Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. július 10., szombat Francois Mitterrand befejezte magyarországi látogatását Francois Mitterrand a Nemzeti Galériában találkozott a ma­gyar kulturális élet több vezető személyiségével. Képünkön: Mitterrand Jancsó Miklóst üdvözli; a francia államfőtől balra Köpeczi Béla, Jancsó mellett Bajomi Lázár Endre (MTI fotó — Népújság teleiotó — KSJ (Folytatás az 1. oldalról) A galéria egyik termében — barokk művészeti emlé­kek között — a Budavári Palotában tett látogatás zá­róakkordjaként a magyar értelmiségiek, művészeti éle­tünk jeles képviselőivel ta­lálkozott az elnök. Francois Mitterrand dél­ben a francia nagykövet bu­dapesti rezidenciáján dísz- ebédet adott Kádár János és Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke tiszteletére. A meghívottak között volt po­litikai, gazdasági és kultu­rális életünk számos vezető képviselője, s ott voltak az elnök kíséretében levő fran­cia személyiségek. A dísz­ebéden Francois Mitterrand és Kádár János pohárkö­szöntőt mondott. Francois Mitterrand po­hárköszöntőjében kiemelte, hogy Magyarország és Fran­ciaország között az idő az elmúlt több mint ezer évben, a viszontagságok és a távol­ság ellenére is olyan szála­kat szőtt, amelyek lehetővé teszik, hogy értsük egymást, sőt egyetértésre jussunk. Né­peink hagyományaikat, kul­túrájukat, politikai és társa­dalmi rendszerünket tekint-, ve különböznek, s államaink eltérő szövetségi rendszerek­hez tartoznak. Mindez nem akadálya, hanem éppen in­doka annak, hogy szorosabb­ra fűzzük a kapcsolatainkat. Ügy véljük, eljött az ide­je annak, hogy közösen épít­sük a jövőt. Tárgyalásainkon ennek útját alakítottuk. A Kádár János úrral, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával és Losonczi Pál úrral, az Elnöki Tanács el­nökével folytatott megbeszé­lések bizonyították: a két ország előre tud haladni ezen az úton. Népeinket a világ nemzetei közötti béke és megértés eszméi vezérlik. A magyarok és a franciák egy­aránt ragaszkodnak az élő Európa gondolatához. Orszá­gaink ebben a szellemben fogadták el a helsinki záró­okmányt és tartják tisztelet­ben előírásait. Francois Mitterrand vége­zetül emelte poharát Ma­gyarországra, a magyar nép jövőjére, a jelenlevők egész­ségére és — magyar nyelven tette hozzá — a francia- magyar barátságra. Kádár János pohárköszön­tőjében így szólt: Elnök úr! Hölgyeim és uraim! Barátaim! Köszönöm Mitterrand elnök úr meleg szavait, mindazt, amit népünkről mondott. Po­hárköszöntőjének megállapítá­saival egyetértek, s ezért rö­viden tudok szólni. Ez alka­lommal is megköszönöm el­nök úrnak, hogy munkatár­saival együtt Magyarország­ra látogatott, s szeretném itt is hangsúlyozni, hogy a láto­gatást jelentős eseménynek tartjuk. A rendelkezésünkre álló időt jól hasznosítottuk, tárgyalásaink intenzívek vol­tak, s alkalom nyílott arra is, hogy önök bepillantást nyerhessenek a magyar nép életébe. Külön köszönetét mondok a megbeszélések nyílt, őszin­te, érdemi, baráti jellegéért, és légköréért. Elmondhatom: e látogatás — amely elé mi nagy várakozással tekintet­tünk —, elérte célját, betöl­tötte szerepét. Mély meggyő­ződésem, hogy elnök úr mos­tani magyarországi látogatá­sa új lendületet fog adni a magyar—francia kapcsolatok­nak. Az erre irányuló törek­véseinket most több alka­lommal világosan és félre­érthetetlenül kinyilvánítot­tuk. Elnök úr szavaiból ki- éreztük, hogy francia rész­ről komoly a szándék, s ezt ország-világ előtt legjobban a látogatás ténye tanúsítja. Egyetértek azzal is, amit elnök úr a nemzetközi hely­zetről, gondjainkról és tö­rekvéseinkről mondott. Olyan bonyolult helyzetben élünk, amelyben a felelős emberek­nek megfontoltan kell szól­niuk és cselekedniük minden kérdésben. Az is tény, hogy mi, franciák és magyarok, egy világrészen élünk: Euró­pában. És amikor arról be­széltünk, hogy egy szilárdabb békéért küzdünk Európában, akkor ez azt is jelenti, hogy a világbékéért, egy bizton­ságosabb világért is küz­dünk. És amikor ezt tesszük, meggyőződésünk, hogy né­peink törekvéseinek, létér­dekének teszünk eleget. Végezetül Kádár János Francois Mitterand, a fran­cia vendégek egészségére, a francia nép boldogulására, a magyar—francia barátság­ra és a békére emelte poha­rát. Francois Mitterrand láto­gatásának záróaktusaként Kádár János és a francia ál­lamfő a Duna Interkontinen- talban sajtókonferenciát tar­tott. Hivatalos magyarországi látogatása végeztével Fran­cois Mitterrand pénteken el­utazott hazánkból. A francia köztársasági elnököt ünnepé­lyesen búcsúztatták a Kos­suth Lajos téren. Az Országház előtti ünne­pélyes búcsúztatás után a vendégek gépkocsiba száll­tak és — vendéglátóikkal együtt — a Ferihegyi repü­lőtérre hajtattak. Kádár Já­nos és Losonczi Pál itt szí­vélyes szavakkal, kézfogással elköszönt a magyarországi hivatalos látogatását befeje­zett Francois Mitterrandtól. A légi kikötőben — ahol magyar és francia nemzeti lobogókkal övezetien „Jó utat kívánunk kedves francia vendégeinknek!" felirat dí­szítette a homlokzatot — a különgéphez kísérték a Fran­cia Köztársaság elnökét, aki kíséretével együtt nem sok­kal 19 óra után elutazott a magyar fővárosból. A washingtoni terv „Amerikai politikai megszállás...” Nem egyszerűsítette, ha­nem bonyolította a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet libanoni jelenlétéről folyta­tott tárgyalásokat az a wa­shingtoni terv, hogy a nyo­matékos szovjet figyelmezte­tés ellenére amerikai tenge­részgyalogosokat küldenek az izraeli csapatok által be­kerített Nyugat-Bejrútba. A katoni intervenció egyenes folytatása, kiegészítője an­nak a diplomáciai beavat­kozásnak, amelyet Ibrahim Kuleilat, a független nasz- szeristák mozgalmának ve­zetője amerikai politikai megszállásnak nevezett. Az Egyesült Államok a kor­mányzó és a döntőbíró sze­repét játssza Libanonban — tette hozzá, élesen elítélve Philip Habib elnöki meg­bízott egész tevékenységét. Valid Dzsumblatt, a haladó pártokat egyesítő nemzeti mozgalom elnöke hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi erők szerepe nem szorítkoz­hat a palesztin gerillák el­távolítására. Meg kell aka­dályozniuk, hogy a palesztin szabadságharcosok kivonása után az izraeli hadsereg és a falangista milicisták be­hatolhassanak Nyugat-Bej­rútba, és lemészárolhassák az ottmaradt libanoni haza- rias erőket és a palesztin menekülteket. Schmidt Hágában A nyugatnémet kancellár kétnapos hivatalos látogatása során díszvacsorán vett részt, amelyet van Agt miniszterelnök adott tiszteletére (Népújság telefotó — AP—MTI—KSJ ~C Külpolitikai kommentárunk )— A látogatás visszhangja VÁLTOZATLANUL Francois Mitterrand, francia el­nök budapesti látogatásának világpolitikai vonatkozásai állnak a francia sajtó érdeklődésének előterében. A Le Matin — amely általában a kormányzó szocialisták véle­ményét tükrözi — megállapítja, hogy a francia államfő először Budapesten fejtette ki „keleti politikáját”. A fran­cia—kelet-európai kapcsolatok több mint egyéves „befa­gyasztása” után Mitterrand kifejezte készségét a párbe­szédre és kifejtette, hogy francia részről* milyen feltéte­lekhez kötik a dialógust. A L’Humanité, a Francia Kommunista Párt lapja hangsúlyozza, hogy Francois Mitterrand és Kádár János megbeszélésein az enyhülés és a kelet—nyugati párbeszéd volt a központi téma. Hozzáteszi, hogy a francia—magyar csúcstalálkozó jelentősége messze meghaladja a kétoldalú kereteket. Franciaország és Magyarország hatékonyan já­rulhat hozzá a feszültség csökkentéséhez Európában. Az ellenzéki Le Quotidien de Paris kiemeli, hogy a látogatás már önmagában „nyitást” jelent, és a’többi laphoz ha­sonlóan részletesen elemzi Mitterrand szerdai pohárkö­szöntőjét, amely megfogalmazása szerint a francia elnök „első Keleten elmondott beszéde” volt. A látogatásnak a kétoldalú kapcsolatokra kifejtett hatásával a Le Figaro foglalkozik behatóan. A jobboldali lap szerint Francois Mitterrand és Kádár János találko­zóján kifejeződött az a közös akarat, hogy szorosabb és szélesebb körű kapcsolatokat teremtsenek a kereskedelem, a kultúra és a tudományos együttműködés terén a két ország között. A mostani tárgyalások alatt már megteszik az első lépéseket a kapcsolatok fejlesztésére. A RADIO- ÉS TELEVÍZIÖALLOMÁSOK valamennyi híradásukban kiemelkedő jelentőségű eseményként keze­lik a francia—magyar csúcstalálkozót. Az eseményekről tényszerűen beszámoló budapesti tudósításaikat gyakran a magyar valóság egyes mozzanatait bemutató rövid ri­portokkal egészítik ki. Ez utóbbiakban elsősorban a lakos­ság életmódja és a gazdaság iránt mutatnak érdeklődést. A Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteken bécsi keltezésű tudósításban számol be Francois Mitterrand francia köztársasági elnök budapesti látogatásának első napjáról, megbeszéléséről Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával és ismerteti a vacsorán elhangzott pohár­köszöntőket. Pohárköszöritőjében Mitterrand elnök — írja a FÁZ — szembefordult „a bojkott és a kereskedelmi háború valamennyi formájával” Európában. A lap Mitterrand látogatásával kapcsolatban megem­líti, hogy közvetlenül előtte Richard Nixon, volt amerikai elnök járt Budapesten és a Magyar Televízióban állást foglalt Leonyid Brezsnyev és Ronald Reagan mielőbbi találkozója mellett, és sürgette a fegyverzetellenőrzés meg­valósulását. A LÜBECKER NACHRICHTEN Mitterrand látogatá­sával foglalkozva megállapítja, hogy az jelzi Franciaor­szág visszatérését a kelet—nyugati párbeszéd porondjára. Párizs — folytatja a lap — a Szocialista Párt hatalomra jutása óta gyakorlatilag kilépett a kelet—nyugati párbe­szédből. A közös gazdasági és technikai terveket azonban nem fagyasztották be, amint azt a földgázügylet és a szovjet—francia űrrepülés mutatja. A politikai kapcsola­tok azonban minimumra csökkentek. A francia elnök most elérkezettnek látta az időt arra, hogy a kelet—nyu­gati párbeszédet politikai síkon is újra felvegye, mivel az NSZK mindvégig folytatta ezt a párbeszédet, Genfben pe­dig a szovjetek és az amerikaiak ismét tárgyalnak a ha­dászati fegyverzet csökkentéséről és korlátozásáról, Mit­terrand valószínűleg attól tartott, hogy diplomáciai hát­rányba kerül, ha továbbra is távol tartja magát a pár­beszédtől — írja a Lübecker Nachrichten. Megépül a gázvezeték! A Szibéria és Nyugat- Európa közötti gázvezetéket az amerikai szembenállás ellenére a terveknek meg­felelően megépítjük — mon­dotta Vlagyimir Filanovsz- kij, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága kőolaj- és földgázipari osztályának ve­zetője. A Moszkovszkije No­vosztyi című szovjet hetilap­ban megjelent nyilatkozatá­ban Filanovszkij megálla­pítja, hogy az Egyesült Ál­lamok minden eredmény nélkül próbálta megtorpe­dózni a nyugat-európai szö­vetségesei számára oly fon­tos és előnyös tervet. A Kőolajkutató Vállalat Egri üzemegysége felvételt hirdet fúrási segédmunkás munkakörben. Bérezés: 4800-5000 Ft kezdő fizetés. Egyéb juttatások: hűségjutalom, gázkedvezmény, nyugdíjkorkedvezmény, 3 éves gyakorlat után szakmunkás­képesítés megszerzésének lehetősége. Jelentkezni lehet személyesen az üzemegység központjában: Eger, Kerecsendi út, Kőlyuktető. Érdeklődni telefonon: 12-211/269 FALKLAND-VIZSGÁLAT Ki a felelős a „szükségtelen háborúért“? A brit alsóház hattagú vizsgálóbizottságot neve­zett ki annak megállapítá­sára, hogy a Thatcher-kor- mány miért nem tette meg időben a szükséges intézke­déseket a Falkland (Mal­vin)-szigetek argentin rész­ről történt megszállásának megakadályozására. A csütörtök esti három­órás parlamenti vitában James Callaghan, volt munkáspárti miniszterel­nök az ellenzék nevében Thatcher kormányfőt tette felelőssé a szigetcsoporton történtekért. Kijelentette, hogy a 255 brit és 712 ar­gentin katona életébe ke­rült konfliktus „szükségte­len háború” volt. Callaghan kétkedésének adott hangot abban a te­kintetben, hogy a minisz­terelnök a támadás előes­téjén kellő határozottsággal adta volna a Galtieri ar­gentin államfővel telefon­összeköttetésben levő Ro­nald Reagan tudtára: Nagy- Britannia — invázió esetén — katonailag fog fellépni. Ez valószínűleg visszariasz­totta volna az argentinokat, és ha Thatcher asszony el­mulasztotta ezt az egyértel­mű figyelmeztetést, akkor a brit kormány igen komolyan bírálható — vélekedett a munkáspárti politikus. Thatcher asszony a mos­tani vitában eredetileg azon volt, hogy két évtizedre visszamenőleg vizsgálják meg behatóan az egész kér­dést. Ezzel azt szerette vol­na elérni, hogy megoszt­hassa a felelősséget minisz­terelnök-elődeivel az argen­tin fenyegetésre vonatkozó jelzések figyelmen kívül ha­gyása miatt. Ezt az elképze­lését azonban nem sikerült keresztülvinnie, így a Lord Franks, volt washingtoni nagykövet, liberális párti felsőházi tag vezetése alatt megalakult bizottság csak az április 2-i inváziót közvet­lenül megelőző időszakkal foglalkozik. A Heves megyei Finommechanikai Vállalat felvételre keres egri telephellyel a Kocsis Bernát úti üzemébe: esztergályos szakmunká­sokat, szerszámkészítő szakmunkásokat, lakatos szakmunkásokat. Jelentkezni lehet: az üzemvezetőnél. Eger, Kocsis B. u. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom