Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-31 / 178. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1982. július 31., szombat Mészáros István ügyeletes a műszereket ellenőrzi. Antenna-erdő az ország te(Fotók: Perl Márton) tején, az egyik a meteorológusoké. Milyen idő várható? — Előrejelzés a mezőgazdaságnak — Önkéntes figyelők - Tájékoztatás és szolgáltatás Meteorológusok az ország tetején- Ha mi magyarok nem is beszélünk annyit az időjárásról, mint például az angolok, azért a kánikula, a vihar, a jégeső, vagy a „frontátvonulás” hazánkban is mindennapos beszédtéma. A rádió, a televízió és a sajtó is sűrűn ad híradást a mindenkori hőmérsékletről, légnyomásról, csapadékról. S mivel egyre többen közlekednek gépkocsival, a ' tájékoztatás, az útviszonyokról, a várható változásokról való tájékoztatás is mindinkább előtérbe kerül. Ügy magánosoknak, mint a szállítási vállalatoknak. Egy másik, már hagyományos példa: a légiközlekedés sem képzelhető el korszerű meteorológia nélkül. A mai, „időjósok” munkája egyre szélesebb körben hasznosítható, kezdve a közlekedéstől a mezőgazdaságon át az iparig. Nem hiányozhat a mi hétköznapjainkból sem. o Heves megyében hét meteorológiai állomás működik, s közülük a legnagyobb Kékestetőn. A tévéadóhoz közel, mintegy ezerméterer magasságban négy munkatárs, szakmai nyelven észlelő dolgozik félváltva 12 órán át. — Milyen idő várható? — kérdeztem Mészáros István ügyeletes meteorológust. — Egyelőre elkerülik a Kárpát-medencét a szélsőséges változások, marad az enyhén felhős, az évszakhoz képest kissé hűvösebb idő — pillantott az utolsó jelentésekre. Ez az általános megfogalmazás, melyet naponta hallhatunk a rádióban. Ügy tűnik sokak számára, hogy a meteorológusok munkája haszontalan, hiszen — ahogy vallják — mindig az ellenkezője válik be, mint amit jeleznek. — A kívülálló számára ezek a jelentések talán humbugnak hatnak, de el kell íhondanom, hogy mi rövides középtávú előrejelzést készítünk. Valóban .néba többet érhet az, amikor Juliska néni kijelenti, hogy hasogat a térde, jön az időváltozás. Persze mi erre nem hagyatkozhatunk. Kihelyezett műszereinknél . és önkéntes figyelők útján óránként értesülünk az időjárási viszonyokról. Ezt aztán számokká alakítjuk át, s ezzel a kódrendszerrel továbbítjuk. Az adatokat Budapesten feldolgozzák, majd átadják a nemzetközi meteorológiai szolgálatnak. e Az állomás vezetője Kocz- ka István, 10 éve dolgozik a hegyen. A rádiótelex-je- lentések után elmondta, hogy hazánk is tagja az ENSZ mellett működő meteorológiai világszervezetnek (WMO), amely 4200 állomáshellyel rendelkezik. A 126 országnak három világközpontot jelöltek ki, Moszkvát, Melbourne-t és Washingtont. Emellett regionális központok alkotják a szervezetet, Magyarország a tizenkettesbe tartozik, melynek központja Prága. Hazánkban három fő körzetben értékelik az adatokat: Kékesen, Győrött és Keszthelyen. — Ha tehát minden jól megy, akkor mondjuk a fél háromkor Terpesen észlelt esőt három órakor már Moszkvában vagy Washingtonban is rögzítik — mondta a vezető. A műszeres vizsgálatokat egyébként segítik még önkéntes figyelők is, akik némi tiszteletdíjért naponta jelentik az időjárási viszonyokat környezetükből. Nélkülük nem is lenne teljes a tájékoztatás. Az időjárás mindig a mostani időjárás, éppen ezért nagyon fontos a gyorsaság, hiszen a repülőknek, vagy a hajóknak az akkori széljárás kell, nem pedig a fél nappal későbbi. Az adatszolgáltatás mellett azonban nagyot lépett előre a meteorológiai előrejelzés hasznosítása a különböző területeken. Amellett, hogy a szolgálat némi gazdasági haszonnal dolgozik, már a mezőgazdaságban vagy a szállításban is észlelhető a meteorológiái előrejelzés konkrét haszna. o Néhány példa az előrejelzések hasznosítására: tájékoztatás a széljárásról csú- szózsalus magasépítkezésekhez, szállítási vállalatoknak a várható hideg-meleg frontokról, a mezőgazdaságnak szárazságról, jégről vagy esőről. Az utóbbi években kísérletek folynak a konzervgyárak kapacitásának jobb kihasználásához. Vagyis, hogy folyamatosabban dolgozhassák fel a gyümölcs-, vagy zöldségféléket, s éhhez a meteorológusok biztosítják például a paradicsom érési ideiének meghatározását A talajhőmérsékletet és más feltételt is megállapíthatnak az optimális vetési időponthoz. A kártevők jelentkezését is befolyásolhatja az idő — tehát itt is számíthatnak a meteorológusok segítségére. — Ma már a balatoni viharjelzés megszokott ugyan, de statisztikai adatok szerint az is kimutatható, hogy amióta ez rendszeres, kevesebb baleset fordul elő — mondta Koczka István. A tervek szerint egyébként 1985-ig Heves és Csongrád megyében el keli készülnie azoknak a jégesőelháríú állomásoknak, melyek — főleg itt a Mátra, Bükk környékén — megvédhetik a szöl&kultúrát. Beszélgetésünk közben néhány szót ejtettünk a mai, nem hivatalos időjósokról is. Például a bécsi előrejelző naptárról, melyet egy osztrák biztosítási társaság ad ki. Az egyértelmű érdek itt elsősorban a minél több biztosítás megkötése: ha például a burgenlandi földműveseknek júliusra két jégesőt is „jósol” a naptár. Hazánkban a nyíregyházi, vagy a szarvasi „magán meteorológusról” csak annyit, hogy többnyire vagy-vagy alapon határozzák meg előre az időjárást. Az esély 50 százalék. Ha bejön, egy egész ország beszél róla, ha nem, elfelejtődik. A kékesi műszerek és a meteorológusok tájékoztatásukkal és szolgáltatásukkal azonban más célokat szolgálnak. Annál is inkább, mert új utakra lép ez a tudomány. Hamarosan a műholdas meteorológia veszi át a szerepet, Józsa Péter Milyen az idős emberek élete? Az 1980-as népszámlálás adatai szerint hazánk népességének 17,1 százaléka 60 év feletti. A szocialista országok közül csak az NDK-ban hasonlóan magas az Idős korúak aránya. Az előrejelzések szerint az ezredfordulóra elérjük az iparilag fejlett nyugati tőkés országokban élő idős népesség számarányát. Mindez azt jelenti, hogy a nagyszámú nyugdíjkorhatár felett levő korcsoporttal minden tekintetben számolni kell most és a jövőben is. Idehaza és a világ más országaiban egyaránt. Hogyan élnek ma az idős emberek? Milyen életeit nyújtunk öreg napjainkra a munkával töltött évtizedek után? Persze másként él az, oki életerős1, akitíy kereső, másként aki a nyugdíjából tartja el magát. Megint más aiz élete annak az idős emberinek, aki társa, családija körében tölti napjait, akire szüksége van valakinek, vagy ha teljesen magára maradt. De még a magánynak is vannak fokozatai. Lehet valaki családja körében is megtűrt, magányos öregember ... Biztonság, nyugalom Biztonság, nyugodt élet, meghitt öregkor. Ugyan ki az, aki nem jutott el ezekhez az óhajokhoz? Legtöbben a családban vélik a vágy valóra váltását. Statisztikák szólnak arról, hogy az időskorú emberek 80 százalékának van gyermeke, s mintegy egy harmaduk él közös háztartásban nagykorú fiával, lányával. Am ez az együttlét nem mindig harmonikus. Amíg a nagyszülő képes ellátni magát, esetleg még a háztartási munkában vagy a gyermeknevelésben is segít, minden rendiben van! „Áldás a háznál egy ilyen öreg”. A baj akkor kezdődik, amikor az idős ember megbetegszik, és tartósan ápolni kell. A magatehetetlen öregek folyamatos gondozása már- már megoldhatatlan terheket ró a hozzátartozókra Nem csupán a napi pihenésüket kell feláldozniuk, hanem esetleg a hivatásukat is. Ezekben a családokban élő öregek nem anyagi támogatásra, inkább szociális gondozásra szorulnak. Egy gerontológiailag képzett szociális gondozói szolgálat oldhatná meg ezt a társadalmi problémát. Mert a ma meglevő egynémely szociális intézet inkább csak kényszermegőrző, mintsem az otthont pótló, viszonylag kellemes környezet. A társadalom közös ügye A. társadalom sokat költ az idős korúak számára létesítendő intézmények fejlesztésére, bővítésére. Jelenleg 269 otthonban 32 ezer 400 rászorulót gondoznak. Ez lényegesen kevesebb annál, mint ahányan intézeti elhelyezésre szorulnának. A jelen tervidőszakban újabb 6 ezer szociális otthoni férőhely és 371 napközi otthon épül majd. Távolabbi tervekben szerepel több nyugdíjas klub, nyugdíjas panzió. hetes otthon, önköltséges szociális otthon építése. Szociálpolitikánk a szociális otthonba való elhelyezést csak végső megoldásként fo-’ gadja el. Az egész társadalom közös ügye, hogy öregjeink életét szebbé, nyugalmasabbá tegye. Vannak szép kezdeményezések. Talán az egész ország felfigyelt a hírre. Egerben a megye vezetőinek és egészségügyi szakembereinek az összefogásával főiskolát szerveztek az idős embereknek. Ki-ki beválthatja az élete során eddig meg nem valósult álmát; tanulhat. És ennek felbecsülhetetlen a lelki és erkölcsi értéke. Örömmel olvassuk az úttörők és a KISZ-es fiatalok kezdeményezéseit is, amely szerint a körzetükben élő magányos öregekkel állandó kapcsolatot tartanak fenn. Pótolják a családot, a gyermeket. Nem is annyira a bevásárlás, a takarítás a fontos a sok idős ember számára, hanem inkább az, hogy rendszeresen van kire várnia. Van kivel megbeszélni a világ, a saját élete eseményeit. Öregek 2000-ben öregnek lenni egyfajta státus — hallottam a vállalati nyugdíjas összejövetelen egy idősebb férfitől. Arra gondolt talán, hogy amióta nyugdíjas lett, már nem úgy viszonyulnak hozzá a munkatársak, mint régen? Hogy talán csak kötelességérzetből tartják meg évről, évre ezt a nyugdíjas napot? Szerencsére ő még csak nem is gondolt (?) a másik fajta státusra. Pedig van. Azoknak a nyugdíjasoknak a státusa ez, akik már nem képesek összejövetelekre járni, akik már önmaguk eltartására sem képesek, mert betegek, mert nagyon idősek. Az ő helyzetük a legrosszabb. Rajtuk segíteni a legsürgetőbb feladatunk. A társadalom fejlődése magával hozta az ember életkorának meghosszabbodását is. Amíg 1980-ban a nyugdíjkorhatáron felüliek között a 70 évesnél idősebbek 40 százalékot képviseltek, a demográfiai jelzések szerint ez az arány 2000-ben 42 százalék fölé emelkedik majd. A biztos megélhetés, a gond nélküli öregkor megteremtése tehát a mai generáció saját érdeke, hisz ezen múlik az is, hogy a ma még élete delén tartó korosztály, holnap milyen körülmények között éli idős éveit. (N. T. E.) A Mátrában: Gyöngyösi dalosok Az egyetlen felnőtt gyöngyösi zenei együttes, a vegyeskar tagjai a legközelebbi fellépésükre készülve Mátraházán, a Népstadion edzőtáborában töltenek néhány napot. Mint az együttes vezetőjétől, Kalocsainé Csillik Máriától megtudtuk, augusztus végén a zenés vasárnap délelőtt programjában szerepelnek a Mátra Múzeum udvarában. A 45 tagú kórus szeretné kibővíteni a tenor és a basszus szólamát, ezért várja az érdeklődőket. Ma már tagjai között nemcsak pedagógusok találhatók, hanem különböző foglalkozású zenekedvelők is. A mátrai „edzőtábor” jó alkalom arra, hogy a pihenés mellett szakmai felkészültségüket is fokozhassák az énekkar tagjai. Megyénk és Tóbiás Hovatovább kimondottan bosszant, ha a rádió reggeli szolgáltató műsorában, a programajánlat közben Tóbiás Simon kádármester műhelyéről hallok. Nem, mintha a — minden bizonnyal derék — iparos munkáját, hírét- nevét, emlékét kevésbé méltánylanám, sokkal inkább azért, mert ilyen értékű kiállítóhely, amilyent a kedves hangú bemondó nap nap után emleget: valószínűleg Heves megyében is akad. Méghozzá jócskán! Mégsem beszélnek róla. Talán abból a meggondolásból, hogy: „a jó bornak nem kell cégér”? — Nos, lehet. Tény, hogy például az egri várat rengetegen ismerik. Ám nem olyan biztos, hogy kedves tájházainkról, a líceum kincseiről vagy a gyöngyösi könyvritkaságokról, a Mátra Múzeum. ról s esetleg képtárunkról, állandó festészeti kiállításainkról, képzőművészeti galériáinkról is ennyire sokat tudnak. Ezért — gondolom — feltétlenül megérné a nagyobb hírverés, érdemes lenne szűkebb hazánk jelesebb látnivalóira is jobban felhívni a figyelmet, érdeklődést. A rádióban is. Legalább a fő idegenforgalmi szezonban, netalán a hétvégeken — amikor annyian elvetődnek Heves megye tájaira is. (-ni) á BÁRÁNY TAMÁS : ? FÉSŰK ti m EGE IX. Fülöp főmérnök a művezető— Megmondom az őszinteséget, úgy, ahogy van: elmennek az emberek! Ha legalább tíz elektromos targoncát nem kapunk, leáll az anyagmozgatás! — Tíz targoncát? — Réz a térdét veri, úgy mulat. — A mai takarékosság mellett? Sírjak vagy röhögjek, Ba- gyula kartárs? Kis csönd van, a tűnődés csöndje. — A műhelyben hogyan látják ezt a problémát, Kovács bácsi? — fordul oda höz. Amaz sóhajt. — Nehéznek, Fülöp elvtárs. Régi gondunk ez nekünk is, hiszen mióta törjük már a fejünket a műhely- vezető kollégákkal! Most leginkább az a vélemény, hogy talán még a konténere- zés lenne a legjobb megoldás ... — Nincs rá keret! — kiáltja Réz Ernő teli torokból. Megint csak csönd. — Tiborkám, neked mi a véleményed? — kérdi Fülöp most a helyettesétől. — Néhány elektromos targonca talán csakugyan nem ártana ... Kvázi státusszimbóluma is lehetne a vállalatnak ... A konkurrencia beleörülne! — Üristen! — kap a fejéhez Réz Ernő. — Ezt komolyan gondolod, Gézám? — Kancsó víz áll előtte, tölt magának, és mohón kortyol. — Mennyibe kerül egy olyan tragacs? Bagyula fölpattan, odalép hozzá, lehajol. — Akármennyibe, még mindig olcsóbb, mintha leáll a szállítás! Ide figyeljen, Réz szaktárs! Ma is mi történt! Odajön hozzám a só- gorkám, én hoztam be két éve az üzembe, odajön és azt mondja: Te Gyula, én leszámolok! Szász igazgató ■ ránéz. — Még a sógora is?! — kérdi megbotránkozva. Bagyula int. — Számolsz ám, mondom, azon a kopasz fejeden számolod a szőrt! Majd én lekeverek neked egypárat, ha nem férsz a bőrödbe! Ezért hoztalak én be ide téged, hát ezért adom én neked a legjobb melót, ezért viszel te egy ládát két normában, hogy elibém merj pofátlan- kodni ezzel a pimaszsággal?! Na, erre aztán rimánkodott, hogy jaj, édes Gyulám, jaj, drága Gyulám... Hogy én milyen hálás vagyok neked! ... — És marad? — néz rá Fülöp Géza. Az anyagmozgató fejét rázza. — Sajnos, nem. Mert rehabilitálták. Visszamegy a régi helyére. — Mit csinált azelőtt? — kérdi Tibor. — Könyvelő volt nálunk, otthon a téeszben. De mellékbüntetésként a közügyektől is eltiltották, az csak most járt le. — És hol sikerült elhelyezkednie? — kérdi Szász Bálint. — Hát otthon, a tée- szünkben. — Mint éjjeliőr? — firtatja részvéttel Réz Ernő. — Ugyan! — Bagyula indul vissza helyére. — Mint főkönyvelő! Réz szeme az égnek, úgy sóhajtja, mélyről: — Van még remény! A műszaki igazgató összeveri a tenyerét. — Kartársak, ne folytassunk magánbeszélgetést! Szász körülnéz. — Bizony! A kérdést alaposan meg kell hánynunk- vetnünk, elvtársak! A szállitók főnöke legyint. — Hót úgy, ahogy van, megmondom az őszinteséget: ne hívjanak Bagyula Gyulának, ha ebből így lesz rendes anyagmozgatás! Szász igazgató fölemeli a kezét. — Csak semmi idegesség, elvtársak! A kérdést alaposan meghány juk-vetjük! Azért vagyunk itt! Az asztalon most újból fölcseng a telefon. — Halló, Fülöp-titkárság — szól bele Gitta. — A, te vagy az, Katikám? Igen, még itt van. Sőt: itt vagyunk! Máris adom! — Nyújtja a kagylót Tibor felé. — Magát kérik! (Folytatjuk)
