Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-27 / 149. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIII. évfolyam, 149. szám ARA: 1982. június 27., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Turizmus Az országgyűlés nyári ülésszakán a belkereske­delmi miniszter expozé­jában kitért az idegenfor­galom alakulására. Szavai­ból kitűnt, hogy néhány éve kedvező fordulatot vett a Magyarországra irá­nyuló turizmus. Míg ko­rábban igen sok vendéget fogadtunk viszonylag ke­vés haszonnal, újabban ar­ra törekszünk, hogy a tu­rizmus minél jelentősebb gazdasági eredménnyel járjon. A vendégfogadás rossz értelemben vett rekordéve 1978. volt, amikor kereken 17 millió külföldi lépte át határainkat. Bár nemzeti büszkeségünknek, hízel- gett ez a nagy érdeklődés, rá kellett jönnünk, hogy nem jó úton járunk. A főszezonban tömegesen ér­kező vendégeket nem tud­tuk megfelelően elhelyez­ni: kialakultak a vadkem­pingek, százezrek vertek sátrat közművek nélküli területeken. Ráadásul ebből a ven­dégforgalomból az ' állam viszonylag igen csekély bevételhez jutott. Egyrészt azért, mert a turisták jó­szerivel csak éjszakáztak és étkeztek az országban, tehát alig vettek igénybe egyéb turisztikai szolgálta­tásokat. Másrészt többsé­güknek csak magánházak­nál, magánnyaralókban ju­tott hely, és a szállásadók jó része nem fizetett adót. Miért jött mégis, a zsú­foltság ellenére oly sok nyugati turista hozzánk nyaralni? Azért, mert ná­lunk meglehetősen olcsón lehetett lakni, étkezni, szórakozni. A fordulat, amire a bel­kereskedelmi miniszter ex­pozéjában is utalt, a hiva­talos valuta- és devizaár­folyamok módosításával kezdődött. Az árfolyamo­kat az állam fokozatosan úgy alakította, hogy ma már a turistáknak nem ér­demes az illegális utat vá­lasztaniuk: valutájukért reális forintösszeget kap­nak a hivatalos pénzvál­tóhelyeken. A minőségi fordulat a legpregnánsabban az ország devizabevételeinek alaku­lásán mérhető. Míg 1978- ban a 17 millió beutazó mellett 7,8 milliárd forint volt a bevétel, addig 1981- ben a 14,8 millió külföldi látogatásából kereken két­szer annyi, 14,1 milliárd forintnak megfelelő de­vizabevételt könyvelhet­tünk el. Ezen belül a ru­belelszámolású bevételek 5,8 milllárdról 7,1 milliárd forintra nőttek, s ennél sokkal nagyobb arányban emelkedtek a tőkés idegen- forgalomból származó dol­lárbevételek: forintra át­számítva az 1978. évi 1,9 milllárdról 8,2 milliárdra. Az idei előszezoni adatok további javulást mutatnak. Az év első négy hónapjá­ban a tőkés országokból érkezettek vendégéjsza­káinak száma 16 százalék­kal, a bevétel pedig 79 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszako­két. A négy hónap alatt kereken 50 millió dollár bevétel származott a tő­idegenforgalomból. G. U. Az emberiség nagy kérdéseiről Az OBT főtitkárának nyilatkozata Az elmúlt hetekben zajlott le közéletünk évről évre visszatérő, kiemelkedő je-( lentőségű eseménysorozata, a béke- és barátsági hónap. A társadalmi méretű akció jelentőségét, eredményeit Sarkadi Nagy Barna, az Or­szágos Béketanács főtitkára értékelte. Egyebek közt el­mondotta : A hónap során az ország szinte minden lakott telepü­lésén sor került olyan ese­ményre, amelyen az emberi­ség jövőjének nagy kérdései­ről gondolkodtak közösen az emberek. Érezhetően meg­növekedett az érdeklődés a nemzetközi helyzet, s a bé­kemozgalom törekvései iránt, amit elsősorban az magya­ráz, hogy a világesemények ma több okot adnak az ag­godalomra, mint néhány esz­tendővel ezelőtt. Élénk nemzetközi kapcsolatok — Mindebben jelentős sze­repe volt annak, hogy szán­dékainknak és a szervezők tudatos törekvéseinek meg­felelően a fórumok, találko­zók, munkásgyűlések és más rendezvények többsége köz­vetlenebbül szólt az embe­rekhez, alkalmat adott a vé­leménycserére, a kétoldalú párbeszédre is. — A békemozgalom nem­zetközi kapcsolatai is meg­élénkültek ebben az időszak­ban. Kifejezésre juttatta az európai békeszerető erők céljainak és érdekeinek alapvető azonosságát például az a baráti találkozó is, amelynek során az olimpiai békelángot hordozó görög küldöttség ismerkedhetett meg hazánk fiataljaival. Ugyancsak az elmúlt hetek fontos eseménye volt az eu­rópai békekutatók budapesti tanácskozása, illetve e kér­dések tudományos szakértői­nek és a békemozgalmak képviselőinek kötetlen esz­mecseréje. Kapcsolatainkat az a fel­ismerés fűzi szorosabbra, hogy ha a veszély jellege, mérete nemzetközi, akkor elhárítására csak a nemze­tek, népek közötti összefo­gás lehet képes, örvendetes, hogy most, amikor minden eddiginél nagyobb szükség van a békemozgalmak közös fellépésére, a nyugati or­szágok társadalmi erőinek körében is tapasztaljuk a nyitöttságot, az együttműkö­dés szándékát, illetve gya­korlatát. — Külföldi barátaink te­szik fel gyakran a kérdést: mi a szerepe, értelme a bé­kemozgalomnak egy szocia­lista országban, tehát egy olyan államban, amelyben a vezető párt és a kormány politikája békepolitika, ahol ez a politika támogatja a leszerelési törekvéseket, ahol nincsenek nukleáris raké­ták? E kérdésre nekünk is újból és újból meg kell fogalmaznunk a választ. Nyílt eszmecserék, párbeszédek Tevékenységünk ennél többet jelent: mindenekelőtt azt, hogy a mozgalom ve­gyen részt nemzetközi poli­tikánk megismertetésében és elfogadtatásában. Valódi egyetértés pedig csak nyílt eszmecserék, párbeszédek során, különböző vélemények meghallgatásával, összegzé­sével alakulhat ki, olyan vi­tákban, amelyek semmilyen kényes kérdést nem ismer­nek, amelyek az eltérő né­zetű embereket is képesek összefogni közös békeakara­tuk alapján. Ezeknek az eszmecserék i nek az is céljuk, hogy ha­tást gyakoroljanak a politika alakítására. Egyrészt azért, hogy képviselői maguk mö­gött tudhassák a közvélemé­nyünk aggodalmából és bé­kevágyából fakadó szilárd társadalmi támogatást, ami­kor nemzetközi törekvéseink megvalósulásáért cselekednek, másrészt pedig érzékelhessék az országnyi méretű párbe­szédnek azokat a hangjait is, amelyek esetlegesen ellen, tétes nézeteket — további meggyőző, tudatformáló munkára sarkalló — gondo­latokat tükröznek. Össztársadalmi ügy — A béke és barátsági hó­nap tapasztalatait értékelve megállapíthatjuk, hogy e közéleti megmozdulás ha­zánkban valóban össztársa­dalmi üggyé vált. amelyben valamennyi hazai tömegszer­vezet cselekvő részt vállalt. Az eseménysorozat szervezé­sében, lebonyolításában ki­emelkedő szerepe volt a Ha­zafias Népfrontnak, béke- és barátsági bizottságai a la­kosság szinte valamennyi ré­tegét mozgósították akcióik­kal. Elismerés és köszönet illeti az ifjúsági szövetséget, a szakszervezeteket, a szö­vetkezeti mozgalmat, a többi társadalmi szervezetet, s az aktivisták, előadók, vitaveze­tők ezreit. S ez a 'társadalmi részvétel nemcsak előre elha­tározott programjaink1 meg­valósításában nyilvánult meg. A most zárult eseménysoro­zat egyik fontos tapasztalata éppen az, hogy legtöbbször a helyi kezdeményezésre, kö­zösségi akaratra, szándékra épülő megmozdulások lesz­nek az igazán sikeresek. Ezt a közösségi akaratot, a tár­sadalmi igényeket kell felis­mernünk, bátorítanunk, s munkánkkal támogatnunk, felerősítenünk a továbbiak­ban is — mondotta Sarkadi Nagy Barna. (MTI) Építőtáborok, 25 éve Emlékiinnepsés az évfordulón Az építőtáborozás 25. év­fordulója alakalmából em­lékünnepséget tartottak szombaton Kisudvaron, a hansági építőtáborok egy­kori színhelyén. Az akkori­ban mocsaras, lápos vidék mezőgazdasági termelésre al­kalmassá alakítása során bontott zászlót az építőtá­bori mozgalom, amely azóta újabb és újabb eredmények­kel bizonyítja a fiatal nem­zedék hazája iránti elköte­lezettségét. Az építőtábori emlékoszlop körül, az egy­kori táborozók és az idei építőtáborok diákjai gyűl­tek össze. Az ünnepi megemlékezést Varga Sabján László, a KISZ KB titkára tartotta. Hangoztatta, hogy a Han­ság a fiatalok körében foga­lom lett. A táborlakók — 1958 óta, csaknem egymillió középiskolás, egyetemista és főiskolás — az elmúlt ne­gyedszázad alatt, mintegy 3 milliárd forintos termelési értéket hoztak létre. Az eseményen részt vett és az építőtábori mozgalom élenjáróinak kitüntetéseket adott át Fejti György, a KISZ KB első titkára. Néprajzosok, régészek, biológusok — kutatók Mozgalmas nyár az egri múzeumban! Míg másoknak a vakációt hozza el a nyár, néhány szakma és hivatás képvise­lői ilyenkor kezdhetnek el igazán dolgozni. Az egri Dobó Vármúzeum kollektí­vájának tagjai is nagyobb­részt ez utóbbi csoportba tartoznak és bőven talál­nak elfoglaltságot maguk­nak a meleg hónapokban. A néprajzosok több hely­színen is folytathatják vagy épp elkezdhetik munkáju­kat Idén zárják majd le azt a körültekintő kutatá­sukat, amely egy palóc mo­nográfia elkészítésében ér végleges célt és nyer formát. Nemcsak megyénk palóclak­ta helységeit — Mikófalva, Egerbocs, Bodony — kere­sik majd fel, hanem a szom­szédos Borsod és Nógrád te­lepüléseit is, összesen hú­szat. Ugyancsak a néprajzosok munkája lesz annak a már előkészített nagyszabású feladatnak a befejezése, amelynek helyszíne Boldog. Innen előreláthatólag két­száz tárgyi emlék kerül a múzeum tulajdonába, java­részt értékes népviseleti öl­tözékek. A friss szerzemé­nyek nem kerülnek raktá­rakba, hiszen rövid pihenő után tovább „indulnak” Szlovákiába. Beszterce bá­nyán egy kiállítás legszebb darabjai lesznek november­ben. E nyáron több tájházat is felkereshetnek a látoga- . tófc. A tavaly tűzpusztította nagyrédei zsellérházzal és berendezési tárgyaival, jú­lius közepétől ismerkedhet­nek megint az érdeklődők. Folyik a mikófalvi és a noszvaji tájház felújítása is, az előbbinél külön feladat a kovácsműhely restaurálá­sa­A régészek sem pihennek. Novajon Somogyvári Ágnes egy bronzkori település em­lékeit tárja fel, míg Szabó János Győző, a Bélapátfal­ván talált VIII.—IX. századi temető titkait kutatja. Fo­dor László is folytatja négy évvel ezelőtti megkezdett munkáját, az almári Pálos­kolostor ásatását. Július 12-től, 24-ig Mónos- bélben őslénytani kutatótá­bor nyílik. A talált növé­nyi és az állati maradvá­nyokból arra keresik a szak­emberek a választ, vajon a jétfkor melyik időszaká­ban keletkezett az itteni mésztufaképződmény. A tá­borban a múzeum termé­szettudományi csoportja, a Magyar Állami Földtani In­tézet munkatársai, valamint közép- és főiskolás fiatalok vesznek részt, Füköh Leven­te biológuskutató vezetésé­vel. Még egy hír a természet- tudományi csoport tevé­kenységéről. Kiadásukban most jelent meg a Malako- lógiai tájékoztató második kötete. A rejtélyes cím mö­gött a magyarországi csigá­kat, és a Bükki Nemzeti Parkban folyó hasonló ilyen irányú kutatásokat ismerteti tíz szerző 14 munkája. A várba látogatókat egész nyáron várják a gó­tikus palotában kiállított kora oszmán szőnyegek, míg a múzeum egyik leg­nagyobb nyári vállalkozá­sának a VIII. országos ak- varellbiennálénak is meg­kezdődtek az előkészületi munkálatai. A megyei párt- bizottság oktatási igazgató­sága épületében, augusztus 20-án nyíló tárlaton, 36 mű­vész, körülbelül száz képe kerül közönség elé szeptem­ber 3-ig. Verseny - Dobó szellemébe. A péntek esti megnyitó ünnepséggel megkezdődött Egerben a sorkötelesek VI. országos összetett honvédelmi versenye. A 19 megyét és Budapestet képviselő hatfős csapatok — köztük a füzesabonyi —, három számban mérik össze fel­készültségüket. A tegnap délelőtt rendezett járőrverseny másfél órája az el­méleti felkészültséget és az állóképességet tette próbára, délután a párbaj­lövészetre került sor. A versengés ma délelőtt az akadálypályán folytatódik. (Fotó: Kőhidi Imre)

Next

/
Oldalképek
Tartalom