Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. július 17., szombat 3 Ax ágyak vasszerkezetét az összehegesztés után Kecsmár István és Bader Pál köszörüli. Kórházi ágyak Kerecsendről Kétharmad — egy harmad arányban „osztozik” az OMKER és a MEDICOR a Finommechanikai Vállalat kerecsendi 3. számú telepének késztermékeiből. Az Itt készült kórtermi be­rendezések. kórházi ágyak az ÚJ, illetve rekonstrukció alatt álló kórházak berendezéséhez tartoznak majd — évi 80 mil­lió forint értékben. A sodronyozás az utolsó művelet a csomagolás előtt — Linter Jánosné és Szucsik Istvánné fűzi össze az 'alaktartó idomokat Fotó: Kőhidi Imre Alkoholizmus — bűnözés A kormány nemrégiben tekintette át az alkoholizmus elleni küzdelem helyzetét és megállapította, hogy az al­koholfogyasztás káros mértékének visszaszorításához további összehangolt intézkedésekre van szükség. Az elmúlt húsz évben ugyanis hazánkban az alkoholfogyasz­tás kétszeresére növekedett: a lakosság szeszes italra fordított kiadása eléri a lakosság összfogyasztásának tíz százalékát Ezen belül 40 százalékban az égetett szeszt fogyasztják. Az alkohol kínosan befolyásoló szerepe vál­tozatlanul magas a bűnözésben, az öngyilkosságokban és a balesetekben. Hazánkban többszázezren italoznak, és a becslések szerint mindéi hetedik magyar családot érint valami­képpen korunk népbetegsége, az alkoholizmus. Egy má­sik becslés szerint a szakmunkástanulók 83 százaléka iszik rendszeresen vagy alkalomszerűen, a középiskolás fiúk több mint kétharmada. Hosszasan lehetne sorolni a bűncselekményeket, a garázdaságtól a betöréseken és rablásokon keresztül a gyilkosságokig, amelyeknek tet­tesei bűntettüket alkoholos befolyásoltság alatt követték el. A mértéktelen alkoholfogyasztás veszélyes az alkoholis­ták egészségére is. Az orvosok és pszichológusok szerint kezdetben fejfájást, álmatlanságot okoz, később a máj megnagyobbodik, a vérnyomás emelkedik és ízületi pa­naszok lépnek fel nem beszélve arról, hogy az ital ron­csolja az idegrendszert. Sokan ittasan megsérülnek és a kórházak amúgy is kevés ágyának egy részét elfoglal­ják. Akik dohányoznak, azok számára az italozás még külön veszélyeket is rejteget: a dohányzó ember ugyanis ivás közben rendszerint dupla mennyiségű cigarettát szív el, mint egyébként A megelőzés érdekében születtek ugyan rendeletek, így délelőtt 9 óra előtt tilos a vendéglátóhelyeken és italbol­tokban szeszes italt árusítani, s mindig tilos az utcá­kon, üzletek előtt szeszes italt fogyasztani, részegeket és fiatalkorúakat kiszolgálni. Ezek az intézkedések termé­szetesen nem oldhatják meg az alkoholizmus problémá­ját, hiszen például aki munkába indulás előtt inni akar, az előző nap is megveheti a szeszes italt. Nyilvánvaló, hogy csupán adminisztratív eszközökkel nem lehet meg­akadályozni a mértéktelen alkoholfogyasztást, különö­sen ha gyakran a környezet sem bélyegzi meg a része­geskedést. A Minisztertanács javaslatára a Vöröskereszt és más társadalmi szervek segítségével hosszú távra szóló programot készítenek elő. Nyilván többféle módot is kínál majd a program — orvosi és pszichikai ráha­tást —, hogy csökkenthető legyen a mértéktelen alko­holfogyasztás. (B. O.) A lakosság egészségvédelme, az egészségügyi hálózat munkája mindinkább a társadalom érdeklődésének középpontjába kerül. Ál­lampolgáraink egyetlen szolgáltatással szemben sem támasztanak olyan magas igényeket, mint az egészségügyi ellátással szemben. Az orvos és a beteg kapcsolatának, az ellátás színvonalának hangulatte­remtő szerepe van a közvéleményben. Az egészségügyi kormány­zat munkáját milyen mér­tékben határozza meg ez a fokozott érdeklődés? Dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszterrel — Légrá- dy Eszter közreműködésével — készített interjúnkban ez­zel a kérdéssel kezdtük a beszélgetést. — Az utóbbi időben való­ban megnövekedett a lakos­ság érdeklődése az egészség- ügyi tudományok és az egész­ségügyi ellátás minden része, ága és alágazata iránt. Ez az érdeklődés azért is rendkí­vül fontos — s ezt több íz­ben kifejtettem már külön­böző fórumokon —, mert igen nagy a jelentősége an­nak, hogy a lakosság, a tár­sadalom az egészségüggyel együtt dolgozzék. Magyaror­szágon az egészségpolitika a társadalompolitika integráns része, és ezért is tartjuk fon­tosnak ezt a megnövekedett érdeklődést. Természetesen ezzel az ér­deklődéssel együttjaró jogos kívánságnak a kielégítésére nagyon sok új dolog beje­lentésével nem szolgálhat a tárca. Egészségpolitikánk nem rövidtávú politika, ha­nem olyan hosszú időt fel­ölelő program, amelynek egyes' eredményéit aránylag föVid idÖ '"alatt regisztrál­hatjuk ugyan, de magát az egészségpolitikát évtizedek­re tervezzük. Ezt az egész­ségpolitikát — nem feled­kezve el természetesen a gondokról sem — azok az eredmények igazolták, ame­lyek az elképzelések követ­kezetes, tervszerű végrehaj­tása nyomán születhettek meg. Sokat beszéltünk a beteg­ségek sorrendjéről, a meg­betegedések alakulásának számszerűségéről, elsődleges­ségéről. Közismert, hogy a szív- és vérkeringési beteg­ségek állnak az első helyen, és a daganatos megbetegedé­sek mellett a külső ténye­zők által bekövetkezett — sérülések, balesetek, öngyil­kosság — halálozások száma is magas. Ezenkívül jelen­tős a légzőszervi, mozgás- szervi megbetegedések ará­nya. Azt egyikük sem vár­ta, hogy a daganatos vagya szív-, illetve keringési be­tegségeknek a számát egy év alatt látványosan csökken­teni tudjuk. Mindez hosszú, kitartó munkát, a tudomány előrehaladását, sok emberi munkát, anyagi felhasználást igényel. Hosszú évek óta be­szélünk arról is, milyen ma­gas Magyarországon a cse­csemőhalandóság. Ezt mond­tuk akkor is, amikor 32—42 ezrelék fölött volt, és boldo­gok voltunk, amikor 32 ez­relék alá sikerült szoríta­nunk. S örültünk, amikor 25 ezreléknél tartottunk, ma pedig már 20,8 ezreléknél tartunk. Ezzel sem lehetünk elégedettek, hiszen az euró­pai középátlagot sem értük el, de önmagunkhoz képest ez nagy eredmény. Természete­sen a 20,8 ezrelékes arányon belül is vannak eltérések az orszá'g régiói szerint, néhány megyében már 15—16 ezre­léknél tartanak. De Szabolcs megye 19,8 ezrelékes aránya sem mondható rossznak, ahol a többszörösen hátrányos, nagy családok aránya közis­merten magas. Ebben az eredményben következetes munka és az egészségpoliti­kai irányelvek következetes figyelembevétele és végre­hajtása fejeződik ki. Az egészségpolitikánknak, társadalompolitikánknak, ezen belül - családpolitikánk­nak elszakíthatatlan része a gyermekgondozási segély. Az első között vezettük be Eu­rópában. Többször változtat­tuk, továbbfejlesztettük. A közelmúltban bevezetett mó­dosítással az igénybe vevők jogosultsági körét terjesztet­tük ki, s az igényeket figye­lembe véve megszüntettünk néhány kötöttséget. Így a kismamák részfoglalkoztatá­sának lehetőségét, vagy aZ apák gyes-jogosultságát. — A hazai szívsebészet eredményei és fejlesztése szintén a lakosság érdeklő­désének a középpontjában áll. Hogyan alakulnak a ma­gyar szívsebészet lehetőségei, hiszen közismert, hogy ma még sokan várakoznak szív­műtétre? — A szívbetegek gyógyítá­sa — a cardiológiai prog­ram — nem elsősorban a szívsebészet kérdése, hanem a szívbetegek korai felkuta­tását, az ilyen betegségre hajlamosak, a kiszűrtek meg­felelő gondozását és ellátá­sát jelenti. Lényeges válto­zás van a szívműtét-javalla­toknál is. A megelőző munka eredményeként megfigyel­hető, hogy jóval kevesebb az olyan szívműtét, amelyet a gyermekkori láz jmaradyá- riyai indikálnak, inkátfó elő­térbe kerültek az idősko­rú koszorúér-megbetegedéssel kapcsolatos szívműtétek. Ezekre felkészültek a ma­gyar szívsebészek; és egyre több az ilyen beavatkozás. Egyébként a múlt évben 1200-nál több szívműtét volt az országban. A felkészülés eredményeként pedig megte­remtettük azt a lehetőséget, hogy 4—500 szívfejlődési rendellenességei született gyermeket tudunk megope­rálni évente. (Körülbelül 1200 csecsemő születik szív­fejlődési rendellenességgel, ezeknek körülbelül a fele sajnos nem műthető, mert egyéb fejlődési rendellenes­ségük is van.) Amíg nem volt lehetőség csecsemőkori szív­műtétekre, évente 400 cse­csemőt veszítettünk el. Most időben kivizsgálásra és mű­tétre kerülnek ezek a gyer­mekek. Budapesten a Tűz­oltó utcában, a II. Gyermek- klinikán és Szegeden végzik ezeket az operációkat. Visz- szatérve egy pillanatra az előző kérdéshez, az előreha­ladás egyrészt a szervezés, az alapellátás, a terhesgondozás javításának a kérdése, a má­sik oldalról viszont egy na­gyon komoly ellátási formá­nak a fejlesztését is jelenti, és a jövőben tulajdonkép­pen ezen a módon tudunk előrehaladni a csecsemőha­lálozás csökkentésében. Ebben az ötéves tervben egyébként igen jelentős ösz- szegeket költünk a különbö­ző célprogramokhoz szüksé­ges eszközök és felszerelé­sek beszerzésére. Általában a szívműtétekkel és az azt megelő vizsgálatokkal kap­csolatos berendezések igen drágák. Nem egy értéke meghaladja a 30 millió fo­rintot. Ezért központilag irá­nyítjuk e központok műsze­rezését. Az Érsebészeti Inté­zetben most szerelnek fel egy új műtét előtti vizsgáló készüléket, a felújított ké­szülék Debrecenbe kerül. Ezáltal a kivizsgálások szá­ma ott is jelentősen megnö­vekedhet, s végezhetnek szívműtétet gyermekeken Hajdú megye székhelyén is. Jelenleg tehát nem az a gond, hogy valaki azért nem jut el a szívműtétig, mert a műtéttel kapcsolatos kivizs­gálás gép hiányában nem végezhető el. A gond abból adódik, hogy a műtéti kapa­citás miatt kell várakozni. Jelenleg 1000—1200 kivizsgált beteg vár műtétre. Arra tö­rekszünk, hogy csökkentsük a várakozás idejét, ehhez azonban az anyagi feltéte­lek mellett a szellemi kapa­citást, az e területen dolgo­zó speciális szakemberek számát is növelni kell. • iiiö toyi jm üsííj 1,1; áSífítóV« — A daganatos megbete- i gedések terápiás ellátásában várható-e a közeljövőben változás? Terveznek-e fej­lesztést, milyen újabb gépi eszközök bevetése várható? — Budapesten a Weil Emil Kórház sugárterápiás intézetében új kobaltágyút állítottak be, s a régit is fel­újítják. összesen három készülék lesz az eddigi egy helyett. Az Onkológiai In­tézet lineáris gyorsító készü­léket kap, amely a legkor­szerűbb sugárterápiás lehe­tőséget biztosítja. A szegedi régióban eddig nem volt le­hetőség sugárterápiára, ezért odatelepítettünk egy megfe­lelő készüléket. Debrecen­ben és Pécsett pedig a meg­levő sugárforrás megduplá­zódik. Nem kívánunk min­den megyeszékhelyre ilyen készüléket telepíteni, de ahol van, oda két vagy három berendezést is juttatunk, mert ezek a gépek komoly műszaki hátteret kívánnak meg, s így legcélszerűbb koncentráltan ellátni a bete­geket. Még a győri régióban nincs ilyen sugárforrás, de az ott folyó kórházi re­konstrukció keretében a VI. ötéves terv végén sor ke­rül telepítésre. Miskolcon megoldott a sugárterápia, s ezzel valamennyi regionális egészségügi központban lesz lehetőség a sugárterápiára, s így a daganatos betegek kor­szerű ellátására. — Mennyire felkészültek ezek a regionális központok a műveseprogram végrehaj­tására? — Két központból hiány­zott eddig műveseállomás, Szombathelyen és Győrben. Mindkét régióban rövidesen megszűnik ez a gond; a ké­szülékeket már szerelik, s ezzel a többi központhoz ha­sonlóan Győrben és Szom­bathelyen a progresszív be­tegellátás e hiányzó lánc­szemét pótoljuk. — A terhesgondozásról — népesedéspolitikánk szelle­mében — az • egészséges utó­dok érdekében gyakorta esik szó. Az egészségügyi kor­mányzat törekvései a mainál egy humánusabb terhesgon­dozást jeleznek; a gyermeket váró anya és a vele foglal­kozó egészségügyi szakdol­gozó komplex kapcsolatát szorgalmazzák. A mechani­kus találkozások helyett va­lóban olyan orvos—terhes, illetve védőnő—terhes talál­kozásokat ígérnek, várnak el ezek a tervek, amilyen az alapellátásban a körzeti or­vos orvos és betege között már-már általános jelenség­gé válik.-r Ez, valóban nem anyagi kérdé$, r. hanem - elsősorban szervezési, tervezési és min­denekelőtt hivatásbeli fele­lősséget vár az egészségügyi dolgozóktól. Sajnos, ma­guk a terhesek sem mindig állítják életmód­jukat születendő gyer­mekük szolgálatába. A szük­ségtelen gyógyszerszedés, az alkohol, a nikotin fenyegető ártalmairól — minden fel- világosító munka ellenére — nagyon sokan nem vesznek tudomást, és ezen a téren javulás alig észlehető. A magasabb szintű terhes- gondozásra már igen jó sé­mák alakultak ki az elmúlt évek alatt az ország jó né­hány régiójában. Egy-egy szülészszakorvos egy terüle­tet lát el, ő végzi el a család- és nővédelmi feladatokat, akkor találkozik az anyával, amikor az még csak az első terhességi vizsgálatra érke­zik a rendelésre, de ő talál­kozik akkor is vele, amikor az a 9 hónap végén a kór­házba kerül. A másik törek­vésünk, hogy fejlesszük a szűrővizsgálatokat a terhes­ségi idő alatt Már több olyan szűrővizsgálatot rendszere­sítettünk, amely eredménye­ket hozott. így például Tol­na, Baranya, Zala megyé­ben értek el jelentős sikere­ket a terhesek anyagcsere­szűrésében. A kiemelt cél­programok között szerepel az ultrahangos magzatvizs­gálat. A cél az, hogy álta­lánossá váljék ez a diagnosz­tikai eljárás, ahol valóban szükség van rá — minden esetben el is végezzék. Ter­mészetesen a lakosság együttműködése nélkülözhe­tetlen elképzeléseink meg­valósításában. A gondozási rendszerben élő gyakorlat: az anya elmegy az állami egészségügyi szolgálathoz „le­bélyegeztetni” a terhes­könyvecskét, de van magán­orvosa. Ez a kettősség aztán azzal járhat, hogy mindkét orvos feltételezi: a másik helyen elvégezték a szüksé­ges vizsgálatokat. Bizony hiányosak azok a terhes­könyvek, amelyekbe — az okokat kutatva — visszala­poznak koraszülés, vagy szü­lési szövődmény esetén. Te­hát sokirányú intézkedést kí­ván ennek a helyzetnek a megnyugtató rendezése. — Köszönjük a beszélge­tést! 24-] milliard Ft 23 22­21­r>J MTI KS 234-7. \0; 21.2 —I----­19 80 1981 EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS KIADÁSOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom