajzol a hellenizmus kultúrájáról; másrészt azért mert az iskolákban, sőt még az egyetemeken is. eléggé mostohán kezelik e korszak behanem a képzésben is. Akik hozzánk szegődtek, azoknak olyan terheket kell vállalniuk, amikre másutt nem köteleznék őket. Igazán jó musicalszínészt a főiskolán sajnos nem képeznek. Onnan inkább primadonnák és bonvivánok kerülnek ki. Ezért nekünk a már meglevő színház keretein belül kell előadókat nevelni saját magunk számára. Havonta huszonnégy kötelező gyakorlatot írtunk elő szereplőinknek, négy balett-, illetve két énekórát. S ezeket a gyakorlatokat — erre példát másutt nem találunk — kifizetjük. Miután az előadóink egy része végzettsége szerint nem színész, ezért beszédtechnikát oktatunk, előadókat hívunk színészmesterséget tanítani. — Hogyan került kapcsolatba önökkel az NDK legnagyobb balettszínházának eddigi igazgatója, Eve Relnt- haller? T— A Színművészeti Főiskolán találkoztam vele először. Iglódi István kért fel arra, hogy az ott bemutatásra kerülő West Side Story- nak írjak új magyar szöveget. Eve volt a koreográfus. A próbák alatt meséltem el neki, hogy mi előadtuk az Evitát, beszéltem a lelkes fiatal színészekről, előadókról, és arról: mik a terveim. Következő nyáron a Sztár- csinálókban már együtt dolgoztunk. Óriási nyereség nekünk. Kitűnően ismeri a műfajt. Nagyon sokat követel, mindenki hallgat rá. — Szóljunk a nyári tervekről s az első évadról, amelynek ideje, tudom, a Rockszínháznál másként alakul. — Júliusban Budapesten tizenkétszer játszottuk a kicsit átírt, módosított Sztár- csinálókat. Közben elkezdtük próbálni azt az egyelőre tíz szereplőre írt rockfantáziát, amely a Farkasok címet kapta. A Magyar Televízió ugyanis benevezett bennünket egy Helsinkiben sorra kerülő nemzetközi televíziós rockfesztiválra. A téma kötött: Rómeó és Jú- lia-feldolgozás. Az örök szerelmi históriát Várkonyi Mátyással sci-fi-szerűen, groteszk módon dolgoztuk fel. A két főszereplő Szolnoki Tibor és Prókai Anna-' mária. Helsinkiből visszatérve augusztus 12-én országos turnéra indultunk. A mutatását. Ez utóbbi esetben talán szerepet játszhatott az a nézet, hogy a hellenisztikus kor a hanyatlás korszaka, pedig az a világ, amely az i. e. IV. század végén a háborúk zűrzavarából kibontakozott, tele volt alkotó erőkkel és új lehetőségekkel. A hellenisztikus kultúra virágzásában a görög demokrácia romjain felépülő királyi udvarok játszották a legfőbb szerepet A hellenizmus nagy monarchiái, a filozófusok nak, tudósoknak, költőknek, művészeknek, katonáknak — vagyis a szellemi elit. r.ek köszönhették fényüket. Swiderkowna könyve megismertet. — többek között — a görög Kelet nagy kulturális központjaival: a híres Alexandrával, Pergamon fejlődésével, és egy igazán szabadnak maradt polisszal, Rhodosz szigetével, „a rózsák és a napfény országával”. A szerző elsősorban az eredeti források bő idézésével győz meg arról, hogy a hellenizmus a szaktudományok virágzását hozza, ha a rabszolgaság miatt a találmányok nem is kerülnek minden esetben gazdasági haszSztárcsinálók, illetve a Lázadók, szentek, őrültek szerepelnek a műsoron. — És ősszel? — Az énekes címen Novai Gábor könnyed, új musicalt írt, amely a magyar beatzene múltjáról, a hőskorról szól. A legnagyobb próbatétel a december elején műsorra kerülő West Side Story lesz. A rendező Iglódi István. Ez alkalommal kiderülhet, képesek vagyunk-e arra, amit vállaltunk. Kamaraprodukcióként pedig a Kis herceget adjuk elő prózában. Stúdiumnak szánjuk a tán- cosok-énekesek számára. A mi évadunkról -annyit: december végén és januárban tartunk szünetet, hiszen fiataloknak játszunk, akiknek nyáron éppúgy szükségük van ránk, mint ősszel. — Várkonyi Mátyás. Miklós Tibor. A Rockszínházhoz ez a szerzőpáros kötődik. Megmásíthatatlan ez a gyakorlat? — Nem. Sőt, mi azt szeretnénk, ha minél többen jelentkeznének nálunk. Állandó rendezőink nincsenek, de alkalmi felkérésre szívesen dolgozik velünk többek között Kovácsi János, Katona Imre, Bór József, Iglódi István. örülök, hogy az elmúlt hónapok során nagyon sok szerző jelentkezett. Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza ördögi kísértetek címmel írt számunkra új színpadi művet, Victor Máté Prométheusz címmel rockoratóriumot, s talán — sikerül ösz- szehoznom Szabó Magdával Bródy Jánost, illetve Szörényi Leventét. Akkor az Az a szép fényes nap című Szabó Magda-darabból születne számunkra produkció. — Térjünk vissza a képzéshoz. Hogyan képzelné el ezt Magyarországon? — Nagyon jó lenne, ha a Színház- és Filmművészeti Főiskolán ezentúl bennünket is meghallgatnának. Ha ott lehetnénk a musical tanszak felvételi vizsgáin, kiválaszthatnánk azokat a fiatalokat, akiket diplomával a kezükben mi szerződtethetnénk. Akiknek már az induláskor elmondanánk: mi minden más munkánkat a saját színházunknak rendeljük alá, úgy kell dolgoznunk, hogy a rockközönség elfogadjon, befogadjon. nősításra. Az egyén és a közösség egymásra talált az irodalomban és a képzőművészetben, ha a társadalmi bajok orvoslására nincs is sok szavuk. A hellenizmus napjának lementével az árnyak is megnőnek. Az elnyomó politikai rendszer a magánéletbe szorítja vissza az egyént; a filozófia, az irodalom, a művészet figyelmét is az egyéni élet kérdései felé tereli. Az elnyomottak nagy tömege a szabadító isten eljövetelét várja s a minisztériumvallások a beavatottak túlvilágí boldogságát ígérik. Az érdeklődő olvasó számára még szemléletesebbé teszi a mű értékét a gazdag és változatos képanyag: a 64 oldal fekete és 8 oldal színes melléklet terjedelembe. Érdekes dokumentum: a 83. számú kép: a nevelő, a pai- dagógosz ábrázolása, a maga előrehajló alázatosságával. A könyvet bibliográfia, időrendi táblázat és névmutató teszi teljessé. A szép ki. állítású kötet a gyomai Kner Nyomda kiváló munkáját dicséri. U. Nagy István Fazekas Ágnes A hellenizmus kultúrája Hatvány Ferenc: Csendélet (Fotó: Dömötör Mihály)
