Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-27 / 149. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIII. évfolyam, 149. szám ARA: 1982. június 27., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Turizmus Az országgyűlés nyári ülésszakán a belkereskedelmi miniszter expozéjában kitért az idegenforgalom alakulására. Szavaiból kitűnt, hogy néhány éve kedvező fordulatot vett a Magyarországra irányuló turizmus. Míg korábban igen sok vendéget fogadtunk viszonylag kevés haszonnal, újabban arra törekszünk, hogy a turizmus minél jelentősebb gazdasági eredménnyel járjon. A vendégfogadás rossz értelemben vett rekordéve 1978. volt, amikor kereken 17 millió külföldi lépte át határainkat. Bár nemzeti büszkeségünknek, hízel- gett ez a nagy érdeklődés, rá kellett jönnünk, hogy nem jó úton járunk. A főszezonban tömegesen érkező vendégeket nem tudtuk megfelelően elhelyezni: kialakultak a vadkempingek, százezrek vertek sátrat közművek nélküli területeken. Ráadásul ebből a vendégforgalomból az ' állam viszonylag igen csekély bevételhez jutott. Egyrészt azért, mert a turisták jószerivel csak éjszakáztak és étkeztek az országban, tehát alig vettek igénybe egyéb turisztikai szolgáltatásokat. Másrészt többségüknek csak magánházaknál, magánnyaralókban jutott hely, és a szállásadók jó része nem fizetett adót. Miért jött mégis, a zsúfoltság ellenére oly sok nyugati turista hozzánk nyaralni? Azért, mert nálunk meglehetősen olcsón lehetett lakni, étkezni, szórakozni. A fordulat, amire a belkereskedelmi miniszter expozéjában is utalt, a hivatalos valuta- és devizaárfolyamok módosításával kezdődött. Az árfolyamokat az állam fokozatosan úgy alakította, hogy ma már a turistáknak nem érdemes az illegális utat választaniuk: valutájukért reális forintösszeget kapnak a hivatalos pénzváltóhelyeken. A minőségi fordulat a legpregnánsabban az ország devizabevételeinek alakulásán mérhető. Míg 1978- ban a 17 millió beutazó mellett 7,8 milliárd forint volt a bevétel, addig 1981- ben a 14,8 millió külföldi látogatásából kereken kétszer annyi, 14,1 milliárd forintnak megfelelő devizabevételt könyvelhettünk el. Ezen belül a rubelelszámolású bevételek 5,8 milllárdról 7,1 milliárd forintra nőttek, s ennél sokkal nagyobb arányban emelkedtek a tőkés idegen- forgalomból származó dollárbevételek: forintra átszámítva az 1978. évi 1,9 milllárdról 8,2 milliárdra. Az idei előszezoni adatok további javulást mutatnak. Az év első négy hónapjában a tőkés országokból érkezettek vendégéjszakáinak száma 16 százalékkal, a bevétel pedig 79 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszakokét. A négy hónap alatt kereken 50 millió dollár bevétel származott a tőidegenforgalomból. G. U. Az emberiség nagy kérdéseiről Az OBT főtitkárának nyilatkozata Az elmúlt hetekben zajlott le közéletünk évről évre visszatérő, kiemelkedő je-( lentőségű eseménysorozata, a béke- és barátsági hónap. A társadalmi méretű akció jelentőségét, eredményeit Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára értékelte. Egyebek közt elmondotta : A hónap során az ország szinte minden lakott településén sor került olyan eseményre, amelyen az emberiség jövőjének nagy kérdéseiről gondolkodtak közösen az emberek. Érezhetően megnövekedett az érdeklődés a nemzetközi helyzet, s a békemozgalom törekvései iránt, amit elsősorban az magyaráz, hogy a világesemények ma több okot adnak az aggodalomra, mint néhány esztendővel ezelőtt. Élénk nemzetközi kapcsolatok — Mindebben jelentős szerepe volt annak, hogy szándékainknak és a szervezők tudatos törekvéseinek megfelelően a fórumok, találkozók, munkásgyűlések és más rendezvények többsége közvetlenebbül szólt az emberekhez, alkalmat adott a véleménycserére, a kétoldalú párbeszédre is. — A békemozgalom nemzetközi kapcsolatai is megélénkültek ebben az időszakban. Kifejezésre juttatta az európai békeszerető erők céljainak és érdekeinek alapvető azonosságát például az a baráti találkozó is, amelynek során az olimpiai békelángot hordozó görög küldöttség ismerkedhetett meg hazánk fiataljaival. Ugyancsak az elmúlt hetek fontos eseménye volt az európai békekutatók budapesti tanácskozása, illetve e kérdések tudományos szakértőinek és a békemozgalmak képviselőinek kötetlen eszmecseréje. Kapcsolatainkat az a felismerés fűzi szorosabbra, hogy ha a veszély jellege, mérete nemzetközi, akkor elhárítására csak a nemzetek, népek közötti összefogás lehet képes, örvendetes, hogy most, amikor minden eddiginél nagyobb szükség van a békemozgalmak közös fellépésére, a nyugati országok társadalmi erőinek körében is tapasztaljuk a nyitöttságot, az együttműködés szándékát, illetve gyakorlatát. — Külföldi barátaink teszik fel gyakran a kérdést: mi a szerepe, értelme a békemozgalomnak egy szocialista országban, tehát egy olyan államban, amelyben a vezető párt és a kormány politikája békepolitika, ahol ez a politika támogatja a leszerelési törekvéseket, ahol nincsenek nukleáris rakéták? E kérdésre nekünk is újból és újból meg kell fogalmaznunk a választ. Nyílt eszmecserék, párbeszédek Tevékenységünk ennél többet jelent: mindenekelőtt azt, hogy a mozgalom vegyen részt nemzetközi politikánk megismertetésében és elfogadtatásában. Valódi egyetértés pedig csak nyílt eszmecserék, párbeszédek során, különböző vélemények meghallgatásával, összegzésével alakulhat ki, olyan vitákban, amelyek semmilyen kényes kérdést nem ismernek, amelyek az eltérő nézetű embereket is képesek összefogni közös békeakaratuk alapján. Ezeknek az eszmecserék i nek az is céljuk, hogy hatást gyakoroljanak a politika alakítására. Egyrészt azért, hogy képviselői maguk mögött tudhassák a közvéleményünk aggodalmából és békevágyából fakadó szilárd társadalmi támogatást, amikor nemzetközi törekvéseink megvalósulásáért cselekednek, másrészt pedig érzékelhessék az országnyi méretű párbeszédnek azokat a hangjait is, amelyek esetlegesen ellen, tétes nézeteket — további meggyőző, tudatformáló munkára sarkalló — gondolatokat tükröznek. Össztársadalmi ügy — A béke és barátsági hónap tapasztalatait értékelve megállapíthatjuk, hogy e közéleti megmozdulás hazánkban valóban össztársadalmi üggyé vált. amelyben valamennyi hazai tömegszervezet cselekvő részt vállalt. Az eseménysorozat szervezésében, lebonyolításában kiemelkedő szerepe volt a Hazafias Népfrontnak, béke- és barátsági bizottságai a lakosság szinte valamennyi rétegét mozgósították akcióikkal. Elismerés és köszönet illeti az ifjúsági szövetséget, a szakszervezeteket, a szövetkezeti mozgalmat, a többi társadalmi szervezetet, s az aktivisták, előadók, vitavezetők ezreit. S ez a 'társadalmi részvétel nemcsak előre elhatározott programjaink1 megvalósításában nyilvánult meg. A most zárult eseménysorozat egyik fontos tapasztalata éppen az, hogy legtöbbször a helyi kezdeményezésre, közösségi akaratra, szándékra épülő megmozdulások lesznek az igazán sikeresek. Ezt a közösségi akaratot, a társadalmi igényeket kell felismernünk, bátorítanunk, s munkánkkal támogatnunk, felerősítenünk a továbbiakban is — mondotta Sarkadi Nagy Barna. (MTI) Építőtáborok, 25 éve Emlékiinnepsés az évfordulón Az építőtáborozás 25. évfordulója alakalmából emlékünnepséget tartottak szombaton Kisudvaron, a hansági építőtáborok egykori színhelyén. Az akkoriban mocsaras, lápos vidék mezőgazdasági termelésre alkalmassá alakítása során bontott zászlót az építőtábori mozgalom, amely azóta újabb és újabb eredményekkel bizonyítja a fiatal nemzedék hazája iránti elkötelezettségét. Az építőtábori emlékoszlop körül, az egykori táborozók és az idei építőtáborok diákjai gyűltek össze. Az ünnepi megemlékezést Varga Sabján László, a KISZ KB titkára tartotta. Hangoztatta, hogy a Hanság a fiatalok körében fogalom lett. A táborlakók — 1958 óta, csaknem egymillió középiskolás, egyetemista és főiskolás — az elmúlt negyedszázad alatt, mintegy 3 milliárd forintos termelési értéket hoztak létre. Az eseményen részt vett és az építőtábori mozgalom élenjáróinak kitüntetéseket adott át Fejti György, a KISZ KB első titkára. Néprajzosok, régészek, biológusok — kutatók Mozgalmas nyár az egri múzeumban! Míg másoknak a vakációt hozza el a nyár, néhány szakma és hivatás képviselői ilyenkor kezdhetnek el igazán dolgozni. Az egri Dobó Vármúzeum kollektívájának tagjai is nagyobbrészt ez utóbbi csoportba tartoznak és bőven találnak elfoglaltságot maguknak a meleg hónapokban. A néprajzosok több helyszínen is folytathatják vagy épp elkezdhetik munkájukat Idén zárják majd le azt a körültekintő kutatásukat, amely egy palóc monográfia elkészítésében ér végleges célt és nyer formát. Nemcsak megyénk palóclakta helységeit — Mikófalva, Egerbocs, Bodony — keresik majd fel, hanem a szomszédos Borsod és Nógrád településeit is, összesen húszat. Ugyancsak a néprajzosok munkája lesz annak a már előkészített nagyszabású feladatnak a befejezése, amelynek helyszíne Boldog. Innen előreláthatólag kétszáz tárgyi emlék kerül a múzeum tulajdonába, javarészt értékes népviseleti öltözékek. A friss szerzemények nem kerülnek raktárakba, hiszen rövid pihenő után tovább „indulnak” Szlovákiába. Beszterce bányán egy kiállítás legszebb darabjai lesznek novemberben. E nyáron több tájházat is felkereshetnek a látoga- . tófc. A tavaly tűzpusztította nagyrédei zsellérházzal és berendezési tárgyaival, július közepétől ismerkedhetnek megint az érdeklődők. Folyik a mikófalvi és a noszvaji tájház felújítása is, az előbbinél külön feladat a kovácsműhely restaurálásaA régészek sem pihennek. Novajon Somogyvári Ágnes egy bronzkori település emlékeit tárja fel, míg Szabó János Győző, a Bélapátfalván talált VIII.—IX. századi temető titkait kutatja. Fodor László is folytatja négy évvel ezelőtti megkezdett munkáját, az almári Páloskolostor ásatását. Július 12-től, 24-ig Mónos- bélben őslénytani kutatótábor nyílik. A talált növényi és az állati maradványokból arra keresik a szakemberek a választ, vajon a jétfkor melyik időszakában keletkezett az itteni mésztufaképződmény. A táborban a múzeum természettudományi csoportja, a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársai, valamint közép- és főiskolás fiatalok vesznek részt, Füköh Levente biológuskutató vezetésével. Még egy hír a természet- tudományi csoport tevékenységéről. Kiadásukban most jelent meg a Malako- lógiai tájékoztató második kötete. A rejtélyes cím mögött a magyarországi csigákat, és a Bükki Nemzeti Parkban folyó hasonló ilyen irányú kutatásokat ismerteti tíz szerző 14 munkája. A várba látogatókat egész nyáron várják a gótikus palotában kiállított kora oszmán szőnyegek, míg a múzeum egyik legnagyobb nyári vállalkozásának a VIII. országos ak- varellbiennálénak is megkezdődtek az előkészületi munkálatai. A megyei párt- bizottság oktatási igazgatósága épületében, augusztus 20-án nyíló tárlaton, 36 művész, körülbelül száz képe kerül közönség elé szeptember 3-ig. Verseny - Dobó szellemébe. A péntek esti megnyitó ünnepséggel megkezdődött Egerben a sorkötelesek VI. országos összetett honvédelmi versenye. A 19 megyét és Budapestet képviselő hatfős csapatok — köztük a füzesabonyi —, három számban mérik össze felkészültségüket. A tegnap délelőtt rendezett járőrverseny másfél órája az elméleti felkészültséget és az állóképességet tette próbára, délután a párbajlövészetre került sor. A versengés ma délelőtt az akadálypályán folytatódik. (Fotó: Kőhidi Imre)