Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. július 10., szombat 3» A tanácsok a lakosságért Interjú dr. Papp Lajos államtitkárral Felgyorsultak a társadalmi, gazdasági folyamatok. Új elvárások, magasabb követelmények kerültek előtérbe. Ugyanakkor célkitűzéseinket nehezebb gazdasági kö­rülmények között kell megvalósítani. Kevesebb a pénz. Jobban meg kell gondolni, mire költjük. Mind­ez óhatatlanul kihatott és kihat a tanácsok mun­kájára: a költségvetésre, a fejlesztési elképzelé­sekre éppúgy, mint a gazdasági, egész­ségügyi, kulturális és egyéb szervező tevékenységre. A társadalmi, gazdasági változások a tanácsi szerve­zetet nem érték váratlanul. Felkészültek az állami fel­adatok magasabb szintű ellátására. Napjaink időszerű követelményei — a gazdasági megújulás sajátosságai, a szocialista demokrácia kiszélesítése — hogyan érin­tik a településfejlesztési politikát? A szűkösebb anyagi körülmények között a tanácsok miként tevékenyked­hetnek eredményesen, hogyan biztosítsák a lakosság minél jobb közérzetét a településeken? Dr. Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével a tanácsok időszerű feladatairól beszélgetett a Népújság megbízásából Serédi János. Mikor is kezdődik az élet? Az orvosok szerint ez egybeesik a születéssel. Hihetünk nekik. Ám még többen vallják, hogy mindezt akkortól lehet csak számítani, amikor az embernek a saját lábán kell megállnia, s önmagának kell mindarról gondos­kodnia, amire szüksége van. S mi az, ami ez utóbbi életkezdéshez nélkülözhetetlen? Mivel vala­hol lakni kell: az önálló otthon megteremtése. Ah­hoz meg... S most itt egy nagyon hosszú fesoro- lásnak kellene következnie. Igaz, hogy mostaná­ban egyre több egri fiatal tekintget a Rákóczi út elején épülő házra. KIK, MIKOR KÖLTÖZHETNEK? Az egri fiatalok garzonházáról — A tanácsok átfogják az egész lakosságot. Szerepük a szocializmus építése során fokozódik. Nő a gazdasági, I szervező, az egészségügyi, a kulturális, nevelő és szociál­politikai tevékenységük. Ha­táskörük az utóbbi években mintegy 50 feladattal bővült. A ’felgyorsult társadalmi, gázdasági változásokat meg­felelően követték. Szerveze­ti rendszerük képes az álla­mi feladatok magasabb szin­tű ellátására, a társadalmi igények hatékonyabb kielégí­tésére. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a lakosság bizalommal van a tanácsok iránt. Ez a bizalom elsősor­ban abból táplálkozik, hogy a tanácsok' általában ered­ményesen látták el feladatai­kat. Nyílt község-, várospoli­tikát folytattak, támaszkod­tak az emberek véleményé­re, döntő többségükben meg­felelően éltek az önállóság­gal. Igyekeztek a helyi erő­forrásokat kiaknázni, más szervekkel együttműködni a helyi célok megvalósításában. A helyzet azonban differen­ciált: itt-ott jócskán akad formalitás is a munkájuk­ban, sőt bürokratikus jelen­ségek is még fel-felütik a fejüket. Több helyen nem történt meg a központi ren­delkezések végrehajtása, kü­lönösen az építéshatósági munkában és a környezetvé­delemben. — Az eredmények tehát biztatóak a fejlődés szem­pontjából. Az előrelépés­nek, a változó körülmé­nyekhez igazodva, milyen következményei vannak? — A tanácsoknak fokoz­niuk kell a változó követel­ményekhez igazodó, az új iránti igényességüket, követ­kezetesebben kell vállalniuk a kezdeményező szerepet is. Mindehhez pedig az szüksé­ges, hogy öntevékenyebben éljenek az önállósággal, szé­lesítsék tömegkapcsolataikat. A helyi adottságok pedig ne maradjanak csupán az erő­források lehetőségei, hanem a mindennapok során hasz­nosítsák azokat. Igyekezze­nek a központi célkitűzéseket — amelyek a lakosság alap­ellátását szolgálják — meg­valósítani. Helyezzék előtérbe a gazdasági, egészségügyi, kulturális szervező munkát. Fektessenek súlyt a lakosság életkörülményeinek sokoldalú 'avítására. — A tanácsok önállósága, kezdeményezőkészsége, a szélesebb szervező tevé­kenysége egyben a népkép­viseleti önkormányzat erő­sítését is jelenti? — Nemcsak az erősítését, hanem kiteljesedését is. A testületi tevékenység, a ta­nácsi munka alapvető része. A tanács és a végrehajtó bi­zottság közötti munkameg­osztás kialakult. Az utóbbi évtizedben erősödött a testü­letek szerepe. A települése­ken a helyi feladatokat a testületek határozzák meg, ezért fontos, hogy minden, a lakosságot érintő kérdéssel napirendben foglalkozzanak. Továbbá az is elengedhetet­len, hogy a testület irányít­sa, mozgassa az apparátust, ne pedig fordítva. A tanács­elnökre hárul, hogy a testü­let szándéka maradéktalanul megvalósuljon. Ez politikai kérdés. A döntéseket jobban elő kell készíteni. Az előké­szítő munkába be kell vonni a lakosságot és a különböző bizottságokat. A vezetők fi­gyeljenek a lakosság vélemé­nyére. Olykor bizony hiá­nyoznak a lakosság szélesebb körét érintő témák a testü­leti ülések napirendjeiről. A jó város- és községpolitiká­hoz hozzá tartozik, hogy a települést fejlesztő koncep­ciók az igények mellett az adottságokhoz és a lehetősé­gekhez igazodjanak. — Ez vonatkozik a tanács­rendeletekre is? — A helyileg szükséges témában legyen tanácsi ren­delet. Igazodjon a helyi sa­játosságokhoz, segítse az ak­tuális gondok megoldását, így a lakásgazdálkodást, a köztisztasági feladatok vég­rehajtását. — Ha azt akarjuk, hogy erősödjék a tanács és a lakosság kapcsolata, akkor a tanácstagi munka felté­teleit is javítani kell. Mi ennek az útja, módja? — A tanácsi demokrácia fejlesztése lényeges politikai követelmény. Ez csakis a tanács és a lakosság erősödő kapcsolatán keresztül való­sítható meg. Rendszeressé kell tenni a kapcsolatot a társadalmi szervezetekkel, így a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel és a szakszerve­zetekkel is. Nem azért, hogy több értekezlet legyen, ha­nem azért, hogy a helyi gon­dokra minél jobb, közösen kialakított megoldást lehes­sen találni. A tanácsi de­mokrácia fejlesztése elkép­zelhetetlen a jó tanácstagi munka nélkül. A tanácsta­gok rendszeresen kapjanak tájékoztatást a lakossági gondok orvoslásáról. A taná­csi tisztségviselőknek szemé­lyesen is legyen kapcsolatuk a tanácstagokkal. A tanács adjon nekik megbízatást, vonja be őket a tanácsi fel­adatok szervezésébe, a vég­rehajtás ellenőrzésébe. A ta­nácsi bizottságok is több tar­talmi megbízatást igényel­nek, különösen a testületi döntések végrehajtásának számonkérése terén. — Hallhatnánk-e néhány szót a közös tanácsokról? Mi az irányadó a társ­községek és a közös taná­csú községek kapcsolatá­ban? — A közös tanácsok döntő többsége jól működik. Ez az igazgatási forma bevált. Ha­zánkban 3004 község van. Közülük 715 a közös tanácsú község, ezekhez 2325 telepü­lés tartozik. Gond, hogy több helyen a társközségi tanácstagi csoportok tevé­kenysége formális. Több köz­érdekű megbízatást, hatás­kört kell adni számukra. A vezetői fogadóórákat rend­szeresen meg kell tartani ezekben a községekben. A közös tanácsi testületek ülé­seiken rendszeresebben fog­lalkozzanak a társközségek gondjaival. Követendő, hogy például Békés megyében ki­helyezett testületi üléseket tartanak a társközségekben. A közös tanácsú községek kapcsolatát úgy kell felfogni, mint egyenlő felek társulá­sát. — Milyen a tanácsok gaz­dálkodási tevékenysége? Mi a helyzet a községeket illetően? — A VI. ötéves tervben a tanácsok 550 milliárd forint­tal gazdálkodnak. A tervei­ket a központi célkitűzések­nek és a lakosság igényének figyelembevételével alkották meg. Az első év eredményei biztatóak. A tervezettnél több lakás, általános iskola, vízvezeték épült. Lemaradás a szennyvízelvezetésnél ta­pasztalható. A költségvetés­ből a községek nagyobb há­nyaddal részesülnek. Koráb­ban 125, a mostani tervidő­szakban 420 községben van meg a lehetőség a fokozot­tabb fejlesztésre. Ebben nö­vekvő szerepe lesz a helyi adottságok, lehetőségek jobb kihasználásának. — Napjainkban mi a ta­nácsi gazdálkodás fő köve­telménye? — A korábbi beruházás­centrikus szemléletet ma mór népgazdasági helyzetünknél fogva sem lehet követni. A lehetséges beruházások mel­lett a meglevő épületek bő­vítésével, korszerűsítésével, jobb kihasználásával kell a megoldás útját követni. Elő­térbe került a hatékonyabb, ésszerűbb, takarékosabb gaz­dálkodás. A tanácsoknak fontos szerepük van abban, hogy a különböző intézmé­nyeken keresztül biztosítsák a lakosság alapellátását. A 14 ezer intézmény működte­tését a követelmények és le­hetőségek rugalmas, ésszerű összehangolásával kell meg­oldani. Ebben is a tanácsok­nak nagy figyelmet kell for­dítaniuk a helyi adottságok feltárására. A lakosság és a helyi szervek összefogásában sok erő rejlik. A lakossági igények kielégítését, a tele­pülési környezet kialakítását napjainkban is a tanácsok a helyi gazdálkodó szervek­kel érdekegyeztetés útján, közösen valósítják meg. A városok és a környező köz­ségek egymásrautaltságát is figyelembe kell venni az összefogásban. Nagy erőt je­lent a társadalmi munka. A lakosság szívesen vesz részt környezetét szépítő, építő feladatok megoldásában, ha saját és a települési közösség érdekét szolgáló célt lát, s a munka szervezett végzésének feltételeit a tanácsok és a népfront helyi szervei bizto­sítják. Hazánkban az egy fő­re jutó társadalmi munka értéke a múlt évben 630 fo­rint volt. — Egyes községekben fogy a lakosság. Hogyan lehet az elvándorlást csökken­teni? — Úgy, hogy a községek­ben jól érezzék magukat az emberek. Elsősorban legyen helyben vagy a közelben munkalehetőségük. Ennek van a legnagyobb kötőereje. Nagyon fontos az alapellá­tás biztosítása, a jó kereske­delmi hálózat, közlekedés, a művelődési és sportolási le­hetőségek. A szolgáltatások milyenségének, közelségének is megvan a megtartó ereje. Célszerűnek látszik a javító­szolgáltató tevékenység szer­vezeti decentralizálása. A megfelelő javítószolgáltatás nagyban hozzájárul a lakos­ság által ma már széles kör­ben használt sokféle gépi technika iránti igény jobb kielégítéséhez. A fogyasztási szolgáltatások fejlesztésére kormányhatározat van. A ta­nácsok feladata, hogy szer­vezzék a helyi adottságoknak megfelelő különböző társu­lások, kisvállalkozások lét­rejöttét, segítsék a kisiparo­sok, kiskereskedők tevékeny­ségét. A jövőben a lakásépí­tésben nagyobb súlyt kap a magánerős családi ház épí­tése. Ezen a téren is sokat tehetnek a tanácsok. Lakás­építéshez telkek kialakításá­val, a közművesítés elősegí­tésével, helyi építőipari kivi­telezési szervezetek létreho­zásával. A tanácsi kommu­nális üzemeknek is jobban kellene igazodnia a lakossági igényekhez. — Milyen a hatósági mun­ka? — Évente több millió ha­tósági döntést hoznak a ta­nácsok. A hatósági ügyinté­zés sokat fejlődött, megfelel a jogpolitikai elveknek. A bürokratikus ügyintézés va­lamelyest visszaszorult. A ta­nácsi testületek gyokran tű­zik napirendre a hatósági munkát. Ez helyes, mert tár­sadalmi megítélést kap ezál­tal. Tovább kell azonban javítani az ügyintézés gyor­saságát. Szem előtt kell tar­tani azt is, hogy a hatósági munka segítse a gazdasági szervező munkát, és az ügy­intézés során érvényre jus­son az emberiesség, a meg­előző, szervező államigazga­tási munka, felfogás és gya­korlat. — Tovább nő-e a községi tanácsok hatásköre? — A hatásköri decentrali­zálást általában befejezett­nek lehet tekinteni. További jelentős ilyen irányú lépés tehát nem várható. A város környéki községi igazgatás szélesítésére az érdeklődés fokozódik. A jövőben na­gyobb súlyt kap a tartalmi munka javítása, a felesleges eljárások megszüntetése, az államigazgatási munka mi­nőségének, hatékonyságának jobbá tétele. — Köszönjük a beszélge­tést. A fiatalok garzonházót — ennek elkészültét várják ugyanis annyira —, nem Egerben találták fel, ám kö­vetve mások jó példáját, a megyeszékhelyen is össze­fogott a tanács, az OTP s a KISZ, hogy részt vállalva lakásgondjaink megoldá­sából, átmeneti lehetőséget teremtenek az elhelyezke­désre. Mód nyílik így sokak számára, hogy a drága al­bérletekből kulturált és ol­csó lakásokban élhetnek mindaddig, amíg lakásigé­nyük véglegesen rendeződik. Az építkezés hajrája előtt az elmúlt hét végén elké­szítették azt a tanácsi ren­deletet, amelynek betartása kötelező lesz majd a beköl­tözőkre. — A garzonház — taná­csi bérlakás — legfeljebb két gyermeket egyedül ne­velők, egy gyermekes és gyermektelen házaspárok, valamint egyedülálló fia­talok átmeneti elhelyezésére szolgál. S ezt már dr. Gyu­la Zoltántól, az egri városi tanács vb-titkárától hallhat­tuk. S ezzel gyakorlatilag megismerhettük: az első pa­ragrafust. — Mikor lehet részletesen megismerni a rendeletet? — Augusztus végére meg­küldjük a vállalatoknak, s így a jogosultak áttanulmá­nyozhatják. Szeptember elejéig fogadunk el igénylé­seket; mégpedig olyan for­mában, hogy a már OTP- lakásigénnyel rendelkezők a nyilvántartási számukat fel­tüntetve néhány sorban köz­ük: vállalják a garzonnal járó kötelezettségeket. — Mi alapján döntenek arról, hogy kik kaphatnak itt lakást? — Kell a vállalati KISZ- bizottság javaslata. Egri munkaviszony, egri lakó­hely. Az egri fiatalok la­káshelyzetén akarunk javí­tani! Tehát nem elég az ál­landó, vagy ideiglenes be­jelentett lakás, valóban ott is kell élnie az igénylőnek. Ezt a helyszínen egy bizott­ság ellenőrizni fogja. Csökkenti az aszálykárt, óvja, védi a kiültetett pa­lántát; ezáltal növeü az eredés arányát a Magyar Ásványolaj és Földgázkí­sérleti Intézet szakemberei által kidolgozott új vegy­szer, a Phytowak. A paraf­finból és viaszból álló emul­zió a növényekre perme­tezve, azok külső felületén olyan félig záró felületet képez, amely csökkenti a párologtatást, ugyanakkor nem gátolja a növény lég­(Fotó: Szántó Gyöngy) — Mi a rendeletben fog­lalt legfontosabb kötelezett­ség? — Az előtakarékosság Ez azt jelenti hogy öt éven ke­resztül ifjúsági takarékbetét­ben kell elhelyezni havonta minimum 800 forintot, vagy legalább ötvenezer forinttal jóváírt fenntartásos betét­könyvet kell igazolni. Erre azért van szükség, hogy majd az OTP-lakásokra biz­tosan be tudjanak fizetni. Azok, akik a szerződésben megállapított összeget előbb össze tudják gyűjteni, előnyt élvezhetnek. — Hány laköís épül a garzonházban? — összesen 198. Ebből harmincat vállalatok kap­nak. — Mi történik akkor, ha valaki határidőre nem tud­ja előteremteni a meghatá­rozott összeget? — Rosszhiszemű bérlővé válik, s ki lehet költöztetni. — Megszüntethető-e a bérlet a határidő lejárta előtt is? — Akkor, ha a bérlő bár­milyen címen lakásigényét időközben véglegesen meg­oldja, a feleknek a házas­ság felbontásával, az erről szóló bírói ítélet jogerőre emelkedésének napján kö­vető két hét elteltével. Megszűnik a bérlet a házas­felek egyikének a halálával, vagy a kiutalt bérlakás el­hagyásával. — Mennyit kell befizetni a garzonokért? — Beköltözéskor semmit, de a bérlő köteles a tanácsi bérlakásokra megállapított bérleti díjat fizetni. — S talán amire a leg­többen kíváncsiak: mikor lehet beköltözni? — Az építőkkel való leg­utóbbi egyeztetés alapján azt mondhatom, hogy az év végén sor kerülhet a műsza­ki átadásra, s februárban 'beköltözhetnek az első bol­dog lakók... zését, nem károsítja zöld anyagát. A kisparcellás kí­sérletek tapasztalatai rend­kívül kedvezőek, s most több kutatóintézet közremű­ködésével megkezdték a nagyüzemi kipróbálását is. A tervek szerint, amenyi- ben a táblákon is jól vizs­gázik a Fhytowax, partnert keresnek a gyártására. Az új szert 10 országban sza­badalmi elismerésre is be­jelentették. Kis Szabó Ervin Új szer aszálykár ellen (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom