Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-23 / 145. szám

: 2. NÉPÚJSÁG, 1982. június 23., szerda Mitterrand Madridban Kedden délben, háromna­pos hivatalos látogatásra Madridba érkezett Francois Mitterrand francia köztársa­sági elnök. A francia köztár­sasági elnök fogadására, akit többek között Cheysson kül­ügyminiszter is elkísért, Já­nos Károly spanyol király jelent meg a repülőtéren. A francia államfő szerdán Leo. poldo Calvo Sotelo miniszter­elnökkel tart megbeszélése­ket és találkozik a parla­mentben képviselt négy nagy politikai párt vezetőivel. A spanyol fővárosban nem várnak konkrét eredménye­ket a francia köztársasági elnök látogatásától a két or­szágot szembeállító legfonto­sabb vitás kérdésekben: a közös piaci spanyol belépés és az ETA terrorakciói elle­ni harc segítése tekintetében. Belpolitikai csatározások Argentínában Még mindig nincs állandó elnöke Argentínának, holott a katonai junta múlt vasár­napra ígérte Leopoldo Galtie- ri utódjának kijelölését. Eredménytelenül végződtek az argentin katonai vezetés hétfői tanácskozásai is — Buenos Aires-i források sze­rint kemény csatározások folynak a szárazföldi hadse­reg szélsőjobboldali, konzer­vatív irányzatú főparancsno­ka, Cristino Nicolaides tábor­nok és a populista irányza­tot képviselő Basilio Lami Dozó tábornok, a légierő fő- parancsnoka között. Ez utóbbi — a haditenge­részet támogatását is ma­ga mögött tudva — Pol­gári politikus kinevezését szorgalmazza, akinek segít­ségével fokozatosan megvaló­sulna a teljes polgári kor­mányzáshoz való átmenet. Az argentin politikai pár­tok hétfőn követelték az alkotmányos kormányzás helyreállítását. Hírek szerint az ellenzéki frontban tömö­rült öt legnagyobb párt ve­zetői találkozni kívánnak a juntával, hogy megvitassák, milyen sürgős lépések kelle­nek ahhoz, hogy az ország kilábaljon a kátyúból. AZ EGER ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET TAP-TERMÉNY FORGALMAZÁSI MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. MUNKAKÖRI FELADAT: az áfész körzetének tápellátása, -felvásár­lása, -forgalmazása, irányítása és szervezése. Érdeklődni lehet: felvásárlási főosztály, 20—21. ajtó. EGER, Knézich K. u. Z. sz. A VOLÁN 4. sz. Vállalat FEIL VESZ FÉMIPARI MAROS SZAKMUNKÁST. JELENTKEZÉS: EGER, Lenin út 194. Műszaki főosztály. Találatok érték a szovjet nagykövetséget Libanoni egyezkedés izraeli harckocsik gyűrűjében — Izrael szabad kezet ka­pott az Egyesült Államoktól a libanoni invázió folytatá­sára, a kitűzött katonai és politikai célok elérésére — ezt a következtetést vonják le Bej rútban abból a tény­ből, hogy Reagan amerikai elnök magáévá tette Begin, izraeli kormányfő valameny- nyi lényeges követelését — beleértve a Libanonban levő szíriai és palesztin fegyveres erők eltávolítását, egy nyu­gati ellenőrzés alá helyezett demilitarizált övezet kiala­kítását és a különbéke meg­kötésére hajlandó libanoni kormány hatalomra segíté­sét. Az MTI bejrúti tudósító­jának értékelése szerint, mi­után a fővárost bekerítő iz­raeli csapatok 17 napi harc árán sem érték el a szíriai csapatok kivonását, a palesz­tin ellenállási mozgalom fel­számolását, a céljaik szolgá­latába állítható libanoni kormány megalakítását, mindinkább elkerülhetetlen­nek látszik Nyugat-Bejrút — Izrael számára minden bizonnyal katasztrofális veszteségekkel járó — el­foglalása, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet körül­zárt erőinek, politikai-kato­nai központjának felszámo­lása. Philip Habib amerikai kü­lönmegbízott a nemzeti meg­mentés — Szárkisz elnök vezette — bizottság^, illetve a libanoni hadsereg segítsé­gével kívánja elérni a pa­lesztin ellenállás semlegesí­tését. Az izraeli harckocsik gyűrűjében ülésező Bej rút megmentését szívén viselő bizottság valójában az izra­eli követelések „elviselhető” teljesítéséről tárgyal a PFSZ vezetőivel. A palesztin ellenállás és a libanoni haladó pártok nemzeti mozgalma közölte, hogy csupán részleges izrae­li csapatkivonás, az izraeli katonai nyomás enyhítése teremtheti meg az érdemi libanon—palesztin tárgya­lások kedvező légkörét. A palesztin ellenállás beleegye­zik abba, hogy a libanoni kormányhadsereg ellenőr­zése alá helyezzék Nyugat- Bejrútot, kész visszavonul­ni a palesztin menekülttá­borokba, de fegyverletétel­ről mindaddig nem lehet szó, amíg nem szűnik meg az izraeli támadás veszélye. — Mint a TASZSZ hír- ügynökség jelentette Bejrút­ban az izraeli tüzérség tá­madása következtében talá­latok érték a Szovjetunió nagykövetségének épületét. Az épületben, amely az ag- resszorok által körülzárt Nyugat-Bejrútban van, ká­rok keletkeztek. „A Libanon területére be­hatolt izraeli csapatok bűnös tevékenységéért a teljes fe­lelősség az izraeli kormányt terheli, amely lábbal tipor­ja a nemzetközi jog általá­nosan elfogadott normáit” — állapítja meg a hírügy­nökség a súlyos incidensről beszámolva. BOMBAY Kedden a bombayi repülő­tér közelében lezuhant az Air India légitársaság egy Boeing 707-es típusú, Sin­gapore—Kuala Lumpur— Madras útvonalon közleke­dő utasszállító repülőgépe. Az első jelentések szerint a rossz látási viszonyok miatt bekövetkezett szerencsétlen­ség következtébén tizenkét személy vesztette életét. A gépen 98 utas és hattagú személyzet tartózkodott. A roncsok közül eddig mintegy harminc utast — közöttük egy négyhónapos kisbabát — sikerült élve kimenteni. HELSINKI Kalevi Sorsa finn minisz­terelnök hétfőn Helsinkiben fogadta Roman Malinowskit, a Lengyel Egyesült Paraszt­párt főbizottsága elnökségé­nek elnökét, a Miniszterta­nács elnökhelyettesét. GARDEN CITY (GEORGIA) Az Egyesült Államok Georgia államában mintegy ötszáz bebörtönzött hétfőn átmenetileg hatalmába kerí­tette a Garden Cityben levő börtön egy részét. Az inci­dens egy rab és egy fegyőr közötti szóváltással kezdő­dött, majd a raboknak si­került ellenőrzésük alá venniük a börtön elektroni­kus ellenőrző központját. A több órán át tartott rend­bontásnak végül a nemzeti gárda kivezényelt egységei vetettek véget. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden Moszkvában fogadta Grisa Filipovot, a BKP KB Poli­tikai Bizottságának tagját, a Bolgár Népköztársaság mi­niszterelnökét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózko­dik a szovjet fővárosban. A megbeszélésen jelen volt Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő is. WASHINGTON „Nem bűnös” — mondta ki döntését hétfőn este Wa­shingtonban az a szövetségi esküdtszék, amely 25 órán keresztül mérlegelte Reagan elnök merénylőjének, John W. Hinckleynek ügyét, és végül arra a következtetésre jutott, hogy a 27 éves Hinck­ley „nem volt beszámítható” tettének elkövetésekor. Királyi gyermek Angliában A brit trónörököspárnak fiúgyermeke született hétfőn, a késő esti órákban. Diana walesi hercegné fiának neve még nincs, viszont bi­zonyosan* tudni róla, hogy a trónutódlásban máris második az édesapja után. A William Hill fogadóirodákban kedd reggeltől fogadni le­het a számba jöhető nevekre, amelyek közül a Hill-cég a George-ot tartja a legvalószínűbbnek. A kisfiú egyébként háromkilós, kék szeme van, mint a szüleinek, és buzgón bömbölt világrajövetelének első percei­ben. A királynő „abszolút elbűvölten" vette tudomásul leg­újabb unokája születését. Károly herceg, a trónörökös apa a szülésnél — szokást bontva — jelen volt. Amikor este tiz után elhagyta a kórhá­zat, egyik önfeledt hölgytisztelőjétől hatalmas rúzsos puszit kapott és (gyanútlanul) a csók nyomaival az arcán válaszol- gatott vagy tíz percen át a felesége és fia egészsége felől tu­dakozódó kérdésekre. Diana hercegné és a kisfiú egészségesek, kitünően vannak — mondta. —( Külpolitikai kommentárunk )— Kényelmetlen vendég NEM TUDNI, ki került kínosabb helyzetbe: Mena- hem Begin vagy Ronald Reagan? Kétségtelen azon­ban, hogy a libanoni kutyaszorítóból sem az inváziót végrehajtó Izraelnek, sem a Tel Avivval szolidáris washingtoni szövetségesnek nem lesz könnyű kilá­balnia. Három órán át tárgyalt az amerikai elnök az iz­raeli kormányfővel, s mint kiszivárgott, „őszinte, he­lyenként nyers” eszmecserét folytattak. Ami tökéle­tesen érthető. Az USA számára a Libanon elleni tá­madás több okból kényelmetlen helyzetet teremtett. Arab szövetségesei körében heves bírálatot váltott ki, azonkívül — nem először a közel-keleti válságok tör­ténetében — Izrael ismét kész .tények elé állította az USA-t. A fölháborodott arab reagálásokat Washington még csak elviselné, de Begin legújabb ötlete még az ame­rikai vezetők idegeit is megviselte. Arról van szó, hogy az izraeli terv értelmében ki kellene vonni Li­banonból valamennyi külföldi fegyveres erőt. Vagy­is: távozniok kellene — Begin szerint — a szíreknek és a palesztinoknak, s a helyüket tekintélyes lét­számú, soknemzetiségű erő foglalná el, soraiban je­lentős amerikai katonasággal. Ezért az ötletért Rea­gan — washingtoni források szerint — nemigen lel­kesedett. Érthető okokból. Ha ugyanis a robbanékony libanoni helyzetet még közvetlen amerikai jelenléttel is súlyosbitanák — mintegy az izraeli szándékok megvalósításának garantálására —, az végképp be­fagyasztaná a Camp David-i folyamatot. Márpedig az Egyesült Államok szemmel láthatóan szívesebben támogatja ezt a koncepciót, mint Begin rendkívül kockázatos ötletét. A LIBANONI AGRESSZIÓ MIATT Izrael és Egyip­tom viszonya lehűlt, Washington számára a mostani helyzetben legkevésbé sem kívánatos arab egység- törekvések könnyen új erőre kaphatnak. Arról nem is szólva, hogy az amerikai csapatok Libanonban ál- lomásoztatása stratégiai méretű veszélyt rejthetne magában. Az USA és Izrael között néhány hónapja stratégiai jellegű megállapodás van érvényben, Ah­med Iszkander Ahmed szír tájékoztatási miniszter nyilatkozatában pedig nyíltan utalt arra, hogy Szíria készen állna e szerződés megfelelő ellensúlyozására. A Közel-Keleten a palesztin érdekeknek ma már szinte kizárólag Szíria a védelmezője, és Damaszkusz a fokozódó izraeli nyomás ellenére sem egyezett bele csapatai kivonásába Libanonból. Ha az izraeli ambí­ciókat az Egyesült Államokban korlátlan mértékben támogatnák, ez beláthatatlan következményekkel jár­hatna a Szovjetunió határaihoz túlontúl közeli tér­ségben. REAGAN „KÉNYELMETLEN VENDÉGE” bizo­nyára súlyos fejtörést okoz tehát washingtoni házi­gazdájának. . Más kérdés, hogy Begin föllépését az USA bátorította. Hosszú évek óta. Gyapay Dénes Burma és a Fülöp-szigetek A hazánknál hétszer na­gyobb, 676 ezer km2 területű és 33 millió lakosú Burma földjén már az időszámítás előtti II. században az ősla­kos mon törzsek fejlett ci­vilizációt és önálló államot hoztak létre. Az északról érkező burmai törzsek előbb csak a mai Burma középső részén, majd hatalmukat fokozatosan ki­terjesztve az egész ország területére kiterjedő egysé­ges államot hoztak létre. Az angolok a XIX. század végén gyarmatosították Bur­mát, s az indiai gyarmatbi­rodalomhoz csatolták. Az első világháborút kö­vetően kibontakozó nemzeti felszabadító mozgalom küz­delmeinek első eredménye­ként 1937-ben önálló gyar­mati közigazgatást kapott 1942-ben az országot meg­szállták a japánok, s csak 1945-ben sikerült a burmai angol csapatoknak a meg­szállókat kiűzniük. Az 1945 után folytatódó nemzeti felszabaditási törek­vések 1948. január 4-én ve­zettek a függetlenség el­nyeréséhez. Az 1962-ben meghirdetett „Burma útja a szocializmushoz” program alapján államosították a külkereskedelmet a külföldi érdekeltségeket és a nagyobb hazai magánvállalkozásokat is. Az 1974-ben meghirde­tett alkotmány a nemzet- gyűlésnek biztosít jelentős hatalmat. Az ország gazdasági éle­te a mezőgazdaságon ala­pul. Legfontosabb terméke a rizs, de igen jelentős a kö­les, a cukornád, a gyapot termesztése is. Az ország területének egyharmadát bo­rító trópusi őserdő, több mint egymillió tonna érté­kes keményfa kitermelését biztosítja. Jelentős ásvány­kincs-készletekkel rendel­kezik. Az iparban elsősorban a hazai alapanyagok feldolgo­zása számottevő, s fejlesztés­re jelentős külföldi hitele­ket is igénybe vesz. (NSZK, Japán, Kína). Gazdasági kapcsolatokat a szocialista országokkal az utóbbi években alakított ki. ★ A szigeteken az őslakos­ság már korán — a XV. szá­zadban — megismerkedett az iszlám vallással, s ezzel egyidőben alakultak meg az első feudális államok. A spa­nyolok 1521-ben jelentek meg először a szigetek part­jainál és 1565-ben gyarmato­sították azokat. A spanyol közigazgatás és az egyház tevékenysége a lakosság szé­les körének ellenállását vál­totta ki, s hosszú évek re­formmozgalmának kudarca után, 1896-ban fegyveres felkelés tört ki a szigeteken. Noha a felkelők győzelmet arattak, s ki is kiáltották a független köztársaságot, a spanyol—amerikai háborút lezáró párizsi béke az Egye­sült Államoknak juttatta az országot. A nemzeti mozgal­mak tevékenységének ered­ményeként, az Egyesült Ál­lamok 1934-ben autonómiát adott a szigeteknek. A má­sodik világháború alatt a -Fülöp-szigetek japán meg­szállás alá került, majd a japánok kiűzése után, 1946. július 4-én nyerte el függet­lenségét. Az ország gazdasági éle­tének alapja a mezőgazda­ság, ebben az ágazatban dol­gozik a keresőképes lakos­ság kétharmada. Fő termé­nyei: a rizs, cukornád, kávé, banán, dohány. Jelentős ásványkincsei még jórészt feltáratlanok. Külföldi — elsősorban USA és kanadai — tőkével kezdő­dött a réz, a vas, a króm és a mangán kitermelése. ISzen túlmenően jelentős szén- és kőolajtartalékok is ismerete­sek, melyek feltárása folya­matban van. Iparában az élelmiszer-, a textil- és a fafeldolgozás érdemel első­sorban említést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom