Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA II barátság és a testvéri együttműködés légkörében Megkezdte munkáját Budapesten a KGST XXXVI. ülésszaka Kedden Budapesten a barátság és a test­vért együttműködés légkörében megkezdte munkáját a KGST XXXVI. ülésszaka. A szovjet delegációt Nyikolaj Tyihonov, a bolgárt Grlsa Filipov, a csehszlovákot Lu- bomir Strougal miniszterelnök, a kubai küldöttséget Carlos Rafael Rodriguez mi­niszterelnök-helyettes, Kuba állandó KGST- képviselője, a lengyel küldöttséget Woj- clech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának első titká­ra, a Minisztertanács elnöke, a mongol küldöttséget Zsambin Batmönh, a Német Demokratikus Köztársaságét Willi Stoph, a román küldöttséget Constantin Dasca- lescu miniszterelnök, a vietnamit To Huu, a Minisztertanács elnökhelyettese, a ju­goszláv küldöttséget — amely a KGST és a JSZSZK közötti együttműködési megál­lapodásnak megfelelően vesz részt a ta­nácskozáson — Zvone Drágán, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke vezeti. Megfi­gyelőként részt vesz az ülésszakon az Af­ganisztáni Demokratikus Köztársaság kül­döttsége Abdul Madzsid Szárboland mi­niszterelnök-helyettes, az Angolai Népi Köztársaságé Lppo Fortunato Ferreira do Mascimento tervezési és külkereskedelmi miniszter, a Szocialista Etiópiáé Taye Gu- lllat, a központi tervezési és fejlesztési for­radalmi mozgalom legfelsőbb tanácsának főtitkárhelyettese, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaságé Mahmud Szaid Maadi pénzügyminiszter, a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaságé Saly Vongkhamsao, a Minisztertanács elnökhelyettese és a Mo­zambiki Népi Köztársaság küldöttsége Marcelino dós Santos, a FRELIMO Párt Központi Bizottságának gazdaságpolitikai titkára vezetésével. Jelen van Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, a szervezet több más vezető munkatársa, valamint a KGST-országok közös intézményeinek szá­mos képviselője. Az ülésszakot az elnöklő Lázár György nyitotta meg. Lázár György megnyitó beszéde Kell-e, ami nem kell? A furfangosnak tűnő kér­dés korántsem az. Valóban kell-e és ha igen, minde­nütt kell-e a szombati ügyelet? Sőt: a kérdés még csak nem is szónoki. A községi tanácsok, a járási hivatalok dolgozói azon méltatlankodnak, hogy a szabad szombatokra beve­zetett ügyelet: üresjárat. Az ügyfél meg kpzben arra panaszkodik, hogy a sza­bad szombatokon, amikor ő is ráérne, ügyeit intézhet­né, érdemi ügyintézéshez mégsem juthát, legfeljebb csak „bölcs tanácsokhoz." Nos, hát kell-e az ügye­let, vagy nem kell? Nem lenne .oko6 dolog, ha egyértelműen állást foglal­nánk e kérdésben, különö­sen nem, ha ez az állásfog­lalás egyes számban, „sze­mélyesen” e vezércikk író­ja álláspontja alapján tör­ténne. Mert az igazság az, hogy a községi, a városi ta­nácsok „ügyeletesei” jósze- rint tétlenül töltik a drága időt a szabad szombatos ügyfélre várva, aki hol jön, hol nem, de leginkább nem. Lévén, hogy ezen az áldott második hivatalosan is munka nélkül tölthető na­pon csak az megy a hiva­tal tájékára, akinek már végképp nincs más dolga, vagy akinek rendkívül fon­tos az ügye. Am, az is igaz, hogy min­dig — és ha nem is min­denütt — valóban akadnak olyanod, akik számára az ügyintézés szombati ügyele­té fontos dolgában jelen­tős előrelépést nyújtó se­gítség. ök azok, akik ha zárt ajtót találnak, csapná­nak olyan vihart, hogy or­szágos esőnek vélhetné azt az ember, pedig csak a ha­társzélt porozta be az ég ajándéka.’ Mi hát a teendő ezek után? KelLe, vagy sem az a bizonyos szombati ügye­let a tanácsoknál? Receptet aligha tudna ad­ni e sorok írója, legföljebb csak olyan tanácsot, amely talán tanácsos a tanácsok­nak is meghallgatni. Tart­sanak ott rendszeres szom­bati ügyeletet, ahol az im­már élteit fél esztendő ügy­félforgalma ezt igazolni látszik. És ne tartsanak ott, ahol ez a hatszor négy sza­bad szombat eddig azt bi­zonyította, hogy az ügyele­test legföljebb a felesége keresi fel, hogy mikor jön már haza ebédelni, vagy a jó komája, hogy egy kis traccspartival ültessék el a semmittevés órád. No®, persze lenne egy harmadik javaslat is: érde­mes lenne általában is fe­lülvizsgálni a tanácsok sza­bad szombati rendszerét. Mennyi a ráfordítás, meny­nyi az ügyfél érdeke, meny­nyi a tanács becsülete és, — mennyi a dolgok értel­me? Gyurkó Géza Lázár György a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és kormánya nevében üdvözölte a KGST XXXVI. ülésszakára érkezett küldött­ségek vezetőit, az ülésszak résztvevőit, majd a követke­zőket mondotta: Tanácskozásunkon számba vesszük a szófiai ülésszak óta végzett együttes munkát, mérlegre tesszük annak eredményeit és gyengéit, s ennek alapján kijelöljük a további tennivalókat. Átte­kintjük, hogyan teljesül az atomerőművi berendezések gyártásszakosítására, koope­rációjára és kölcsönös szál­lítására megkötött sokoldalú kormányközi egyezmény. Megvitatjuk a mikroprocesz- szoros' technika fejlesztésére és alkalmazására, az ipari robotok kifejlesztésére, va­lamint a színestelevízió-gyár- tásban javasolt együttmű­ködési programokat, megha­tározzuk az e területeken lehetséges szakosítás és koo­peráció megszervezésének feladatait. Meghatározzuk az 1986—1990. évi népgazdasági tervek összehangolásának programját. Végül de nem utolsósorban arról is véle­ményt cserélünk, mit kell tenni együttműködésünk más területein ahhoz, hogy eredményesebben oldjuk meg a szocialista építés idő­szerű feladatait. Kedves elvtársak! Kedves vendégeink! Amikor ismételten szívből köszöntőm önöket, egyben azt kívánom, érezzék magu­kat jól hazánkban, a Magyar Népköztársaságban. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVI. ülésszakát megnyitom. A megnyitó után elfogad­ták a tanácsülés munka­rendjét és ügyrendjét, majd megkezdték a napirenden szereplő kérdések megvitatá­sát. — Marjai József miniszter­elnök-helyettes, hazánk ál­landó KGST-képviselője, a VB soros elnöke előterjesz­tette a Végrehajtó Bizottság beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak tevékenységéről a ta­nács XXXV. és XXXVI. ülésszaka között. ' — Az atomerőművi beren­dezések 1981—1990. évi sok­oldalú nemzetközi gyártás­szakosításáról és kooperáció­járól, valamint kölcsönös szállításáról szóló egyezmény megvalósításának menete cí­mű napirend előadója Alek- szej Antonov, a szovjet kor­mány miniszterelnök-helyet­tese; — A KGST-tagállamok 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordinációjának prog­ramtervezete, valamint tájé­koztató az 1981—1985. évi tervkoordináció keretében egyeztetett együttműködési intézkedések teljesítésének menetéről és az együttmű­ködés bővítésének további lehetőségeiről címűé pedig Nyikolaj Bajbakov szovjet miniszterelnök-helyettes. — A mikroprocesszoros technika fejlesztésében és széles körű népgazdasági al­kalmazásában való együtt­működés 1982—1990. évi programjának tervezetét Gu- rij Marcsuk, a szovjet kor­mány elnökhelyettese ismer­tette. — A tanács XXXVII. ülés­szakának időpontjára és elő­zetes napirendjére Nyikolaj Faggyejev tett javaslatot. Marjai József a Végre­hajtó Bizottság beszámolójá­hoz fűzött szóbeli kiegészí­tésben rámutatott, hogy a KGST-tagállamok a ne­hezebbé és bonyolultabbá vált külső és belső feltéte­lek közepette alapjában vé­ve teljesítették az ötéves terv első esztendejének fel­adatait. Az 1981-ben elért közel 2 százalékos növekedés — az általános világhelyzet tükré­ben — nem lebecsülendő gazdasági teljesítmény. A szocialista gazdasági integ­ráció országaink gazdasági fejlődésének fontos stabili­záló tényezője. Az egymás közötti kereskedelem éves értéke meghaladja a 120 mil­liárd rubelt. Rámutatott: tagállamaink társadalmi-gazdasági fejlő­désének jelen szakaszában kitűzött feladatok megvaló- sításához elengedhetetlen a szocialista gazdasági integrá­ció erősítése, az együttműkö­dés eredményesebbé tétele. Végül arról szólt, hogy a Végrehajtó Bizottság folya­matosan és céltudatosan ar­ra törekedett és intézkedé­seket tett, hogy saját, vala­mint a KGST szervei és in­tézményei munkáját gyakor- latiasabbá, érdemibbé, ész­szerűbbé tegye, a felesleges bürokráciát és formalitáso­kat csökkentse. A kétségtelen előrehala­dás mellett az eredmények még szerények és a munkát következetesen folytatni kell — mondotta Marjai József. A napirendi pontok elő­adóinak szóbeli kiegészítése után a küldöttségek vezetői szólaltak fel. Elsőként Nyikolaj Tyiho­nov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke emelke­dett szólásra. Kádár János és Wojciech Jaruzelski megbeszélése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, kedden a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Wojciech Jaruzelski- val, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkárával, kormányfővel, aki a KGST XXXVI. ülésszakán részt vevő lengyel delegáció vezető­jeként tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi és baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a két pártot kölcsönösen érintő kér­désekről. (MTI) VALAMI MEGINDULT... Üzem a sziken Tágas, szép műhelyben, egészséges körülmények között kere­sik kenyerüket a kiskörei asszonyok / Jó másfél évvel ezelőtt azzal váltunk el Forgó Ist- vánnétól, a kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezet ágazatvezetőjétől, hogy: sok sikert! Akkor ugyanis, gon­dok barázdálta homlokkal, éppen kilincselt: a tározó közelében, a mostoha körül­mények között gazdálkodó szövetkezetnek keresett ke­nyeret biztosító munkát, biz­tos jövedelmű melléküzem- ágat. Most? Alig ismerni őrá is, a melléküzemágra is: * — Bejött! A Hungária Műanyafeldolgozó Vállalat­tal kölcsönösen megtaláltuk számításunkat, ök munkát biztosítottak, az .első dara­bokhoz öntőformát adtak, a betanítást is elvégezték — mi pedig épületet, munkás­kezet adtunk sűrűn változó igényeiknek megfelelően. És a mi kéréseink sem találtak süket fülekre. Az erdőülte­téskor, amikor nyárfával telepítettük be a Tisza II. árterületét, a cukorrépa munkacsúcsai idején termé­szetesnek veszik, ha leáll a munka, és a 35 asszony a főágazatban dolgozik, — át­menetileg. Szó, ami szó, sikeresnek ígérkezik az együttműködés. A poliészter és az üveggya­pot szemet gyönyörködtetően lényegül át munkavédelmi sisakká, horgászladikká, vagy épp hűtőtoronypanellé — Sajószentpéteren építik majd be. A formát zsiradék­kal vonják be, hogy a kész­termék elváljon majd a fa­lától, majd ecsettel felvitt műanyag-, és kézzel terített üveggyapot rétegek simul­nak egymásra. A műgyanta a levegőn megdermedve ad­ja a tartást, az üveg a ru­galmasságot — és az egy­szer elkészített forma száz­számra onthatja a más anyagból elkészíthetetlen alakú idomokat. A jégször­fét például, amelyre már most télen is volt igény. De a túrakajakot is, amelynek kétszemélyes, elsüllyeszthe- tetlen törzsére vitorla is szerelhető, — a lusták is él­vezhetik a „vadevezést”. Orvosi műszerdoboz is ké­szül már, sőt újabban javí­tási munkát is vállalnak. A gazdaságok repedt vegysze­restartályait, ivóvíztárolóit is „megfoltozzák” a kiskörei asszonyok. Vidám, színes munkaru­hákban, napi 110—150 forin­tos teljesítménybérért, csu- paüveg-csupafény, elszívó- berendezéssel is felszerelt műhelyben, amelyet egymil­lió 200 ezer forintért létesí­tett a Vörös Hajnal. Abban a műhelyben, amelyből az idén már 4,1 millió forint értéknek kell kikerülnie, és ahová e 4,1 millió forintból 800 ezer forintos nyereség­nek kell visszakerülnie. Hogy segítse ezzel is a főágazat gondjainak megoldását. Kőhidi Imre Horgószladik, kenu, kajak — a Tisza-partról az ország min' den tájára Vizkerti Józsefné úgy szabja az üvegszálpaplant, mint másutt a kanavászt (Folytatás a 2. oldalon) (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom