Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-23 / 145. szám
Ismét elsőként Aratnak Horton Nagy Dávid segíti az első szállítmány szárítását (Fotó: Szabó Sándor) Elindult az első kombájn... Több éves hagyománya van már annak megyénkben, hogy elsőként a horti Kossuth Termelőszövetkezet gabonatábláin kezdik meg az aratást. Tegnap, június 22- én, délelőtt ismét munkához láttak a kombájnok. Megkezdték a százötven hektárnyi őszi árpa learatását. Megérkezett a szárítóba az új árpa VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 145. szám ARA: 1982. június 23., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Színházköszöntő Egy színház nemcsak előadásaiban él. Sokféle szakma és művészeti ág együttműködéséből születik meg a színpadi játék. De végül is a színészek képviselik mindany- nyiukat. Sok emberi tanulsággal jár egy-egy előadás létrejötte. Csak azt tud erről beszélni, aki maga is részt vett ilyen folyamatban. Felemás színház van másfél évtizede Egerben. Olyan, mint egy fej nélküli test, vagy egy gyökér nélküli növény: többségében nem itt jönnek létre az előadások. Ezért aztán különösen érdekes lehet a Heves megyeiek és az egriek számára az a szellemi műhely, amely rangos alkotásokkal, módszeres, szívós munkával hívja fel magára a figyelmet Újfajta folytonosságot teremtenek meg az egri nyarak történetében Valló Péter rendező vezetésével a társulat immár közismert megbecsült tagjai, amelynek alapja a minőség és a tartalmas szórakoztatás-A— -a Í-»- **--*■• igazolja: hosszabb távon csak ez lehet az összekötő kapocs, hiszen minden tematikus . sorozat egyszer véget érhet, ellaposodhat s minden erőszakoltan fenntartott forma — formalizmussá sekélyesedhet. Az örök megújulás — eA lehet a legtermészetesebb, a legnehezebb, egyben a legtermékenyebb cél, amelyet az Agria Játékszín maga elé tűzhet s amelyet — érzésünk szerint — föl is vállalt Az idei bemutatók érdekesnek ígérkeznék. Az Ip higeneia a Tauruszok földjén című darab — amelyet a vár Romkertjében játszanak — címszereplője Ruttkai Éva, akit méltán nevezhetünk színészetünk nagyasszonyának. Bizonyára felejthetetlen élményt nyújt a nézőknek. A másik előadás, A köpe- nicki kapitány, magyarországi bemutató. A történet aktualitását nem kell különösebben indokolni: kardcsörtető világunkban szívesen fogadunk minden gesztust, amely leleplezi a militarizmus bárgyúságát. A Népújság célja az, hogy lehetőségei szerint minél jobban szolgálja a közös ügyet, bemutatva a társulat törekvéseit. Egyelőre annyit: valamennyien érzik, hogy milyen fontos küldetésük van itt, s minél több közönség-színész találkozón szeretnének részt venni, és így is otthonra lelni Egerben. Igaz, nem lehet „betölteni” a sokszor felpanaszolt kulturális hézagokat csak az Agria-játékokkaL, s a kiegészítő programokkal, mégis olyan alkalom ez, amikor az ország színe elé nevéhez méltó módon állhat a város. Annak a halkan kimondott reményével köszöntjük a próbáikat elkezdő játszókat hogy erre egyre több lehetőség lesz. Gábor László Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt .Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 23- ára összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, a népgazdaság fejlődésének ez évi tapasztalatairól, valamint a külgazdasági kapcsolataink alakulásáról, fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztéseket. (MTI) Losonczi Pál Manilában MANILA A nemzetközi és a világ- gazdasági helyzetről, hazánk és a tőle nagy földrajzi távolságban lévő Fülöp-szige- tek jövendő gazdasági együttműködésének lehetőségéről tanácskozott, kedden Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A magyar államfő, aki ötnapos, baráti hivatalos látogatásának második napját töltötte a Fü- löp-szigetek fővárosában, szívélyes, Kedvező legKoru eszmecserét folytatott vendéglátójával, Ferdinand E. Marcos elnökkel a manilai államfői rezidencián, a Ma- lacanang-palotában. A nemzetközi helyzet alapvető kérdéseiben — így az enyhülésiről, a fegyverkezési versenyről, arról, hogy a nemzetközi válsággócok ellenőrizhetetlen konfliktusok veszélyes forrásaivá válhatnak — a felek azonos nézeteket vallottak. A két államfő ebben az összefüggésben is üdvözölte a legmagasabb szintű szovjet—amerikai érintkezés felvételének lehetőségét. Losonczi Pál és Marcos elnök rövidén áttekintette a két ország viszonyát is. Arra a következtetésre jutottak, hogy az 1973-ban létesített diplomáciai kapcsolatok alapján kialakult jó politikai érintkezéssel a gazdasági kapcsolatoknak is lépést kellene tartaniuk. A Fülöp-szi- getek elnökének véleménye a&orlni' hasznos lenne, hit a két ország kibontakoztathatná a különböző gazdasági, tndományos és műszaki-tudományos együttműködési formákat. Az utóbbi kérdések rövid vizsgálatára a magyar államfői látogatás keretei máris módot adtak: az elnöki megbeszélés közben, amelyen részt vett Cesar Virata miniszterelnök és Carlos P. Ro- mulo külügyminiszter is, a Losonczi Pál kíséretéhez tartozó kormánytisztviselők kétoldalú megbeszéléseket folytattak a fülöp-szigeteki szaktárcák képviselőivel. A máris konkrét eszmecsere bevezette a tanácskozások második szakaszát: egy plenáris ülést az elnöki palotában, immár a fülöp-szigeteki mezőgazdasági, ipari, tájékozita- tásügyi, országos fejlesztési és élelmezésügyi tisztségviselők bevonásával, a magyar oldalon pedig Losonczi Pál hivatalos kíséretének részvételével. Jelen volt a tanácskozáson Imelda Marcos asz- szony, környezetvédelmi és településpolitikai miniszter is. Losonczi Pál a tanácskozások után Manila nevezetességeivel ismerkedett: megtekintette a nemzeti múzeum kincseit, a város történelmi nevezetességeit, forradalmi emlékeit, új kulturális létesítményeit. Helyi idő szerint este Losonczi Pál és felesége tiszteletére Marcos elnök és Imelda Marcos díszvacsorát adott. Az évszázad műemlékei Nemzetközi tanácskozás A jelenkor szép építészeti alkotásai, a holnap műemlékei — ennek a gondolatnak a jegyében kezdődött kedden egyhetes nemzetközi műemléki tanácskozás Budapesten, az Építők Székházában. A Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa — ICOMOS — magyar nemzeti bizottsága, az Országos Műemléki Felügyelőség és a Bács-Kiskun megyei tanács szervezésében csaknem 20 ország szakemberei vitatják meg az elmúlt 100 évben védetté nyilvánított építészeti értékek megóvásának, építészettörténeti kutatásainak eredményeit, gondjait. Magyar kezdeményezése ez az első nemzetközi tudományos találkozó, amely nem az ókor és középkor, hanem a közelmúlt műemlékeinek szenteli munkáját. Dercsényi Dezső Kossuth- díjas művészettörténész a tanácskozás megnyitásakor utalt arra, hogy a magyar műemlékvédelem nemzetközi viszonylatban is az elsők között volt, amikor 30 évvel ezelőtt megkezdte a legújabb kori építészeti alkotások módszeres kutatásait és műemlékké nyilvánítását. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes — a találkozó résztvevőit üdvözölte — rámutatott arra az új felismerésre, hogy a műemlék elválaszthatatlan az egész településtől. Ezért nálunk összhangban, egymásra figyelve fejlődik a településfejlesztés és a műemlékvédelem. Épületvagyo- nunk felújításának előtérbe kerülésével különösen nagy figyelmet kell fordítani az utóbbi 100—120 évben épült építészeti értékeink megmentésére, rendszeres gondozására, a történeti városrészek, műemléki jellegű épület- együttesek védelmére. A korai felismerés és az eddigi kezdeményezések, kutatások ellenére azonban az ország mintegy 8000 műemléképületének csak elenyésző része — alig félszáz — kapott műemléki védettséget a múlt század közepe óta épített értékek gazdag anyagából. Az Országos Műemléki Felügyelőség székházában kedden este fotókiállítás nyílt, amely csaknem száz nagyméretű képen mutatja be az utolsó száz évben létesített és műemlékké nyilvánított építészeti alkotásainkat, s — ízelítőül — korábbi évszázadok legjelesebb történeti emlékeit. Biztonsági zónákkal az atomfegyver- mentes Európáért Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának kezdeményezésére kontinensünk hét országának képviselői hétfőn és kedden tanácskozást tartottak Budapesten az európai atomfegyvermentes övezetek és biztonsági zónák megteremtésének lehetőségeiről. A résztvevők — a különböző európai nemzeti bizottságok tagjai, politikusok, tudósok, újságírók — áttekintették a nemzetközi helyzetet, a leszerelési tárgyalások menetét. Egyetértettek abban, hogy az atomfegyvermentes övezetek megteremtése segítené az európai együttműködés erősítését, a bizalom fokozását, a konfrontáció csökkentését, a háborús veszély elhárítását. (MTI)
